Szabadkára látogatott az emberi jogi és kisebbségügyi miniszter, ám mielőtt találkozott volna a kisebbségi önkormányzatok képviselőivel, azzal a Stevan Bakić polgármesterrel tárgyalt „konstruktívan”, aki néhány hónapja még usztasáknak nevezte saját városának a lakóit, mert a rezsim ellen mertek tüntetni. A találkozón a város „példás multietnicitását” dicsérték – a magyarokat viszont szinte meg sem említették, elvégre ők gyors ütemben fogynak, ezért már soha nem lesz magyar polgármestere Szabadkának
Demo Beriša, a semmilyen választási legitimációval nem rendelkező szerbiai kisebbségi miniszter, aki a szerb elnök mozgalmának a tagja, Szabadkán járt, ahol a korábban határozottan usztasáző helyi polgármesterrel tárgyalt, aki valójában nem is igazán helyi (Forrás: X platform)
Az emberi jogi és kisebbségügyi miniszter tett látogatást Szabadkán, mielőtt azonban a kisebbségi önkormányzatok képviselőivel egy asztalhoz ült volna, a januárban nyíltan usztasázó Stevan Bakić (montenegrói származású) polgármesterrel folytatott „konstruktív” megbeszélést. Bakić elmondta a szokásost, Szabadka sokszínűségét dicsérte és arról beszélt, hogy ott milyen szépen élnek egymás mellett az emberek, de tulajdonképpen csak a bunyevácokra és a romákra gondolt.
Miről tárgyaltak a polgármesterrel?
A kisebbségi és emberi jogi, valamint társadalmi párbeszédért felelős miniszter, Demo Beriša (albán nemzetiségű, Berisha) a polgármesterrel “a nemzeti kisebbségek helyzetének javításáról, a helyi közösségben betöltött szerepükről, valamint a multietnikus harmónia jelentőségéről tárgyalt”, szerintük Szabadka egyedülálló ebben a kérdésben az egész országban.
Beriša megjegyezte, hogy Szerbia azon országok egyike, amely legjobban szabályozta a nemzeti kisebbségek kérdését, miután összesen 24 különböző nemzeti tanács működik az országban.
A miniszter hangsúlyozta, szerinte Szabadka a jó példája annak, hogyan élhetnek együtt a kisebbségek és a többség egy ilyen környezetben. A miniszter azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy “a kisebbségek és a többség jogainak közelíteniük kell egymáshoz, és teljesen egyenlővé kell válniuk az állampolgári jogok tekintetében”. Vagyis nincs pozitív diszkrimináció!
Szerinte “Szerbia teljes mértékben demokratikus ország, aminek bizonyítéka, hogy a kisebbségek is érvényesülhetnek, hiszen több olyan minisztere van a szerb kormánynak, akik valamely nemzeti kisebbségi közösségből származik”.
Bakić usztasázás helyett a bunyevácokat emelte ki
Bakić a tárgyalást követően azt tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy az “önkormányzat büszke arra, és szerinte ez nagy demokratikus előrelépést is jelent, hogy a bunyevác nemzeti közösség helyzete is javult.
Kiemelte, hogy 2021-ben hivatalos nyelvvé nyilvánították a bunyevácot – amelyet egyébként hivatalosan sehol máshol nem neveznek nyelvnek, csupán nyelvjárásnak – , de a romák helyzetével is Szabadka foglalkozik a legjobban Bakić szerint.
Ez utóbbi kapcsán a csantavéri magyaroknak biztos lenne véleményük, ott ugyanis rettegésben tartják a helyi lakosságot, annyit lopnak. A polgármester arra is büszke, hogy minden nemzeti közösség számára biztosítottak és megvalósulnak az alkotmányban rögzített jogok.
A bunyevácok szempontjából egyébként nyelvük hivatalos nyelvvé történt nyilvánítása mindenképpen jelentős változás volt, főleg miután a horvátok soraiból később kikerülő kisebbségi miniszter, Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének elnöke emberszámba, illetve nemzetszámba sem vette őket, szerinte ugyanis a bunyevác nyelvnek még nyelvtana sincs.
Miről beszélgettek a magyarokkal és a horvátokkal?
A tudósítások szerint a Magyar Nemzeti Tanácsban három fontos témát érintettek. Ezek egyike a nemzeti tanácsok finanszírozása, valamint a szerb nyelv, mint idegen nyelv tanulása és tanítása, valamint a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása.
Ez utóbbi kapcsán munkacsoport alakul majd, amelybe a Magyar Nemzeti Tanács is delegál tagokat.
A horvátok azért annyira nem elégedettek
A Horvát Nemzeti Tanács (HNV) elnöke, Jasna Vojnić nagyon fontosnak értékelte a találkozót, de a problémákra is rámutatott, például arra, hogy a Szerbia és a Horvátország közötti kormányközi vegyes bizottság csaknem öt éve nem ülésezett, emiatt pedig nem oldódnak meg a horvátországi szerbek és a szerbiai horvátok konkrét kérdései.
Szóvá tették a tavankúti horvát óvoda ügyét is, amelynek építését és felszerelését a Horvát Köztársaság kormánya finanszírozta, de még mindig nem használhatják azt, miközben Szabadkán 300 gyereknek nem jutott hely az óvodákban.
Az ellenzék megint kiakadt
Annak kapcsán, hogy Stevan Bakić a kisebbségi és emberi jogi miniszter előtt azzal dicsekedett, hogy Szabadkán „harmonikusan élnek együtt minden nemzetiség tagjai”, és hogy a város „a „többnemzetiségűség példája egész Szerbia számára”, a Szerbia Új Arca adott ki közleményt.
Szerintük elfogadhatatlan, hogy éppen ő – az a személy, aki tegnap még usztasáknak nevezte Szabadka polgárait, és azzal vádolta őket, hogy az állam ellen dolgoznak, most hirtelen a kisebbségi jogok védelmezőjének szerepében tetszeleg.
A párt közleményében azt írja, hogy “Stevan Bakić félelemkeltéssel, fenyegetésekkel és intoleranciával fémjelzett politikája közvetlenül felelős több mint 20 ezer magyar nemzetiségű polgár távozásáért Szabadkáról”.
Szabadkának egyébként a legutóbbi, 2022-es népszámlálás adatai szerint 37.200 lakosa magyar, a történelem során először a szerbek vannak többségben a városban, mintegy 38 ezren.
– Ma, amikor a számok világosan beszélnek, megpróbálja mosni a kezeit, és hamis képet fest a városról, ahol a kisebbségek állítólag „összhangban élnek” – fogalmaznak. A párt Stevan Bakić polgármester és az egész városi tanács azonnali leváltását követeli.
Szerintük a koalíciós partnerek, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerbiai Szocialista Párt is felelős, mert “hallgattak, támogatták, és cinkosai voltak az intolerancia és a félelem légkörének kialakításában”.
Bakić és az usztasázás
Idén januárban Szabadkán a Banija Szülőföld Egyesület által szervezett 15. Banijai Preló ünnepség keretében Stevan Bakić is beszédet mondott, amelyben kitért az országban uralkodó helyzetre, és aggodalmát fejezte ki a szerinte ismét feltámadó történelmi konfliktusok miatt.
Akkor azt mondta, ő már 2024-ben számított arra, “ami ma történik”, de nem akarta kimondani, mert szélsőségesnek bélyegezték volna.
A januári beszédben viszont már nem tartott ettől a megbélyegzéstől, határozottan kimondta ugyanis, hogy szerinte „az usztasák ismét megtámadták Szerbiát”, és a horvát hírszerzést tette felelőssé a helyzetért, vagyis az egyetemista mozgalmakért és a “színes forradalomért”.
Akkor több ellenzéki párt is azonnali lemondásra szólította fel Bakićot, akit a BALK-on mi „migránsűző” polgármesternek neveztünk a migránsválság idején tanúsított gyáva magatartásáért.
Ahhoz, hogy a magyarok, és nemcsak a magyarok, tömegével távoztak Szabadkáról az elmúlt több mint tíz évben, minden bizonnyal nemcsak Stevan Bakić járult hozzá, hanem az előző polgármester, Bogdan Laban is, aki még a Szerbiai Demokrata Pártban, később pedig a Szerb Haladó Pártban volt Bakić párttársa, szintén montenegrói születésű, és szívesen fenyegette betoncsizmákkal és garatkitépéssel a vele nem egy húron pendülőket.
Távozásához az is hozzájárult, hogy a belgrádi Blic által 4,5 millió euróra becsült vagyonával a megélhetési/meggazdagodási pártszédelgőnek tekinthető Bogdan Laban a leggazdagabb szerbiai polgármester volt – erről itt olvashatsz – miközben az egyetlen magyar érdekvédelmi párt, a Vajdasági Magyar Szövetség mindezt némán tűrte, ahogy mostanság is hallgat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése