Oldalak

2023. március 2., csütörtök

Győrffy Dóra közgazdász: „Nincs hozzáadott magyar érték az akkugyártásban”

 A Szabad Európa honlapja

2023. március 2.

Jó reggelt kívánok!
 
Legfontosabb cikkeink ma reggel:

A háborúra hivatkozva befektetési alapkezelőket is pénzelhet az Eximbank
A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva azonnali hatállyal kibővítette a kormány az elvileg döntően a magyarországi cégek külpiacra lépésének állami támogatására létrejött Eximbank tevékenységi körét, amely így már befektetési alapkezelőket is támogathat.

A rendelet kedd éjjel jött ki, másnap hatályba is lépett. Nincs benne indoklás arra, hogy a lépésnek mi köze is lenne a háborúhoz, vagy mi indokolhatja valamelyik befektetési alapkezelő sürgős közpénzes támogatását a bankon keresztül. Nem is kell indokolni, hiszen ez veszélyhelyzeti rendelet. 


Győrffy Dóra közgazdász: „Nincs hozzáadott magyar érték az akkugyártásban”
Magyarország pár éven belül akkumulátor-nagyhatalom lesz. Bár a folyamat évek óta tart, eddig helyi ügyként kezelték, nem nagyon lett országos visszhangja a gödiek és iváncsaiak tiltakozásának. A debreceni, gigaméretű gyár terve kellett ahhoz, hogy országossá váljon a téma, és felszínre kerüljenek azok a kérdések, amelyeket talán a beruházások előtt kellett volna megvitatni. Mennyire környezetszennyező egy ilyen gyár? Mi lesz a folyóinkkal, vizeinkkel, nem éljük-e fel a jövő generáció vagyonát? Mekkora gazdasági hasznot hajt, vagyis mit vesztünk és mit nyerünk azzal, ha a világ harmadik legnagyobb akkugyártó országává vállunk? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a Szabadonban.

„Valójában ebben túl sok magyar hozzáadott érték nincs. Igazából a helyszínt biztosítjuk, de egyébként minden mást importálunk, tehát importáljuk a technológiát, importáljuk a gyártósorokat, lassan importáljuk a vendégmunkásokat, importáljuk a szükséges energiát. A vizet pedig adjuk” – mondta Győrffy Dóra közgazdász, aki hónapok óta csak az akkumulátorgyár-beruházások gazdasági hátterét és közgazdasági racionalitását vizsgálja.


Elég jó formában kezdte az évet a forint, sokáig kitarthat a lendület

Az európai uniós támogatásokról szóló tárgyalások sorsától és a jegybank kamatpolitikájától függ leginkább, hogyan alakul a forint árfolyama. Ha március végéig sikerül a kormánynak előrelépést elérnie az EU-val folyó tárgyalásokon, és a Magyar Nemzeti Bank is kellően szigorú marad, akár 365 forintig is erősödhet a forint az euróval szemben.

„Decemberben sikerült megállapodni az uniós pénzek nagy részéről, és bár március végén kerülhet pont a magyar kormány és az Európai Unió közötti vita végére, a devizapiac pozitívan reagált arra, hogy közel a végleges megállapodás” – mondta Kolba Miklós, az ING devizapiaci szakértője.

Ennek köszönhetően a forint árfolyama erősödésnek indult az év kezdetével. Míg tavaly október 13-án közel 433 forintot kértek a bankközi devizapiacon egy euróért, hétfőn ugyanezért a tranzakcióért csak 377 forintot kellett fizetni.


Beismerte a kormány, hogy tőlük szivárogtak ki a még titkos KSH-adatok

A kormány elismerte: György László kormánybiztos titkárságáról küldték meg az akkor még embargós KSH-adatokat a kormányközeli elemzőcéghez. „2023. február 3-án a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos titkárságának munkatársa nyilvánvaló tévedésből továbbított egy – akkor még embargósnak minősülő – KSH-adatot.” – írta kedd esti közleményében a kormány.


Magánkezekben köt ki a megyei önkormányzat egykor hatalmas vagyona

Az állam 2011-ben átvállalta a megyei önkormányzatok adósságát, azonban ennek fejében szinte a teljes vagyonukat államosították. Utólag úgy tűnik, hogy ekkor nem igazán voltak tervek ennek hasznosítására. Megpróbálták állami cégekre, intézményekre bízni a hatalmas vagyont, de ez a modell nem volt igazán életképes. Így azokat az ingatlanokat, amelyeknek nem volt igazán forgalmi értékük, odaadták a területileg illetékes városi önkormányzatoknak. Amelyik ingatlanból viszont pénzt lehetett csinálni, azt néhány évnyi parkoltatás után magánkézbe adták. A cikk Vas megye példáján keresztül mutatja be a jelenséget, ahol így került magántulajdonba két balatoni gyermeküdülő, egy népszerű kulturális központ pedig kormányközeli szervezeteké lett.


Vajon tudjuk, mit lélegzünk be nap mint nap?

Magyarországon évente legkevesebb hatezer ember levegőminőségi okok miatt hal meg az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint. Miközben két éve az Európai Bíróság elmarasztalta az országot, mert a 2005 és 2017 közötti adatok alapján rendszeresen és tartósan rossz volt több helyen is a levegő minősége, a magyar kormányok a bíróság figyelmeztetése ellenére sem állt elő kézzelfogható tervvel a helyzet javítására.

A Szabad Európa korábbi cikke grafikonok, ábrák segítségével mutatta be a szórványosan működő állami mérőműszerek elérhető adatait a téli szezonból. Az egyik szerző, Szalai Bálint erről beszélt a Sztoriban podcastban.


Szlovákia az ukrajnai háborúval érezte meg igazán a NATO-tagság előnyeit

A kis közép-európai országban jelenleg NATO-katonák ezrei állomásoznak, légterében a szövetség harci repülőgépei járőröznek, és Szlovákia lehet az első tagállam, amely vadászgépeket küld a szomszédos Ukrajnába, megszabadulva a korábbi szovjet haditechnikától.


Összességében a szlovák kormány csaknem 168 millió eurónyi értékben adott át fegyvereket az ukrán hadseregnek. Ebből az EU vonatkozó pénzügyi alapja több mint 82 millió eurót fedezett. „Abszolút nemzeti, állami, biztonsági, védelmi érdekünk, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát az orosz agresszióval szemben” – mondta a védelmi miniszter.
 
Amit még tudni érdemes

Újabb két hetet csúsztat a NATO-bővítési szavazáson a Fidesz (HVG)
A svéd és finn NATO-csatlakozásról tartott parlamenti vita után a már így is 7,5 hónapot “parkoltatott” téma újabb két hetet csúszik a „tisztázó” tárgyalódelegáció bevárása miatt. A Házbizottság ülésére benyújtott új napirendi javaslat szerint a zárószavazást mégsem a jövő héten, hanem csak a március 20-i héten tartják.


Rendkívül aggasztónak tartja az ENSZ bizottsága a nők jogainak helyzetét Magyarországon (Qubit)

Az ENSZ CEDAW-bizottsága aggasztónak tartja „a visszafejlődést eredményező tendenciákat”, egyebek mellett azt, hogy a kormány a nemek egyenlőségét kizárólag olyan keretezésben tárgyalja, amelyben a nők szerepét elsősorban feleségként és anyaként értelmezi.

Panaszt tett Schadl György a fogvatartási körülmények miatt (Telex)
Jogállamban megengedhetetlen, az EU-előírásoknak nem megfelelő, sőt megalázó körülmények között tartották fogva ügyvédje szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét, amikor 2022 februárjában váratlanul magánzárkába helyezték át. A panasz után javultak a fogva tartás körülményei. 

Valamire készül a kormány a nyugdíjaknál – Elkerülheti Magyarország a nyugdíjkatasztrófát? (Portfolio)
Hosszú évek parttalan egyeztetései után úgy tűnik, változás állt be a magyar kormány hozzáállásában, nyitott fülekre találtak a nyugdíjrendszer reformjával kapcsolatos felvetések. A portál úgy tudja, hogy felélénkült a párbeszéd a kormány és a piaci szereplők között arról, mit lehetne tenni a nyugdíjkatasztrófa elkerülése érdekében.

 
Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége

szabadeuropa@rferl.org

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése