Nincs legitim kisebbségi képviseleti testület

A nemzeti tanácsokat, az autonómia tulajdonságaival ellátott legitim képviseleti testületként befogadó 2008-as törvénytervezet, a DS-VMSZ paktumot követően a politikai süllyesztőben kötött ki. A 2009-ben megszületett a nemzeti tanácsokról szóló törvény e testületek legitimitását három ponton is sérti. Az illetékes állami szervek nem kaptak felhatalmazást az általános választói névjegyzékből levezetett, hivatalos kisebbségi választói névjegyzék felállítására. Másodszor, a háromgyökerűvé vált nemzeti tanácsokban helyet kaptak a szerb pártok által jelölt személyek is. Ők, mi sem természetesebb, a nemzeti tanácsokban pillanatok alatt domináns politikai tényezővé váltak. Végül, s ez a legfontosabb, nemzeti tanácsoknak nincs olyan általános illetékessége, s jogköre sem, amely lehetővé tenné számukra, hogy feltárják, kifejezzék, és legitim módon képviseljék az adott kisebbségi közösség önazonossága szempontjából fontos alapérdekeit.
Ez az egyik oka annak, hogy egyáltalán szükség van a kisebbségi pártok „érdekképviseleti szerepére” a szerbiai parlamentben. A másik, hogy a szerb jogrendbe, az ország hatályos alkotmányának megfelelően, máig nem jelent meg a szavatolt parlamenti helyek intézménye.
Itt kell megjegyezni: ha lennének is ilyen, nem a szerb politikum által közvetlenül befolyásolt nemzeti tanácsok, a ma még nem létező szavatolt parlamenti helyekre akkor is szükség lenne. Mert a garantált parlamenti helyekre csak a kisebbségi választói névjegyzékben szereplő választópolgárok juttathatnák be a képviselőket. Természetesen a kisebbségi többpárti választások útján. A garantált parlamenti helyekre bejutott képviselőknek a szerb parlamentben nem csupán a kisebbségek nemzeti tanácsai által megállapított alapérdek érvényesítése lenne a feladatuk. A számarányos parlamenti képviselet demokratikus lehetőséget adna a többnemzetiségű Szerbia kisebbségeinek, hogy politikai súlyuknak megfelelően részt vehessenek a képviseleti demokrácia egyik alapintézményének a köztársasági képviselőháznak, azaz a törvényhozásnak a működtetésében.
Honnan ez a sok feltételes módban megfogalmazott mondat? Nos, ennek oka a VMSZ és DS balkézre kötött egyessége. A VMSZ ugyanis nem tett eleget az MK-ban vállalt kötelezettségeinek, s ahelyett, hogy a vajdasági magyarság alapérdekeinek képviseletében feltette volna a lécet, úgy ahogy azt a közösen vállalt autonómiakoncepció megkövetelné, elkanyarodott saját csoportérdekei felé. A holdudvarának megszerezhető előnyök fejében feladta a vajdasági magyarság autonómiaigényét. Ezt a politikai manővert a VMSZ-es média egy ideig elfedtetheti ugyan, de a tények konokok. Előbb utóbb napvilágra kerülnek.

Ágoston András
Részlet A vajdasági magyar pártok és a tavaszi választások című írásból, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL X. évf. 10. szám, 2011. január 16.