Oldalak

2023. május 3., szerda

El a kezekkel a sajtótól!

Fremond Árpád és a médiatörvény készülő módosításai

 
Fotó: Tájékoztatási minisztérium

Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, Kabók Erika, a Végrehajtó Bizottság tájékoztatásért felelős tagja és Lulić Emil, a testület hivatalvezetője Belgrádban egyeztetett Mihailo Jovanović tájékoztatási és távközlési miniszterrel (a fotón) a tömegtájékoztatási és médiatörvény készülő módosításáról – írja az április 25-ei MNT „alapítású” Magyar Szó nevű Véemeszes pártlap[1].

– Jeleztük a miniszter úrnak, hogy az ország legnagyobb nemzeti tanácsaként érdekeltek vagyunk abban, hogy a jövőben is részesei legyünk ezeknek a (törvénymódosítási – B.A.) folyamatoknak. A közvitát megelőző folyamatba szeretnének bekapcsolódni, azért, hogy meg tudjunk birkózni a közvitával – idéz Fremondot az említett pártújság.
A „egyeztetés” szó összehasonlítást jelent; két vagy több dolog összevetését; annak megvizsgálását, hogy egyeznek-e. A konkrét esetben azt jelentené, hogy a „tömegtájékoztatási és médiatörvény készülő módosításáról” valamiféle tárgyalás folyt és a
két fél a már kész javaslatokról egyeztette az álláspontjait.
Az írásból viszont az tűnik ki, hogy erről szó sem volt: „május elején ismét egyeztetnek”, amikor már „az említett törvény módosításairól tárgyalhatnak”. Az ördög azonban „a részletekben rejlik” – mint általában.

Ahhoz, hogy az MNT „részese legyen a folyamatnak”, vagyis, hogy részt vegyen, „bekapcsolódjon” bármelyik törvényről szervezett közvitába, nem kell engedélyt kérni a minisztertől. Nem csak az MNT-nek, de más szervezetnek, egyénnek sem, de nem is ez volt a minisztériumi látogatás eredeti célja. Ez abból is látszik, hogy Fremond „jelezte a miniszter úrnak”, hogy a törvény készülő módosításairól „a közvitát megelőző folyamatba (!! – B.A.) szeretnének bekapcsolódni, azért, hogy meg tudjunk birkózni a közvitával” (??).
Az közvita megelőzése/elkerülése mögött az MNT vezetőinek a félelme állhat, hogy a törvénymódosítások a Szerb Köztársaság tájékoztatási rendszerének 2020-2025. évi fejlesztési stratégiájával[2] való összehangolását jelent(het)ik.
Ezt a dokumentumot a szerb kormány, hosszú előkészületek és kínos viták után, még 2020. január 30-án – Európai Uniós csatlakozási követelményként és a Szerbia által elfogadott kisebbségügyi egyezményekből eredő kötelezettségek miatt – kényszeredetten fogadta el, de az említett törvényt mindeddig nem igyekezett összehangolni a stratégiával.

Mi is lehet(ett) Fremond látogatásának hátterében?
A nemzeti tanácsok szerepével kapcsolatosan az Európa Tanácsban fennáll bizonyos aggodalom a nemzeti tanácsok befolyása miatt a média pluralizmusa és szerkesztőségi függetlensége tekintetében.[3] Évekkel ezelőtt olyan vélemény alakult ki ugyanis, hogy „a nemzeti tanácsokról szóló törvény lehetőséget ad a nemzeti tanácsoknak arra, hogy beleszóljanak a közmédium káderpolitikájába, a szerkesztőségek vezetőinek kinevezésébe”[4] és az által a szerkesztéspolitikai irányításába.

A tájékoztatási stratégia III.4.1. pontja (A polgárok nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatása) ezen kíván váltóztatni. Kimondja, hogy „a nemzeti tanácsok kötelesek a médiaházak igazgatóbizottságát olyan módon választani, az igazgatókat és a főszerkesztőket kinevezni, amelyik biztosítja a média szerkesztőségi függetlenségét”[5].
A jelenleg hatályos, a közérdekű tájékoztatásról és a médiáról szóló törvény (16. szakasza 2. bekezdésének rendelkezése) is kimondja, hogy, a médiát kiadó intézmény, gazdasági szervezet, illetve alapítvány igazgatói szervét és a főszerkesztőt, „olyan módon kell megválasztani, amely biztosítja a média teljes szerkesztőségi függetlenségét”[6].
Az idézett szakasz (4. bekezdése) szerint a médiát működtető „intézmény, gazdasági társaság, illetve alapítvány igazgatói szerve tagjainak két harmadát „független tagok” kellene, hogy képezzék, „akik legalább három évvel az intézmény, gazdasági társaság, illetve alapítvány igazgatóbizottságába való kinevezésük előtt nem voltak tisztségviselők, annak a jogszabálynak az értelmében, amelyik a közszolgálati funkció végzésével kapcsolatos érdekütközést rendezi”[7]Az MNT által alapított média igazgatási szerveinek jelenlegi összetétele még a hatályos törvénnyel sincsen összhangban! Független tagok ezekben a testületekben – ismereteim szerint – nincsenek is. Vagy ha netán vannak, a szavuk éppen semmit nem számít a meghatározó Vémeszes többség ellenében.   

A tájékoztatási miniszterrel való találkozó alkalmával Fremond Árpád kifejtette: „Mivel a médiastratégia nem vette maradéktalanul figyelembe a nemzeti tanácsokat, az MNT számára most az rendkívül fontos, hogy a tömegtájékoztatási és médiatörvény módosításakor teljes mértékben figyelembe vegyék a nemzeti tanácsokról szóló törvényt”[8].
– Elengedhetetlen, hogy tudatosodjon, a nemzeti tanácsok nem politikai szervezetek, ezeknek szakmailag (?? – B.A.) kell figyelemmel kísérniük a tájékoztatás területét. Ez így volt már eddig is, szeretnénk, ha a jövőben is így maradna – mondta Fremond[9].
Ez a kijelentés, sajnos nem fedi a valóságot, hisz az MNT összetételével kapcsolatban a választásokkor maga Pásztor István nyíltan hangoztatta, hogy nem rejti véka alá, ezek a jelöltek mind a VMSZ tagjai ill. szimpatizánsai, teljes az összetartás, régi vágya teljesült ezzel (az egyszólamúsággal – B. A.).
Az MNT nem „szakmailag kíséri figyelemmel” a sajtót – ahogy Fremond próbája beállítani, hanem a politikailag alkalmas főszerkesztő kinevezésével éppen politikailag! Egyéként is, miért kellene „szakmailag” és egyáltalán felügyelni/cenzúrázni a sajtót? Van erre illetékessége

az MNT-nek? Vagy az újságírók nem értenek a szakmájukhoz? 

A törvényeknek a stratégiával való összehangolását és az ezekről szóló közvitát bizonyára Fremond azért szeretné megelőzni, mert az MNT alapítású média igazgatóbizottságaiban – Magyar Szó, Hét Nap, Pannon RTV, Szabadkai Magyar Rádió[10] – éppen a testület által kinevezett Véemeszes, vagy a párt bizalmát élvező káderek vannak döntő többségben. Ugyanez vonatkozik az igazgatókra és főszerkesztőkre is, akikkel kapcsolatban egyesek tisztségeinek még az összeférhetetlenség kérdése is felvetődött[11]. Azért, hogy ez „a jövőben is így maradjon”!
Fremond valójában csak folytatja Hajnal Jenő volt MNT elnök helytelen politikáját, aki a testület Tájékoztatási Bizottsága 2019. február 28. ülésén utasította el a szerbiai médiafejlesztési stratégia (akkor még) tervezetének elfogadását, mert – szerinte – „szerzett jogokat sértene, mivel jelentősen csökkentené a nemzeti tanácsok hatáskörét a tájékoztatás terén”. Lulić Emil MNT hivatalvezető is – a testület felhatalmazása nélkül – ezt a téves, a sajtószabadságot ellenző politikát képviselte a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) a Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében 2021 címmel tartott konferenciáján[12].

A médiatörvény és a köztársasági médiastratégia szerint a jelenlegi helyzetet meg kell változtatni és biztosítani a sajtó, valamint a szerkesztőségek függetlenségét. Ez európai követelmény és a nemzetközi kisebbségvédelmi egyezményekből is eredő országos kötelezettség. A Vajdasági Magyar Szövetségnek és az MNT-nek azonban ez nem felel meg, mert elveszítenék a média feletti monopóliumukat, egyeduralmukat!
Nem kell tehát csodálkozni, hogy Fremond Árpád szeretné megakadályozni az egyébként elkerülhetetlen változásokat, hiszen megszűnne az MNT-nek (Véemesznek) a média feletti hatalma! Kérdés, hogy ebben partnere-e a tájékoztatási miniszter, aki csak arról „biztosította”, hogy „bekapcsolódhatnak a (módosításokat előkészítő – B.A.) folyamatba”[13].
A Véemeszesek mindent meg fognak tenni, el fognak követni, hogy a jelenlegi szerencsétlen, a sajtó szabadságát tipró kóros, már eddigi is mérhetetlen károkat okozó állapot, ideológiai házivezérlés minél tovább tartson!

BOZÓKI Antal

__________
[1] P.E. Legyünk részesei a folyamatoknak. Magyar Szó, 2023. április 25. 1. és 4.
[2] СТРАТЕГИЈУ РАЗВОЈА СИСТЕМА ЈАВНОГ ИНФОРМИСАЊА У РЕПУБЛИЦИ СРБИЈИ ЗА ПЕРИОД 2020–2025. ГОДИНА [A Szerb Köztársaság tájékoztatási rendszerének 2020-2025. évi fejlesztési stratégiája]. Службени гласник РС, број 11/20 [Az SZK Hivatalos Közlönyének 2020. évi 11. száma].
https://www.media.srbija.gov.rs/medsrp/dokumenti/medijska_strategija210_cyr.pdf, 32-33

[3] Резолуција CM/ResCMN(2015)8о примени Оквирне конвенције за заштиту националних мањина у Републици Србијивидети на [A CM/ResCMN(2015)8 rezolúció a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény alkalmazásáról a Szerb Köztársaságban, lásd a http://www.ljudskaprava.gov.rs/sr/node/133]
Серенчеш, Ж. (ур.) (2017).Информисање на језицима националних мањина – на споредном колосеку . Нови Сад: Независно друштвоновинара Војводине, Матић, Ј., Валић Недељковић, Д. (2015) [Szerencsés Zs. (sz.) 2017. Tájékoztatás a nemzeti kisebbségi nyelveken – mellékvágányon. Újvidék: Vajdasági Független Újságírók Egyesülete, Matić, J., Valić Nedeljković, D. (2015)
Приватизација медија на језицима мањина:шанса или нестанак? [A nemzeti kisebbségi nyelvű média privatizálása: Esély vagy eltűnés?] У: Значај медијског интегритета: мониторинг примене нових медијских закона у Србији: приватизација медија (стр. 17-31). Нови Сад: Новосадска новинарска школа [A média integritásának fontossága: a szerbiai új médiatörvények alkalmazásának monitoringózása: Médiaprivatizálás (17-31 o.). Újvidék: Újvidéki Újságíró Iskola]

[4] Pressburger Csaba: Gettósítás vagy integráció? Magyar Szó, 2012. május 26. http://magyarszo.com/fex.page:2012-05-25_Gettositas_vagy_integracio.xhtml

[5] Оквирна конвенција за заштиту националних мањина [Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről]. Четврти периодични извештај достављен Генералном секретару Савета Европе у складу са чланом 25. Оквирне конвенције, стр. 161, видети на https://www.ljudskaprava.gov.rs/sh/node/22333 [Negyedik időszaki jelentés, megküldve az Európa Tanács Főtitkárának, a Keretegyezmény 25. cikkével összhangban, lásd a https://www.ljudskaprava.gov.rs/sh/node/22333]

[6] ZAKON O JAVNOM INFORMISANJU I MEDIJIMA [Törvény a köztájékoztatásról és a médiáról]
"Sl. glasnik RS", br. 83/2014, 58/2015 i 12/2016 – autentično tumačenje [Az SZK Hivatalos Közlönyének 2014. évi 83., a 2015. évi 85. és a 2016. évi 12. száma – hiteles tolmácsolás].
https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_javnom_informisanju_i_medijima.html

[7] Uo.

[8] Lásd P.E. írásában, az 1-es alatti jegyzetben.

[9] Uo.

[10] Főszerkesztő, önkormányzati képviselő és programtanács-tag – Senki sem tájékoztatta, hogy ez összeférhetetlenség. https://szabadmagyarszo.com/2020/12/24/foszerkeszto-onkormanyzati-tanacsnok-es-programtanacs-tag-senki-sem-tajekoztatta-hogy-ez-osszeferhetetlenseg/

[11] Az MNT 2020. február 21-ei ülésén készült Jegyzőkönyvi kivonat. https://www.mnt.org.rs/sites/default/files/attachments/13_mnt_20200403.pdf

[12] Részletesebben lásd a Sajtószabadság-akadályozók (1-2.) c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14059, 2021. november 25., és https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14065, 2021. november 27., valamint a A MÉDIASTRATÉGIA ALKALMAZÁSA (1-2.). https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13233, 2021. december 13., és https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13235, 2021. január 14.59 c. írásaim.

[13] Lásd az 1-es alatti jegyzetben lévő írást.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése