Oldalak

2023. március 23., csütörtök

Stoltenberg: szó lesz a kisebbségek helyzetéről is a NATO-Ukrajna Bizottság ülésén

 A Szabad Európa honlapja

2023. március 23.

Jó reggelt kívánok!
 
Legfontosabb cikkeink ma reggel:

Évet értékelt a NATO-főtitkár: Putyin kevesebb NATO-t akart, de többet kapott

Kulcsfontosságúnak nevezte a tavalyi évet a szövetségesek biztonsága szempontjából a NATO főtitkára, kiemelve, hogy nem csak az orosz politika, hanem a folyamatos terrorveszély és Kína is fenyegetést jelent. Úgy vélte, hogy Vlagyimir Putyin stratégiai hibát követett el, amikor megtámadta Ukrajnát. „Arra számított, hogy Kijev napokon belül elesik, egész Ukrajna pedig heteken belül. De alábecsülte az ukrán nép acélos ellenállását” – mondta Jens Stoltenberg, hozzátéve, hogy az orosz elnök a NATO erejét és főként egységét is alábecsülte, amikor úgy gondolta, hogy megtörheti a szövetséget, amely nem lesz képes hosszan tartó támogatással segíteni az ukrán ellenállást. Aláhúzta: Putyin terve ellentetés hatást ért el, mert a kevesebb NATO helyett most több NATO-t lehet tapasztalni.

Stoltenberget megkérdezték arról is, hogy áprilisra a magyar kormány tiltakozása ellenére is összehívta a NATO-Ukrajna Bizottság ülését. Hangsúlyozta, főtitkárként ez jogában áll, ugyanakkor tisztában van a kisebbségek kérdésével, és ez is része lesz a megbeszélésnek.


Egy amerikai bankcsőd európai tapasztalatai, avagy soha többet 2008-at

Miközben az amerikai Silicon Valley Bank csődje miatt bedőlt svájci Credit Suisse megmentésének ára hárommilliárd svájci frank (körülbelül ezermilliárd forint) és várhatóan több tízezer munkahely megszűnése lesz, az európai uniós bankszektor elégedetten könyveli el, hogy kisebb megingásoktól eltekintve működnek az elmúlt években beépített szabályzók. A betétesek nagyobb biztonságban vannak Európában, mint korábban, köszönhetően a néha túlzónak is tűnő előírásoknak. „Ami Svájcban és Kaliforniában történt, az nem történhet meg az EU-ban” – ez az első számú üzenet, amelyet brüsszeli politikusok és tisztségviselők megfogalmaztak. Igaz, a közösségi szintű betétbiztosítási rendszer még mindig hiányzik.


„Nevetséges összeget kapunk” – Petíciót indítottak a rokonaikat otthon ápolók

Azok, akik akár napi 24 órában súlyosan beteg vagy fogyatékos hozzátartozójukról gondoskodnak, 40–74 ezer forint havi ápolási díjat kapnak rokonuk állapotától függően. Ez szerintük nagyon kevés, miközben minden drágul, például csak a pelenka egy hónapra harmincezer forint, amióta csökkent a támogatása. Akik meghalt testvérük gyermekét ápolják, egy fillért sem kapnak, csak egyenes ágon jár az ápolási díj. Petíciót indítottak, hogy legalább a minimálbérrel ismerjék el fizikai és lelki kihívásokkal teli munkájukat.


„Nem vagyunk egri várvédők. Sajnálom. Én besokalltam” – Elkezdte a kormány büntetni az alá nem író háziorvosokat

Nem rántja el a volánt a kormány: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal elkezdett büntető- (egyelőre hivatalosan figyelmeztető) határozatokat küldeni azon háziorvosoknak és házi gyermekorvosoknak, akik eddig nem írták alá új ügyeleti szerződésüket az Országos Mentőszolgálattal. A keménykedés hatására néhány orvos már feladta a tiltakozást. Az OMSZ január 1-jétől vette át az önkormányzatoktól a háziorvosi/gyermekorvosi ügyelet működtetését. Az orvosoknak havi két ügyelet ellátásáról kell(ene) szerződniük velük.


Hszi Csin-ping hosszú távon Vlagyimir Putyinra fogad

Véget ért a kínai elnök háromnapos moszkvai látogatása, amely az ukrajnai háború jövőbeli irányára is kihathat, azonban a csúcstalálkozó inkább a szimbolikus üzenetről szólt, mint a tartalomról, de messze mutató jelentősége lehet a két ország kapcsolatait illetően.

Rendkívül erőteljes üzenetet küld a világnak, hogy Peking tovább kívánja mélyíteni egyébként is szoros kapcsolatait Moszkvával az ukrajnai háború, a súlyos pusztítás és áldozatok, a nukleáris kardcsörtetés, a Nemzetközi Büntetőbíróság Vlagyimir Putyin elleni nemzetközi elfogatóparancsa ellenére is. Ennek oka, hogy a kínai kormány úgy véli, hogy ez áll érdekében, ugyanis szüksége van Oroszországra a jövőben a tartós és egyre élesebb versengésben (vagy akár annál is többen) az Egyesült Államokkal szemben.


Kövér László a svéd NATO-csatlakozásról: nem Magyarország ratifikálja utolsóként

Kövér László izlandi látogatásán közölte, hogy a kormány támogatja a svéd és a finn NATO-csatlakozás ratifikációját, azt erkölcsi kötelességének tartja, mert a két ország is a magyar csatlakozás mellé állt azokban a történelmi időkben, amikor ez Magyarországnak létfontosságú volt. A házelnök a tárgyaláson azt mondta, hogy a finn csatlakozás magyar parlamenti ratifikálására március 27-én sor kerül, Svédországé pedig a közeljövőben megvalósul, de nem Magyarország lesz az utolsó a sorban.

 
Amit még tudni érdemes

Rendkívüli: ingyen passzolná át a felújított állami kastélyokat Lázár János (Válasz Online)

A lap birtokába jutott törvénytervezet szerint a közpénzből mintaszerűen felújított kastélyokat Lázár János tárcája közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak vagy más magánjogi szereplőknek adná át.

Visszacsempészheti a kormányzat az elvileg már lefújt Fudan-beruházás tervét (HVG)

Több jel mutat arra, hogy a kormány nem tett le teljesen a Fudan Egyetem budapesti kampuszának több százmilliárd forintos beruházásáról, csak jegelik egyelőre a projektet.


Hiába írt levelet az ukrán ombudsman, a magyar kolléga nem ér rá foglalkozni a kárpátaljai kisebbség ügyével (Népszava)

Dmitro Lubinec annak ellenére sem kapott választ Kozma Ákostól, hogy az Orbán-kormány régóta kifogásolja az ukrán hozzáállást a kárpátaljai magyar kisebbséghez.

Kampánytéma lesz Magyarország az EP-választáson (Magyar Nemzet)

Navracsics Tibor interjújában közölte, hogy Brüsszelben van egyfajta bizalmatlanság Magyarországgal szemben. Hazánknak többször és alaposabban kell bizonyítania a megoldási javaslatai jogosságát, és általában több garanciát kérnek ezek bebiztosítására. 

Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége

szabadeuropa@rferl.org

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése