Oldalak

2023. október 16., hétfő

Úgy rossz, ahogy van!

Hozzászólás az MNT Tájékoztatási és médiafejlesztési stratégiája tervezetéhez

Az újságírás lényege azt megírni,
amit nem akar valaki nyomtatásban látni.
Minden más csupán propaganda.
Journalism is printing what someone else does
not want printed.
Everything else is public relations.
George Orwell

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) október 2-án „közvitára bocsájtotta” a Tájékoztatási és médiafejlesztési stratégia 2024-2029-es időszakra készített tervezetét (a továbbiakban: stratégia).
Az MNT honlapján található 96 oldal terjedelmű anyaggal[1] kapcsolatosan a közvita keretében – az anyanyelvű tájékoztatás fontosságára való tekintettel – általános észrevételeket, konkrét megjegyzéseket és javaslatokat fogalmaztam meg:

1. ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK

1.1. A legfőbb megjegyzés a médiastratégiára, hogy nem biztosítja a sajtószabadságot: a sajtónak a hatalom, valamint a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tevékenységét ellenőrző alapvető szerepe teljesen kimaradt belőle; a tényfeltáró, oknyomozó, értelmező újságírás, amely a szabad, kritikai gondolkodáson alapszik, említésre sem került benne.
A médiastratégiából erősen kiviláglik az a szakszerűtlen törekvés, hogy a jelenlegi egypárti, megideologizált tájékoztatás konzerválására, a status quo megőrzésére törekszik, nem pedig a tárgyilagos és a szakma szabályai szerinti tájékoztatásra. Ezt az is igazolja, hogy a sajtószabadság kérdéséről, a sokoldalú tájékoztatásról, és az egészséges társadalmi pluralizmusról nagyon kevés szó esik, valamint, hogy szinte kizárólag az MNT alapította média strukturális fejlesztésével foglalkozik, a többit ignorálja.

1.2. A stratégia sem szerkezetileg, de tartalmilag sem felel meg egy olyan dokumentum követelményeinek, amely az elkövetkező öt évre meghatározza a vajdasági magyar közösség tájékoztatásával kapcsolatos célokat és feladatokat.
Az első rész a helyzetelemzés kellene, hogy legyen, de a felkínált stratégia nem tartalmazza a vajdasági magyar médiatérnek még az alapvető adatait sem. Felmérés, statisztikai adatok, tudományos elemzések nélkül nem lehet semmiféle stratégiát kidolgozni.
A dokumentum nem tartalmaz olyan adatokat, amelyek bemutatnák a magyar nyelvű média jelenlegi állapotát, amelyből látni lehetne, hogy mennyi médiaorgánumunk van, ezek közül mennyi a nyomtatott sajtó, hány rádió, TV és internetes portál van, melyik lap milyen példányszámban jelenik meg, mennyi a remitendája, melyik milyen problémával szembesül, stb.
Nem készült objektív médiafogyasztási felmérés sem, így nem tudjuk, hogy a közösség tagjai milyen sajtót olvasnak, milyen rádió- és TV műsorokat hallgatnak, illetve néznek, hogyan ítélik meg azokat, milyen szokásokat követnek, milyen érdeklődési irányok vannak, stb.
A második részben, illetve különálló dokumentumban az elemzésből eredő stratégiai célokat és feladatokat kellene tételesen felsorolni, a teljesítési határidővel.

1.3. Annak ellenére, hogy az MNT egypárti, a médiastratégiának minden vajdasági magyart szolgálnia kellene, így a tervezet a teljes vajdasági magyar nyelvű sajtóra kellene, hogy vonatkozzon, az összes magyar sajtómunkásra, médiára.
Ez a tervezet viszont hátrányosan megkülönböztető/kirekesztő módon viszonyul bizonyos, nem MNT alapítású sajtóorgánumokhoz, mint például az Autonómia, az Átlátszó Vajdaság, a Délhír Portál, a Családi Kör és a Szabad Magyar Szó. Mintha azok nem is a vajdasági magyar tájékoztatási eszközökhöz tartoznának!
Ilyen szempontból különösen aggályos az MNT elnökének a viszonyulása, aki a szabadkai (október 9-ei) közvitán kijelentette: „A mi politikai beállítottságunk szája íze szerint készült el ez a stratégia, azok kerültek bele, akikkel együtt tudunk működni. […] Ha én azt gondolom, hogy bizonyos portál nem közösséget építő tevékenységet folytat, akkor az nem kerül be a stratégiába.”[2]
Az MNT elnöke az újvidéki (október 13-ai) záró tanácskozáson is hangoztatta, „amilyen felállású, értékrendszerű ma az MNT, azt tükrözi vissza a médiastratégia is”[3].
Az idézetekből is látszik, hogy az MNT nem érett ahhoz, hogy a vajdasági magyar közösség legfelsőbb önkormányzati szerveként lássa el feladatát, hanem a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) fiókszervezeteként képzeli el küldetését és aszerint is működik. Ez pedig elfogadhatatlan.
Sem az MNT elnöke, sem más nem engedheti meg magának, hogy szubjektív, egyszemélyes, diktatórikus döntések, mércék szerint határozzon arról, hogy melyik média folytat „közösséget építő tevékenységet” és melyik nem, melyik kerüljön be a stratégiába és melyik pedig ne! Valamint azt, hogy ki a magyar és ki nem.

1.4. A stratégiáról a közvitára szabott idő szokatlanul és indokolatlanul rövid, mindössze két hét (október 2-ától 16-ig), ami nem elegendő idő egy ilyen fontos dokumentum alaposabb elemzésére és (mindössze három helyen, Szabadkán, Nagybecskereken és Újvidéken) való megvitatására.
Fontos, hogy az MNT – hosszú idő után először – közvitára bocsátott egy, a magyar közösség egészét érintő anyagot. A közösségi hálón azonban többen hangoztatták, hogy a közvita helyett „meghallgatásban”[4] volt részük, amelyen előre betanult mondókák hangzottak el az MNT tisztségviselői és a legnagyobb párthoz lojális újságírók részéről. A többi résztvevő elmondhatta ugyan a véleményét, de „vitára nem volt lehetőség”[5]. Ez arra utal, hogy az MNT továbbra sem nyitott a párbeszédre. Egy közvita azonban nem válhat mondvacsinált, alibi tevékenységgé.
Tekintettel arra, hogy az előző Vajdasági magyar médiastratégia (2011-2016) már hét évvel ezelőtt lejárt és az előző (VMSZ döntő többségű) MNT nem tartotta szükségesnek az új stratégia elfogadását, felvetődik a kérdés, hogy a jelenlegi (egypárti – VMSZ-es) nemzeti tanácsnak miért olyan sürgős most a stratégia november elejei elfogadása?
A köztársasági parlamentben épp most lesz esedékes a köztájékoztatásról és médiáról, valamint az elektronikus médiáról szóló törvénytervezet megvitatása és elfogadása. Előbb meg kellene várni ennek a törvénynek a hatályba lépését, és utána kellene, ahhoz igazítva megfogalmazni az MNT médiafejlesztési stratégia tervezetét.
A fordított sorrend és sietség mögött nem az áll-e, hogy az MNT vezetése olyan megoldásokat fogadjon el, amelyek kiskapukat keresnek az ideológiai újságírás számára?

1.5. Végül, de nem utolsó sorban, az MNT hivatalának össze kellett volna összegyűjteni a „közvitán” élőben elhangzott megjegyzéseket, kritikát, nem pedig elvárni, hogy azokat írásban küldjék be a résztvevők, különben semmisnek veszik őket!


2. KONKRÉT MEGJEGYZÉSEK


2.1. A stratégia túlságosan terjedelmesre sikeredett, közel 96 oldalas (20 fotóval), míg az előző, 2011-2016. évi stratégia kevesebb, mint a fele (csupán 46 oldalas) volt. Ez nem annak a következménye, hogy szakmailag ennyivel kidolgozottabb lenne ez a mostani, hanem fordítva, annak, hogy a tervezet redundáns elemeket tartalmaz: a mondatok ismétlődnek, gyakran zavarosak, értelmetlenek, mint például már a stratégia első mondata: „Értelmezésünk szerint a vajdasági magyar kisebbségi sajtó sajátossága valójában abból a szerepéből fakad, amely nemcsak a tájékoztatásban jut kifejezésre”. A többségi nyelvű sajtónak vajon mi a sajátossága?

Keresztény újságírás
Az 1. Bevezetés c. fejezet furcsamód kiemeli, hogy „a Magyar Nemzeti Tanács célja, a vonatkozó törvények tiszteletben tartása mellett a „keresztény értékrend mentén építkező médiatevékenység”. A további szövegben azonban a stratégia nem magyarázza meg, hogy ez mit jelent. Valamint felvetődik a kérdés, hogy mi van azokkal, akik esetleg nem keresztények, vagy ateisták? Számukra külön médiumot kell létrehozni? Az MNT őket kizárja?
A másoktól átvett, közhelyként szajkózott, kibúvóként alkalmazott, homályos, de kirekesztő formulák helyett az MNT feladata nagyon egyszerű: az MNT-nek az egész vajdasági magyar közösség számára biztosítani kell a tárgyilagos, az újságírói szakma és etika szabályai szerinti tájékoztatás feltételeit. Ez azonban a jelenlegi MNT-nek nem felel meg, mivel akkor gyorsan kitudódna, hogy milyen világban is élünk.

Kisebbségi erkölcsiség az újságírásban

Ugyancsak tisztázatlan fogalom a „kisebbségi erkölcsiség”. Ez vajon mit jelent? Az erkölcsben vannak valamiféle kiskapuk a kisebbség számára?
Rendkívül problematikus viszont, hogy a bevezetőben szóba sem kerül a média egyik legfontosabb szerepe: a hatalom tevékenységének az ellenőrzése, a tényfeltárás, az oknyomozás, a kommentár, a véleményütköztetés! Ettől talán félnek?

Problémaleplezés, megtévesztés, redundancia
2.3. A lehetőségek c. fejezetben (2.1) arról írnak, hogy „Vajdaság legnépesebb nemzeti kisebbsége a magyar”. Arról viszont már szemérmesen hallgatnak, hogy a 2011-es népszámlálás idején a magyarok száma 253.899 volt, vagyis 69.457-tel vagyunk ma kevesebben, mint tizenegy évvel ezelőtt. Ez 27,36 százalékos csökkenést jelent. Egy magát komolyan vevő médiastratégia nem ignorálhatja ezt a frissen felfedett tényállást, ami a médiafogyasztók számát illeti.
Ilyen formában azonban ez a fejezet teljesen felesleges.

Felületesség, redundancia
A 2.1. A tájékoztatás és a média jelenlegi jogszabályi helyzete Szerbiában, a 2.3. A Szerb Köztársaság 2020–2025. évi tömegtájékoztatási rendszerének fejlesztési stratégiája és a 2.4. Vajdasági magyar médiastratégia 2011–2016 c. pontok a többnyire felületes ismertető jellegük miatt egyáltalán nem szükségesek.

Kirekesztés
A kisebbségi magyar média a Vajdaságban c. 2.5. pont felületes és szinte kizárólag az MNT „alapítású” médiával foglalkozik (Magyar Szó, Hét Nap, Pannon Rádió és Televízió, Szabadkai Magyar Rádió), nem szakmai, hanem ismeretterjesztői szinten (de valótlanságokkal). Ezért ezt a részt (is) újra kellene írni.

Torzítás, degradálás
A legkelendőbb hetilapunkról, a Családi Körről (2.5.5.1.) mindössze négy sort ír nagy általánosságban, kiemelve, hogy „nem tartozik az MNT által alapított kiadványok körébe”. Ismét a kirekesztés politikáját lobogtatva.
A kirekesztő és szemellenzős tendencia a továbbiakat is meghatározza: az online média (2.5.5.2.) közül csak a Vajdaság Mát említi, azzal a megállapítással, hogy „nincs az MNT alapítói körében, de élvezi a pályázati és az anyaországi támogatásokat”. Jobban mondva, az MNT megsúgja a pályázati és az anyaországi támogatóknak, hogy a Vajdaság Mát támogassák? Folyik a cinkos lobbizás?

Zavaros fogalmazás
A stratégia szerint „rendkívül fontos lenne az internetes tartalmakat előállító médiumok olyan irányú fejlesztésének a támogatása, ami lehetővé teszi az új média hatásmechanizmusából fakadó kritériumoknak való megfelelést és az ott megjelenő tartalmaknak az eddigieknél strukturáltabb, a vajdasági magyar médiafogyasztók állandóan változó igényeinek figyelembe vételével és folyamatos nyomon követésével való, komplex módon történő fejlesztését is”.
Érti ezt valaki? Egy hivatal nem kellene, hogy betartsa a magyar nyelv szabatos használatát tervezetek írásakor?
Az egyházi/felekezeti és vallási média (2.5.5.4.) közül leíró, tájékoztató módon említi a Mária Rádiót, a Hitélet és a Hírvivő lapokat is.

Előzetes felmérések hiánya
A Kistérségi média (2.5.5.4.) cím alatt nem sorolja fel, hogy mennyi és milyen kistérségi média létezik, egyetlen egyet nem nevez meg, ami arra utal, hogy a stratégia szerkesztői még csak fel sem térképezték ezeket.
A Folyóiratok és egyéb kiadványok (2.5.5.6.) rész viszont csupán az ilyen kiadványok felsorolását tartalmazza, minden egyéb releváns adat nélkül.

Funkciótlan közhelyek
A fejezet utolsó Közösségi média (2.5.5.6.) c. része eszmefuttatást tartalmaz arról, hogy „a médiafogyasztók jelentős része ma már elsősorban a közösségi média felületein jut hozzá a különféle médiatartalmakhoz, aminek pozitív és negatív következményeit is nap, mint nap tapasztalhatjuk”. Mi ebben a stratégia?

Értelmezési/jogi tévedés, hiba

A 2.6. pont „a vajdasági magyar média intézményeivel és szervezeteivel” foglalkozik, úgy mint az MNT (2.6.1.) és a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMÚE – VMÚE – 2.6.2.). Miközben az MNT egyáltalán nem a vajdasági magyar média intézménye, se nem szervezete! Hogy kerül ebbe a fejezetbe?
A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 1a szakasza az MNT-re „meghatározott közfelhatalmazást ruház, hogy részt vegyen a döntéshozatalban, vagy önállóan döntsön egyes kérdésekről a kultúrát, oktatást, tájékoztatást és hivatalos nyelv- és íráshasználatot érintő kérdésekben”[6].
A stratégiának ez az egyik legvitatottabb része.
A stratégia szerzői szerint a kifogásoknak „lényegében egy célja van: kivonni a Magyar Nemzeti Tanácsot a média világából, és teljesen liberalizálni a sajtó működését”.
Valóban erre van szükség!
Elég nagy baj, hogy már a kezdetektől nem került sor az MNT vajdasági magyar tájékoztatásban betöltött szerepének pontos meghatározására.
Időközben az történt, hogy az MNT az „alapítása”, pontosabban irányítása alá kényszerítette a már meglévő, legfontosabb magyar tájékoztatási eszközöket. Ennek aztán számos negatív következménye lett, ami legjobban talán az egypárti (VMSZ-es) tájékoztatásban, a pluralizmus és a sajtó kritikus viszonyulásának megszüntetésében nyilvánult meg. Nagyban hozzájárult ez a magyar közösség eróziójához, jelenlegi állapotának a kialakulásához is.

Önkény
A stratégia ebben a részben meghatározta azt is, hogy milyen sajtót „nyilván nem támogat”. Kisajátítva ezzel a jogot, hogy a saját (egypárti) értékrendje szerint ítélje meg a médiatartalmakat, aminek aztán a következménye az anyagi és egyéb támogatás megvonása. A médiát ezzel az MNT – pontosabban a vezetői – kényének-kedvének teszi ki.

Demagógia, részrehajlás, kizárólagosság

Az MNT a médiastratégiával most ezt a toxikus állapotot próbálja konzerválni, foggal-körömmel védeni. Ez különösen kifejezésre jutott a köztájékoztatásról és a médiáról, valamint az elektronikus médiáról szóló köztársasági törvénytervezetről szervezett október 5-ei újvidéki közvita során.
Kabók Erika, az MNT Végrehajtó Bizottságának tájékoztatásért felelős tagja „kifogásolta, hogy a törvénytervezet értelmében a nemzeti tanácsok tagjai nem lehetnének igazgatóbizottsági tagok a médiaházakban”. A kisebbségeknek, mint mondta, nincsen olyan erőteljes potenciáljuk, hogy annyi szakembert „termeljenek ki”, amennyivel efféle megkülönböztetést lehetne tenni, ezért azt a megoldást javasolta, hogy a nemzeti tanácsok vezetőségének tagjai, tisztségviselői ne pályázhassanak erre a tisztségre, de a tanácstagok már igen[7].
Nem igaz az állítása, miszerint a – még most is – 180 ezres magyar közösségnek nincsen elegendő szakembere, akik be tudnák tölteni az igazgatóbizottsági tagságot, ezért MNT tagokkal kellene azokat feltölteni. Rettegnek a független gondolkodóktól, vagy a VMSZ-nek nincsen elegendő kádere? Ennyire fontos a vajdasági magyarság médiák általi további mételyezése?

A szakma degradálása, dilettantizmus, a szerkesztőségi demokrácia kiirtása
– Hasonló okokra hivatkozva elfogadhatatlannak tartotta azt is, hogy öt év médiavezetői tapasztalathoz kössék az igazgatói megbízatás elnyerésének lehetőségét. Javasolta, hogy öt év bármilyen jellegű cégvezetői tapasztalata legyen az elv, vagy meghatározatlan idejű korábbi médiavezetői tapasztalat. Bírálta, hogy a nemzeti tanácsi alapítású médiaházakban ki kellene kérni a szerkesztőség véleményét titkos szavazás révén a főszerkesztő-jelöltek kapcsán, s ennek kötelező érvényűnek kellene lennie, bármit is jelentsen ez a megfogalmazás. Mint mondta, ez a módszer már kihalt, régimódi megoldásnak számít, ráadásul ilyen megkötés csak a kisebbségi szerkesztőségek esetében szerepel a tervezetben, a többségi nyelvű média esetében szó sincs róla. Mint mondta, hagyják meg annak lehetőségét, hogy a médiaházak saját alapszabályaik szerint szabályozzák az említett kérdést – mondta Kabók[8]. (Az alapszabályokat pedig szintén a „saját szájuk íze” szerint igazítják?)
A köztársasági törvénytervezetben ez a „kikötés” a kisebbségi szerkesztőségek esetében azért szerepel, mivel a többségi nyelvű sajtó esetében nincsen nemzeti tanács. Az pedig, hogy a kisebbségi médiaházaknak hagyják meg, hogy „a saját alapszabályaik szerint szabályozzák az említett kérdést”, az jelentené, hogy minden maradna, ahogy most van.

Az Európa Tanács figyelmeztetései
A nemzeti tanácsok szerepével kapcsolatosan az Európa Tanácsban fennáll bizonyos aggodalom a nemzeti tanácsok befolyása miatt a média pluralizmusa és szerkesztőségi függetlensége tekintetében[9]. Évekkel ezelőtt olyan vélemény alakult ki ugyanis, hogy „a nemzeti tanácsokról szóló törvény lehetőséget ad a nemzeti tanácsoknak arra, hogy beleszóljanak a közmédium káderpolitikájába, a szerkesztőségek vezetőinek kinevezésébe”[10] és ezáltal a szerkesztéspolitika irányításába.
A Szerb Köztársaság tájékoztatási rendszere 2020-2025. évi fejlesztési stratégiájának III.4.1. pontja (A polgárok nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatása) ezen kíván változtatni – annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk az uniós csatlakozáshoz. Kimondja, hogy „a nemzeti tanácsok kötelesek a médiaházak igazgatóbizottságát olyan módon választani, az igazgatókat és a főszerkesztőket kinevezni, amelyik biztosítja a média szerkesztőségi függetlenségét”[11]. Ez viszont az MNT VMSZ-es vezetőinek természetesen nem tetszik, mert elveszítenék a sajtó feletti irányítást! Az MNT nem az unióba szeretné vezetni a vajdasági magyarságot? Ellene dolgozik?
A köztájékoztatásról és a médiáról szóló törvény tervezetének 17. szakaszában[12] ezt írja: „A nemzeti tanács által alapított médiák működési elvének összhangban kell lenni a közszolgálati médiák működési elveivel. A nemzeti tanács által alapított médiák szerkesztési politikája független az alapítótól” (ez esetben a nemzeti tanácstól – B.A.)! Kimondja azt is, hogy az alapító (MNT) és a médium közötti viszonyokat „belső erkölcsi kódexszel kell biztosítani”.

A titkos szavazás nem évült el
A nemzeti tanács által alapított sajtóban a főszerkesztő megválasztásakor „kötelező beszerezni a szerkesztőség véleményét a jelöltről”, akinek a személyéről a szerkesztőség „titkos szavazással mond véleményt”. „A kiadó köteles a szerkesztőség véleményét a főszerkesztő jelöltről teljes tiszteletben tartani.”
„A nemzeti tanács tagjai nem lehetnek a nemzeti tanács által alapított médiák igazgatási szerveinek tagjai, köztisztség- és politikai párt tisztségviselői, valamint olyan személyek, akiknek a jelenléte az igazgatási szervben érdekütközést okozna, a köztisztség végzésekor érdekütközést megakadályozó jogszabállyal összhangban.”
Az igazgatási szervek tagjai – a tervezet szerint – „a sajtó, a kultúra, a menedzsment, a jog és a pénzügy területéről való szakemberek lehetnek”.
A nemzeti tanács által alapított kiadó képviselője olyan személy lehet, „akinek öt év gyakorlata van a médiaigazgatás területén”. Ez mellett, az ilyen kiadó „minden évben köteles megjelentetni a pénzügyi jelentését, valamint jelentést a belső etikai kódex alkalmazásáról”.
Ezek ellen az új megoldások ellen állt ki Kabók Erika az újvidéki médiaközvitán.
Lulić Emil MNT-hivatalvezető – nem tudni, milyen meghatalmazás alapján – a főszerkesztőjelöltekről szóló szerkesztőségi titkos szavazás esetében alkalmazott „teljes tiszteletben tartás” megfogalmazás kapcsán még azt is találta mondani, hogy „a jog nem ismer ilyen terminust, ami ennélfogva különféle értelmezésekhez vezethet, így a törvény minőségi romlását okozhatja”[13] (??).
Az MNT képviselői tűzzel-vassal küzdenek az unió és a köztársasági médiatörvény minden megszorító kitétele, törekvése ellen, ami az erkölcsiséget, a demokráciát szilárdítaná meg szűk kis közösségünkben?
Az MNT korábbi és mostani elnöke, Lulić kíséretében, a köztársasági szerveknél „egyeztetett” (pontosabban kilincselt) a jelenlegi megoldások megtartásáért[14], miközben a VMSZ képviselői a szólamok szintjén Szerbiának az Európai Unióhoz való csatlakozását sürgetik!
A Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatói tisztségére szóló pályázatot a Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testület (TJGYT) elnöke úgy írta ki október 3-án[15], miszerint – egyebek mellett – „legalább 5 év munkatapasztalat szükséges” ennek a munkakörnek az ellátásához, ami ellentétben van a törvénytervezetbe foglalt, szakmát és színvonalat is biztosító, megszigorító javaslatokkal.

VMÚE
A stratégia szempontjából semmilyen fontos információt nem tartalmaz a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületével (VMÚE) foglalkozó 2.6.2. pont.
A VMÚE-ről úgyszólván nem hallani semmit, esetleg csak valamilyen ünnepség alkalmából. Mintha nem is létezne! A közösségi oldalán semmilyen állásfoglalást nem találni vajdasági médiaügyben. A legutóbbi bejegyzés 2022. március 19-én volt[16].
Egy szakmai szervezetnek részt kellett volna vállalnia a stratégia elkészítésében. Sőt, az lett volna helyes, ha ez a szervezet készíti el és terjeszti elfogadásra az MNT elé, ha lenne szakmai és etikai kompetenciája.

Az uniós elvárások szabotálása
A 3. rész (3.1. Média és identitás, 3.2. Média és szakmaiság és 3.3. Média és technológia) a stratégia szerzőjének vagy szerzőinek talán a személyes meglátásait fejezi ki, de a stratégia szempontjából nincsen különösebb jelentősége.
A 3.4. pontnak már a címe sem világos: Kisebbségi tájékoztatás a sajtószabadság és a kisebbségi jogérvényesítés közt. A kisebbségi tájékoztatásban a sajtószabadság és a kisebbségi jogérvényesítés nem valósulhat meg egy időben?
Valójában itt a szerző(k) arra panaszkodnak, hogy „az utóbbi években Szerbiában tetten érhető egy erőteljes nyomásgyakorlás a törvényhozási szervekre, amelynek célja a kisebbségi nemzeti tanácsok jogainak erőteljes csorbítása, konkrét esetben a kisebbségi médiumok feletti alapítói jogok megnyirbálása”. Valójában ez a 2.6.1. Magyar Nemzeti Tanács c. pont alatti sérelmek ismétlése.
A vajdasági magyar közösség kiskorúsítása, cenzúra
– A Magyar Nemzeti Tanács egyértelműen kiáll a sajtószabadság érvényesítése mellett, ugyanakkor mindent megtesz annak érdekében, hogy az általa alapított orgánumokban a vajdasági magyar közösség fennmaradását szolgáló tartalmak megkapják az őket megillető helyet és terjedelmet. Meggyőződésünk, hogy pro és kontra, minden véleménynek helye van a közösségi médiumokban, de csak valós súlyának megfelelően – írja a stratégiában.
A sajtószabadság szemben áll a vajdasági magyar közösség fennmaradásával?! A vajdasági magyar közösség talán kiskorú, hogy nem szabad szembesíteni bizonyos tényekkel vagy nem képes a kritikai gondolkodásra?!
Egyébként ismeretes, hogy az MNT csak papíron áll ki a sajtószabadság érvényesítése mellett, a gyakorlatban azonban már nem. Az általa irányított sajtóból teljesen eltűnt a pluralizmus és csak agit-propos propaganda-tartalmak jelennek meg, amelyek a VMSZ érdekeivel összhangban vannak.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) még közlemény szintjén sem jelennek meg a lapban! Ez lenne a „valós súly” mércéje? Ezzel az ellentmondásos és a valósággal szöges ellentétben lévő mondattal kapcsolatban az a kérdés is felvetődik, hogy ki az, vagy melyik szerv az, amelyik értékeli, hogy melyek azok a tartalmak, amelyek „a vajdasági magyar közösség fennmaradását szolgálják” és melyek azok, amelyek nem? Hogy melyik az az vélemény, amelyiknek „valós súlya” van, és melyiknek nincs? Miközben hiányoznak a statisztikai felmérések és tudományos elemzések.
Ül a főszerkesztő, olvas és minden cikkben megméri a valós súlyt, gondolatban felidézi az alapító médiastratégiájának intő szavait, és cenzúráz? Jó tanulóként az újságírók is működtetik önmagukban az öncenzúrát? De szép és komoly szakma is ez!
Az idézett részt (is) törölni kell a stratégiából!

Elavult kutatás

A Média és fiatalok (3.5.) pont a Szabad Választásokért és a Demokráciáért Központ [Centar za slobodne izbore i demokratiju – CeSID] 2020 decemberi kutatási adatai alapján készült a szerbiai magyar fiatalok szükségleteiről, elvárásairól és problémáiról. A majd három évvel ezelőtti adatok tekinthetők-e egyáltalán időszerűeknek?

Felületesség, üres közhelyek, diszkrepancia
A 4. rész (A vajdasági magyar tájékoztatási és médiafejlesztési stratégia prioritásai) tartalmazza a tájékoztatás valamiféle helyzetértékelését (4.1. Közösség és tájékoztatás), nem teljes két oldalon, de ez közelről sem teljes, még kevésbé alapos.
Elvárásokat fogalmaz meg, többnyire szólamok mentén, „a vajdasági magyar újságírókkal és a médiumokban dolgozó egyéb szakemberekkel szemben”, mint például „a közösség iránti elkötelezettség és a közösségünk jövője iránti felelősségvállalás” stb., ami mégsem „helyzetelemzés”. A tartalom nem felel meg a címnek, és fordítva!

Szerkezeti hibák
A 4.2. pont, A tájékoztatást és médiát szabályozó jogszabályi és intézményi keretet a 2.2. A tájékoztatás és a média jelenlegi jogszabályi helyzete Szerbiában és a 2.6. A vajdasági magyar média intézményei és szervezetei című pontokkal együtt kellett volna tárgyalni.
A pont legkritikusabb része: „Számunkra nyilván a legfontosabb A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény, amely egyebek között lehetővé teszi, hogy a Magyar Nemzeti Tanács alapító-társalapító legyen a legfontosabb magyar médiaházak esetében, és a törvények adta lehetőségekkel élve, befolyása legyen azok működtetésére.”
A stratégia készítői ezzel valójában kerek-perec elismerték törekvésüket, miszerint „befolyásolni” (!) akarják a média működését. Ez „számukra a legfontosabb”! Ilyen feltételek mellett lehet-e szó a sajtószabadságról?

Diszkrepancia
A 4.3. pontban (A vajdasági magyar nyelvű médiatér támogatása) ismét csak nincs összhangban a cím a tartalommal (és fordítva). A szövegrészből nem derül ki, hogy most akkor melyik média kitől és milyen mértékben/összegben részesül támogatásban.
Az MNT-nek azt az álláspontot kellene képviselni, hogy a nemzeti kisebbségek esetében a tájékoztatásra szánt községi, tartományi, köztársasági eszközök részarányosan kerüljenek elosztásra, ami a magyarok esetében (most már) csak 10,49 százalékot jelentene.

Értékelhetetlen „érték”
A 4.4. pont (Tájékoztatás és érték) helyzetértékelése mindössze hat sorból áll, semmilyen releváns információt nem tartalmaz, ezért értékelhetetlen.

Szubjektivizmus, találgatás
Ez után következnek a „célok” és a „javasolt intézkedések”, amelyek ugyancsak a szerzők szubjektív meglátásait tartalmazzák, mivel sem tényekkel, sem adatokkal nincsenek alátámasztva!
A feladatok között említi az „újságíró-iskola létrehozását, amelynek vezetői nemcsak a külső-, hanem a belső továbbképzéseket is magukra vállalják”.
A már létező intézményes egyetemi vagy főiskolai újságíróképzés mellett („az újvidéki zsurnalisztikai tanszéken folyik újságíróképzés, 2020 őszén pedig a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar indított kommunikációs szakemberképzést magyar nyelven”), teljesen szükségtelen egy MNT alapítású, ideológiai tömjénezést sulykoló újságíró-iskola létrehozása! Ezt a feladatot is törölni kell! Hacsak nem akar az MNT „kumroveci pártiskolát” nyitni.

Szelektív fejlesztés
A tervezet csak a Magyar Nemzeti Tanács alapításában működő média (4.5. pont) (a Magyar Szó Lapkiadó Kft., Hét Nap Lapkiadó Kft. és a Pannon Rádió és Televízió) infrastrukturális fejlesztésével foglalkozik. A többi magyar média fejlesztéséről említést sem tesz, ami ugyancsak az MNT megkülönböztető viszonyulását mutatja.
A 4.8. Összegzés c. pont fogalmazása szerint „a Magyar Nemzeti Tanács eddigi jogköreit megtartani és lehetőség szerint erősíteni” kell. „Az alapításában levő médiumokat továbbra is fenntartani, fejleszteni, igényekhez mérten alakítani. Mindez a szerkesztéspolitika önállóságát nem kérdőjelezheti meg.”
Ez az utolsó mondat ellentmond a jelenlegi állapotoknak (az MNT alapította médiumok szerkesztőségeinek önállósága nagymértékben korlátozott), és a jelen tervezet törekvéseinek.


3. ÖSSZEGZÉS

1. A MNT által közvitára bocsátott Tájékoztatási és médiafejlesztési stratégia 2024-2029, a fent leírtak alapján, nem tesz eleget a stratégiakészítés formai és tartalmi követelményeinek.

2. Tévesen látja/állítja be az egypárti (VMSZ-es) MNT szerepét a tájékoztatás területén, amelyben a politikum és a sajtó „partneri viszonyban van”, ami ellenkezik a sajtónak a társadalomban betöltött ellenőrző szerepével. Ebből aztán a stratégiában számos megtévesztő állítás, javaslat és félreértés, stb. következik.

3. A stratégiának abból kell kiindulnia (44-45. oldal), hogy a média szabad, a kisebbségi önkormányzat feladata pedig a magyar nyelvű tájékoztatás anyagi és műszaki feltételeinek a biztosítása, nem pedig a működésének a „befolyásolása”.

4. Fremond Árpád a közvita során hangoztatta, hogy „a nemzeti tanács, amelyiknek az elnöke, egy jobboldali-jobbközép nemzeti tanács, ennek igenis fontos a keresztény értékrend és a közösség építése. […] Ki kell mondani világosan, hogy ha bizonyos portál nem közösségépítő tevékenységet folytat, akkor nem biztos, hogy annak bele kell kerülnie a stratégiába”[17].
A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény szerint „a nemzeti tanács képviseli a nemzeti kisebbséget az oktatás, a kultúra, a nemzeti kisebbség nyelvén történő tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén, részt vesz a döntéshozatalban vagy dönt az említett területekre vonatkozó kérdésekről” (2/2 szakasz[18]).
Ebből kifolyólag az MNT önkormányzati, nem pedig politikai szervezet, amely valamiféle ideológiát, akár értékrendet képvisel, mint a VMSZ. Az elnök, Fremond Árpád szerepzavarban van.
Az idézett nyilatkozat diszkriminatív is a magyar közösség azon tagjaival szemben, akik úgy tartják, hogy az MNT-nek a teljes magyar közösség érdekeiért kellene küzdeni, nem pedig csak azoknak – a számbelileg kisebbségben lévő választóknak – az érdekeiért, akik az MNT jelenlegi összetételét megszavazták.
Emellett, az elnök jogtalanul magához ragadta annak a megítélési jogát is, hogy melyik „portál nem közösségépítő tevékenységet folytat”, ami úgyszintén teljesen elfogadhatatlan. A testület elnökének nem fokozni, hanem csökkenteni kellene a közösségben jelen lévő feszültséget.
Az MNT elnökének jogilag, politikailag és erkölcsileg elfogadhatatlan megnyilatkozásai ezek, s ezért (is) le kellene vonnia az ezzel járó következtetéseket.

5. Az MNT viszonya a sajtóval hiteltelen is, mivel a testület Végrehajtó Bizottságának a sajtóval megbízott tagja „erősen VMSZ-közeli újságíró”[19], „akit korábban a szakmai szabályok megsértése miatt kizártak a Vajdasági Független Újságírók Egyesületéből (Nezavisno Društvo Novinara Vojvodine – NDNV)”[20] .

6. A fenti megállapítások és a közvitában elhangzott megjegyzések és bírálatok alapján javaslom a stratégia visszavonását és egy új médiastratégia kidolgozását.

7. Az MNT meg kell, hogy várja a köztársasági médiastratégia elfogadását, és csak utána, azzal összhangban kerülhet sor az MNT Tájékoztatási és médiafejlesztési stratégiája kidolgozására.

Mgr. BOZÓKI Antal, nyug. ügyvéd,
a Családi Kör alapító igazgatója
__________
[1] A Magyar Nemzeti Tanács tájékoztatási és médiafejlesztési stratégiájának tervezete 2024–2029.
https://www.mnt.org.rs/magyar-nemzeti-tanacs-tajekoztatasi-es-mediafejlesztesi-strategiajanak-tervezete-2024-2029
[2] Tómó Margaréta. Fremond: A mi politikai beállítottságunk szája íze szerint készült el ez a stratégia
https://szmsz.press/2023/10/09/fremond-a-mi-politikai-beallitottsagunk-szaja-ize-szerint-keszult-el-ez-a-strategia/2023. okt. 9. 16:56
[3] v-ár: A találkozási pontok stratégiája. https://www.magyarszo.rs/kozelet/media/a.297474/A-talalkozasi-pontok-strategiaja, 2023. október 14. 9:17.
[4] Észverés: A vajdasági magyar médiastratégia-tervezet elemzése. https://www.facebook.com/groups/229928769339435/, 10. 19:59
[5] Uo.
[6] Törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól. A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 – AB határozat, 55/2014. és 47/2018. szám. https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[7] v-ár: Politikával átitatott médiaközvita. Magyar Szó, 2023. október 6. 4. https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.297011/Politikaval-atitatott-mediakozvita, 2023. október 6. 9:05
[8] Uo.
[9] Резолуција CM/ResCMN(2015)8о примени Оквирне конвенције за заштиту националних мањина у Републици Србијивидети на [A CM/ResCMN(2015)8 rezolúció a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény alkalmazásáról a Szerb Köztársaságban, lásd a http://www.ljudskaprava.gov.rs/sr/node/133]
Серенчеш, Ж. (ур.) (2017).Информисање на језицима националних мањина – на споредном колосеку . Нови Сад: Независно друштвоновинара Војводине, Матић, Ј., Валић Недељковић, Д. (2015) [Szerencsés Zs. (sz.) 2017. Tájékoztatás a nemzeti kisebbségi nyelveken – mellékvágányon. Újvidék: Vajdasági Független Újságírók Egyesülete, Matić, J., Valić Nedeljković, D. (2015)
Приватизација медија на језицима мањина:шанса или нестанак? [A nemzeti kisebbségi nyelvű média privatizálása: Esély vagy eltűnés?] У: Значај медијског интегритета: мониторинг примене нових медијских закона у Србији: приватизација медија (стр. 17-31). Нови Сад: Новосадска новинарска школа [A média integritásának fontossága: a szerbiai új médiatörvények alkalmazásának monitoringózása: Médiaprivatizálás (17-31 o.). Újvidék: Újvidéki Újságíró Iskola]
[10] Pressburger Csaba: Gettósítás vagy integráció? Magyar Szó, 2012. május 26. http://magyarszo.com/fex.page:2012-05-25_Gettositas_vagy_integracio.xhtml
[11] СТРАТЕГИЈУ РАЗВОЈА СИСТЕМА ЈАВНОГ ИНФОРМИСАЊА У РЕПУБЛИЦИ СРБИЈИ ЗА ПЕРИОД 2020–2025. ГОДИНА [A Szerb Köztársaság tájékoztatási rendszerének 2020-2025. évi fejlesztési stratégiája]. Службени гласник РС, број 11/20 [Az SZK Hivatalos Közlönyének 2020. évi 11. száma].
https://www.media.srbija.gov.rs/medsrp/dokumenti/medijska_strategija210_cyr.pdf, 32-33, és Оквирна конвенција за заштиту националних мањина [Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről]. Четврти периодични извештај достављен Генералном секретару Савета Европе у складу са чланом 25. Оквирне конвенције, стр. 161, видети на https://www.ljudskaprava.gov.rs/sh/node/22333 [Negyedik időszaki jelentés, megküldve az Európa Tanács Főtitkárának, a Keretegyezmény 25. cikkével összhangban, lásd a 161. oldalon: https://www.ljudskaprava.gov.rs/sh/node/22333]
Lásd még az El a kezekkel a sajtótól! c. írásom. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2023. május 3. 10:36
[12] NACRT ZAKONA O JAVNOM INFORMISANJU I MEDIJIMA [Köztájékoztatásról és a médiáról szóló törvény tervezete]. https://www.paragraf.rs/dnevne-vesti/110923/110923-vest11.html
[13] Lásd v-ár írást – a 7-es jegyzetben.
[14] Lásd a Sajtószabadság-akadályozók (1.) – A VRTV Napjaink műsorában elhangzott tudósításról.
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14059, 2021. november 25., és az El a kezekkel a sajtótól! Fremond Árpád és a médiatörvény készülő módosításai,
https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2023. május 3. 10:36 c. írásom.
[15] Pályázat kiírása a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatói tisztségnek betöltésére. Magyar Szó, 2023. október 4. 6.
[16] Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete. http://www.vmue.org.rs/
[17] P.E.: Szabadkán vitáztak a médiastratégia tervezetéről. Magyar Szó, 2023. október 10. 4., vagy https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.297259/Szabadkan-vitaztak-a-mediastrategia-tervezeterol, 2023. október 10. 14:24, és Tómó Margaréta írása a 2-es jegyzetben.
[18] Törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól. A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 – ab határozat, 55/2014. és 47/2018. szám. https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
19 Tragikomédia: Szabadka új „díszpolgára”: „Tole” Karadžić talpig becsületes üzletember; Lovas Ildikó pedig Pro Urbe-díjas https://delhir.info/2021/06/30/tragikomedia-a-verbeli-kommunista-blasko-gabric-szabadka-diszpolgara-lovas-ildiko-pedig-pro-urbe-dijas/
20 Normálissá vált a nem normális? – újságírók a VMSZ-kampányában.
https://szmsz.press/2022/10/27/normalissa-valt-a-nem-normalis-ujsagirok-a-vmsz-kampanyaban/, 2022. október 27. 11:31
[19] Tragikomédia: Szabadka új „díszpolgára”: „Tole” Karadžić talpig becsületes üzletember; Lovas Ildikó pedig Pro Urbe-díjas. https://delhir.info/2021/06/30/tragikomedia-a-verbeli-kommunista-blasko-gabric-szabadka-diszpolgara-lovas-ildiko-pedig-pro-urbe-dijas/
[20] Normálissá vált a nem normális? – újságírók a VMSZ-kampányában.
https://szmsz.press/2022/10/27/normalissa-valt-a-nem-normalis-ujsagirok-a-vmsz-kampanyaban/, 2022. október 27. 11:31


Kapcsolódó írások:
1. Bozóki Antal: Nem szabad országnak nem szabad a sajtója!
Az MNT tisztviselői elutasították az új médiastratégiát! (2.)
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11602, 2019. március 6.
2. Bozóki Antal: Sajtószabadság-akadályozók (1.) – A VRTV Napjaink műsorában elhangzott tudósításról.
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14059, 2021. november 25.
3. Bozóki Antal: Sajtószabadság-akadályozók (2.) – A VRTV Napjaink műsorában elhangzott tudósításról.
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14065, 2021. november 27.
4. Bozóki Antal: Nem szabad a sajtónk!
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15288, 2023. február 21.
5. Bozóki Antal: A vajdasági magyarság többet és jobbat érdemel, mint a jelenlegi tájékoztatás! Fókuszban a vajdmagyar média. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15389, 2023. április 1.
6. Tomó Margaréta. Fremond: Eddig az MNT alapítású, vagy a tanács által támogatott sajtót látogattuk meg. https://szmsz.press/2023/03/17/fremond-eddig-az-mnt-alapitasu-vagy-a-tanacs-altal-tamogatott-sajtot-latogattuk-meg/, 2023. március 17. 14:24
7. Bozóki Antal: El a kezekkel a sajtótól! Fremond Árpád és a médiatörvény készülő módosításai.
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15465, 2023. május 3.
8. P.E.: 160 millió dinár a Magyar Szónak. Magyar Szó, 2023. szeptember 23. 5.
9. P.E.: Szakmaisággal a közbizalomért. Magyar Szó, 2023. október 4. 1. és 4..
10. Meghatározták a vajdasági magyar tájékoztatás mérföldköveit.
https://szmsz.press/2023/10/04/meghataroztak-a-vajdasagi-magyar-tajekoztatas-merfoldkoveit/, 2023. október 4. 11:38
11. Záró közvita a médiatörvényekről.
https://www.rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/z%C3%A1r%C3%B3-k%C3%B6zvita-a-m%C3%A9diat%C3%B6rv%C3%A9nyekr%C5%91l_1481585.html, 2023. október 05. 20.32
12. K.I.: A médiastratégiáról a szórványban. Magyar Szó, 2023. október 11. 1. és 4., vagy https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.297290/A-mediastrategiarol-a-szorvanyban, 2023. október 11. 8:15
13. Kinek fontos a megmaradás, és kinek fontosabb a beolvadás? https://szmsz.press/2023/10/11/kinek-fontos-a-megmaradas-es-kinek-fontosabb-a-beolvadas/, 2023. október 11. 9:46
14. Két sajtótörvényt is elfogadnak október végéig. https://szmsz.press/2023/10/11/ket-sajtotorvenyt-is-elfogadnak-oktober-vegeig/, 2023. október 11. 10:41
15. v-ár: A találkozási pontok stratégiája. Magyar Szó, 2023. október 14. 1. és 5., vagy https://www.magyarszo.rs/kozelet/media/a.297474/A-talalkozasi-pontok-strategiaja, 2023. október 14. 9:17

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése