Új kisebbségi cselekvési terv – régi mulasztások

A szerb kormány továbbra sem teljesíti kisebbségvédelmi vállalásait

Fotó: Srđan Ilić

A szerb kormány május 28-án elfogadta a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó, 2026–2029-re szóló új cselekvési tervet[1].

Demo Beriša emberi és kisebbségi jogi, valamint társadalmi párbeszédért felelős miniszter szerint a dokumentum „fontos lépést jelent az ország kisebbségi közösségei helyzetének további javítása felé”[2]. 
– Ez a dokumentum nem pusztán formális keret, hanem konkrét mechanizmus a nemzeti kisebbségek jogainak fejlesztésére, identitásuk, nyelvük és kultúrájuk megőrzésére, valamint a társadalmi életben való egyenrangú részvételük biztosítására. A cselekvési terv elfogadásával megerősítjük, hogy Szerbia elkötelezett a tolerancián, a kölcsönös tiszteleten és valamennyi polgár egyenlő jogain alapuló társadalom kiépítése mellett – közölte Beriša[3].

A minisztérium közleménye szerint a terv végrehajtása „hozzájárul majd az intézményi keret megerősítéséhez és a kisebbségi jogok teljes körű alkalmazásához” [4]. Hogy ez valóban így lesz-e, abban – az előző cselekvési terv tapasztalatai alapján – joggal lehet kételkedni.

Több mint tízéves történet

Az új cselekvési terv elfogadásának előzményei több mint tíz évre nyúlnak vissza.

Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez az egyik feltétel a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó, 2016. március 3-án elfogadott cselekvési terv kidolgozása volt[5].

A 23. csatlakozási fejezethez – az igazságszolgáltatás és alapvető jogok területéhez – kapcsolódó, 2016 júliusában elfogadott közös tárgyalási álláspont a 46. számú átmeneti mércét is tartalmazza. Eszerint Szerbiának végre kell hajtania a kisebbségekhez tartozó személyek jogaira vonatkozó jogi keretet, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési tervet.

A terv végrehajtási időszaka 2020-ban lejárt. Ezt követően, 2023-ban jelentéstételi rendszert hoztak létre. Szerbia első jelentését 2023 decemberében nyújtotta be az Európai Bizottságnak, majd 2024-ben aktualizált jelentést is készített.

Az ország ezt követően további követelményeket kapott a 46. átmeneti mérce teljesítéséhez. Ezek közé tartozott egy új kisebbségi cselekvési terv elfogadása is, amelynek figyelembe kell vennie a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény végrehajtását ellenőrző Tanácsadó Bizottság korábbi, még nem teljesített ajánlásait[6].

Az előző terv csak részben valósult meg

A szerb kormány által 2016-ban elfogadott cselekvési terv végrehajtása messze elmaradt a vállaltaktól[7].

2021. szeptember 8-án Belgrádban mutatták be a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítására vonatkozó cselekvési terv utólagos, úgynevezett ex post hatáselemzését[8]. Már önmagában jellemző, hogy az elemzés elkészítésére nem a szerb kormány kezdeményezésére, hanem az Európa Tanács és az Európai Unió „A különbözőség és az egyenrangúság promóciója”[9] közös programja keretében került sor.

Az elemzés szerint a tervben előirányzott 115 tevékenység közül mindössze 59, vagyis 51 százalék valósult meg teljes egészében. Negyvenhárom tevékenység esetében a végrehajtás csak részleges volt, vagy a meghatározott mutatók nem teljesültek maradéktalanul. Tizenhárom tevékenység, azaz 11 százalék egyáltalán nem valósult meg[10].

A terv tehát az eredetileg előirányzott három év helyett rendelkezésre álló több mint öt év alatt sem valósult meg kielégítő mértékben. Ez arra utal, hogy a szerb kormány nem szorgalmazta kellő következetességgel az előirányzott intézkedések végrehajtását, és nem követelte meg azok érvényesítését az illetékes intézményektől.

A nemzeti kisebbségi közösségek helyzetében ennek következtében alig történt lényegi előrelépés. Egyes területeken, különösen a hivatalos nyelvhasználat terén, a helyzet inkább romlott.

A 2016. évi cselekvési terv tehát lejárt, a kisebbségi jogérvényesítés helyzete viszont nem javult, hanem több vonatkozásban kedvezőtlenebbé vált. Ez a szerb nemzeti kisebbségpolitika egyik súlyos kudarca[11].

Mindezek ellenére az MNT Hivatala szerint „az első akcióterv általánosan pozitívan értékelt dokumentum volt, hatására sok kedvező intézkedés valósult meg. […] Összességében a mérleg egyértelműen pozitív: az akcióterv hozzájárult jogérvényesítésünk hatékonyságának 
növeléséhez”[12]. 
Ennek az értékelésnek azonban ellentmondanak az ex post hatáselemzés adatai. Ha a 115 előirányzott tevékenységnek csupán 51 százaléka valósult meg teljes egészében, 37 százaléka csak részben vagy hiányosan teljesült, 11 százaléka pedig egyáltalán nem valósult meg, akkor 
nehezen beszélhetünk „egyértelműen pozitív” mérlegről. Az MNT Hivatalának közlése így inkább politikai önigazolásnak, mint a tényeken alapuló szakmai értékelésnek tűnik.
Az adatok nemcsak a kormány vállalásai és a tényleges végrehajtás közötti ellentmondást mutatják, hanem az MNT felelősségének kérdését is felvetik.

Mit tett az MNT?

A szerb kormánynak további öt évre volt szüksége ahhoz, hogy új kisebbségi cselekvési tervet fogadjon el.

A Vajdasági Magyar Szövetség propagandaújságjának tekinthető Magyar Szó június 13-án „Mérhető eredményekre épít”[13] címmel közölt írást az új dokumentumról. A lapban nem az MNT valamelyik választott tisztségviselője válaszolt a kérdésekre, hanem az MNT Hivatala. 
Ez önmagában is figyelemre méltó. A nemzeti tanács nevében nem a testület elnöke, nem a végrehajtó bizottság illetékes tagja, hanem a hivatal nyilatkozott. Joggal vetődik fel a kérdés: mivel foglalkozik az MNT elnöke és a végrehajtó bizottság?

Az MNT Hivatala szerint a 91 oldalas új cselekvési terv „az előzőnél tömörebb, ugyanakkor célzottabb és pontosabban mérhető intézkedéseket foglal magában”[14]. A dokumentum állítólag kiemelt figyelmet fordít a nyelv- és íráshasználati jogok érvényesítésére, valamint a részarányos foglalkoztatás gyakorlati feltételeinek javítására.

A Hivatal közlése azonban nem helyettesítheti a testület hivatalos állásfoglalását. Megvitatta-e egyáltalán az MNT a cselekvési terv tervezetét? Napirendre tűzte-e a dokumentumot? Elfogadott-e róla határozatot? Megfogalmazta-e a vajdasági magyar közösség szempontjából fontos követeléseit?

Ismereteim szerint az MNT sem az előző, sem a jelenlegi összetételében nem foglalkozott érdemben a két kisebbségi cselekvési tervvel. Pedig ezeknek a dokumentumoknak a vajdasági magyar közösség helyzetének rendezését és jogainak tényleges érvényesítését is szolgálniuk kellene. 
A Magyar Szó írásából annyi derül ki, hogy az MNT által javasolt személy részt vett a dokumentumot kidolgozó munkacsoportban. Azt azonban nem tudjuk meg, ki volt ez a személy, milyen felhatalmazással vett részt a munkában, és milyen konkrét javaslatokat képviselt.

A lap szerint az MNT számos észrevétele bekerült a dokumentumba. Konkrétumként azonban lényegében csak két kérdés azonosítható: a többnyelvű útirányjelző táblák kihelyezése, valamint az e-közigazgatás magyar nyelvű működésének biztosítása. 
Mindkettő régóta fennálló törvényi és nemzetközi kötelezettség. Nem új kedvezményekről, hanem már meglévő jogok gyakorlati biztosításáról van szó.

Nem volt valódi szakmai vita

Az új kisebbségi cselekvési terv rendkívül fontos dokumentum. Megvalósulásától nemcsak Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatának előrehaladása függ, hanem az őshonos vajdasági magyar közösség helyzetének rendezése és jogainak tényleges érvényesítése is. 
Ennek ellenére az MNT vezetősége ezúttal sem kezelte kellő komolysággal és körültekintéssel a dokumentumot.

Széles körű szakmai vitát kellett volna szervezni a tervezetről. A dokumentumot az MNT ülésének napirendjére kellett volna tűzni, meg kellett volna fogalmazni a magyar közösség szempontjából fontos javaslatokat és észrevételeket, majd következetesen küzdeni kellett volna azok beépítéséért a végleges szövegbe. 
Erre azonban nem mutatkozott sem elegendő politikai akarat, sem szakmai felkészültség.

Az MNT működése ismét azt mutatja, hogy a testület politikailag és szakmailag sincs felkészülve a vajdasági magyar közösség érdekeinek érdemi képviseletére. Az őszi nemzeti tanácsi választásokon ezért változásra van szükség.

Hiányoznak a tényeken alapuló felmérések

Nem hagyható szó nélkül az sem, hogy a VMSZ politikai meghatározóvá válása óta az őshonos vajdasági magyar közösség helyzetéről és jogainak alakulásáról – ismereteim szerint – nem készült átfogó, tudományos igényű felmérés.

A magyar szakmai és tudományos civil szervezetek egy része politikailag kötődik a VMSZ-hez, más részük pedig – vezetőinek egzisztenciális, intézményi vagy pályázati függősége miatt – nem kíván olyan „érzékeny” kérdésekkel foglalkozni, mint a kisebbségi jogérvényesítés.

 

Sokan attól tartanak, hogy szervezetük támogatás nélkül marad, projektjeikhez nem kapnak pénzt, vagy személyes szakmai érvényesülésük kerül veszélybe. Így a közösség tényleges helyzetének feltárása háttérbe szorul. Jelenleg nincs olyan átfogó, tényeken alapuló felmérés, amely a vajdasági magyar közösség helyzetét és jogainak gyakorlati érvényesülését vizsgálná.
Ez a magatartás azonban súlyos károkat okoz. Ha nincsenek hiteles adatok, kutatások és nyilvános elemzések, a politikusok a vajdasági magyar közösség helyzetéről tetszés szerint festhetnek kedvező, rózsaszín képet.
A kisebbségi jogok helyzete azonban nem propagandaanyag, hanem a közösség megmaradásának egyik alapvető kérdése.

Bozóki Antal

__________
[1] (Beta) Usvojen Akcioni plan za ostvarivanje prava nacionalnih manjina do 2029. godine [Elfogadták a nemzeti kisebbségek 2029-ig szóló jogérvényesítési akciótervét]. https://www.insajder.net/vesti/usvojen-akcioni-plan-za-ostvarivanje-prava-nacionalnih-manjina-do-2029-godine, 2026. május 28. 14:32, és (Tanjug-RTV) Elfogadták a nemzeti kisebbségek új jogérvényesítési akciótervét. https://www.rtv.rs/hu/politika/elfogadt%C3%A1k-a-nemzeti-kisebbs%C3%A9gek-%C3%BAj-jog%C3%A9rv%C3%A9nyes%C3%ADt%C3%A9si akci%C3%B3terv%C3%A9t_1717987.html2026. május 28. 15.24 
[2] Vlada usvojila Akcioni plan za ostvarivanje prava nacionalnih manjina 2026-2029 [A kormány elfogadta a nemzeti kisebbségek 2029-ig szóló jogérvényesítési akciótervét]. https://www.tanjug.rs/srbija/politika/255304/vlada-usvojila-akcioni-plan-za-ostvarivanje-prava-nacionalnih-manjina-2026-2029/vest, 2026. május 28. 13:48 
[3] Uo.- 
[4] Uo. 
[5] Tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi-nemzeti közösségi titkárság: Cselekvési terv a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére (2015. december). 80 oldal. 
https://www.puma.vojvodina.gov.rs/, vagy Vajdaság Ma, https://www.vajma.info › docs › kisebbsegi-csele... és kisebbsegi-cselekvesi-terv-HU.docx 
[6] Az akcióterv végleges szövegét még nem lehet megtalálni a minisztérium közösségi oldalán, csak a 2025. november 25-i dátumot viselő tervezetét: АКЦИОНИ ПЛАН ЗА ОСТВАРИВАЊЕ ПРАВА НАЦИОНАЛНИХ МАЊИНА ЗА ПЕРИОД 2026-2029. ГОДИНА. Предлог. 1. Увод. [A NEMZETI KISEBBSÉGEK JOGAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ CSELEKVÉSI TERVA 2026–2029. ÉVI IDŐSZAKRA. Tervezet. 1. Bevezetés], 2. oldal, https://minljmpdd.gov.rs/. A két dokumentum között azonban bizonyára nincs mérhető különbség. 
[7] Bővebben lásd A cselekvési terv félig-meddig valósult meg! c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13911, 2021. szeptember 25. 
[8] Lásd az 5-ös alatt. 
[9] Promotion of diversity and equality in Serbia https://www.coe.int/en/web/inclusion-and-antidiscrimination/hf2-serbia
[10] Uo. 
[11] Lásd a 7-es alatti írást. 
[12] hercz: Mérhető eredményekre épít. Magyar Szó, 2026. június 13. 1., és/ vagy https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.353792/Merheto-eredmenyekre-epit, 2026. június 13. 8:15 
[13] Uo., 1. 

[14] Uo.