Gondolatok a Tadić-Pásztor találkozóról
Sok a politikai homály és a kérdőjel Boris Tadić köztársasági elnök és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének hétfői (október 17-i) belgrádi tárgyalásai körül. A találkozóról Pásztor sajtótájékoztatón számolt be kedden.
– Hamarosan újra parlamenti eljárásba kerül a rehabilitációról szóló törvény, amely egy teljesen új, átfogó jogszabály lesz. E törvényben lehetne szabályozni, hogy ki számít a megszálló erők tagjának, és aki emiatt kizárható lehetne az egyéni felelősség és a bűnelkövetés bírósági bizonyítási kötelezettsége alapján a vagyon-visszaszármaztatásból. Ez a megoldás kizárná a kollektív bűnösséget – magyarázta a VMSZ elnöke.
Pásztor szavai szerint a politikai értelemben történt megállapodáson túl megtekinthette (sic!) a jogszabály szövegének javaslatát. Mint megjegyezte, a jogszabály szövege a VMSZ számára alapként elfogadható azzal, hogy egy-két olyan pontosítást eszközölnélek, amellyel egyértelművé tennék a rendelkezéseket.
Törvényt törvénnyel
A VMSZ elnökének szavaiból az derül ki, hogy az október 6-án (éppen a magyarság gyásznapján) hatályba lépett szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvénynek a vajdasági
magyarok és az anyaország számára is elfogadhatatlan 5. szakasza 3. bekezdésének 3. pontját a rehabilitációról szóló törvénnyel „szabályoznák”. Ennek a pontnak a rendelkezése szerint a vagyon-visszaszármaztatásra illetve kárpótlásra nem jogosult „az a személy, aki a második világháború alatt a Szerbia Köztársaság területén tevékenykedő megszálló erők tagja volt és annak örökösei”.
Ezt a rendelkezést a vajdasági magyarság és a magyarországi hivatalos politika is úgy ítélte meg, hogy a törvénybe bekerült a kollektív bűnösség elve és ezt elfogadhatatlannak tartja. A megfogalmazással a szerb szkupstina újranyitotta ezt a II. világháború örökségéből származó nagyon kényes kérdést, illetve most már hatályos törvény szintjén sugalmazza a magyarok kollektív bűnösségét.
A törvénnyel azonban van egy másik baj is, amit a politikusok nem említenek: Az első törvényszakasz a vagyon-visszaszármaztatásból és a kárpótlásból teljesen kizárta azokat a vajdasági magyarokat, németeket és zsidókat is, akiket a vagyonuktól 1945. március 9. előtt fosztottak meg.
Ezért ez az időpont ugyanis nem fogadható el, mivel a vagyonelkobzások legnagyobb része éppen ezt a napot megelőzően történt meg.
Ez a szakasz egyébként ellentétben van a jelenleg hatályos (2006. április 17-én elfogadott) rehabilitálási törvénnyel, amely 1941. április 6-ában határozta meg azt az időpontot, amelytől a törvény hatályba lépéséig (2006. április 25. – B. A. megj.) lehet kérni a rehabilitációt. A vagyon-visszaszármaztatási törvény viszont csak az 1945. április 9-e után elvett vagyonra vonatkozik. Így jelenleg, ha valakit rehabilitálnak nem biztos, hogy az elvett vagyonra is jogosult, ami számos, a vagyonától megfosztott magyart, zsidót, németet és szerbet is hátrányosan érint.
„Körvonalazódó megoldások”
A Pásztor–Tadić-tárgyalást követően, amelyen elvi megállapodás született, hogy milyen irányban lehet megoldani a kollektív bűnösség elvét a vagyon-visszaszármaztatási törvény vonatkozásában, már szerdán (október 19-én – B. A. megj.) sor került egy megbeszélésre a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselői és az igazságügyi minisztérium munkatársai között.
A szerb kormány a jövő hét folyamán tervezi elfogadni a rehabilitációról szóló törvénytervezetet, amelyet november második hetében tárgyalna meg a Szerbiai Képviselőház – nyilatkozta Varga László, a VMSZ parlamenti képviselője a Magyar Szónak, a Magyar Nemzeti Tanács napilapjának.
– Egy olyan megoldás kezd körvonalazódni, amelynek lényege, hogy az, aki a második világháború során az úgynevezett megszálló erők kötelékében szolgált, nem záródik ki a vagyon-visszaszármaztatás folyamatából. Azon személyek, akik ezekben a katonai egységekben szolgáltak, és emiatt a második világháború után semmiféle elmarasztaló döntés, bírósági ítélet, vagy közigazgatási döntés nem született ellenük, azok minden korlátozás nélkül benyújthatják majd a vagyon-visszaszármaztatási kérelmüket – mondta Varga.
Slobodan Homen igazságügyi államtitkár szerdán (október 19-én – B. A. megj.) a B92-nek elmondta, hogy már megegyezés történt a rehabilitálási törvény megváltóztatásáról, ami lehetővé teszi, hogy a magyaroknak is visszaadják a(z elvett – B. A. megj.) vagyont – olvasható a B92 honlapján. A Homennel és munkatársaival folytatott tárgyalásokban Pásztor Bálint és Varga László, a VMSZ parlamenti képviselői vettek részt.
Nem hallgatható el, hogy a VMSZ ismét a többi magyar párttal és közösséggel való tanácskozás nélkül – bólint(ott) rá a kormány javaslataira. Még Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete is, aki részt vett a B92 Két tűz között című szerdai élő adásában, a műsorban értesült az egyezségről. Ezért feltétlenül szükséges a rehabilitálási törvényjavaslat módosításainak nyilvánosságra hozatala, még mielőtt a szerb kormány véglegesítené azokat.
Jogi csűrés-csavarás
Az eddig jelek szerint Szerbiában nincsen készség a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény olyan irányú megváltoztatására, hogy a kisebbségeknek is megfeleljen. Boris Tadić köztársasági elnök simán aláírta a vitatott rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt, az Európai Bizottság pedig október 12-én a magyar kormány tudomására hozta, hogy kedvezően tekint a szerb restitúciós törvényre.
A VMSZ és a szerb kormány között most a kulisszák mögött folynak a tárgyalások, hogy kiutat találjanak a mindkét fél, sőt Magyarország számára is kellemetlen helyzetből, amely országot az EU-ban úgy ismernek, mint „Szerbia ügyvédjét”.
Az eddigi nyilatkozatok azonban nem túl sok derűlátásra adnak okot. Jogilag ugyanis tarthatatlan, hogy egy törvényt egy másik törvénnyel „pontosítanak”, „magyaráznak” vagy „változtatnak” meg. A vagyon-visszaszármaztatási törvény ugyanis csak magának a törvények a módosításával váltóztatható meg. Semmilyen más jogi csűrés-csavarás nem cseréli fel a vagyon-visszaszármaztatás kezdetének idejét és nem iktatja ki a kollektív bűnösség elvét ebből a jogszabályból. Vagyis: ha ez a törvény nem változik, a kollektív bűnösség is marad.
Magyarországi politikusok már bejelentették: „ami a vajdasági magyarság számára elfogadható lesz, az nagy valószínűséggel elfogadható lesz a számukra is”. Most még csak az a kérdés, hogy a vajdasági magyarság számára megfelel-e az, amit a VMSZ elfogad?
Újvidék, 2011. október 20.
Bozóki Antal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése