Oldalak

2023. október 5., csütörtök

Konszenzus abban, hogy nincs konszenzus!

Alku nem lehetséges az emberi (nemzeti kisebbségi) jogok rovására! 


Nagymosásban összemegy a kelme,
Agymosásban összemegy az elme.
Székhelyi József

 

Fotó: SZMSZ

 
Egyik írónk – aki állítása szerint „távol tartja magát a közéleti szerepvállalástól”[1], illetve „közéleti szerep és tisztség státust nem vállalhat”[2], de a háttérből – Kibitz módjára – véleményez, okosít, filozofál – a közösségi hálón október 3-án közölt szeptember 7-ei naplójegyzete címének A konszenzus a kisebbségben létkérdés![3] címet adta.

 
Az írás központi tézise már maga az írás címe, hogy a konszenzus, illetve „az egyetértés vagy megegyezés egy adott csoport tagjai között”[4] a kisebbség megmaradásának a feltétele.
– 2000 után […] kifejtettem a véleményem miszerint a kisebbségben nem lehet kizárólag a demokratikusan megválasztott többség akarata szerint dönteni, mert ez […] könnyen többségi despotizmusba vezet. Konszenzusra van szükség. Ez tartom helyesnek a nemzeti többség és a nemzeti kisebbség viszonyában is, ha az identitást érintő (t)örvényekről van szó. Ezt kellett volna érvényesíteni a kisebbségi közösségben is, hiszen ott is létrejöhet a demokratikusan megválasztott többség despotizmusa. „Többségi despotizmus vagy egyetértés” címmel (ilyen című írást a közösségi hálón nem sikerült találnom – B.A.), közzétettem az javaslatomat, amint ma szóról szóra vállalok. Nem lehet a kisebbségen belül megválasztott többség mindenható, a kisebbségi közösségekben elengedhetetlen a kisebbségben maradókkal való párbeszéd, s ha a nézeteltérést nem lehet rendezni pártközi egyezkedésre (talán: egyezkedéssel – B.A.), akkor független testület mondhatna nyilvános véleményt. A többség csak ezek után hozhat végleges döntést, egy percre sem megfeledkezve arról, hogy a konszenzus a kisebbségben létkérdés! – véli a naplójegyzetelő.

Az idézett szövegben zavaró és értelmetlen a fogalmazás, amikor a szerző a „kisebbségen belül megválasztott többséget” említi. Milyen „többségről” lehet szó? Hogyan választhat a kisebbség többséget? Szerzőnk nem akarja megnevezni, hogy miről is van szó?
A magyar közösség esetében a választott képviselőkről lehet szó, községi tartományi és köztársasági szinten. A jelen esetben a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) színeiben választott képviselőkről. Miért nem lehet ezt érthetően kimondani?
A 2022. április 3-ai „se nem szabad, se nem igazságos”[5] választásokon a Vajdasági Magyar Szövetség – Pásztor István lista – a szavazók 58,72 százalékos részvétele mellett,[6] a voksok 1,59 százalékát szerezte meg, vagyis 60 297 szavazatot kapott.[7] A VMSZ csak hat képviselői helyet szerzett a szerb parlamentben[8] (a korábbi kilenc helyet).
Ha tekintetbe vesszük, hogy a magyar közösség létszáma időközben (drasztikusan) csökkent: 2022-ben 184.442-en vallották magukat magyarnak (a 2011. évi 251.136-al szemben), a VMSZ-re (más lehetőség nélkül) szavazók száma még az egyharmadot sem érte el! Miféle többségről beszélünk akkor a kisebbségen belül? Nem inkább a kisebbség által a többség terrorizálásáról van itt szó?

Szerzőnk szerint „konszenzusra van szükség” „a nemzeti többség és a nemzeti kisebbség viszonyában is”.
Az írásában ez a meglátás is téves. A konszenzushoz való eljutás ugyanis „azzal jár együtt, hogy minden egyes csoporttag véleményét komolyan veszik és megfontolják”[9].
Amióta Pásztor István került a VMSZ elnöki pozíciójába (még 2007. május 5-én), sikerült neki minden ellenzéki gondolkodású személytől és szervezettől megszabadulnia – kitől a VMSZ-ből való kizárással, kitől előléptetéssel, illetve „a közösségből való kiiktatással”, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Magyar Egységpárt (MEP) „bedarálásával”, stb. Megszűnt mindenfajta párbeszéd is a közösség ügyeiről.

