Oldalak

2024. február 8., csütörtök

Vajdaságban 53 százalék az őslakos

Emberi és nemzeti kisebbségjogi napló (298.)


Január 20.
Időkapszula

Kúlán, a római katolikus temetőben emlékművet állítottak

az 44-45-ös ártatlan áldozatoknak (Fotó: Paraczky László)


– A kúlai magyarság számára jelentős esemény volt a római katolikus temetőben az 1944–45-ben ártatlanul kivégzett áldozatok emlékművének a leleplezése. A magyar–szerb vegyes bizottság adatai 103 helyi nevet említenek, ezeket feljegyeztük az emlékműn lévő időkapszulában – nyilatkozta Valka Károly Kúla VMSZ-es alpolgármestere a Magyar Szó nevű Véemeszes pártlapnak[1].
Az írásból nem derül ki, hogy Kúlán pontosan mikor leplezték le az emlékművet, mint az sem, kik voltak az áldozatok.
Az áldozatok (kivégzettek?) neveit az emlékműn lévő „időkapszulába” „jegyezték fel”, de nem tudni, hogy hova helyezték és a fotóról sem lehet megállapítani. Valahova eldugták, hogy senki ne lássa? Miért?
Az „időkapszula” talán Valka Károly újítása lehet. Az áldozatok nem érdemelték meg, hogy a nevüket kiírják az emlékműre. Ne látsszon, hogy magyarok voltak? (Értesüléseim szerint a kúlai emlékhely tavaly halottak napjára készült el és az időkapszula a földben van.)

Csaknem nyolc évtizeddel a második világháború vége után sincs befejezve az 1944/45. évi események hatékony tudományos feltárása és a magyarellenes atrocitások elkövetőit sem nevezték még meg.
Fontos, hogy Kúlán is emlékművet emeltek az 1944–45-ben ártatlanul kivégzetteknek. Számos délvidéki/vajdasági helységben azonban még mindig nem valósul(t) meg a mindenkit megillető kegyeleti jog, az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogának a biztosítása. A magyar áldozatok tömegsírjai közül „még mindig nagyon sok a jelöletlen”[2]. Az ártatlan magyar áldozatoknak Újvidéken, Verbászon, Topolyán és másutt mindmáig nem épül(hetet)t emlékhely!
A „történelmi csúcson” lévő magyar-szerb/szerb-magyar barátságot továbbra is beárnyékolja, hogy a bocsánatkérés a szerb részről mind a mai napig nem történt meg, csak a magyar oldalról hangzott el. Szerb részről még az „elnézést” sem mondták ki a vajdasági magyarokat ért atrocitások, népirtás miatt! E nélkül pedig a két nép barátsága csak jól hangzó politikai parola, de a tényleges megbékélésre még várni kell.

Február 1.
Az MNT tükre 


– A Zsebtükör applikáció működtetése a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) a Hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiájában vállalt feladata. Célja, hogy segítse a vajdasági magyar közösség kisebbségi jogainak érvényesítését, a magyar nyelvhasználatot a hivatalos eljárásokban.
A Zsebtükör mobil alkalmazás elsősorban lehetővé teszi a jogsértések dokumentálását és bejelentését – egyszerűen és gyorsan, akár anonim módon is. Ezen túl pedig elérhetővé teszi a kisebbségi jogokra vonatkozó információkat is, rendszerezi és kereshetővé teszi az adatbázist – írja a testület hivatalos honlapján[3].

Az alkalmazás célja „növelni a kisebbségi tagok érdeklődését és tudását a kisebbségi jogok iránt, és lehetőséget adni számukra, hogy aktívan részt vegyenek a jogi folyamatokban”, írja az applikáció oldalán[4].

A működtetéséről február 1-jén beszámolt az MNT „alapítású” Hét Nap[5], a Magyar Szó[6], a Pannon RTV[7] és a Szabad Magyar Szó[8] is. Közölték azt is, hogy a Zsebtükör alkalmazás telepíthető androidos és IOS rendszerekre, letölthető a Google Play Áruházból és az App Store-ból is a következő linkeken[9]:
Ahhoz azonban, hogy hogy Zsebtükröt használni is lehessen, először be kell jelentkezni, megadni az e-mail címet és a jelszót. Minek ez, ha „anonim módon is” használni lehet?

Megpróbáltam bejelentkezni az applikációba, de nem sikerült. Az oldal vagy nem működik, vagy nagyobb hozzáértést követel.
Fel lehet keresni a Google-on is: https://zsebtukor.mnt.org.rs/az-applikaciorol. Itt öt rovat jelenik meg: Bejelentkezés, Jogaim a jelenlegi „tartószkodási” (sicc!!) helyemen, „GYIK” (?), „A jogok teljes listája helyenként” és az impresszum.
A Jogaim a jelenlegi „tartószkodási” (sicc!!) helyemen c. rovatban meg kell határozni a községet és a helységet, majd ezekre a címekre lehet keresni: Magyar írásmód az okmányokon”; „Szabad felszólalás joga”; Alapvető szabadságjogok”; Magyar nyelvű tanításhoz való jog”; „Személyi autó forgalombahelyezési deklarátum egyeztetési jogi paírok három sorban”.
A „GYIK” rovatban ilyen címek vannak: „A szabad felszólalás joga” (ismétlés?); „Magyar írásmód használata”; „Magyar nyelvű nyilvántartási űrlap”; „A szabad felszólalás joga” (még kétszer megismételve) és a „Jog a szabad felszólaláshoz” (?).
A negyedik oldal „A jogok teljes listáját helyenként”, amit szintén nem lehet megnyitni.
Már most el lehet mondani, hogy az applikáció kezdetleges, csalódást keltő, botrányos, és hogy az MNT programozói helyesírás szempontjából írástudatlanok.

Az MNT hivatalos honlapján több, nemzeti közösségi jogokat rendező „törvény és egyéb jogi dokumentum” található[10]. Ezeket kellett volna/kellene inkább állandóan időszerűsíteni, a módosításokkal folyamatosan kiegészíteni és a közösségi jogok szempontjából fontos új törvényekkel bővíteni. Az MNT-nek pedig nem csak nyitottnak kell lenni a jogsérelmek bejelentésére, de azok felismerésére és orvoslásának követelésére is.
A nemzeti közösségi jogok egyformán érvényesek a tartomány területén, a magyar nyelv pedig a tartományi szervekben és azokban a községekben van hivatalos használatban, ahol ezt a a község alapszabálya a vonatkozó törvénnyel összhangban meghatározza.
Az MNT-ben eddig sem fordítottak kellő figyelmet a közösségi jogok érvényesítésére, még kevésbé álltak ki a jogsérelmek elhárítása érdekében. Ezen a viszonyuláson a Zsebtükör program sem fog változtatni! Mennyire alkalmas és mennyien fogják egyáltalán használni ezt az applikációt?

Február 1.
Vajdaságban 53 százalék az őslakos
Illusztráció: SZMSZ

– Vajdaság lakossága a legutóbbi népszámlálás szerint 1.740.230 fő, közülük 923.177, azaz csaknem 53 százalék őslakos, azaz olyan személy, aki születéstől folyamatosan ugyanazon a településen él. A bevándoroltak száma 817.053.
Szerbiából 534.226-en, külföldről 282.827-en költöztek Vajdaságba, ebből a jugoszláv utódállamokból 225.192-en érkeztek.
Az észak-bácskai körzetben 161.422-en élnek, ebből 44 százalékot (71.118) tesznek ki a bevándoroltak. Szerbiából 51.131, külföldről 19.987 személy költözött Észak-Bácskába.
Az észak-bácskai körzeten belül a bevándoroltak aránya 38 százaléktól (Kishegyes) 44 százalékon át (Szabadka) egészen 47 százalékig (Topolya) terjed.
A 2022-es népszámlálás eredményei szerint országos szinten az autochton lakosság aránya 53,48 százalék – közölte a Szabad Magyar Szó[11] minden kommentár nélkül.

Az írás szerint Vajdaság lakosságának „csaknem 53 százaléka őslakos”. Inkább úgy lehetne fogalmazni, hogy a lakosság MÁR CSAK 53 százaléka őslakos.
A magyar lakosság száma 69.457-tel kevesebb, mint tizenegy évvel ezelőtt, ami drasztikus 27,36 százalékos csökkenést jelent[12].
A magyar nemzetségűek száma és aránya a Vajdaságban (1941–2023)[13]:
    1941     473.241     28,5%
    1948     428.932     25,8%
    1961     442.561     23,9%
    1971     423.866     21,7%
    1981     385.356     18,9%
    1991     339.491     16,9%
    2002     290.207     14,28%
    2011     251.136     13,00%[14]
    2022     182.321     10,47%[15]

– Az előző tíz évhez viszonyítva (2011-2022) Vajdaságban 32,5 százalékkal kevesebb horvát, 27,4 százalékkal kevesebb magyar, 21,4 százalékkal kevesebb román, 21 százalékkal kevesebb szlovák és 19,4 százalékkal kevesebb ruszin él. És ezek csak azok az etnikai közösségek, amelyek nyelvei hivatalos használatban vannak Vajdaság AT területén – írta Aleksej Kišjuhas A multikulturalizmus vége? [Kraj multikulturalizma?] című írásában[16].
 
A statisztika jól mutatja: folyamatosan változik Vajdaság lakosságának a nemzeti összetétele. A tartomány „gyorsan veszíti”[17] a soknemzetiségű, multikulturális tartomány jellegét, ami nem csak a népességfogyás, de a szervezett és még külföldről (Magyarországból is, a lakosság nemzeti aránya megváltoztatásának nemzetközi tilalma ellenére) pénzelt betelepítések[18] eredménye is.
Vajdaságban „a nemzeti kisebbségek gyorsabban tűnnek el, mint a többségi nemzet”[19] tagjai. Az egykori soknemzetiségű Vajdaság „északi szerb tartománnyá válik”[20]? Itt is megvalósulni látszik a Vulin & Vučić féle „orosz-szerb világ”.

BOZÓKI Antal
__________
[1] Paraczky László: Érezhető előrehaladás. Magyar Szó, 2024. január 20. 6. https://www.magyarszo.rs/vajdasag/a.302758/Erezheto-az-elorehaladas, 2024. január 20. 14:34
[2] Vajdasági magyar áldozatok tömegsírjainak helymeghatározása. Nagy Abonyi Péter: Tömegsírok keresése a Vajdaságban. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet. Zenta, 2016. 83.
[3] Elérhető a Zsebtükör mobil alkalmazás!
https://www.mnt.org.rs/elerheto-zsebtukor-mobil-alkalmazas
[4] https://zsebtukor.mnt.org.rs/az-applikaciorol
[5] Elérhető a Zsebtükör mobil alkalmazás! https://hetnap.rs/cikk/Elerheto-a-Zsebtukor-mobil-alkalmazas-46763.html, LXXIX. évf. 5. szám, 2024. 02. 01.
[6] Elérhető a Zsebtükör mobil alkalmazás.
https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.303379/Elerheto-a-Zsebtukor-mobil-alkalmazas, 2024. február 1. 11:19
[7] Elérhető a Zsebtükör mobilalkalmazás.
https://pannonrtv.com/rovatok/szines/elerheto-zsebtukor-mobilalkalmazas. 2024.02.01
12:31 és 15:27
[8] Elérhető a Zsebtükör mobilalkalmazás. https://szmsz.press/2024/02/01/elerheto-a-zsebtukor-mobilalkalmazas/, 2024. febr. 1. 18:26 |
[9] Lásd a 3-as alatti oldalon.
[10] Törvények és egyéb jogi dokumentumok magyar nyelven. https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[11] Vajdaság lakosságának 53 százaléka őslakos. https://szmsz.press/2024/02/01/vajdasag-lakossaganak-53-szazaleka-autochton/, 2024. febr. 1. 16:27
[12] Bővebben lásd a Szerbiában 69.457-el kevesebb a magyar lakos! c. írásom. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Demogr%C3%A1fia, 2023. május 6. 18:55, és https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15472, 2023. május 6.
[13] Bővebben lásd A délvidéki magyarok helyzete és jogai c. könyvemben. (Adottságok. Árnyék)jelentés 2017. Árgus. Újvidék 2017, 35.
[14] Lásd a Lázongó Délvidék/Vajdaság. Küzdelem a jogérvényesítésért és a (meg)maradásért c. könyvemben. Historiae 2022, 9.
[15] Lásd az 1-es alatti cikket.
[16] Aleksej Kišjuhas: Kraj multikuturalizma? [A multikulturalizmus vége?] Danas, 2023. július 29. (Nedelja, II).
[17] Da li će u Vojvodini nestati 28 nacionalnih zajednica [Vajdaságból eltűnik 28 nemzeti kisebbség?]. https://www.danas.rs/vesti/drustvo/da-li-ce-u-vojvodini-nestati-28-nacionalnih-zajednica/, 2022. október 19.
[18] Bővebben lásd D.J.: Újabb betelepítés Szabadkán: A kilencvenes évek háborúinak menekültjei számára építenek lakótömböt. https://delhir.info/2019/12/15/ujabb-betelepites-szabadkan-a-kilencvenes-evek-haboruinak-menekultjei-szamara-epitenek-lakotombot/, és já: Húsz menekültcsalád vásárolhat házat. Magyar Szó, 2019. december 13. 6.
[19] Lásd a 17-es alatti írást.
[20] Lásd a Vajdaság „északi szerb tartománnyá válik”? c. írásom. https://szmsz.press/2023/08/13/vajdasag-eszaki-szerb-tartomannya-valik/, 2023. aug. 13.
7:39

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése