Közbeszédben vannak, a szabadkai Pannon TV is elkezdte gyakorolni a pluralizmust, de még nem nagyon megy neki
2026.06.16.
A vajdasági magyar médiában már önmagában hírértéke van annak, ha politikai ellenfelek egy stúdióban ülnek le beszélgetni. A Pannon RTV hétfő esti „nagy vitája” ezért fontos mérföldkő volt, de egyben emlékeztető is arra, milyen messzire kerültünk a valódi politikai vitakultúrától: a két és fél órás műsorban több volt a személyeskedés, a sértettség és a pozícióharc, mint a jövőre vonatkozó konkrét elképzelés
Miután csaknem történelmi pillanatnak neveztük a vajdasági magyar újságírás történetében, hogy a Vajdasági RTV Napjaink című műsorában nemrég leült vitázni egymással a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Plénum vezetője, a Pannon RTV most hétfőn megfejelte ezt egy négyes „vitával”.
A műsorban csak a koordinátor szerepét vállaló szerkesztő tulajdonképpen a témákat konferálta volna fel, jobban mondva még azokat sem, hiszen a címeket olvasni lehetett a képernyőn. Kérdéseket nem tett fel, azokat inkább meghagyta a részvevő politikai vezetőknek, főleg Pásztor Bálintnak, a VMSZ elnökének, aki több alkalommal is „átvette” a műsorvezető szerepét és közbekérdezett.
Pásztor az arrogáns, sértegető stílus mellett dönttt, Surányi Zoltán nemcsak a VMSZ-el, hanem az Újrakezdéssel is „összeveszett” és sértődött magatartást mutatott, Rózsa Zsombor, akit Pásztor kiszemelt magának (feltehetően azért, mert ha megszerzi politikai tapasztalatát, ő az egyetlen, aki ellenfele lehet a VMSZ mostani elnökének), meglehetősen nyugodtan viselte Pásztor bokszolását, de a tapasztalanság miatt nem mindig tudott megfelelően reagálni.
Csonka Áron pedig kesztyűs kézzel bánt szemtől szemben politikai ellenfeleivel. A hét téma mindegyikénél volt lehetőség a véleménynyilvánításra, azt követően pedig rövid „vitára” is, ami inkább a személyes sértegetés, fennhéjazós dobálózás hatását keltette, mintsem érett politikai vitát.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Rózsa Zsombor, a Vajdasági Magyar Újrakezdés, valamint Surányi Zoltán, a Vajdasági Magyar Plénum elnöke hét téma kapcsán beszélgettek: együttműködés az új magyar kormánnyal – támogatáspolitika, szerb-magyar kapcsolatok, MNT-választások ősszel, Vajdasági magyar sajtó helyzete, a vajdasági magyar oktatás helyzete, a vajdasági magyar kultúra helyzete, és demográfiai mutatók témakörökben.
Elszalasztott lehetőségek
A vitaműsor hét témája tekintetében megállapítható, hogy az ellenzéki politikusok többsége nem használta ki megfelelően az alkalmat, hogy elmondja – ő maga min változtatna, ha hatalomra kerülne. Ezzel a lehetőséggel valamelyest csak Rózsa Zsombor, a VMÚ képviselője élt.
Az Együttműködés az új magyar kormánnyal – támogatáspolitika témakörben a VMSZ elnöke elmondta, amit korábban is hangoztatott, hogy a VMSZ sosem volt a magyar kormány ellenzéke, így most sem lesz az.
Surányi Zoltán bírálta a Pannont majd csípősen odaszólt Magyar Péternek, Magyarország miniszterelnökének, akit a Pannon TV új főszerkesztőjének nevezett.
Rózsa Zsombor kiemelte, hogy Pásztor április 12-e óta a vajdasági magyar közösség nevében akar tárgyalni, nem a VMSZ nevében, miközben erre őt nem kérte és jogosította fel senki, de azt is elmondta, hogy ők maguk is egy asztalhoz ültek már a magyar kormány néhány jelentős képviselőjével.
Csonka Áron kiemelte az átvilágítás fontosságát, amire Pásztor azt mondta, hogy állnak elébe.
A magyar-szerb kapcsolatok kapcsán Pásztor kiemelte, hogy harmincszor kevesebb incidens van ma, mint korábban, Rózsa pedig arról beszélt, hogy egyes incidenseket a VMSZ próbált eltussolni, majd rámutatott, hogy a történelmi vegyes-bizottság egy ideje semmit nem csinál, vagyis nem tudni, mire jutottak.
Csonka a kétnyelvű táblák kapcsán vonta kérdőre Pásztort, szerinte ugyanis negyven évvel ezelőtt is voltak ilyenek, Pásztor szerint viszont nem.
Az MNT kapcsán Pásztor felhívta a figyelmet, hogy amikor az ellenzék elindult, akkor mindig bejutott valaki a testületbe. Ők most is egy széles listával készültek, sok fiatallal, és olyan emberekkel, akik a saját területükön már bizonyítottak.
Surányi Zoltán szerint az oktatás, kultúra, nyelvhasználat, tájékoztatás mellett olyan témákat is érintenie kellene az MNT-nek, mint a környezetvédelem. Rózsa Zsombor szerint az MNT fokozatosan politikai behatás alá került, és a kritikus hangok fokozatosan kiszorultak.
A VMÚ abban érdekelt, hogy felszabadítsák az MNT-t, az MNT hatásköreit pedig szerinte is bővíteni kellene, többek között a gazdasági területtel is, ifjúság, diaszpóra területekkel.
Csonka szerint az MNT most egy párt ellenőrzése alatt van, amely a támogatásért cserébe lojalitást kér, szerinte a nemzeti tanácsoknak valós autonómia kell, ehhez pedig törvényt kell változtatni.
A vajdasági magyar újságírás, Pásztor nem akar egyenlősdit játszani
A vajdasági magyar sajtó helyzete kapcsán Pásztor Bálint érdekes gondolatot fogalmazott meg. Azt mondta, szerinte “vajdasági magyar választók döntik el, hogy ki mennyit szerepel a sajtóban, mert nem lehet egyenlősdit játszani, ugyanis a VMSZ 1996 óta parlamenti képviselettel rendelkezik.”
Hozzátette, hogy jónak tartja az ilyen vitákat, de következő mondatával megpróbálta megalázni vitatársait, miszerint “a polgároknak joguk van tudni, ki mit képes felmutatni. Ezer aláírással bárki állíthat MNT-listát, de aki ezt nem tudja, az hiába ír naponta közleményt és készít cuki videókat, nem fogja képviselni az MNT-ben a polgárokat.”
Surányi kiemelte, hogy egy párt rátenyerelt a sajtóra, mert amit a Magyar Szó, a Pannon és a Hét Nap művel, az nem közszolgálati sajtó, ami megfelelne a sajtószabadsági normáknak. Szerinte csak a Vajdasági TV magyar szerkesztősége az objektív, ahol ő negyven éven át dolgozott, majd hozzátette:
„Mi úgy gondoljuk, hogy a Szabad Magyar Szó sem tartozik a sajtószabadság képviselői közé, reméljük egy nap majd kiderül, ki áll mögötte”, majd szabadkozni kezdett Pásztornak, hogy nem a VMSZ-re gondolt.
Rózsa szerint abszolút filmszínházat láthattunk Pásztor Bálint részéről, amikor a Magyar Péter találkozója után közölte, hogy nem folyik bele a sajtó dolgaiba, de megkérte Fremond Árpádot, hogy engedjék be az ellenzéki hangokat az MNT által alapított médiába.
Csonka kiemelte, hogy kormányszintű kritika nem jelenhet meg az MNT alapítású médiumokban, a közszolgálatiságot nem látják el.
A vajdasági magyar oktatás kapcsán a VMSZ elnöke a sokat emlegetett Ringató programot említette, ami 27 településen működik, az érdekképviselet jelentőségét hangsúlyozta, valamint az ösztöndíjprogramokat.
Rózsa szerint az oktatás nemcsak az ösztöndíjakról és a tanszercsomagokról kellene, hogy szóljon, ezek fontosak, de a minőség még inkább az. “Az oktatás színvonala nem megfelelő, Szerbia a 41-42. helyet szerezte meg a PISA felmérésben a 82 ország között.
A szerb nyelv hiánya a munkába álláskor és az egyetemre iratkozás előtt komoly gondot okoz, és azt eredményezi, hogy a fiatalok Magyarországra menjenek. Szerinte a VMSZ által felépített rendszer Magyarországra készíti fel a fiatalokat. A VMÚ érdekelt a szerb nyelvű képzés megreformálásában is”, magyarázta.
Csonka kiemelte, tankönyveket írni is kellene, nemcsak fordítani. A vajdasági magyar kultúra helyzete kapcsán a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet említette, de a színházakat és a könyvkiadást is.
Surányi szerint az MNT a kulturális intézményekre is rátenyerelt, és szakmai képesítés nélküli személyeket tettek felelős pozíciókra, és szerinte a szerb államnak sokkal több támogatást kellene biztosítania a vajdasági magyar kulturális intézményeknek.
Rózsa szerint hiába épültek fel a művelődési házak, de tartalommal nincsenek megtöltve, mert a szakkáderek is hiányoznak. „Nemcsak a hagyományőrzésre kellene támogatásokat biztosítani, hanem a kortárs művészeket is fontos lenne támogatni”.
Csonka rámutatott, sok olyan írónk van, akiknek a művei nem kerülhetnek kiadásra, ezeket a fekete listákat fel kellene számolni.
Az elvándorlás vagyis a demográfiai mutatók apropóján Pásztor kiemelte, hogy egész Európa fogy.
„A vajdasági magyarok közül 2500-3000-en hunynak el egy évben. Mi az elmúlt években is megpróbáltuk ösztöndíjprogrammal itthon tartani a fiatalokat, a honosítási program és a gazdaságfejlesztési program is azt a célt szolgálta, hogy ne csökkenjen a magyarok száma.”
Surányi szerint a trendet csak lassítani lehet, míg Rózsa szerint az elmúlt tíz évben a VMSZ teljhatalma mellett mintegy 70 ezer emberrel lettek kevesebben Vajdaságban, ami 27 százalékos fogyás. A többi nemzeti kisebbség fogyása közel sem ilyen mértékű.
Kiemelte, hogy a VMÚ egyik pontja egy népesedési és jóléti bizottság létrehozása, amelybe felkérnék a szociológusokat, hogy mérjék fel a valós helyzetet, és dolgozzanak ki egy stratégiát, amely választ ad arra, hogyan lehet ezt a kérdést rendezni.
A vita végén Pásztor azt mondta, az ellenzék csak kritizált, de konkrét dolgokat nem hallottunk.
Surányi úgy fogalmazott, az ő kezdeményezésükre indított összefogást kisiklatták, úgy tűnik egyedül kell indulniuk az MNT választáson.
Rózsa elmondta, rengeteg üzenetet kapnak, hogy támogatnák őket, de félnek a nyilvános támogatástól, mert félnek attól, hogy elveszítik a munkahelyet, az ösztöndíjat. A VMSZ-nek sokat kellene tennie azért, hogy az emberek szabadnak érezzék magukat. “Arra kérem az embereket, legyenek bátrak, segítsenek bennünket”, fogalmazott.
Csonka szerint vannak problémák, amely egy részéről csak „szőrmentén” beszéltek.
Vita Pásztor és Rózsa között
Pásztor rögtön az elején vitába szállt Rózsa Zsombortól akitől azt kérdezte, kit képvisel ezekben a vicces bejegyzésekben és bejegyezték-e a VMÚ-t.
„Az, hogy a VMSZ elnöke személyesen listázta a Prosperitati pályázókat, az szemenszedett hazugság. Ön egy fantomszervezetet képvisel”, mondta Pásztor, amit Rózsa azzal cáfolt, hogy a VMÚ egy összefogás, amit a VMP keltett életre, 28 alapítója van és bejegyzés alatt levő szervezet.
Erre Surányi is becsatlakozott Rózsa támadásába és azt mondta, puccsot hajtottak végre a VMP ellen, majd úgy fogalmazott: lopott holmit Magyarországon se vesznek, önökkel a magyar kormány se fog szóba állni.
Pásztor több alkalommal is személyeskedett Rózsa Zsomborral. Egyszer arra utalt, hogy Rózsa Zsombornak nincs gyermeke.
„Szégyellje magát, hogy Góli Csillát sértegette, aki több gyereket nevel Önnel ellentétben, és Góli fogadta a megvert gyerekek szüleit”, fogalmazott a VMSZ elnöke.
Pásztor a sajtó kérdése kapcsán elmondta, hogy Rózsa szerepelt a Pannon Presszóban, a Hét Napban cikksorozata volt, és ez hitelességi kérdéseket vet fel. Rózsa erre azt mondta, valóban szerepelt a médiában, mert a munkássága a közösség szempontjából jelentős.
Pásztor utalt arra is, hogy június 18-ig Rózsa VMSZ tag volt, amire a VMÚ koordinációs testületének elnöke a következőket mondta: az, hogy azzal próbál lejáratni, hogy az Ön pártjában voltam, elég érdekes és beszédes.
A többszólamúság nem erről szól
A vajdasági magyar tájékoztatásban egyedülállónak számító vita volt a téma a Közös dolgaink podcast keddi adásában is, ahol a jelenlévő Gyurkovics Virág, az Átlátszó Vajdaság főszerkesztője kiemelte, hogy a fennállás óta nem volt alkalom arra, hogy ilyen vitára lehetőséget adott volna a szerkesztőség.
Sinkovics Norbert újságíró, egyetemi tanár viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad ezzel megelégednünk, szerinte a többszólamúság nem arról szól, hogy meghívunk 5 különböző politikust, akik elmondják a magukét.
(Ide kerül majd a Közös dolgaink podcastje, miután elérhető lesz az interneten)
„Ebből még nem értesül az átlag néző, nem tudja, hogy mi folyik a közösségben. Hiányzik a minőségi kritika, oknyomozás, kommentár. Az, hogy valaki beintett, hogy mostantól hívhatjátok ezeket az embereket is, nem elég. Félresiklott, hogy hogyan értelmezzük a többszólamúságot. Amire szükség lenne, az egy olyan jellegű szerkesztéspolitika, ami tartja a két lépés távolságot minden erőtől és a véleményütköztetés mellett rámutat a prolémákra, és proaktíve kérdéseket tesz fel. Nagy hiba, azért meghívni valakit, hogy elmondja, amit szeretne. Azért jöjjön el a politikus, hogy én feltehessem a kérdéseket”, mondta Sinkovics.
Kókai Péter, a Sajtószabadság Alapítvány igazgatója szerint jár a piros pont a Pannon Televíziónak a kezdeményezésért, de pörgősebb, rövidebb forma kell (az adás két és fél órán át tartott – a szer.megj.). Vontatott volt és a vita is elmaradt. Feltette a kérdést, miért nem hívták meg a Magyar Polgári Szövetséget?
„Az jutott eszembe, hogy a poszt Lovas éra traumafeldolgozását éljük. Legalább jussunk el oda, hogy kimondjuk: a VMSZ rátenyerelt a sajtóra, Lovas Ildikó rátenyerelt a sajtóra. Pásztor mellett ott volt három súlytalan szereplő, de ki kell mondani, hogy ez egy többéves folyamatnak az eredménye, hiszen éveken keresztül minden politikai hang ki volt zárva. Még Pásztor Bálint is a poszt Lovas éra következményeit éli”, mondta Kókai.
Gyurkovics szerint a kritikus hangok kiszorítása odáig vezetett, hogy jelen pillanatban sem tudunk élni a lehetőséggel, hogy vitázzunk. Az Átlátszó főszerkesztője fontosnak talált rámutatni, hogy milyen hangnemet láthattunk a politikusok és szervezetek képviselői részéről. Kiemelte, Pásztor felrúgta a kereteket, nem akarta betartani a szabályokat, belebeszélt mások mondatába.
„Ő nyerte a vitát, ha a mérce az, hogy ki mennyire arrogáns”, mondta Gyurkovics, aki szerint Surányinak az volt a legfontosabb, hogy saját magáról beszéljen, nem a VMP álláspontot képviselte, amivel meg kellene győznie a majdani választókat. Gyurkovics szerint sokatmondó, hogy Pásztor Rózsa Zsombort célozta meg a kritikáival, mert benne lát valódi politikai riválist. Ebből akár még építkezni is lehet, tette hozzá.
A Közös dolgaink podcast részvevői megállapították, ez még nem újságírás, Sinkovics hozzátette, az „ő vizsgáján nem mentek át.” Ahhoz az kell, hogy kritikus hangvételű anyagok szülessenek arról, hogy milyen problémákkal nézünk szembe.
https://balk.hu/2026/06/16/vajdasagi-magyar-ujsagiras-negyes-fogat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése