Május 5.

Európa napja (az Európa Tanács megalapításának napja) [Dan Evrope (dan osnivanja Saveta Evrope) / Europe Day (designated by the Council of Europe]

Az 1945. május 5-én Londonban megalakult Európai Tanács (Council of Europe) Miniszteri Bizottsága 1964-ben határozta el a nap megünneplését. Célja, hogy az embereket szorosabban bevonják az európai egyesítési folyamatba. Az Európa Tanácsot 10 ország hozta létre (Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Svédország). 

Az Európa Tanács (ET) megalapítása az 1948. évi hágai Európa-kongresszus eszméinek a megvalósulását jelentette, a tagországok közötti egység megteremtése, a közös örökséget képező eszmék és elvek védelme és fejlesztése, valamint a gazdasági és szociális haladás érdekében.

A Közép- és Kelet-Európában a berlini fal 1989. évi leomlása óta végbemenő politikai változások következtében a szervezet taglétszáma rohamosan nőtt, az ET valódi pán-európai szervezetté vált. Taglétszámának növekedésével párhuzamosan kezdeti célkitűzése kibővült a közép- és kelet-európai térségből újonnan belépő államok politikai, törvényhozási és alkotmányos reformjainak végrehajtásához és megszilárdításához biztosított segítségnyújtással.

Az ET mára csaknem egész európát átfogja (tagjainak száma 47-re növekedett). Az európai országok közül csak Fehéroroszország (Belorusz Köztársaság), Monaco és a Szentszék (Vatikán) nem tagjai az Európa Tanácsnak. Szerbia (a volt Szerbia és Montenegró államszövetség utáni jogfolytonosságból eredően) 2003. április 03-ától tagja az ET-nak.)

Az ET fő célkitűzései: az emberi jogok, a pluralista demokrácia és a jogállamiság védelme; az európai kulturális önazonosság és sokszínűség tudatosítása és fejlesztésének előmozdítása; javaslatok az európai társadalmak előtt álló problémák megoldására (kisebbségek hátrányos megkülönböztetése, idegengyűlölet, intolerancia, környezetvédelem, emberi klónozás, AIDS, kábítószerek, szervezett bűnözés, stb.) és segítségnyújtás Európa demokratikus stabilitásának megvalósításához a politikai, törvényhozási és alkotmányos reformok végrehajtásának támogatása révén. 

Bábaasszonyok nemzetközi napja (Međunarodni dan babica / International day of the midwife)

 

Ezt a napot 1992-ben hozta létre a Bábaaszonyok Nemzetközi Konföderációja 

(International Confederation of  Midwives – ICM). Szerbiában 2009 óta ünneplik.

Létezenek adatok arról, hogy a bábaasszonyok 1900-ben Berlinben  konferenciát tartottak, több mint 1000 résztvevővel. A európai bábaasszonyok egy csoportja 1919-ben Antwerpenben kezdeményezte a BNK-nak a megalakítását. Ebben az időben az országok többségében a bábaasszonyoknak nem volt szervezete, de a néhézségek ellenére mégis sikerüt létrehozni a nemzetközi szervezet.

1930 és 1940 között a szervezet munkája, a politikai körülmények miatt, megnehezült. 1954-ben a szervezet londoni székhelyel folytatta munkáját. Az ICM tanácsát 1999-ben Hágába (Hollandia) helyezték át. Az ICM-nek jelenleg 105 országból vannak tagszervezetei. 

Bábaasszonyok nemzetközi napja és a család nemzetközi napja (május 15.) között a tagszervezetek a figyelmet a nők társadalmi helyzetére irányítják.   

Május első hétvégéje

A lelki elsősegély szolgálatok napja (Magyarországon) [Dan službe psihološke pomoći (u Mađarskoj) / Emergency Mental Health Care Day (in Hungary)]

„A lelki elsősegély telefonszolgálat minden ember számára meg akarja adni a lehetőséget arra, hogy baj, kétségbeesés, vagy öngyilkossági veszély esetén – a szabadságjogok tiszteletben tartásával – azonnal felvehesse a kapcsolatot egy másik emberrel, aki barátként kész és képes a hívót meghallgatni és vele segítő beszélgetést folytatni. A telefonos lelki elsősegély szolgálat által nyújtott segítség az életre való bátorításra és a krízishelyzetekkel való megbirkózás képességének fejlesztésére irányul.” Magyarországon 1970 óta működnek telefonos lelki elsősegély szolgálatok, amelyek a fenti célok, elvárások teljesítésére szerveződtek. (Május 16. a lelki elsősegély szolgálatok világnapja!)