A vajdasági magyar közösség feletti egyeduralom megszerzése és mindmáig való gyakorlása érdekében Pásztor nem volt hajlandó együttműködni egyetlen ellenzéki párttal, sem civil szervezettel. Hogyan lehet itt konszenzusról beszélni, és egyáltalán kivel? Talán a még megmaradt Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségével (VMDK), amelyik éppen napokban tette közzé a felhívását, miszerint „a VMSZ) köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati képviselőinek azonnali lemondását” követeli „az irántuk való bizalom megszűnése/megvonása alapján, és vezető tisztségviselőinek a közéletből való tartós távozását” sürgeti?!

Köztársasági szinten a VMSZ még 2014-ben hatalmi koalíciós szerződést kötött – az anyaországi vezetők hathatós támogatásával – a Szerb Haladó Párttal (SNS). Azzal a radikálisból haladóvá előlépett párt vezetőivel, akik a kilencvenes évek folyamán „egy szendvicset” kínáltak a magyaroknak az anyaországba távozáskor.
Jóvátehetetlen politikai hiba volt ez, aminek most érezzük a következményeit, amelyek bizonyára – a szerb állam egyre mélyülő válsága nyomán – még csak ezután csúcsosodnak ki.
Pásztor István – saját hatalmi ambíciója miatt – rothadt kompromisszumot kötött Aleksandar Vućić szerb önkényúrral. Ennek fejében néhány VMSZ-es megélhetési politikus pozícióhoz és zsíros fizetéshez jutott, a magyar közösség nagy része pedig szétszéledt a világban. Ilyen egyszerű ez.
– Időben kellett volna tiltakozni, nem elegendő utólag Pásztort hibáztatni – írja szerzőnk. Van ebben igazság. Tiltakoztak is sokan. Emlékezzünk csak a magyar nyelvű sajtónak a VMSZ alá rendelése elleni tiltakozásokra. És mi lett az eredmény? Az, hogy a többségüknek felmondtak, vagy önként hagyták ott a munkahelyüket. A helyükbe pedig megalázkodó, Pásztor szolgalelkű végrehajtó „káderei” kerültek.

A szegeder.hu szeptember 3-ai híre szerint „ha a Vajdasági Magyar Szövetség bármilyen ügyben bármilyen lépést szükségesnek ítél, mi azt megtesszük” – válaszolta Szijjártó Péter nevében Magyar Levente külügyi államtitkár a DK-s (Demokratikus Koalícióbeli – B.A.) Vadai Ágnes írásbeli kérdésére. Magyar szerint „Magyarország és Szerbia között kiválóak a kétoldalú kapcsolatok, amelynek egyik központi eleme a szerbiai magyar kisebbségek jogainak biztosítása”[10].
– Az államtitkár ezt Vadai azon kérdésére írta válaszul, melyben a DK alelnöke azt kérdezte, be fogják-e hívni a szerb nagykövetet azért, mert a Vajdaság magyarlakta területein jó pár helyen kicserélték a táblákat, és azokon már csak cirill betű látható? – írja a szegeder.hu[11].
A válaszból az a lesújtó megállapítás következik, hogy az anyaországi politikusok a VMSZ érdekeit fontosabbnak tartják a magyar közösség érdekeinél. Jól bizonyítja ez is, hogy itt bizony a többség terrorizálása történik a VMSZ-es kisebbség által! Így „a VMSZ-re hárul a felelősség a cirill betűs táblák erőltetése miatt. Mivel ők (Pásztorék) NEM kérik, ők (Magyarország Kormánya) nem lépnek! Pedig Magyarország alkotmánya a magyarság védelméről szól, és nincsen az egypárthoz kötve” – állapítja meg a VMDK[12].
A magyar külügyminisztérium 2022. október 14-én bekérette a budapesti ukrán ügyvivőt a kárpátaljai Munkácson eltávolított turul szobor ügyében[13], de – a „csúcson levő” Orbán-Vućić barátság miatt – semmit nem tett az itteni magyar kisebbség nyelvhasználati és egyéb jogainak biztosítása érdekében (jól látszik a nyitóképen is!), vagy a migránsok az északi határmenti lövöldözése miatt. Még a kisebbségügyi kormányközi vegyesbizottságot sem tartották szükségesnek összehívni 2016. április 4. óta[14]! Akkor is öt év után először ülésezett, pedig lett volna miről tárgyalni! Ennyire törődik a magyar kormány a vajdasági magyar közösséggel!

A vajdasági magyar közösségben konszenzus van abban, hogy a kisebbségi jogok érvényesítése tekintetében nincsen és nem is lehet konszenzus – a jelenlegi hatalommal, benne a VMSZ-el.
Egy írónak mégis illene tudni, hogy kivel, miben és mikor milyen kompromisszumot lehet kötni. Ez azonban semmilyen feltételek mellett nem történhet az emberi (nemzeti kisebbségi) jogok rovására. Az egyenes kiállás helyett a rossz konszenzust és a megalkuvást hirdeti!
BOZÓKI Antal
__________
[1] Bővebben a Tanácstalanság – vagy valami más? c. írásomban. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2023. augusztus 31. 11:43
[2] Végel László: A konszenzus a kisebbségben létkérdés!
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=1582, 2023. október 3.
[3] Uo.
[4] Konszenzus. https://hu.wikipedia.org/wiki/Konszenzus
[5] Lásd a Nagyot bukott a VMSZ! – A kilencből talán hat képviselője marad c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14396, 2022. április 10.
[6] P.E.: A 100 százalék közelében, Magyar Szó, 2022. április 7. 1.
[7] P.E.: Országszerte megismétlik a szavazást . Magyar Szó, 2022. április 8. 1.
https://www.magyarszo.rs/hu/4896/kozelet_valasztasok/262723/Orsz%C3%A1gszerte-megism%C3%A9tlik-a-szavaz%C3%A1st-v%C3%A1laszt%C3%A1sok-2022.htm,
2022. április 7. 10:07 >> 2022. április 8. 09:12
[8] Pásztor: Minden ötödik levélszavazat – választóink kérésére – a VMSZ segítségével ért célba. https://szmsz.press/2022/04/04/pasztor-minden-otodik-levelszavazat-valasztoink-keresere-a-vmsz-segitsegevel-ert-celba/, 2022. április 4 18:57
[9] Lásd a 4-es alatti oldalon.
[10] Szűcs Dániel: Nem hívták be a szerb nagykövetet a vajdasági táblák miatt, amikről eltűntek a latin betűk.
https://szegeder.hu/belfold/2023-10-03/nem-hivtak-be-a-szerb-nagykovetet-a-vajdasagi-tablak-miatt-amikrol-eltuntek-a-latin-betuk/651bd64d47d3c05a2375159c, 2023. október 3. 11:24
[11] Uo.
[12] VMDK. https://www.facebook.com/groups/2008057006104864/?multi_permalinks=2683061788604379&notif_id=1592726300562406&notif_t=group_highlights, 2023. október 4. 9:20
[13] Benics Márk: Szijjártó bekérette az ukrán ügyvivőt a munkácsi várról eltávolított turul miatt. https://444.hu/2022/10/14/szijjarto-bekerette-az-ukran-ugyvivot-a-munkacsi-varrol-eltavolitott-turul-miatt, 2022. október 14. 16:24

[14] (MTI) Öt év után újra ülésezett a magyar-szerb kormányközi kisebbségi vegyes bizottság. https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.130612/Ot-ev-utan-ujra-ulesezett-a-magyar-szerb-kormanykozi-kisebbsegi-vegyes-bizottsag, 2016. április 4. 13:45

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése