Oldalak

2023. május 29., hétfő

Milyen országban élünk? (2.)

Szerbia (lát)képe – sajtóinformációk alapján

Illusztráció (Fotó: Délhír)


Szerbiában jogállam nem létezik, az Alkotmány
és a törvények uralma felett egy ember akarata áll.
Aleksandar Marković (Danas, 2023. április 14. 12.)

Büszkék vagyunk arra, hogy a VMSZ hosszú évek óta kormánypártként
járul hozzá Szerbia látványos fejlődéséhez. Bravó, Pásztor István!
Szijjártó Péter, magyar külügyminiszter
 
 

Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és a civil szervezetek jelentései alapján is el lehet készíteni, össze lehet állítani, véleményt lehet róla alkotni. Hogyan nézne ez ki Szerbia esetében, amely – Aleksandar Vučić szerb elnök szerint – éppen az „aranykorát” éli?
Az itt élők naponta tapasztalják, az érdeklődök pedig az összegyűjtött adatok alapján következtethetnek arra, hogy milyen országban is élünk.
Lássuk, mit mutatnak a (szám)adatok, milyen is Szerbiában az „aranykor” 2023. május végén?
Az adatokból az is jól látszik, hogy a hatalmi szerveknek mit kellene változtatniuk, milyen reformokat kezdeni az ország és a lakosság helyzetének javítására.
 



Gazdasági növekedés
Ebben az évben – a Világbank [World Bank – WB] értékelése szerint – Szerbiában 2,3 százalékos lesz a gazdasági növekedés, ugyanannyi, mint 2022-ben.
Az ország áltagos gazdasági növekedése 2010 és 2022 között 2,8 százalékos volt. Három százalék körüli növekedéssel Szerbia csak 2070 körül érné él az Európai Unió átlagát. Ha azonban a növekedés ennél nagyobb lenne, ez az időszak megfeleződhetne. A gazdasági növekedést reformokkal lehetne felgyorsítani, amelyek közül a legfontosabb az állami vállatok, különösen a villanygazdaság reformja[1].

Foglalkoztatás
Szerbiában a foglakoztatási százalék a 2002-es év utolsó három hónapjában 50,1 százalékos volt, az egész 2022-es évben pedig 50,3 százalék.
A foglalkoztatottak száma a 2021-es évhez viszonyítva 1,7 százalékkal növekedett[2].
Szerbiában 2.170.170 dolgozóra 1.715.152 nyugdíjas jut, ami azt jelenti, hogy az alkalmazottak és a nyugalmazottak aránya 1,3:1. Délvidéken ez az arány kedvezőbb, ugyanis itt 100 dolgozóra átlagosan 77 nyugdíjas jut.
A Köztársasági Nyugdíjbiztosítási Alap [Republički fond za penzijsko i invalidsko osiguranje – RFPIO] adatai szerint Szerbia 71 önkormányzatában nagyobb a nyugdíjasok, mint a munkaviszonyban lévők száma.
Az említett arány rendkívül kedvezőtlen és korántsem elegendő ahhoz, hogy az idős személyek járandóságát a nyugdíjbiztosítási járulékokból fedezzék. A nyugdíjak kifizetéséhez szükséges pénzeszközök nem kis részét a költségvetésből kell „összekaparni”.
Az elmúlt két évtizedben a dolgozók és a nyugdíjasok közötti arány 2000-ben volt a legjobb (1,8:1)[3].

A szerbiai munkatörvény teljes „alkotói szabadságot” biztosít a munkáltatók számára a munkaidő meghatározása terén. Ebből kifolyólag az alkalmazottak hatalmas része rendszeres, általában fizetetlen túlórázásra kényszerül. A 2014-ben elfogadásra került új munkatörvény ugyanis két új kötelező kategória meghonosodásáig vezetett. Ezek az állandó készenléti állapot és a kényszerű munkakészség.
Egyes nyugati országokban, mint pl. Franciaországban és Portugáliában az ottani munkatövének értelmében a munkáltató számára szigorúan tilos a munkaidő lejárta után a dolgozóhoz fordulni. A szerbiai munkatörvény pedig megengedi, hogy bárkit bármikor otthonról „berángassanak” a cégbe[4].
A szakszervezetek a törvények megsértése miatt átfogóbb felügyeletet sürgetnek. A rendszerszintű elnyomás miatt pedig kevés fiatal vállalja a szakszervezeti tagságot – tették hozzá.
Ezen kívül számos polgárnak bizonytalan az állása, ami miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Rámutatnak, hogy egyre gyakoribbak a megkövetelt túlóra során történő sérülések.
A szerbiai szakszervezetek május 1-je, a nemzetközi munka ünnepe kapcsán úgy értékelték, hogy a munkavállalók többnyire alacsony bérekkel és jogfosztással kénytelenek szembesülni[5].

Fogyasztói kosár
Az érdekvédők kiemelték, hogy a minimálbér alig haladja meg a 40 ezer dinárt, miközben a minimális fogyasztói kosár értéke meghaladja az 50 ezer dinárt.
Hasonlóak az arányok a mediális bér esetében is, amely 62 ezer dinár, miközben az átlagos fogyasztói kosár 95 ezer dinárra nőtt – üzenték[6].
 
Munkahelyi kiégés
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) betegségnek nyilvánította az ún. munkahelyi kiégést. A frusztráltság, elégedetlenség, munkahelyi túlterheltség és a folyamatos stressz hatás egyenes út a „burn-out szindróma” felé.
Európában ez a betegség a szerbiai polgárokat sújtja leginkább. Az itteni lakosság nem kevesebb, mint 66 százaléka panaszkodik a munkahelyi kiégésre. A szomorú és dicstelen lista második helyét a lengyelek (62 százalékkal) foglalják el, majd következnek a spanyolok, olaszok és németek (49-49 százalékkal)[7].

Munkanélküliség
– A Köztársasági Statisztikai Hivatal [Republičkog zavoda za statistiku – RZS/KSI] adatai szerint a múlt év harmadik negyedében a munkanélküliség 8,9 százalékos volt országos szinten: összesen 427 ezer munkanélkülit tartott számon a hivatal.
A munkanélküliek aránya Vajdaságban volt a legalacsonyabb, 7,4 százalék, de hasonlóan alakult a helyzet a belgrádi körzetben is, ahol 7,5 százalékos munkanélküliséget jegyeztek. Šumadija és Nyugat-Szerbia után pedig 11,9 százalékkal zárja a sort Dél- és Kelet-Szerbia.
A munkanélküliség csökkenésével nőtt a foglalkoztatottak száma is: ugyanebben az időszakban 50,8 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma az országban: 198 ezer személy a Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat [Nacionalna služba za zapošljavanje – NSZ] által jutott álláshoz, közülük Vajdaság csaknem 55 ezer munkavállalónak biztosított állást – hasonlította össze a tartományi kimutatásokat az országos adatokkal Snežana Sedlar, a tartományi foglalkoztatási szolgálat igazgatója[8].

Életszínvonal
A fizetések nominális értéke nagyobb, mint 10 éve volt, de az árak sokkal jobban emelkedtek a hivatalos inflációnál, és az életszínvonal csökkent – nyilatkozta az N1 tévé műsorában Milan Ćulibrk, a NIN hetilap főszerkesztője. Elmondása szerint a fizetések és nyugdíjak az utóbbi két évben emelkedtek a legdinamikusabban, de ebben az időszakban esett a legnagyobbat az életszínvonal is, és a nyugdíjak az emelések ellenére is reálisan kisebbek, mégpedig 5,6 százalékkal[9].

Fizetések
A Köztársasági Statisztikai Intézet (KSI/RZS) legfrissebb adatai szerint a szerbiai átlagkereset 2023 márciusában 85.485 dinár volt. Ez a reális nettó kereset 1,5 százalékos csökkenését jelenti 2022 márciusához viszonyítva, annak ellenére, hogy a keresetek névlegesen 15,5 százalékkel növekedtek.
A mediális kereset 64.363 dinár volt, ami az jelenti, hogy a munkások fele ettől kevesebbet, a másik fele pedig többet keresett ennél.
Az év első három hónapjában a szerbiai átlagkereset 0,4 százalékkal csökkent, a nominális növekedés pedig 15,5 százalékkal[10].
Vajdaságban a bérek az országos szinthez képest csak valamivel alacsonyabbak, nettó 81.131 dinárt tettek ki[11].
A közép-bánáti körzet nettó átlagkeresete januárban 69.832 dinárt volt – közölte a KSI[12].

Minimálbér
A Szerb Köztársaság Kormányának 2022. szeptemberi határozata 14,3 százalékkal, azaz 201,22-ről 230,00 dinárra emelte munkaóránkénti adók és járulékok nélküli minimálbért, amely 2023 decemberéig van érvényben[13].
Az idei év végéig, tehát, továbbra is a 42 ezer dináros (358 eurós) minimálbér marad érvényben Szerbiában (Magyarországon – 579 euró, Romániában – 606 euró)[14].

Munkaóra érték
Az Összefogás Szakszervezet [Udruženi sindikatati Srbije Sloga] rámutatott a munkaóra átlagos értékének alakulására Szerbiában és az EU-ban. (Tehát: sokan vannak, akik az alábbi értékeknél jóval kevesebbet, valamint olyanok is, akik jóval többet keresnek.)
Az európai uniós munkaóránkénti átlag 30,50 eurót tesz ki. Horvátországban 12,10, Magyarországon pedig 10,70 eurót tesz ki a munkaóra átlagos értéke.
Szerbiában egy ledolgozott óráért a munkaadók átlagosan mindössze 613 dinárt (5,23 eurót) fizetnek az alkalmazottaknak[15].

Szociális helyzet
A Központ a Demokráciáért Alapítvány [Fondacija Centar za demokratiju] adatai szerint a szegénység országos szinten immár több mint kétmillió polgárt fenyegeti. Félmillió ember pedig máris teljes nyomorban él, ami azt jelenti, hogy az alapvető létfenntartási szükségleteiket sem tudják kielégíteni.
Miközben a rászoruló polgárok száma növekszik, a szociális segélyben részesülők száma csökken.
Szociális támogatást az összlakosság mindössze 3,1 százaléka kap. Ami a legrosszabb: nem látszik az állam azon szándéka, hogy a terepen átfogóan és precízen felmérje, mennyi polgárnak van szüksége a segély valamilyen formájára[16].
A Világbank (WB) előrejelzése szerint – a gazdasági válság következtében – a szegénységbe zuhanó szerbiai polgárok száma rövidesen további 125 ezerrel növekszik majd[17].
 
A 65 évnél idősebb polgárok 16 százaléka nem rendelkezik semmilyen jövedelemmel. Ugyanakkor az ehhez a kategóriához tartozó emberek további 15 százaléka még mindig dolgozik (többnyire a mezőgazdaságban).
Mintegy ezer faluban nincs üzlet, kétezer településen pedig a posta is puszta álom. Ötszáz falu lakói hiába várnak az utak aszfaltozására[18].

Nyugdíja(so)k
Szerbia világviszonylatban is a leginkább elöregedő népességnek számít, a bajt tetézi, hogy az idősebb generáció egyre nagyobb szegénységben és nincstelenségben él.
A Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap [RFPIO] adatai azt mutatják, hogy a legalacsonyabb nyugdíj alatti összeget 575.460 nyugdíjas kapja, ami az összes, 1.650.539 nyugdíjra jogosult szerbiai polgár 34,9 százaléka.
Az átlagnyugdíjat, ami februárban 37.813 dinár volt, 416.703 polgár érte el. A fenti két csoport a nyugdíjas populáció 62,1 százalékát teszi ki, a nyugdíjbiztosítás alap eszközeiből 36,8 százalék megy el az ő nyugdíjaikra.
A megállapított fogyasztói kosárnál – ami januárban 49.420 dinár volt – alacsonyabb összeget további 247.734 nyugdíjas kap, vagyis a nyugdíjasok 14,9 százaléka.

Noha a szakértőknek nincs komolyabb kifogásuk a nyugdíjrendszerrel szemben, a nyugdíjemelések kiszámolásával sem, mégis arra hívják fel a figyelmet, hogy az időskorúak nagy része szegénységben és bizonytalanságban él. A nyugdíjemelések ugyanis soha nem tudják behozni a megnövekedett kiadásokat, mert a kisnyugdíjasok esetében az infláció objektíven magasabb a népesség egészére számított pénzromlásnál[19].

BOZÓKI Antal
__________
[1] M. Obradović: Privredni rast Srbije ove godine 2,3 odsto [Szerbia gazdasági növekedése ebben az évben 2,3 százalék]. Danas, 2023. április 26. 18.
[2] M. Obradović: Smanjen broj nezaposlenih za 50.000 ljudi [A munkanélküliek száma 50 ezerrel csökkent]. Danas, 2023. április 29. 8.
[3] K. P.: Délvidéken száz dolgozóra hetvenhét nyugdíjas jut, ami kedvezőbb arány, mint Szerbiában.
https://delhir.info/2023/04/10/delvideken-szaz-dolgozora-hetvenhet-nyugdijas-jut-ami-kedvezobb-arany-mint-szerbiaban/
[4] F. F.: Az „aranykor” új fogalmai: Korlátlan munkaidő, állandó készenlét és (kötelező) örökös munkakészség. https://delhir.info/2023/03/14/az-aranykor-uj-fogalmai-korlatlan-munkaido-allando-keszenlet-es-kotelezo-orokos-munkakeszseg/
[5] D.J. Ez Szerbia: alacsony bérek és a munkajogok semmibe vétele. https://delhir.info/2023/04/30/ez-szerbia-alacsony-berek-es-a-munkajogok-semmibe-vetele/, és D.D.: Dostojantveni rad, dostojanstveni život [Méltóságteljes munka, méltóságteljes élet]. Danas, 2023. május 3. 5.
[6] Uo. [7] F. F.: Hol a legnagyobb a munkahelyi kiégés?
https://delhir.info/2023/02/07/hol-a-legnagyobb-a-munkahelyi-kieges/
[8] Tóth D. Lívia: Újra történelmi minimumon a munkanélküliség. Magyar Szó, 2023. február 8. 5., és/vagy https://www.magyarszo.rs/hu/5154/gazdasag/280504/%C3%9Ajra-t%C3%B6rt%C3%A9nelmi-minimumon-a-munkan%C3%A9lk%C3%BClis%C3%A9g.htm, 2023. február 8. 10:25; Nezaposlenih ima, nema ko da radi! [Munkanélküliek vannak, nincs, aki dolgozzon!] Danas, 2023. március 27. 13., és M. Obradović írása az 1-es jegyzetben.
[9] A dinamikus bérnövekedés ellenére jelentősen csökken az életszínvonal.
https://szmsz.press/2023/04/06/a-dinamikus-bernovekedes-ellenere-jelentosen-csokken-az-eletszinvonal/,
2023. április 6. 10:27. Lásd még Kristina Bondžulić: Srbija negde na sredini tabele [Szerbia valahol a táblázat közepén]. Danas, 2023. március 25. 14.; (Beta) Prosečna zarada u februaru 81.359 dinara [A februári átlagkereset 81.359 dinár]. Danas, 2023. április 26. 19.; Miloš Obradović: Inflacija pojela standard građana [Az infláció megette a polgárok életszínvonalát]. Danas, 2023. április 25. 18.; K. Bondžulić: Porast cena trajan, nema povratka [Az árnövekedés állandó, nincs visszatérés]. Danas, 2023. április 19. 18. , és (Beta) Áprilisban inflációs rekordot jegyzett Szerbia. Magyar Szó, 2023. május 25. 6.
[10] E. D.: Pad realne neto zarade [A reális keresetek csökkenése. Danas, 2023. május 26. 19.; (Tanjug) Alacsony bérek, mellőzött munkajog. Magyar Szó, 2023. május 4. 6.; K. Bondžulić: Plati li rast plata rast inflacije [Követi-e a fizetések növekedése az inflációt]. Danas, 2023. április 20. 4. és Kolika je danas inflacija u Srbiji, to ne može niko da izračuna [Hogy mekkora az infláció Szerbiában, azt senki nem tudja kiszámolni]. Danas, 2023. április 18. 15.
[11] A vajdasági fizetések alacsonyabbak az országos átlagnál. https://m.vajma.info/cikk/gazdasag/8808/A-vajdasagi-fizetesek-alacsonyabbak-az-orszagos-atlagnal.html, 2023. május 25. 16:34
[12] vh: Mennyi az átlagbér a közép-bánáti körzetben? Magyar Szó, 2023. március 29. 6.
[13] Nem lesz rendkívüli minimálbér emelés. https://szmsz.press/2023/05/18/nem-lesz-rendkivuli-minimalber-emeles/, 2023. május18. 17:11
[14] Uo.
[15] Szerbiában egy munkaóra öt eurót ér, míg az uniós óránkénti átlag 30,50 euró. https://delhir.info/2023/05/24/szerbiaban-egy-munkaora-ot-eurot-er-mig-az-unios-orankenti-atlag-3050-euro/
[16] F. F.: Tovább mélyül az így is elképesztő szegénység Szerbiában?
https://delhir.info/2023/04/18/tovabb-melyul-az-igy-is-elkepeszto-szegenyseg-szerbiaban/
Lásd még: Szerbia mély válságban van. https://szmsz.press/2023/03/30/szerbia-mely-valsagban-van/, 2023. március 30. 10:52; F. F.: A mostani félmillió mélyszegény szerbiai polgárhoz még legalább százezren csatlakoznak. https://delhir.info/2023/03/04/a-mostani-felmillio-melyszegeny-szerbiai-polgarhoz-meg-legalabb-szazezren-csatlakoznak/; F. F.: Több mint félmillió szerbiai polgár legmélyebb szegénységben él. https://delhir.info/2023/02/05/tobb-mint-felmillio-szerbiai-polgar-legmelyebb-szegenysegben-el/, és F. F.: Tovább fokozódik a nyomor Szerbiában: már több mint kétmillió ember a szegénységi küszöb alatt.
https://delhir.info/2023/02/12/tovabb-fokozodik-a-nyomor-szerbiaban-mar-tobb-mint-ketmillio-ember-a-szegenysegi-kuszob-alatt/
[17] F. F.: A mostani félmillió mélyszegény szerbiai polgárhoz még legalább százezren csatlakoznak – 16-os jegyzetben.
[18] F. F.: A szerbiai és délvidéki falvak elöregedése és megüresedése (1.) https://delhir.info/2023/05/16/mi-lesz-a-meguresedett-falvak-sorsa/
[19] Elszegényedő öregek. https://www.vajma.info/cikk/tukor/8746/Elszegenyedo-oregek.html, 2023. május 15. 13:15

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése