„Hol tart a kisebbségvédelmi keretegyezmény megvalósulása”?

Fremond Árpád esete a nemzetközi joggal

Molnár Edvárd felvétele

Az Európa Tanács (ET) Nemzeti Kisebbségi Bizottságának delegációja szerbiai látogatása során június 27-én Szabadkán, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) székházában „kilenc nemzeti tanács képviselőjével, köztük az MNT „küldötteivel” (?? – B.A) találkozott”[1].
A Magyar Szó tudósítása szerint „a rendezvény a kisebbségek képviselőinek lehetőséget adott arra, hogy ismertessék az elért eredményeiket, valamint beszámoljanak azokról a nehézségekről, amelyekkel a nemzeti tanácsok, illetve a kisebbségek tagjai szembesülnek a mindennapok során”[2].
Szabadkát követően a küldöttség tagjai Újvidékre utaztak, és ott szintén több nemzeti tanács képviselőivel találkoztak.

A szabadkai találkozót követően Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke nyilatkozott a média képviselőinek.
Fremond szavai szerint az ET küldöttsége a nemzeti kisebbségi tanácsok képviselőinek „általános meghallgatására”[3] érkezett Szerbiába, hogy áttekintsék „hol tart a kisebbségvédelmi keretegyezmény megvalósulása, a kisebbségek milyen nehézségekbe ütköznek”[4].
Az MNT (Véemeszes) elnöke „arról tudott beszámolni, hogy a szerb kormánnyal való együttműködésünk jó, de néhány olyan nehézséget is megemlített, amivel az elmúlt időben a testület találkozott”[5].
A „nehézségek” között említette „a névhasználatot”, mivel „érkezett panasz arra, hogy különböző dokumentumokat nem úgy adtak ki, hogy azokon a név magyar helyesírással szerepel”[6]. A nyilatkozata szerint „tettek lépéseket ezen a téren, és haladnak a megoldás felé”[7].
– Az adott esetben bebizonyosodott, hogy az ügyintéző személye volt a probléma, nem a törvények. Ha valakinek a születési anyakönyvi kivonatában magyarul szerepel a neve, az állami intézmények kötelesek azt magyar helyesírás szerint írni. Beszéltünk arról is, hogy a tanárképzés terén is vannak nehézségeink, illetve a tankönyvek fordítása szempontjából sem gördülékeny a helyzet. A Tankönyvkiadó Intézet nem minden esetben tudja kellő időben elkészíteni a könyveket, illetve a fordításokat. Ezen a téren is szükség van előrelépésre, és ezen is dolgozik az MNT. Szóba került továbbá, hogy a közszférában a kisebbségek tagjainak elhelyezkedése is nehézségekbe ütközik. Fontos, hogy például rendőrnek vagy a közszférába egyéb területre is minél több magyar anyanyelvű fiatal jelentkezzen, és ezeket a személyeket az állam alkalmazza is, hiszen így tudjuk a közösséget megtartani, illetve képviselni – mondta Fremond Árpád[8].
– Az MNT elnöke emellett azt is elmondta, hogy a közelmúltban egy újvidéki intézménynél kellett reagálniuk, ott ugyanis kiírták, hogy aki nem tud szerbül, annak fordítót kell magával hoznia. Ebben az esetben az MNT eljárást kezdeményezett, és értesítették a köztársasági jogvédőt is – olvasható a Magyar Szó cikkében[9].

Az ET nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó keretegyezménye (ETS No. 157) 1998. február 1-én lépett hatályba, Szerbiára nézve 2001. szeptember 1-én[10]. A ET tagországai közül csak Andorra, Monaco, Franciaország és Törökország nem részesei[11].
A Keretegyezmény „egy átfogó nemzetközi szerződés, amelynek a célja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme”[12]. „Rögzíti az egyének jogait, valamint az államok által betartandó kiegészítő kötelezettségeket”[13]. Alkalmazását az ET Miniszteri Bizottsága ellenőrzi (24. cikk[14]), a 18 független szakértőből álló Keretegyezmény Tanácsadó Bizottsággal együtt.
A Keretegyezményt aláíró államok kötelesek az Főtitkárának „rendszeresen és minden alkalommal, amikor a Miniszteri Bizottság kifejezte e kérését, tájékoztatást nyújtani a végrehajtását érintő minden lényeges lépésről” (25/2 cikk[15]).

Az ET Nemzeti Kisebbségi Bizottságának küldöttsége bizonyára azért utazott Szerbiába, hogy a nemzeti tanácsok képviselővel való tanácskozáson tájékozódjon a Keretegyezmény alkalmazásának kérdéseiről.
Az MNT-t illetően egyrészt az a gond, hogy a testület egypárti, hogy Fremond Árpád – mielőtt Pásztor István néhai pártvezér jóvoltából a testület elnöki székébe ült – a VMSZ alelnöke, szürke katonája volt. Annak a pártnak, amelyik a hatalmat irányító Szerb Haladó Párt (SNS) stratégiai partnere, így – a 2014-től érvényes koalíciós szerződés béklyójában – képtelen a magyar közösség helyzetével kapcsolatos reális felmérésre, fogalmazásra és képviseletre.
Külön kérdés, hogy Fremond a delegáció érkezése előtt (osztálytanító pedagógusként) hallott-e a Keretegyezményről, tudomása van-e arról, hogy Szerbiának ezzel kapcsolatosan milyen nemzetközi jogi kötelezettségei vannak? Azt meg már feltételezni is túl merész lenne, hogy az MNT a találkozóra készített volna valamiféle helyzetelemzést ennek az egyik legfontosabb kisebbségvédelmi eszköznek az alkalmazásáról a magyar közösség vonatkozásában.

Tomislav Žigmanov kisebbségügyi miniszter március 6-i nyilatkozatából[16] tudjuk, hogy a szerb kormány a keretegyezmény alkalmazásáról szóló legutóbbi (ötödik, az 1917-21-re vonatkozó) időszaki jelentését[17] 2022. szeptember 1-jén fogadta el és küldte meg az ET szerveinek. Miért nem tűzte napirendjére az MNT ezt a jelentést és fogalmazta meg az ezzel kapcsolatos álláspontjait, küldte meg az Európa Tanácsnak és értesítette erről a nyilvánosságot? 

A miniszter akkor kiemelte, hogy „a nemzeti kisebbségek képviseletének kérdése a nemzetközileg vállalt kötelezettségeink része”[18], amelyek – egyéb nemzetközi egyezmények mellett – „a Keretegyezményből is erednek, és amelyek alkalmazásáról az állam köteles jelentéseket küldeni”[19]. Foglalkozott azóta ezzel a kérdéssel bárki is?

Az MNT elnöke a szabadkai találkozón félénken és szégyenlősen – a sajtó szerint – csak „arról tudott beszámolni, hogy a szerb kormánnyal való együttműködésünk (mármint a testületé – B.A.) jó” és megemlített két-három „nehézséget”.
Fremond egy árva szóval nem említette meg, hogy az általa vezetett nemzeti tanács a nemzeti kisebbségi autonómia karikatúrája, mivel jószerivel csak a magyarországi pénzek elosztásával, káderkinevezések jóváhagyásával foglalkozik, és azzal, hogy a sajtó az ő (Fremond Árpád) „politikai beállítottságának szájíze”[20] szerint tájékoztasson, a VMSZ propaganda gépezete legyen.
Az MNT bábelnöke azt sem említette, hogy a legfrissebb népszámlálás szerint tíz év alatt Szerbiában 70.000 magyarral lett kevesebb, hogy megélhetési politikusok uralják a terepet, hogy munkahelyet jobbára csak pártprotekció (VMSZ) alapján lehet kapni életfogytiglani viszontszolgáltatások fejében, hogy a döntéshozatali szervekben a nemzeti kisebbségi közösségek számára nincs biztosítva a lakosságban való részvételükkel arányos képviselet, hogy az államigazgatási és az igazságügyi szervekben a nemzeti kisebbségek tagjainak „elhelyezkedése” nem hogy „nehézségekbe ütközik”, hanem egyenesen kiszorítják onnan őket, hogy Vajdaságban megszűnőben van a multikulturalizmus és, hogy nagyban folyik a „szerb világ” építése!

Szomorú, hogy a Vajdaságban őshonos magyar közösség nemzetközi egyezményekből eredő jogainak megvalósulásával nem törődik senki sem, hogy ezekért a jogokért már senki határozottan nem áll ki, pedig van Magyar Nemzeti Tanácsunk! Ahol a tisztségviselőknek ez a kötelességük lenne, ezért kapnak fizetést és előjogokat élveznek!
Az MNT a VMSZ megalkuvó, szolgalelkű politikáját követve képtelen, vagy nem akar a saját közösségének a helyzetével, problémáinak megoldásával érdemben foglalkozni!? Tisztában vannak-e azzal, hogy az ET Nemzeti Kisebbségi Bizottságának tagjai nem fognak a jogainkért küzdeni, ha mi azokat nem követeljük!
Az ET küldöttsége vajon megtudta-e, „hol tart a kisebbségvédelmi keretegyezmény megvalósulása” Szerbiában? De tudják-e a választ maguk az MNT hivatalnokai és állítólagos szakemberei?

BOZÓKI Antal

__________
[1] Bem: A kisebbségvédelem kérdéseiről. Magyar Szó, 2024. június 28. 1., 9., és/vagy https://www.magyarszo.rs/vajdasag/szabadka/a.310906/A-kisebbsegvedelem-kerdeseirol, 2024. június 28. 13:03 
[2] Uo.
[3] Uo.
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Uo.
[7] Uo.
[8] Uo.
[9] Uo.
[10] Chart of signatures and ratifications of Treaty 157. https://www.coe.int/en/web/conventions/full-list?module=signatures-by-treaty&treatynum=157
[11] Council of Europe. A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény. https://rm.coe.int
[12] Uo.
[13] Uo.
[14] Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről. ETS No. 157. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900034.tv
[15] Uo.
[16] (TANJUG) Žigmanov: Važno uspostaviti evidenciju o zastupljenosti manjina [Fontos létrehozni a kisebbségek képviseletének nyilvántartását]. https://www.tanjug.rs/srbija/politika/77587/zigmanov-vazno-uspostaviti-evidenciju-o-zastupljenosti-manjina/vest, 2024. március 6. 15:15
[17] Пети периодични извештај достављен Генералном секретару Савета Европе у складу са чланом 25. Оквирне конвенције [Ötödik időszaki jelentés, megküldtve az Európa Tanács főtitkárának, a Keretegyezmény 25. cikkével összhangban]. https://minljmpdd.gov.rs/dokumenta/izvestaji/, és (Политика) Vlada usvojila izveštaj o sprovođenju Konvecije o manjinama [A Kormány elfogadta a kisebbségi egyezmény alkalmazásáról szóló jelentést]. https://www.politika.rs/sr/clanak/515695/Vlada-usvojila-izvestaj-o-sprovodenju-Konvecije-o-manjinama, 01.09.2022. szeptember 1. 13:29
[18] (TANJUG) Žigmanov: Važno uspostaviti evidenciju o zastupljenosti manjina [Fontos létrehozni a kisebbségek képviseletének nyilvántartását].
https://www.tanjug.rs/srbija/politika/77587/zigmanov-vazno-uspostaviti-evidenciju-o-zastupljenosti-manjina/vest, 2024. március 6. 15:15
[19] (TANJUG) Žigmanov: Važno uspostaviti evidenciju o zastupljenosti manjina [Fontos létrehozni a kisebbségek képviseletének nyilvántartását].
https://www.tanjug.rs/srbija/politika/77587/zigmanov-vazno-uspostaviti-evidenciju-o-zastupljenosti-manjina/vest, 2024. március 6. 15:15
[20] Bővebben lásd az Úgy rossz, ahogy van! c. írásom.
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15867, 2023. október 16.
Lásd még a Pártalapú „eligazítás” c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=16353, 2024. május 22.