A tartományi ombudsman szerint a temerini incidensek részben azzal magyarázhatóak, hogy a település egyik általános iskolájában csak magyarul, míg a másikban csak szerbül folyik az oktatás – olvashattuk a napokban a szerb sajtóban. Dr. Korhecz Tamás , az MNT elnöke és Gusztony András, Temerin polgármestere nem értenek egyet a megállapítással, és közölték, hogy a vegyes tannyelvű intézmények még nem jelentenek biztosítékot a nemzetek közötti békés együttélésre. Mu škinja Heinrich Anik ó ta rtományi ombudsmantól megtudtuk, hogy valójában a település két iskolája közötti rendezetlen jogállás megoldását kéri.
A Magyar Remény Mozgalom szerdán (október 18-án – B. A. megj.) nyílt levélben reagált Muškinja Heinrich Anikó tartományi ombudsman közelmúltbéli, a szerb sajtóban megjelent kijelentésére, hogy a nemzetiségek közötti békés együttélés szempontjából sokkal kedvezőbb lenne, ha ismét vegyes tannyelvű általános iskolák működnének Temerinben. Az MRM nyílt levelét dr. Korhecz Tamásnak, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének és Gusztony Andrásnak, Temerin polgármesterének címezte.
„Azután, hogy az utóbbi hetekben magyar és szerb fiatalok összetűzései zajlottak le Temerinben, majd pedig a szerb média hisztériakeltésének hatására galád módon bezúzták egy-egy szerbellenességgel megvádolt magyar tulajdonú pékség és horgászklub helyiségeinek ablakait, újabb súlyos kisebbségellenes lépéseknek lehetünk szemtanúi. Nevezetesen, a tartományi ombudsman, Muškinja Heinrich Anikó fáradozik azon, hogy a temerini oktatási rendszerre húzza rá a vizes lepedőt az előállt helyzet miatt” – olvasható a László Bálint pártelnök és Oláh Róbert ügyvezető alelnök által aláírt levélben.
Az MRM nyílt levelének folytatásában a következők állnak:
„Az ombudsman szerint az, hogy a település egyik általános iskolájában csak magyarul, míg a másikban csak szerbül folyik az oktatás, ,,felelős a gyermekek intoleráns magatartásáért”. Az ombudsman határozott célja a jelenlegi struktúra megszüntetése, a magyar iskola felszámolása, és vegyes összetételű iskolák létrehozása. Ez a már elért és kiharcolt kisebbségi jogok durva csorbítása lenne” – olvasható a levélben.
Az MRM elnöksége felszólította az MNT elnökét és Temerin polgármesterét, hogy akadályozzák meg a temerini magyar oktatási rendszer „szétverését”.
ROSSZINDULATÚ TOLMÁCSOLÁS
A temerini Petar Kočić Általános Iskola hivatalosan kétnyelvű intézmény, magyarázta lapunknak Muškinja Heinrich Anikó tartományi ombudsman, és hozzátette, hogy a szóban forgó iskolában nyolc magyar tagozat van, a többi szerb.
– A valós állapot viszont másképpen néz ki, mint az a papíron: a Petar Kočić magyar tagozatainak a diákjai a valóságban a Kókai Imre Általános Iskolába járnak. A tartományi ombudsman hivatala erre vonatkozólag fog ajánlást tenni, vagyis kérni fogjuk a jogállás és tényleges helyzet összehangolását. Eddig a Köztársasági Iskolaigazgatóságot, valamint a temerini és a tartományi tanfelügyelőt kértük fel, hogy nyilatkozzanak az ügyben. Egyelőre csak a temerini tanfelügyelőtől kaptunk választ, aki megerősítette, hogy az 1994/95-ös iskolaév óta a Petar Kočić iskola magyar tagozatai a Kókai Imre iskolába járnak. Az 1994/95-és évre vonatkozólag az oktatási minisztérium egy átirattal engedélyezte ezt a megoldást, később azonban semmiféle engedély vagy utasítás nem érkezett erre vonatkozólag a minisztériumból. A jogállás tisztázásának érdekében az iskolák két megoldás közül választhatnak: a magyar tagozatok vagy visszamennek a Petar Kočić iskolába, vagy pedig a Petar Kočić magyar diákjai hivatalosan is átiratkoznak a Kókai Imre iskolába. Utóbbi esetben a Petar Kočić magyar oktatóinak a Kókai Imrében kell munkaviszonyba lépniük – magyarázta Muškinja Heinrich.
Azzal kapcsolatban, hogy az aktuális temerini feszültségeknek lehet-e oka a diákok elkülönülése, a tartományi ombudsman közölte, hogy ő nem állíthat ilyesmit, mivel nincsenek pontos ismeretei erre vonatkozólag. Ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a helyzet rendezéséhez valamelyest hozzájárulna az, ha a magyar és szerb nemzetiségű gyermekek ismernék egymást, illetve találkoznának egymással.
– Egy pillanatig sem kérdőjelezem meg a magyar tannyelvű oktatást. Ha vegyes tannyelvűek lennének az iskolák, az még nem jelentené a magyar tagozatok számának csökkentését, hanem azt, hogy a magyar és a szerb tannyelvű tagozatok egy épületbe járnának. Mindenki ugyanúgy folytatná tanulmányait, mint eddig. Ez a tartományi ombudsman álláspontja, amelyet egyesek rosszindulatúan tolmácsoltak. A vegyes iskolák egyik legpozitívabb hozadéka az lenne, hogy a gyermekek idővel jobban megértenék egymás anyanyelvét, és kevesebb gond merülne fel közöttük a kommunikációban – emelte ki Muškinja Heinrich.
NEM EZ A MEGOLDÁS
Az, hogy egy többnyelvű környezetben milyenek a nemzetek közötti viszonyok, nem hozható összefüggésbe azzal, hogy adott településen egy fedél alatt zajlik-e két nyelven az oktatás, vagy pedig külön iskolákban, véli dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke. Vannak arra is jó példák, hogy a vegyes tannyelvű intézményekben rendezettek a viszonyok, és arra is vannak jó példák, hogy az egymástól külön álló intézmények különböző nemzetiségű diákjai között jó a kapcsolat, nyilatkozta lapunknak Korhecz.
– Ettől függetlenül a történetnek van egy olyan vonulata, amelyet valóban meg kellene oldani. Nevezetesen, a Petar Kočić Általános Iskola hivatalosan kétnyelvű intézményként került bejegyzésre, ennek függvényében nyitja meg tagozatait is. A gyakorlatban viszont a Petar Kočić magyar tagozatai a Kókai Imre Általános Iskolában működnek. Ennek a megoldásnak semmiféle jogi háttere nincsen, ezek a magyar tagozatok jogtalanul, jogi háttér nélkül működnek a Kókai Imre Általános Iskolában. Ebből a szempontból a tartományi ombudsman javaslata végrehajtandó – összegezte Korhecz.
Kérdésünkre, hogy ezt a helyzetet hogyan lehet megoldani, az MNT elnöke megismételte a tartományi ombudsman által felvázolt lehetőségeket. Másik kérdésünkre, hogy a két megoldás közül melyiket tartja megfelelőbbnek a magyar nemzetiségű diákok szempontjából, Korhecz a következőket nyilatkozta:
– Nem okoskodnék ezt a kérdést illetően. Meg kell kérdezni a szülőket, hogy számukra melyik megoldás az elfogadhatóbb, majd a témát a tantestületeken kell megvitatni. Végül azt a megoldást kell elfogadni és végrehajtani, amely a többség számára támogatható. Azt persze nem szeretnénk, hogy a Kókai Imre Általános Iskolából vegyes tannyelvű iskolát csináljon bárki is, mert arra már valóban nincsen ok.
HÁTBORZONGATÓ ÖTLET
Gusztony András, Temerin polgármestere kijelentette, hogy mindenkinek joga van véleményt alkotni, ugyanakkor a tartományi ombudsman kijelentése a helyzet teljes nem ismerését bizonyítja. A Temerinben történt incidenseknek semmi köze sincsen ahhoz, hogy a településen két különálló intézményben tanulnak a magyar és a szerb diákok, szögezte le Gusztony.
– Minden kisebbséget, így a magyart is, megilleti az önálló anyanyelvű oktatás. Ha ezt a tartományi ombudsman kétségbe vonja, akkor szerintem pályát tévesztett. Ez a kijelentés a kisebbségi jogok semmibe vétele. Attól tartok, hogy nagyon veszélyes játékot játszik az, aki megpróbálja megszüntetni a magyar tannyelvű iskolát. Alig van már ilyen intézmény a Vajdaságban, és ahelyett, hogy ezek megőrzéséért küzdenénk, egyesek megszüntetnék. Borzongok az ötlettől, és lehetőségeimhez mérten minden rendelkezésemre álló eszközt meg fogok ragadni, hogy ne szűnjön meg a tiszta magyar tannyelvű általános iskola. A középiskolákban egy intézményben tanulnak magyarok és szerbek, Temerinben viszont éppen a középiskolás diákok verekedtek össze. Az, hogy már az általános iskolában is egy intézménybe járnának, még nem jelentené azt, hogy jobban barátkoznának egymással, vagy megismernék egymást. Sokkal fontosabb lenne, hogy a tanterv keretében szerb diákok is tanuljanak rólunk, magyarokról, illetve történelmünkről – részletezte Gusztony.
Temerin polgármestere a folytatásban hozzátette, hogy a közhangulatnak Temerinben nem tett jót a hétvégi kirakattörés. A legújabb történések azt bizonyítják, hogy célt értek azok, akik médiahadjáratot indítottak Temerin ellen, hangsúlyozta Gusztony, aki azt is elmondta, hogy a rendőrség fokozottan van jelen a település utcáin, ugyanakkor azt is elismerte, hogy a rendőrök nem lehetnek ott minden kirakat vagy sétáló fiatal mellett.
Pesevszki Evelyn
Magyar Szó, 2011. október 20., 1. és 5. o.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése