Strasbourgban kemény kritikák érték a szerb hatalmat
Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) őszi ülésszakán Szerbia politikai válsága került a középpontba.
Elhangzott, hogy Szerbiában hónapok óta tartanak az egyetemisták és polgárok tiltakozásai a korrupció, az átláthatatlanság, a közpénzek elherdálása és a hatósági erőszak miatt.
„Political crisis in Serbia” („Politikai válság Szerbiában”) címmel tartottak sürgősségi vitát, amelynek célja az volt, hogy nemzetközi fórumon vessék fel a szerbiai problémákat, bevonva az európai képviselőket, és világos jelzést küldve Belgrádnak: a hatalom nem folytathatja büntetlenül a jogállamiság megsértését.
Európa üzent Belgrádnak
A vita során a képviselők olyan kérdéseket vetettek fel, mint:
- a jogállamiság tiszteletben tartása,
- a békés gyülekezés és tiltakozás szabadsága,
- a bíróságok és a rendőrség függetlensége,
- a szabad sajtó működése,
- a civil társadalom és az ellenzék szerepe a politikai párbeszédben.
Miközben több külföldi küldöttség szigorú bírálatot fogalmazott meg, a szerb kormánypárti képviselők igyekeztek tagadni a válságot, a tiltakozókat pedig erőszakkal, rendbontással és „külföldi befolyással” vádolták.
A szerb haladó párti Biljana Pantić Pilja például kijelentette, hogy az egyetemisták támadtak a rendőrökre és az alkotmányos rendre, míg Dunja Simonović szerint Szerbiában nincs is politikai válság, csupán „erőszakos tüntetések”. Ezzel szemben az ellenzékhez közel álló képviselők szerint az EU szemet huny az egyre inkább autokratikus szerb vezetés felett, és ezzel hozzájárul ahhoz, hogy Belgrád tovább közeledjen Oroszországhoz.
Verések, fenyegetések, botrányok
A vita során szó esett a belgrádi tüntetéseken használt hangágyúról, a Nikolina Sinđelić egyetemista lány bántalmazásáról és a nemi erőszakkal való fenyegetésről, valamint arról is, hogy ellenzéki aktivistákat és egyetemistákat politikai alapon tartóztattak le.
Mit üzen Strasbourg?
Bár az idő rövidsége miatt nem minden képviselő kapott szót, már önmagában az, hogy a PACE napirendre tűzte a szerbiai helyzetet, komoly üzenet Belgrád felé: számon fogja kérni a felelősséget a szerb hatalmon. Ez a lépés várhatóan a belpolitikai nyomást is fokozza majd Szerbiában.
(danas.rs nyomán, fotó: tanjug.rs)
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének őszi ülésszakán, a Szerbiáról szóló vita során több álláspont ütközött, ám egy dologban széles körű egyetértés mutatkozott: a problémákat csak párbeszéddel lehet megoldani. A strasbourgi fórumon a kormányoldali és ellenzéki szerb delegáltak egymást vádolták, a nemzetközi képviselők pedig a politikai erőszak minden formájának elutasítására szólítottak fel.
Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselője, aki időhiány miatt nem kapott szót a vitában, írásos nyilatkozatát a Közgyűlés honlapján tették közzé. Ebben hangsúlyozta: a bizalom építésének egyetlen útja a párbeszéd, és minden erőszakot, bárhonnan is érkezzen, egyértelműen el kell ítélni. „Szükség van a normális mindennapi élet működésére, és ez mindannyiunk felelőssége. Nem káoszra és blokádokra, hanem a jövő felé vezető útra van szüksége Szerbiának és polgárainak” – fogalmazott.
Kovács kiemelte, hogy a magyar kisebbség képviselőjeként is meg van győződve arról: a szerbiai társadalom egésze közös célokért, a stabilitásért és a fejlődésért kell hogy dolgozzon. „Szerbia és polgárai olyan jövőt érdemelnek, amilyet maguknak megálmodtak” – tette hozzá.
A vita során más felszólalók is megerősítették: a politikai válságból csak kölcsönös tisztelettel és reformok folytatásával lehet kivezetni az országot. A közgyűlés végül nem szavazott a deklarációról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése