A VMSZ támogatta a bíróságok és ügyészségek hatalmi ellenőrzés alá vonását
Bájity Borisz, a VMSZ parlamenti képviselője
(Fotó: Magyar Szó)
(Fotó: Magyar Szó)
A szerb képviselőház január 28-án, a napirenden szereplő 25 pontról sürgősségi eljárásban folytatott kéthetes egységes vita után elfogadta az igazságszolgáltatást érintő öt törvényt, amelyeket a Szerb Haladó Párt (SNS) képviselője, Uglješa Mrdić terjesztett elő
Az elfogadott igazságügyi törvénycsomag magában foglalja a Legfelsőbb Ügyészségi Tanácsról szóló törvény módosítását, a bíróságok és ügyészségek székhelyéről és területéről szóló törvényjavaslatot, a csúcstechnológiás bűnözés elleni küzdelemben illetékes állami szervek szervezetére és hatáskörére vonatkozó jogszabály módosításait, valamint az ügyészségről és a bírákról szóló törvények változtatásait.
A Bírói Hatalom Szakszervezete értékelése szerint a módosítások célja az igazságszolgáltatás feletti politikai befolyás intézményesítése. Álláspontjuk szerint ez megnyitja az utat az egyes ügyekbe történő jogellenes beavatkozások előtt, különösen azokban az esetekben, amikor a vádlottak a kormányzó politikai struktúrákhoz közel álló személyek[1]. A szakszervezet ezért arra szólította fel a bírákat és ügyészeket, hogy tiltakozásul azonnal függesszék fel munkájukat.
A Legfőbb Ügyészség kollégiuma közleményben figyelmeztetett arra, hogy a törvényjavaslatok elfogadása súlyosan sérti az ügyészség alkotmányos berendezkedését, mint önálló állami szervét, amely hatásköreit az alkotmány, a nemzetközi szerződések, a törvények és a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai alapján gyakorolja[2].
Bojana Savović ügyész a Danas című belgrádi napilapnak úgy nyilatkozott: a törvényjavaslatok visszalépést jelentenek az ügyészi önállóság erősítése terén, és a befolyás központosítását szolgálják, mivel ismét megerősítik a bírósági elnökök és főügyészek pozícióját[3]. Hozzátette: az a törekvés, hogy az ország egész területére kiterjedő Informatikai Bűnözés Elleni Osztályt szorosabb ellenőrzés alá vonják, és a belgrádi Felső Ügyészség főügyészéhez, Nenad Stefanovićhoz kössék, egyértelműen a közösségi médiában zajló véleménynyilvánítás és a jogos társadalmi kritika elfojtását célozza. Mindez összhangban áll a hatalom azon törekvéseivel, amelyek a teljes médiakontroll megszerzésére irányulnak.
A parlamenti vita során az ellenzék hangsúlyozta: az úgynevezett „Mrdić-féle törvények” célja a véleményszabadság ellehetetlenítése, különösen a közösségi médiában. Pavle Grbović, a Szabad Polgárok Mozgalmának (PSG) képviselője szerint a hatalom azért módosítja ezeket a jogszabályokat, mert „meg akarja torolni a lázadó polgárok fellépését”[4].
A törvénycsomagot 138 képviselő támogatta (a 250 közül) – köztük a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselői is –, 37-en ellene szavaztak. Az ellenzék által benyújtott valamennyi módosító indítványt elutasították[5].
Az elfogadás nem volt kérdéses, mivel az SNS–SPS–VMSZ alkotta kormánykoalíció stabil parlamenti többséggel rendelkezik. Joggal merül fel a kérdés: mi indokolja az ellenzék részvételét egy olyan parlamenti munkában, amelynek kimenetele előre eldöntött? Talán kizárólag az, hogy a nyilvános televíziós közvetítések során bírálhatják a hatalmi szövetséget.
A törvénycsomag vitájában nem Pásztor Bálint, a VMSZ frakcióvezetője szólalt fel, hanem Bájity Borisz, a párt parlamenti képviselője kapta a feladatot, hogy ismertesse a párt álláspontját. Bájity szerint a napirenden szereplő jogszabályok az „operatív munkavégzést” helyezik előtérbe, biztosítják a bíróválasztás folytonosságát és az intézményi stabilitást. Úgy vélte, hogy a szakmai hozzáértés, a tapasztalat és az operatív szervezés ismerete alapelvárás, ezért a javaslatok „racionalitáson alapulnak”, és a VMSZ támogatni fogja őket[6].
A Mrdić-féle törvények valójában az igazságszolgáltatásnak a kormány – pontosabban Aleksandar Vučić – közvetlen ellenőrzése alá vonását, valamint a független igazságszolgáltatás felszámolását szolgálják. A VMSZ ehhez a folyamathoz is megadta a politikai támogatását.
Az igazságügyi törvénycsomag elfogadása egyúttal komoly visszalépést jelent Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatában is. Az Európai Unió ugyanis – többek között a 2025. október 22-i állásfoglalásában[7] – éppen az ellenkezőjét várja el az országtól: a jogállamiság megerősítését, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását, az ügyészség autonómiáját, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni hatékony fellépést.
Az elfogadott igazságügyi törvénycsomag magában foglalja a Legfelsőbb Ügyészségi Tanácsról szóló törvény módosítását, a bíróságok és ügyészségek székhelyéről és területéről szóló törvényjavaslatot, a csúcstechnológiás bűnözés elleni küzdelemben illetékes állami szervek szervezetére és hatáskörére vonatkozó jogszabály módosításait, valamint az ügyészségről és a bírákról szóló törvények változtatásait.
A Bírói Hatalom Szakszervezete értékelése szerint a módosítások célja az igazságszolgáltatás feletti politikai befolyás intézményesítése. Álláspontjuk szerint ez megnyitja az utat az egyes ügyekbe történő jogellenes beavatkozások előtt, különösen azokban az esetekben, amikor a vádlottak a kormányzó politikai struktúrákhoz közel álló személyek[1]. A szakszervezet ezért arra szólította fel a bírákat és ügyészeket, hogy tiltakozásul azonnal függesszék fel munkájukat.
A Legfőbb Ügyészség kollégiuma közleményben figyelmeztetett arra, hogy a törvényjavaslatok elfogadása súlyosan sérti az ügyészség alkotmányos berendezkedését, mint önálló állami szervét, amely hatásköreit az alkotmány, a nemzetközi szerződések, a törvények és a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai alapján gyakorolja[2].
Bojana Savović ügyész a Danas című belgrádi napilapnak úgy nyilatkozott: a törvényjavaslatok visszalépést jelentenek az ügyészi önállóság erősítése terén, és a befolyás központosítását szolgálják, mivel ismét megerősítik a bírósági elnökök és főügyészek pozícióját[3]. Hozzátette: az a törekvés, hogy az ország egész területére kiterjedő Informatikai Bűnözés Elleni Osztályt szorosabb ellenőrzés alá vonják, és a belgrádi Felső Ügyészség főügyészéhez, Nenad Stefanovićhoz kössék, egyértelműen a közösségi médiában zajló véleménynyilvánítás és a jogos társadalmi kritika elfojtását célozza. Mindez összhangban áll a hatalom azon törekvéseivel, amelyek a teljes médiakontroll megszerzésére irányulnak.
A parlamenti vita során az ellenzék hangsúlyozta: az úgynevezett „Mrdić-féle törvények” célja a véleményszabadság ellehetetlenítése, különösen a közösségi médiában. Pavle Grbović, a Szabad Polgárok Mozgalmának (PSG) képviselője szerint a hatalom azért módosítja ezeket a jogszabályokat, mert „meg akarja torolni a lázadó polgárok fellépését”[4].
A törvénycsomagot 138 képviselő támogatta (a 250 közül) – köztük a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselői is –, 37-en ellene szavaztak. Az ellenzék által benyújtott valamennyi módosító indítványt elutasították[5].
Az elfogadás nem volt kérdéses, mivel az SNS–SPS–VMSZ alkotta kormánykoalíció stabil parlamenti többséggel rendelkezik. Joggal merül fel a kérdés: mi indokolja az ellenzék részvételét egy olyan parlamenti munkában, amelynek kimenetele előre eldöntött? Talán kizárólag az, hogy a nyilvános televíziós közvetítések során bírálhatják a hatalmi szövetséget.
A törvénycsomag vitájában nem Pásztor Bálint, a VMSZ frakcióvezetője szólalt fel, hanem Bájity Borisz, a párt parlamenti képviselője kapta a feladatot, hogy ismertesse a párt álláspontját. Bájity szerint a napirenden szereplő jogszabályok az „operatív munkavégzést” helyezik előtérbe, biztosítják a bíróválasztás folytonosságát és az intézményi stabilitást. Úgy vélte, hogy a szakmai hozzáértés, a tapasztalat és az operatív szervezés ismerete alapelvárás, ezért a javaslatok „racionalitáson alapulnak”, és a VMSZ támogatni fogja őket[6].
A Mrdić-féle törvények valójában az igazságszolgáltatásnak a kormány – pontosabban Aleksandar Vučić – közvetlen ellenőrzése alá vonását, valamint a független igazságszolgáltatás felszámolását szolgálják. A VMSZ ehhez a folyamathoz is megadta a politikai támogatását.
Az igazságügyi törvénycsomag elfogadása egyúttal komoly visszalépést jelent Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatában is. Az Európai Unió ugyanis – többek között a 2025. október 22-i állásfoglalásában[7] – éppen az ellenkezőjét várja el az országtól: a jogállamiság megerősítését, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását, az ügyészség autonómiáját, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni hatékony fellépést.
Bozóki Antal
__________
[1] A „Mrdić-féle törvények” felszámolják a véleményszabadságot A Bírói Hatalom Szakszervezete munkabeszüntetésre szólította fel a bírókat és ügyészeket. https://szmsz.press/2026/01/28/a-mrdic-fele-torvenyek-felszamoljak-a-velemenyszabadsagot/, 2026. január 28. 15:44
[2] A „Mrdić-féle törvények” felszámolják a véleményszabadságot A Bírói Hatalom Szakszervezete munkabeszüntetésre szólította fel a bírókat és ügyészeket. https://szmsz.press/2026/01/28/a-mrdic-fele-torvenyek-felszamoljak-a-velemenyszabadsagot/, 2026. január 28. 15:44
[3] A „Mrdić-féle törvények” felszámolják a véleményszabadságot A Bírói Hatalom Szakszervezete munkabeszüntetésre szólította fel a bírókat és ügyészeket. https://szmsz.press/2026/01/28/a-mrdic-fele-torvenyek-felszamoljak-a-velemenyszabadsagot/, 2026. január 28. 15:44, és Savović: Dokaz da ovu vlast ne zanima vladavina prava [Savović: Bizonyíték, hogy ezt a hatalmat a joguralom nem érdekli]. https://www.danas.rs/vesti/drustvo/skupstina-mrdicevi-zakoni-analiza/
[4] mh: Napirenden az ügyészségek és a bíróságok. Magyar Szó, 2025. január 15. 4, és https://www.magyarszo.rs/kozelet/belfold/a.345655/Napirenden-az-ugyeszsegek-es-a-birosagok, 2026. január 15. 7:15
[5] Lásd a 3-as alatti írást.
[6] mh, a 4-es jegyzetben. Lásd még: Megszavazták az igazságügyi törvénycsomagot. https://www.magyarszo.rs/kozelet/belfold/a.346440/Megszavaztak-az-igazsagugyi-torvenycsomagot, 2026. január 29. 07:00
[7] Az Európai Parlament 2025. október 22-i állásfoglalása a polarizálódásról és erősödő elnyomásról Szerbiában egy évvel az újvidéki tragédia után (2025/2917(RSP)). https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-10-2025-0248_HU.html
[1] A „Mrdić-féle törvények” felszámolják a véleményszabadságot A Bírói Hatalom Szakszervezete munkabeszüntetésre szólította fel a bírókat és ügyészeket. https://szmsz.press/2026/01/28/a-mrdic-fele-torvenyek-felszamoljak-a-velemenyszabadsagot/, 2026. január 28. 15:44
[2] A „Mrdić-féle törvények” felszámolják a véleményszabadságot A Bírói Hatalom Szakszervezete munkabeszüntetésre szólította fel a bírókat és ügyészeket. https://szmsz.press/2026/01/28/a-mrdic-fele-torvenyek-felszamoljak-a-velemenyszabadsagot/, 2026. január 28. 15:44
[3] A „Mrdić-féle törvények” felszámolják a véleményszabadságot A Bírói Hatalom Szakszervezete munkabeszüntetésre szólította fel a bírókat és ügyészeket. https://szmsz.press/2026/01/28/a-mrdic-fele-torvenyek-felszamoljak-a-velemenyszabadsagot/, 2026. január 28. 15:44, és Savović: Dokaz da ovu vlast ne zanima vladavina prava [Savović: Bizonyíték, hogy ezt a hatalmat a joguralom nem érdekli]. https://www.danas.rs/vesti/drustvo/skupstina-mrdicevi-zakoni-analiza/
[4] mh: Napirenden az ügyészségek és a bíróságok. Magyar Szó, 2025. január 15. 4, és https://www.magyarszo.rs/kozelet/belfold/a.345655/Napirenden-az-ugyeszsegek-es-a-birosagok, 2026. január 15. 7:15
[5] Lásd a 3-as alatti írást.
[6] mh, a 4-es jegyzetben. Lásd még: Megszavazták az igazságügyi törvénycsomagot. https://www.magyarszo.rs/kozelet/belfold/a.346440/Megszavaztak-az-igazsagugyi-torvenycsomagot, 2026. január 29. 07:00
[7] Az Európai Parlament 2025. október 22-i állásfoglalása a polarizálódásról és erősödő elnyomásról Szerbiában egy évvel az újvidéki tragédia után (2025/2917(RSP)). https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-10-2025-0248_HU.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése