Oldalak

2023. január 9., hétfő

A válság alatt a nemzeti vagyon újraosztása zavartalanul működik

 A Szabad Európa honlapja

2023. január 9.

Jó reggelt kívánok!

Ezek voltak legfontosabb témáink a hétvégén: 

– A magyar állam nem csak beszáll kisebbségi tulajdonosként, de hitelt is ad a többségi tulajdonosnak a Vodafone felvásárlásához
– Sérül-e a vallásszabadság Ukrajnában?
– Csak a tanárok tömeges felmondása vezethet az oktatási rendszer átalakításához egy pályájától búcsúzó tanár szerint

A magyar állam nem csak kisebbségi részesedése árát fizetné ki a Vodafone felvásárlásából, hanem a többségi tulajdonos, a kormányközeli 4iG magáncég részesedéséhez is ő biztosítaná a devizahitelt az állami Magyar Fejlesztési Bankon keresztül.
A második legnagyobb hazai mobilszolgáltató teljes vételára 1,8 milliárd euró (mai áron nagyjából 723 milliárd forint). Az üzletet a Versenyhivatalnak várhatóan nem is kell engedélyeznie, mert a kormány – szokásos módon - nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősítette. Az uniós versenyhivatal viszont még beleszólhat – írtuk meg.
A Fidesz régóta – és elképesztő áron – akar egy nagy kormányközeli telekomcéget, amelyből hosszú időre pénzgyárat lehet csinálni - a fogyasztók kárára. Uniós, köztük magyar jogászprofesszorok jelezték az Európai Unió Bizottságának, hogy az uniós versenyhivatalnak foglalkoznia kellene a Vodafone Magyarország részleges államosításával, mert az nagymértékben csökkentheti a versenyt a magyar távközlési piacon, és az uniós tagállamok közti kereskedelemre is hatással lehet.
A korábban még viszonylag élénk versennyel bíró vezetékes piacon lényegében két nagy szereplő maradna a felvásárlással: a Telekom és a 4iG. A mobilpiacon pedig újra három szereplő lenne.
2019-ben az akkor még állami Antenna Hungária kicsit több mint százmilliárd forintért megvette az egyik nagy mobilszolgáltató, a Telenor (mai nevén Yettel) negyedét. Az Antenna Hungáriát utána átadta az állam a kormányközeli 4iG magáncégnek.
2021 tavaszán a mobilpiacon is jelen lévő magyarországi Digi Távközlési Kft. megvételét közölte a 4iG. Az új tulajdonossal azóta többször árakat emeltek, és látványosan leálltak a cég mobilinfrastruktúra-fejlesztései.
2022 augusztusában pedig azt jelentette be a 4iG, hogy jelentős állami segítséggel az egész Vodafone Magyarországot kívánja felvásárolni, az üzletet pedig nyélbe is ütnék év végéig.
A brit Vodafone nem tervezte eladni magyarországi cégét, de olyan vonzó ajánlattal kereste meg őket az állam és a 4iG, amire nem tudtak nemet mondani.
A magyar kormány most 425 millió eurós, azaz csaknem 170 milliárd forintos hitelkeret biztosítását hagyta jóvá a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) a tőkekövetelés 80 százalékának állami kezességvállalása mellett, megoldva ezzel az eladósodott 4iG-csoport finanszírozás-bevonási gondjait. A hitelt a Vodafone Magyarország 51 százalékos tulajdonrészének megvásárlásához kapja a 4iG leányvállalata, az Antenna Hungária.
A devizahitel kockázatát vállalta most be az állam, ráadásul úgy, hogy a magáncég nemcsak állami hitelt kapott, de állami kezességet is.

Nem volt ennyire fontos az évtizede lebegtetett hajdúnánási MotoGP-pálya megvalósítása – írta meg laptársunk, a debreciner.hu. Lehet, hogy ipari park lesz a 600 hektár termőföld helyén a térség országgyűlési képviselője szerint. Tiba István a háborúval magyarázta, hogy biztosan nem épül meg 2024-re a pálya, akár még 2026-ra is „álom marad” a gyorsaságimotoros-világbajnokság itteni megrendezése. A projekt háború előtti csúszásáért még Brüsszelt hibáztatta a Fidesz.
A beruházásra eddig 4 milliárd forintot költöttek.

Bahmut, Szófia, Minszk
„Az egyetlen dolog, amit Bulgária tesz, az a szállodák és az állami szálláshelyek költségeinek fizetése” – mondta egy bolgár parlamenti képviselő a Szabad Európa helyi szerkesztőségének az ukrán menekültek integrációjáról.
Hasonlóan Magyarországhoz, a kritikusok szerint Bulgáriának sincs stratégiája a menekültek társadalmi beillesztésére. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a háború kezdete óta több mint ötszázezer ukrán lépte át a bolgár határt, de „csak” 87 ezren maradtak az országban.
Bulgáriában is hatalmas probléma az egészségügyi szakszemélyzet hiánya, miközben 1500, hazájában az egészségügyi szektorban dolgozó ukrán menekült volt az országban. Közülük csak 150-en maradtak.

Képgalériában mutattuk meg, hogy egy lengyel önkéntes az életét kockáztatva visz ajándékokat az oroszok által ostromolt Bahmutban élő gyerekeknek, hogy még a háború alatt is megtarthassák a családok az ortodox karácsonyt.

Ahogy sokak szerint az ukrán uniós csatlakozás egyik előfeltételéül állított új kisebbségvédelmi törvény sem jelent előrelépést az ukrajnai kisebbségek jogainak biztosításában, a vallásszabadság megsértéseként értelmezik sokan azt is, hogy razziát tartott az állambiztonsági szolgálat egy kémelhárítási műveletnek nevezett akció keretében az ukrán ortodox egyháznak a háború előtt a moszkvai patriarchátus fennhatóságát elismerő ágának létesítményeiben. Erről készített nagyobb, mindkét oldal véleményét megjelenítő összeállítást a Szabad Európa ukrán szerkesztősége.
November közepén egy videó jelent meg az interneten, amelyen a Pecserszk Lavrában – a XI. századi barlangkolostorban, az UNESCO világörökségi helyszínén, egyben a Moszkva-pártisággal vádolt UOC székhelyén – imádkozók egy oroszbarát dalt énekeltek „Oroszország anyja felébred” szöveggel. Nem sokkal ezután az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) bűnügyi vizsgálatot indított az incidens miatt, és razziákat tartott a kolostorban.
Elemzők szerint a hatóságok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a gyanú szerint még mindig Moszkvához kötődő intézményre, annak ellenére, hogy az kinyilvánította teljes függetlenségét.

A nemzetiesítés nem csak a függetlenségéért élet-halál harcot vívó Ukrajnában létfontosságú a közösség összekovácsolásában, de olyan totalitárius rendszerek, mint Belarusz is használják a militarizmus kultuszával együtt.
„A militarizmus kultusza a diktatúrákban az ifjúság nevelésének egyik fontos eleme. Ezt minden ilyen rezsim történelme igazolja. Ezért nem véletlen, hogy tavaly bevezették az iskolákban a katonai-hazafias nevelés vezetői posztot” – mondja egy elemző a Szabad Európa – már nem az országban dolgozó – belarusz szerkesztőségének anyagában.
„Az »ellenség« elleni gyűlölet szítása, a tudat militarizálása, a szovjet mitológián alapuló oktatás – mindezek egyértelmű jelei egy totalitárius rendszer kialakulásának Belaruszban.”

„Nem akar ilyen életjátszmákban benne lenni”
Csak a tanárok tömeges felmondása vezethet az oktatási rendszer átalakításához, mondja Simkó Edit tanár, aki hétfőn teszi meg ezt a lépést. A szombati tüntetésen arra szólította fel kollégáit, hogy kövessék a példáját. Ő 55 évesen nettó 270 ezer forintot keres.

„Mindenki, aki ebben az országban él, és akinek majd mindenféle problémáit a jövő generációi kell, hogy megoldják, annak ügye az oktatás” – mondta interjúnkban Zeller Judit alkotmányjogász, a Társaság a Szabadságjogért munkatársa. A pedagógusok mellett kiálló diáktüntetés egyik szónoka, hiszi és tenne is azért, hogy a szolidaritás erősödjön az országban az ilyen összekapcsolódott érdekek mentén.

„A rock’n’roll egy állat, veszélyesebb nálad” – írta és énekelte, sőt énekli Bárdos Deák Ági, a Kontroll Csoport egyik alapítója, 1985 óta az Ági és a Fiúk vezetője, aki igazi, viharos rock’n’roll-jelenség volt évtizedekig. A Nirvánia után podcastsorozat újabb epizódjának leiratában az énekesnő elmondta, hogy akkori közönségük „most is inkább afelé hajlik, hogy ne tűrje a hatalmat, nem akar ilyen hazug életjátszmákban benne lenni.” Ő a tüntetések nyomán most a diákokban látja azt a forradalmi erőt, akikben megszületett a lázadás élménye.

Lázadnak Brazíliában is Orbán Viktor barátja, a választáson alulmaradt Jair Bolsonaro volt elnök hívei.
Helyi idő szerint vasárnap délután megrohamozták a brazil törvényhozás és a legfelsőbb bíróság épületét is, azt követelve, hogy katonai intervencióval távolítsák el pozíciójából az ország egy hete beiktatott elnökét, Luiz Inácio Lula da Silvát.
A nagyjából háromezer tüntető a kordonokon átmászva, az ablakokat olykor pont a kordonokkal betörve bejutott a kongresszus és a legfelsőbb bíróság épületeibe.
Az eset kísértetiesen hasonlít Bolsonaro másik szövetségese, Trump bukott amerikai elnök híveinek 2 évvel ezelőtti erőszakos akciójához, akik a Capitoliumot ostromolták meg, több ember halálát okozva. Trumphoz hasonlóan egyébként Bolsonaro sem volt hajlandó elfogadni a vereségét.


Maradjanak a Szabad Európa olvasása mellett ezen a héten is!
Kerényi György
 

szabadeuropa@rferl.or

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése