Oldalak

2024. február 11., vasárnap

Az Európai Parlament 2024. február 8-i állásfoglalása a választásokat követő szerbiai helyzetről (2024/2521(RSP))

Európai Parlament

2019-2024


ELFOGADOTT SZÖVEGEK

P9_TA(2024)0075

A választásokat követő szerbiai helyzet

PE756.848

Az Európai Parlament 2024. február 8-i állásfoglalása a választásokat követő szerbiai helyzetről (2024/2521(RSP))

Az Európai Parlament,

        tekintettel a Szerbiáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Bizottság Szerbiáról szóló, 2022. évi jelentéséről szóló, 2023. május 10-i állásfoglalására[1],

        tekintettel az EU Szerbiáról szóló korábbi nyilatkozataira, különösen Josep Borrellnek, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosnak a parlamenti választásokról szóló, 2023. december 19-i közös nyilatkozatára,

        tekintettel a nemzetközi választási megfigyelő missziónak a szerbiai előrehozott parlamenti választásokról szóló, 2023. december 17-i, előzetes megállapításait és következtetéseit tartalmazó nyilatkozatára,

        tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) /a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) és a Velencei Bizottság 2022. december 19-i, a szerb demokratikus intézmények működését szabályozó alkotmányos és jogi keretről – a választási törvényről és a választási igazgatásról szóló közös véleményére;

        tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Elnöksége ad hoc bizottságának „Az előrehozott szerbiai parlamenti választások megfigyelése (2023. december 17.)” című, 2024. január 17-i választási megfigyelő jelentésére,

        tekintettel Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztosnak a szerbiai választásokról szóló 2024. január 17-i beszédére, amelyet Josep Borrell, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) nevében mondott a Parlament plenáris ülésén,

        tekintettel a választásokat követő szerbiai helyzetről szóló nyílt levélre, amelyet több uniós ország külügyi bizottságának elnöke írt alá,

        tekintettel a közösen elősegített szerbiai parlamenti párbeszéd folyamatára,

        tekintettel Szerbia 2006. évi alkotmányára és a parlamenti képviselők megválasztásáról szóló 2022. évi törvényére,

        tekintettel az Európai Számvevőszék 01/2022. számú, 2022. január 10-i különjelentésére, melynek címe: „A nyugat-balkáni országok jogállamiságához nyújtott uniós támogatás: a törekvések ellenére nem szűntek meg egyes alapvető problémák”, 

        tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.      mivel a 2023. májusi Belgrádban és Mladenovac közelében történt tömeges lövöldözéseket követően „Szerbia az erőszak ellen” jelszóval Szerbia-szerte tömeges tüntetéseket szerveztek; mivel 2023. november 1-jén Szerbia elnöke az ellenzék előrehozott választásokra irányuló követelésére hivatkozva feloszlatta a parlamentet; mivel előrehozott parlamenti választásokat írt ki 2023. december 17-re;

B.      mivel Szerbiában 2012 óta egy kivételével minden parlamenti választás előrehozott választás volt; mivel kevesebb mint négy év alatt ez volt a harmadik parlamenti választás;

C.      mivel a kormányzó párt 65 polgármesterének – köztük Belgrád polgármesterének – hirtelen és egyidejű lemondását és a Vajdaság Autonóm Tartomány közgyűlésének azon döntését követően, hogy a stabil többség ellenére feloszlatja magát, ugyanarra a napra, 2023. december 17-re előrehozott helyhatósági választásokat írtak ki Szerbia településeinek egyharmadában és tartományi választásokat a Vajdaságban; mivel nem jó, de régóta bevett gyakorlat, hogy a részleges helyhatósági és parlamenti választásokat ugyanazon a napon tartják; mivel számos megfigyelő úgy látja, hogy az előrehozott helyhatósági választások a jelenlegi kormány hatalmának megszilárdítását szolgálják, és visszaélnek a helyi közösségek szavazati jogával;

D.      mivel a választások erős társadalmi polarizáció és az egymásnak ellentmondó politikai menetrendek közötti intenzív verseny közepette zajlottak; mivel a választásokat példátlan méretű negatív kampányok és félelemkeltés, valamint a politikai ellenfelek és az újságírók elleni támadások jellemezték;

E.      mivel a választás napja előtt Szerbia nem hajtotta végre az EBESZ/ODIHR és a Velencei Bizottság kulcsfontosságú ajánlásait, beleértve az egyenlő versenyfeltételek biztosítására, a közhivatallal és állami forrásokkal való visszaélés megakadályozására irányuló intézkedéseket, a hivatalos feladatok és a kampánytevékenységek szétválasztását, valamint a választók megfélemlítése és a nyomásgyakorlás – többek között a szavazatvásárlás – megelőzésére szolgáló hatékony mechanizmusokat;

F.      mivel összességében a kampányt még szélsőségesebb polarizáció, agresszív retorika, egyes személyekre irányuló lejáratás, verbális bántalmazás és uszító nyelvezet jellemezte; mivel a közszférában dolgozókra gyakorolt nyomás, a közpénzekkel való visszaélés és a választókat ösztönző rendszerek aggályokat vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy a szavazók képesek-e indokolatlan nyomástól mentesen választani; mivel ezek a gyakorlatok – az ellenzéket érintő, a nyilvános helyszínekhez való hozzáféréssel kapcsolatos egyes nehézségek mellett – gyengítették az egyenlő versenyfeltételeket, és elmosták az állam és a kormányzó párt közötti határvonalat, ami ellentétes a nemzetközi normákkal; mivel az orosz támogatású Szputnyik Szerbia és a Russia Today Balkan médiaorgánumok aktívan hozzájárultak a főként ellenzéki jelöltekkel kapcsolatos dezinformációk terjesztéséhez;

G.      mivel a kampányt túlnyomórészt Vučić hivatalban lévő elnök uralta, aki annak ellenére, hogy nem volt jelölt e választásokon, központi szerepet játszott a napi kampányban a Szerb Haladó Párt (SNS) által tartott rendezvényeken való erőteljes részvétel révén; mivel az SNS által vezetett listát Vučić úrról nevezték el;

H.      mivel a kampányt és az elektronikus médiát felügyelő szervek nagyrészt sikertelenül akadályozták meg a választási időszak alatti jogsértéseket;

I.       mivel az EBESZ/ODIHR, az EBESZ Parlamenti Közgyűlése, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és az Európai Parlament nemzetközi választási megfigyelő missziót (I-EOM ) indított annak megállapítására, hogy a választások megfeleltek-e az EBESZ kötelezettségvállalásainak és a demokratikus választásokra vonatkozó egyéb nemzetközi kötelezettségeknek és normáknak, valamint a nemzeti jogszabályoknak;

J.       mivel a választói névjegyzéket az egységes választójogi nyilvántartáson keresztül frissítették, és a választópolgárok végleges száma 6 500 666 volt; mivel állítólag számos elhunyt személy továbbra is szerepelt a nyilvántartásban;

K.      mivel a részvételi arány 58,58% volt, ami valamivel magasabb, mint a korábbi, 2022-ben tartott választásokon volt;

L.      mivel annak ellenére, hogy a 2 817 parlamenti képviselőjelölt 43%-a nő, és erőfeszítéseket tettek a nők részvételének előmozdítására, a nők általában továbbra is alulreprezentáltak a választott és kinevezett tisztségekben;

M.     mivel a választásokat összességében zökkenőmentesen folytatták le, de a választás napját számos eljárási hiányosság jellemezte, többek között a szavazás és a szavazatszámlálás során a biztosítékok következetlen alkalmazása, a gyakran előforduló túlzsúfoltság, a szavazás titkosságának megsértése, a csoportos szavazás számos esete és elszigetelten előforduló fizikai támadások;

N.      mivel a Szerb Köztársaság Választási Bizottsága (REC) szerint az SNS a szavazatok 46,75%-át szerezte meg, míg a legnagyobb ellenzéki koalíció, a „Szerbia az erőszak ellen” 23,66%-ot, a Szocialista Párt 6,55%-ot, a NADA koalíció 5,02%-ot, a „Mi – a nép hangja”4,69%-ot, az öt kisebbségi lista pedig összesen 3,68%-ot szerzett;

O.      mivel az I-EOM előzetes megállapításait és következtetéseit tartalmazó nyilatkozat kiemelte, hogy „a december 17-i előrehozott parlamenti választásokat, bár technikailag jól bonyolították le, és a szavazóknak politikai alternatívákat kínáltak, az elnök döntő részvétele uralta, ami a kormányzó párt rendszerszintű előnyeivel együtt igazságtalan feltételeket teremtett”; mivel az EBESZ/ODIHR végleges jelentését várhatóan az elkövetkező hetekben teszik közzé;

P.      mivel a választások napján történt szabálytalanságokra vonatkozó főbb állítások különösen Belgrádot érintik, ahol a hatóságok olyan szerb településekről származó „fantomszavazókat” vettek nyilvántartásba, ahol aznap nem tartottak választásokat, valamint a szomszédos országokból, olyan lakcímeken, ahol valójában nem laktak; mivel állítólag a kormánypárt számos esetben külföldön élő szavazókat utaztatott szervezett módon Szerbiába, hogy leadják szavazataikat a belgrádi helyhatósági választásokon;

Q.      mivel a CRTA szerb civil társadalmi szervezet – korlátozott adatok és források alapján – mélyreható elemzést végzett, és nagyon óvatos becslései szerint a választói névjegyzék pontatlanságai legalább 30 000 szavazót érinthetnek; mivel szilárd bizonyítékuk van arra, hogy ez a pontatlanság a választási eredmények befolyásolására és a választók akaratának eltorzítására irányuló jogszerűtlen és illegitim választási stratégia részét képezte; mivel Szerbia egész területéről és külföldről (Bosznia-Hercegovinából és Montenegróból) utaztattak embereket, hogy Belgrádban szavazzanak a helyhatósági választásokon; mivel még a bosznia-hercegovinai kormánytisztviselők és politikusok is nyíltan szavaztak a belgrádi helyhatósági választásokon; mivel a szerb kormány jogszerűnek tekintette ezt a gyakorlatot;

R.      mivel a szabálytalanságokra vonatkozó egyéb érdemi állítások között szerepel a szavazatvásárlás, a média elfogultsága, a közszférában dolgozókra és a szociálisan kiszolgáltatott csoportokra gyakorolt nyomás, a közpénzekkel való visszaélés, a megfélemlítés és a többszörös szavazás;

S.      mivel a szerb hatóságok tagadják a szabálytalanságokat; mivel a szerb elnök és a Kreml ellenőrzése alatt álló média egyaránt azt állította, hogy más országok durván beavatkoztak a szerbiai választási folyamatba, ezeket az állításokat azonban nem támasztották alá bizonyítékokkal; mivel Brnabić miniszterelnök nyilvánosan köszönetet mondott az orosz hírszerző szolgálatoknak az ellenzék tervezett tevékenységeiről szóló információkért; mivel az orosz dezinformáció és narratívák terjesztése mélyreható és tartós problémát jelent Szerbiában, különösen a választási kampányok során; mivel a Kreml elítélte a szerbiai elcsalt parlamenti választások elleni nyilvános tiltakozásokat, és azokat a kormány megdöntésére és egy újabb „Majdan-puccs” megszervezésére irányuló nyugati kísérleteknek minősítette;

T.      mivel a közelmúltbeli választások során történt szabálytalanságokat elítélő független szerbiai szervezetek folyamatos támadásoknak vannak kitéve a kormány tisztviselői részéről; mivel annak ellenére, hogy e szervezetek számos konkrét, választási csalásra utaló bizonyítékot hoztak nyilvánosságra, a szerb hatóságok mindeddig nem voltak hajlandóak kivizsgálni a szabálytalanságokra vonatkozó állításokat, ehelyett megpróbálták lejáratni és megfélemlíteni a választási megfigyelőket, akik beszámolókat tettek közzé a szabálytalanságokról; mivel a választások óta vezető szerb politikusok, köztük az elnök, igaztalan vádakkal illették az Európai Parlament képviselőit és a nemzetközi választási megfigyelő misszió több tagját;

U.      mivel az ellenzék megkérdőjelezte a választások eredményét, különösen a belgrádi helyhatósági választások eredményét, ami a „Szerbia az erőszak ellen” elnevezésű ellenzéki koalíció és a ProGlas pártfüggetlen szövetség által kezdeményezett nagyszabású békés tüntetésekhez vezetett, amelyeken a választások érvénytelenítését és új választások kiírását követelték; mivel a Köztársasági Választási Bizottság elutasította az ellenzék panaszait; mivel az ellenzék a választási eredmények megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól a széles körű csalások vádja miatt;

V.      mivel egy 2023. december 24-i tüntetés erőszakba torkollott, amikor a tüntetők egy része megrohamozta a belgrádi városi közgyűlést, majd a rendőrség ezt követően 38 embert, köztük diákokat tartóztatott le, akik ellen az alkotmányos rend megzavarása miatt indult eljárás, és akik közül néhányan még mindig házi őrizetben vannak; mivel több békés tüntető állította, hogy álarcos huligánok szivárogtak be a tüntetők közé; mivel a békés tüntetők azt is elítélték, hogy a rendőrség aránytalan erőszakot alkalmazott;

W.     mivel az elmúlt évtizedben, mióta Vučić elnök hatalomra került, Szerbiában folyamatosan csökken a tömegtájékoztatás szabadsága, amit az újságírók elleni politikai nyomásgyakorlás, fenyegetések, sőt fizikai támadások jellemeznek; mivel a Riporterek Határok Nélkül a sajtószabadság-indexében Szerbiát a legalacsonyabbak közé sorolta Európában, és az ország 12 helyet rontva ,2023-ra a 91. helyre esett vissza;

X.      mivel a jogállamiság és Szerbia demokratikus intézményeinek megfelelő működése továbbra is alapvető kihívást jelent Szerbia uniós csatlakozási folyamata szempontjából;

1.       sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2023. december 17-én tartott szerb parlamenti és helyhatósági választások eltértek a nemzetközi normáktól és Szerbia szabad és tisztességes választásokra vonatkozó kötelezettségvállalásaitól, mivel a hivatalban lévők folyamatosan és rendszeresen visszaéltek az intézményekkel és a médiával azzal a céllal, hogy tisztességtelen és indokolatlan előnyre tegyenek szert; úgy véli, hogy ezek a választások nem tekinthetők tisztességes körülmények között megtartott választásoknak; aggodalmát fejezi ki a szerbiai választások integritását veszélyeztető, széles körben elterjedt és szisztematikus csalásokról szóló beszámolók miatt;

2.       megjegyzi, hogy a nemzetközi választási megfigyelő misszió megállapítása szerint a választásokat zökkenőmentesen folytatták le, azonban a nap során számos eljárási hiányosság fordult elő, többek között a szavazás és a szavazatszámlálás során a biztosítékok következetlen alkalmazása, a gyakran előforduló túlzsúfoltság, a szavazás titkosságának megsértése és a csoportos szavazás számos esete; komoly aggodalmának ad hangot e szabálytalanságok és az általános választási környezet miatt, amely elmaradt az uniós tagjelölt országoktól elvárt normáktól; emlékezteti a szerb hatóságokat, hogy Szerbia demokratikus intézményeinek megfelelő működése áll Szerbia uniós csatlakozási folyamata és az uniós csatlakozási módszertan középpontjában;

3.       komoly aggodalommal veszi tudomásul a nemzetközi és hazai megfigyelők által összegyűjtött kiterjedt bizonyítékokat, amelyek a választások napját megelőzően és a választás napja alatt folytatott olyan tevékenységekre utalnak, amelyek megváltoztathatták a választások kimenetelét, és döntően befolyásolhatták a belgrádi helyhatósági választások eredményét, valamint súlyosan alááshatták a parlamenti választások legitimitását;

4.       kéri, hogy tekintélyes nemzetközi jogi szakértők és intézmények folytassanak független nemzetközi vizsgálatot a parlamenti, tartományi és helyhatósági választások szabálytalanságairól, különös tekintettel a belgrádi városi közgyűlési választásokra, mivel bizonyos állítások – többek között a szavazók szervezett, helyi szintű utaztatásával kapcsolatosak – túlmutatnak az EBESZ/ODIHR-jelentések hatókörén; támogatja, hogy a Parlament részvételével haladéktalanul indítsanak eseti tényfeltáró missziót Szerbiába;

5.       sürgeti Bizottságot, hogy kezdeményezze szakértői misszió Szerbiába küldését a közelmúltbeli választásokkal és a választások utáni fejleményekkel kapcsolatos helyzet felmérése céljából, hogy elősegítse a polgárok intézményekbe vetett bizalmának helyreállításához szükséges társadalmi párbeszéd feltételeinek megteremtését, és hogy a Priebe-jelentések példáját alapul véve értékelje és kezelje a jogállamisággal kapcsolatban Szerbiában fennálló rendszerszintű problémákat;

6.       sajnálatosnak tartja, hogy nem született intézményi válasz a hivatalban lévők választási manipulációban és visszaélésben való részvételére vonatkozó súlyos állításokra, ami hozzájárul a büntetlenség légköréhez, és biztosítja e gyakorlatok folytatását; aggodalommal állapítja meg, hogy a 2023. decemberi választásokat megelőző egyes választási szabálytalanságok a szerbiai törvények és az alkotmány potenciális megsértésének minősülnek; hangsúlyozza, hogy amennyiben ez a gyakorlat következmények nélkül marad, továbbra is alá fogja ásni a szerb választási folyamatba és intézményekbe vetett bizalmat, és jóvátehetetlen károkat okoz a demokratikus rendre és a további európai integrációra nézve; hangsúlyozza, hogy a választásokkal kapcsolatos valamennyi panaszt alaposan ki kell vizsgálni, beleértve a 2023. december 17-i belgrádi városi közgyűlési választások megsemmisítésére irányuló közelmúltbeli kérelmet, amelyet a „Szerbia az erőszak ellen” koalíció egyik tisztségviselője nyújtott be az Alkotmánybírósághoz;

7.       elítéli a választási bűncselekmények büntetőeljárás alá vonásának és szankcionálásának elmaradását, beleértve a választói névjegyzék és a szavazati jogok jogellenes manipulálását, a polgárokkal és a jelöltekkel szembeni nyomásgyakorlást és megfélemlítést, a korrupciót, a választópolgárok aláírásának hamisítását, a klientizmust, valamint a polgárok adataival való jogellenes és törvénytelen visszaéléseket, az állami hivatalokkal való visszaéléseket, valamint az annak megakadályozására szolgáló hatékony mechanizmusok hiányát, hogy a hivatalban lévők tisztességtelen intézményi előnyhöz jussanak a választások során;

8.       sürgeti a szerb hatóságokat, hogy vizsgálják ki, vonják büntetőeljárás alá és állítsák bíróság elé a választások során elkövetett bűncselekményekért és a diákok elleni támadásokért felelős személyeket;

9.       elítéli a szerb tisztviselők választási megfigyelők – köztük európai parlamenti képviselők – elleni szervezett támadásait, és felszólít a tiszteletteljes és konstruktív párbeszédhez való visszatérésre, hangsúlyozva a kölcsönös tisztelet fontosságát a demokratikus folyamatban; komoly aggodalmának ad hangot a megfigyelők lejáratására és megfélemlítésére irányuló kísérletek miatt; sürgeti a szerb hatóságokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést a választási megfigyelők elleni további dezinformációs kampányok megelőzése és olyan feltételek megteremtése érdekében, amelyek lehetővé teszik a nemzeti és nemzetközi választási megfigyelők számára, hogy hatékonyan végezzék munkájukat, és védjék meg őket a jogaik és szabadságaik jogszerű gyakorlásának következményeképpen őket érő erőszakkal, fenyegetéssel, megtorlással, hátrányos megkülönböztetéssel, nyomásgyakorlással vagy más önkényes fellépéssel szemben; elismerését fejezi ki a Kutatással, átláthatósággal és elszámoltathatósággal foglalkozó központ (CRTA) és a Szabad Választások és Demokrácia Központja (CESID) hazai megfigyelőinek munkájáért;

10.     aggodalmát fejezi ki a polgárok bizonyos kategóriái lakcímének inaktívvá tétele miatt – többek között Belgrádban és Dél-Szerbiában –, ami megfosztja őket a szavazati joguktól; felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy haladéktalanul orvosolják a választójog súlyos megsértésének ezen eseteit;

11.     sürgeti a Szerb Köztársaságot, hogy foglalkozzon a nemzeti kisebbségek választási folyamatban való részvételével kapcsolatos aggályokkal, biztosítva a kisebbségi státuszra vonatkozó kritériumok következetes alkalmazását, és kezelve a nyomásgyakorlással és a szavazatvásárlással szembeni sebezhetőséget;

12.     felszólítja a szerb hatóságokat, hogy biztosítsanak intézményi megoldásokat a jelenlegi problémák kezelésére; felszólítja a szerb parlamentet és kormányt, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy hatékonyan működjön, a folyamatos kampányüzemmód és az előrehozott választások örökös ismétlődése helyett;

13.     sürgeti a szerb hatóságokat, hogy állítsák helyre a választók teljes folyamatba vetett bizalmát, határozzanak meg teljesen átlátható választási eljárásokat, és biztosítsák a hatóságok elszámoltathatóságát a választások lebonyolítása és a választásokba való beavatkozás tekintetében egyaránt; felszólítja a szerb hatóságokat, hogy teljes mértékben és érdemben működjenek együtt a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalával, az EU-val és az Európa Tanáccsal, és segítsék elő a választásokkal kapcsolatos jogok és szabadságok, intézmények és folyamatok megerősítésére irányuló, belföldi választási megfigyelők és politikai pártok részvételével zajló inkluzív folyamatot; üdvözli az ebbe az irányba tett valódi előrelépéseket;

14.     aggodalommal állapítja meg, hogy Szerbia nem hajtotta végre az EBESZ/ODIHR számos, a választási folyamat főbb kérdéseivel kapcsolatos, régóta megfogalmazott ajánlását, annak ellenére, hogy erre többször is felszólították, többek között a Bizottság részéről is; tudomásul veszi a közelmúltbeli módosításokat, amelyek szelektíven foglalkoztak az EBESZ/ODIHR és a Velencei Bizottság egyes korábbi ajánlásaival, különösen azokkal, amelyek a választási kampányok finanszírozásának jogi keretére vonatkoznak;

15.     várakozással tekint az EBESZ/ODIHR nemzetközi választási megfigyelő missziójának végleges jelentése elé; sürgeti Szerbiát, hogy a szakértő civil társadalmi szervezetekkel konzultálva és jóval a következő választások előtt hajtsa végre a Velencei Bizottságnak és az EBESZ/ODIHR-nek a szerb demokratikus intézmények működését szabályozó alkotmányos és jogi keretről szóló, 2022. december 19-i közös véleményében foglalt ajánlásokat annak érdekében, hogy megelőzze az új szabálytalanságokat és csalásokat, és garantálja az ország demokratikus működését, különös tekintettel a versengő jelöltek médiához való hozzáférésére, a kampányfinanszírozás fokozott átláthatóságára és elszámoltathatóságára, valamint a szavazókra való nyomásgyakorlás és az adminisztratív erőforrásokkal való visszaélés elleni intézkedésekre;

16.     felszólítja Szerbiát, hogy hajtsa végre az EBESZ/ODIHR-nek az egységes választói névjegyzék átfogó ellenőrzésének elvégzésére vonatkozó ajánlását a pontossággal kapcsolatos aggályok – többek között a szavazók utaztatásával és az elhunyt személyek névjegyzékben szerepeltetésével kapcsolatos állítások – kezelése érdekében; aggodalmát fejezi ki azon állítások miatt, amelyek szerint az egységes választói névjegyzék már most is jelentős választói létszámnövekedést regisztrált azokban a városokban, ahol a helyhatósági választásokra egy későbbi időpontban, 2024 folyamán kerül sor;

17.     sürgeti a Köztársasági Választási Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a működésének átláthatóságával és hatékonyságával kapcsolatos aggályok eloszlatása érdekében, többek között a kampányidőszakban tegye időben közzé az ellenőrzési eredményeket;

18.     elítéli a médiapluralizmus választási kampány során tapasztalt hiányát, a dezinformációt, valamint a széles körben elterjedt etikátlan és a hivatalban lévők javára elfogult médiatudósításokat; aggodalommal állapítja meg, hogy a kormány számos médiaorgánumot befolyásol vagy ellenőriz, ami a kampány során egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményezett az ellenzéki jelöltek számára; elítéli a kormányhoz közel álló médiaorgánumok által a kritikus újságírók ellen indított támadásokat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Szerbia elnöke a kampány előtt és alatt is túlzott mértékben jutott nyilvánossághoz, mivel ez eltörölte az elnök intézménye, az állam és a hatalmon lévő politikai párt közötti határvonalat;

19.     aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az elektronikus médiára, valamint a nyilvános tájékoztatásra és a médiára vonatkozó új jogszabályok ellenére a médiában romlottak a körülmények és csökkent a pluralizmus; mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az elektronikus médiát szabályozó hatóság (REM) elhanyagolta törvény szerinti kötelezettségeit, miszerint ellenőriznie kell a médiában zajló kampányt, be kell számolnia megállapításairól, és szankcionálnia kell azokat a médiaorgánumokat, amelyek jogsértést követnek el, gyűlöletbeszédet terjesztenek vagy megsértik az újságírói normákat; aggodalommal állapítja meg, hogy a REM csak a közszolgálati műsorszolgáltatók és a privát kábeltévés csatornák esetében tette közzé az ellenőrzési eredményeket, a kormányzó párthoz közeli országos magáncsatornák esetében azonban nem;

20.     aggodalmát fejezi ki az újságírók, emberi jogi aktivisták és civil társadalmi szervezetek elleni zaklatással párosuló visszaélésszerű támadások és nyelvezet miatt, amelyek egyes esetekben kormányzati tisztviselőktől érkeztek, különösen a választások előtt; sürgeti a szerb hatóságokat, hogy lépjenek fel a külföldi beavatkozás és a dezinformációs kampányok ellen, erősítsék meg a független újságírás védelmét, és biztosítsanak átlátható médiakörnyezetet; hangsúlyozza, hogy az uniós intézményeknek többet kell tenniük a szerb újságírók és média jogainak és szabadságjogainak védelme érdekében; rámutat arra, hogy az előcsatlakozási finanszírozáshoz való hozzáférést eszközként kell felhasználni a médiaszabadság helyzete további romlásának megakadályozására;

21.     felszólít a kampányfelügyeleti mechanizmusok – többek között a korrupció megelőzésével foglalkozó ügynökség és a Kampányfelügyeleti Eseti Bizottság – hatékonyságának reformjára a közpénzekkel való visszaéléssel kapcsolatos panaszok időben történő és átlátható kezelésének biztosítása érdekében;

22.     kiemeli, hogy Szerbia uniós tagjelölt országként nem rendelkezik megfelelően végrehajtott alapvető uniós és nemzetközi demokratikus normákkal; felhívja a szerb hatóságokat annak biztosítására, hogy elegendő demokratikus garancia álljon rendelkezésre a következő rendes helyhatósági választások 2024-ben való megtartásához, valamint a jövőbeli választásokhoz;

23.     megjegyzi, hogy az elmúlt 12 évben egy kivételével az összes szerb parlamentet idő előtt feloszlatták, és hogy a további szükségtelen előrehozott választások aláássák a politikai stabilitást; kiemeli, hogy az állandó előrehozott választások, az örökös kampányüzemmód és a kormányalakítás terén tapasztalható jelentős késedelmek nem járulnak hozzá az ország hatékony demokratikus kormányzásához, hanem inkább gyengítik a parlamentet, és a parlamenti jogalkotási felügyelet és legitimitás hiányához vezetnek;

24.     kiemeli a szólásszabadság fontosságát, és elismeri, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánításhoz és a békés tüntetéseken való részvételhez; ezzel összefüggésben elítéli a választási csalás ellen tiltakozó békés tüntetőkkel szembeni rendőri erőszak aránytalan alkalmazását; aggodalmát fejezi ki azon állítások miatt, amelyek szerint provokátorok szivárogtak a tiltakozók közé, hogy kiprovokálják a rendőrök beavatkozását; aggodalmát fejezi ki azon értékelések miatt, amelyek szerint a 2023. december 24-i tüntetés egyes résztvevőivel szemben a rendőrség és az igazságszolgáltatás aránytalanul keményen lépett fel, ami szöges ellentétben áll a szerb rendőrség korábbi tüntetések során alkalmazott gyakorlatával; sürgeti az EU és a tagállamok diplomáciai képviseleteit, hogy továbbra is kövessék nyomon a tiltakozásokkal kapcsolatos, folyamatban lévő jogi ügyeket;

25.     határozottan elítéli a szerb hatóságok megalapozatlan állításait, miszerint az uniós tagállamok részt vettek a választásokat követő tüntetések szervezésében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tiltakozásokat ürügyként használták fel arra, hogy EU-ellenes narratívákat terjesszenek a kormányzó párthoz közeli médiában;

26.     sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság – különösen a bővítésért felelős biztos – nem fogalmazott meg hangos kritikát a szerbiai választásokon történt választási csalásokra vonatkozó számos állítással kapcsolatban, és felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul foglalkozzon azokkal a hiányosságokkal, amelyek ezen állításokhoz vezettek;

27.     megismétli azon álláspontját, hogy a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások csak akkor haladhatnak előre, ha az ország jelentős előrelépést tesz az EU-val kapcsolatos reformjai terén, ideértve az EBESZ/ODIHR és a Velencei Bizottság ajánlásainak maradéktalan végrehajtását is; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy szigorú feltételrendszert alkalmazzon; felhívja a Bizottságot, hogy alaposan kövesse nyomon az Európai Számvevőszék jelentéseit, és haladéktalanul kezdje meg a szerb kormánynak a III. Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) és más pénzügyi eszközök keretében nyújtott finanszírozás ellenőrzését; hangsúlyozza, hogy amennyiben a szerb hatóságok nem hajlandók végrehajtani a kulcsfontosságú választási ajánlásokat, vagy ha e vizsgálat megállapításai azt mutatják, hogy a szerb hatóságok közvetlenül érintettek voltak a választási csalásokban, szorgalmazza az uniós finanszírozás felfüggesztését a szerbiai választásokkal kapcsolatos súlyos jogállamisági jogsértések miatt;

28.     vállalja, hogy szorosan figyelemmel kíséri a választásokat követő szerbiai fejleményeket, és kötelezettséget vállal arra, hogy támogatja a demokráciát erősítő és Szerbiát az uniós csatlakozás felé vezető úton segítő reformokat; hangsúlyozza, hogy mindig is arra törekedett, hogy valamennyi tevékenysége – különösen a pártok közötti párbeszéd és a parlamenti párbeszéd folyamata – révén támogassa a politikai pluralizmust és egy befogadó választási környezet megerősítését Szerbiában; kiemeli a pártok közötti párbeszéd és a parlamenti párbeszéd folyamata továbbvitelének fontosságát; felhívja az EU-t, hogy vegyen részt a kormány és az ellenzék közötti belső és érdemi párbeszéd elősegítésében Szerbiában a mély politikai polarizáció jelenlegi légkörének leküzdése érdekében; ebben az összefüggésben úgy véli, hogy a Parlament a legmegfelelőbb intézmény arra, hogy konstruktív közvetítőként járjon el;

29.     utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács elnökének, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Szerbia elnökének, kormányának és nemzetgyűlésének, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése