Oldalak

2023. március 12., vasárnap

A Zoran

Március 12-én halálos lövést kapott a demokratikus Szerbia. Azóta tetszhalott.

Bódis Gábor
Bódis Gábor
A Zoran

Életem legkeményebb élő adása volt. Szerkesztettem és vezettem a Szabad Európa Rádió délután 14 órakor kezdődő (mi alapítottuk és még mindig létezik) szerbiai hírműsorát. Minden elő volt készítve: hírek és riportok. Negyedórával az adás előtt Slobodan Arežina, belgrádi stúdiónk vezetője (egykor a Vajdasági Rádió és Televízió második embere) telefonál nekem Prágába, hogy lövések voltak a miniszterelnökség épületénél. Nincs kizárva, hogy a kormányfő, Zoran Đinđić ellen követtek el merényletet. Két perc múlva ezt megerősítette. Kukába az egész adásmenet. Slobodan azonnal kiküldte a tudósítókat a Miniszterelnökséghez, a képviselőház épületébe és a kórházba.

Egyetlen papírfecni nélkül rohantam a stúdióba, mindenki felajzott állapotban, Belgrádtól Prágáig.

Megindult az adás, bemondtam, hogy merénylet történt és kapcsoltam a tudósítókat. Végül az adás közepe táján a szkupstinában tartózkodó emberünk jelentette, hogy a szerb miniszterelnök meghalt.

Intettem egy a hangmérnök mellett izguló kollégámnak, hogy hozza Zorán életrajzát. Pár perccel később berohant és felolvasta. Jöttek az első reagálások. Szörnyű, felejthetetlen élmény volt.

XXX

Néhány héttel korábban Zoran Đinđić magánemberként Prágában járt, hogy átvegye az ottani Károly Egyetem díszdoktori címét. A SZER képviseletében megvártam a szertartás után és a cseh rendőrség gépkocsijával a SZER akkor még a Vencel téren levő székházába hajtottunk. Élvezettel mesélt napi rutinjáról, ami akár több tucat megbeszélésből is áll. Egy optimista politikus ült mellettem a hátsó ülésen.

Később egy órát elbeszélgetett velünk, a Délszláv Osztály újságíróival, majd interjút adott a SZER-nek (riporter: Branka Mihajlović).

2023. március 12.

https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15336

 

Zoran Đinđić meggyilkolásának két évtizede: Hol tart ma Szerbia?
 
Zoran Đinđić meggyilkolásának két évtizede: Hol tart ma Szerbia? - A cikkhez tartozó kép
 
 Fotó: EPA
2023. március 12. 11:20 

Húsz évvel ezelőtt, ezen a napon merénylet áldozata lett Zoran Đinđić, Szerbia első, demokratikus úton megválasztott kormányfője, a Demokrata Párt elnöke.

Đinđićre március 12-én, a szerb kormány Nemanja u. 11. szám alatti épülete előtt lőtt rá a különleges műveleti egység (JSO) tagja, Zvezdan Jovanović mesterlövész.

A kormányfő meggyilkolásáért később 40 éves börtönbüntetésre ítélték a JSO egykori parancsnokát, Milorad Ulemek Legiját és Jovanovićot, mint közvetlen elkövetőt, valamint további tíz személyt, akiket tettestársként neveztek meg, míg a zimonyi bűnözői csoport, a Zimonyi klán két vezetőjét Dušan Spasojevićet és Mile Luković Kumot elfogásuk során megölték.

Đinđićet a legnagyobbaknak kijáró szertartás keretében temették el, 70 ország küldöttsége jelent meg, a temetési menetben pedig több százezer polgár kísérte utolsó útjára.

Đinđić, akinek megbízatási idejében elindult az ország demokratizálódása, gyökeres gazdasági reformok kezdődtek, 1952-ben született, a belgrádi bölcsészkaron szerzett oklevelet, majd németországi egyetemeken előbb tanult, később tanított. 1990-ben tért vissza Szerbiába és a Demokrata Párt (DS) egyik alapító tagja volt. 1994-ben a párt elnökévé választották.

A 2000 októberi, rendszerváltónak nevezett események egyik elindítója volt, az akkori, 18 pártot tömörítő demokratikus ellenzék (DOS) egyik karizmatikus vezetője.

Đinđićet 2001. január 25-én választották meg kormányfővé, Slobodan Milošević bukását követően az ország első, demokratikusan megválasztott miniszterelnökeként írt történelmet. Tisztségében maradt egészen 2003. március 12-áig, amikor is a szerbiai kormány épülete előtt rálőttek és az orvosok minden igyekezete ellenére sem tudták életét megmenteni.

Meggyilkolását sok elemző és politikus úgy értelmezte, mint a Milošević-rendszer utáni társadalom demokratizálódási és modernizációs folyamatának, valamint a radikális gazdasági és társadalmi reformok megállítására irányuló szándékot.

Megmutatta, hogy Szerbia valóban jobb lehet

Az N1 televízió a meggyilkolt kormányfő egykori munkatársait, minisztereit, írókat kért fel arra, két évtized távlatából értékeljék Đinđić tevékenységét.

Zoran Živković, aki követte a kormányfői székben, úgy fogalmazott, "Még ma is vannak piszkos emberek, akik piszkos dolgokat mondanak róla".

Božidar Đelić egykori miniszter a meggyilkolt miniszterelnök egy kijelentését idézte fel, miszerint

„a reformok vagy sikeresek vagy népszerűek”.

Đinđić – megítélése szerint – abban is „egyedülálló” volt, hogy támogatta minisztereit abban, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek szükségesek és ne olyanokat, amelyek a miniszterelnök és a párt vezetőjének népszerűségét növeli. Azt hiszem, Zoran megmutatta, hogy Szerbia valóban jobb lehet”, mondta Đelić.

Bojan Ljubenović, a néhai kormányfő gondolatait összegző gyűjteményes könyv társszerzője szerint Đinđić volt az egyetlen olyan vezető politikus, aki mögött nem állt ott a média. Mindenki tanulta akkoriban a demokráciát és a sajtószabadságot és felrótták neki és kormányának azt is, amit kell, meg azt is, amit nem”, mondta. Đinđićnek mindenféle médiatámogatásért keményen meg kellett dolgoznia”, mert egy nagyon nehéz pillanatban lett kormányfő és rövid idő alatt meglehetősen sok pozitív dolgot tett” véli Ljubenović.

Zoran Živković, a Demokrata Párt kiemelkedő politikusa, aki a merényletet követően a kormányfői teendőket átvette, úgy véli, ha Đinđić életben marad, mára Szerbia kulcsfontosságú problémáit magunk mögött tudhatnánk, Đinđić pedig valamelyik tudományos intézetnél vagy kormányon kívüli szervezetnél lenne. Szavai szerint Szerbia nagyjából Bulgáriával, Romániával és Horvátországgal együtt vált volna az EU tagjává, valahol 2007 és 2010 között.

Božidar Đelić, a Đinđić kormány pénzügyminisztere, aki az elmúlt két évtized során visszavonult a politikából és manapság egy francia bank befektetési igazgatója Párizsban, a televíziós műsorban visszaemlékezett Đinđić washingtoni útjára, amikor ő azt várta, hogy Đinđićet hősként fogadják”, ehelyett egészen más történt. Egyetlen szenátor sem akart velünk találkozni... azért, mert a nemzetközi politika nem változik olyan gyorsan. Szimpátia helyett az ellenünk lobbizó csoportok lejáratásával találkoztunk”, mesélte. Đinđićnek akkor Amerikában azt rótták fel, hogy abban az időben még nem adta ki Hágának Slobodan Miloševićet. Mint mondta, óriási kampány folyt azért is, hogy Đinđićet megpróbálják cigarettacsempész bűnözőként bemutatni.

Arra a kérdésre, hogy Aleksandar Vučić elnök jelenlegi szerbiai kampánykörútjában fel lehet-e fedezni Đinđić akkori, Szerbia jó úton elnevezésű kampányának elemeit, a műsor vendégei egyöntetű nemmel válaszoltak. Zoran Živković szerint a kettőt nem lehet egy napon említeni. Božidar Delić úgy fogalmazott: “A Szerbia jó úton kampányban nem voltak fizetett emberek, nem volt meg a tömeg kikényszerített jelenléte, amit ezekről a rendezvényekről nem lehet elmondani.

https://www.vajma.info/cikk/tukor/8716/Zoran-inic-meggyilkolasanak-ket-evtizede-Hol-tart-ma-Szerbia.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése