Európa napja (az Európa Tanács megalapításának napja)
[Dan Evrope (dan osnivanja Saveta Evrope) / Europe Day (designated by the Council of Europe]
Az 1945. május 5-én Londonban megalakult Európai Tanács (Council of Europe) Miniszteri Bizottsága 1964-ben határozta el a nap megünneplését. Célja, hogy az embereket szorosabban bevonják az európai egyesítési folyamatba. Az Európa Tanácsot 10 ország hozta létre (Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Svédország).
Az Európa
Tanács (ET) megalapítása az 1948. évi hágai Európa-kongresszus eszméinek a
megvalósulását jelentette, a tagországok közötti egység megteremtése, a közös
örökséget képező eszmék és elvek védelme és fejlesztése, valamint a gazdasági
és szociális haladás érdekében.
A Közép- és
Kelet-Európában a berlini fal 1989. évi leomlása óta végbemenő politikai
változások következtében a szervezet taglétszáma rohamosan nőtt, az ET valódi
pán-európai szervezetté vált. Taglétszámának növekedésével párhuzamosan kezdeti
célkitűzése kibővült a közép- és kelet-európai térségből újonnan belépő államok
politikai, törvényhozási és alkotmányos reformjainak végrehajtásához és
megszilárdításához biztosított segítségnyújtással.
Az ET mára csaknem
egész európát átfogja (tagjainak száma 47-re növekedett). Az európai országok
közül csak Fehéroroszország (Belorusz Köztársaság), Monaco és a Szentszék
(Vatikán) nem tagjai az Európa Tanácsnak. Szerbia (a volt Szerbia és Montenegró
államszövetség utáni jogfolytonosságból eredően) 2003. április 03-ától tagja az
ET-nak.)
Az ET fő
célkitűzései: az emberi jogok, a pluralista demokrácia és a jogállamiság
védelme; az európai kulturális önazonosság és sokszínűség tudatosítása és
fejlesztésének előmozdítása; javaslatok az európai társadalmak előtt álló
problémák megoldására (kisebbségek hátrányos megkülönböztetése, idegengyűlölet,
intolerancia, környezetvédelem, emberi klónozás, AIDS, kábítószerek, szervezett
bűnözés, stb.) és segítségnyújtás Európa demokratikus stabilitásának
megvalósításához a politikai, törvényhozási és alkotmányos reformok
végrehajtásának támogatása révén.
Bábaasszonyok nemzetközi napja (Međunarodni dan babica / International day of the
midwife)
Ezt
a napot 1992-ben hozta létre a Bábaaszonyok Nemzetközi Konföderációja
(International
Confederation of Midwives – ICM).
Szerbiában 2009 óta ünneplik.
Létezenek adatok arról, hogy
a bábaasszonyok 1900-ben Berlinben konferenciát tartottak, több mint 1000
résztvevővel. A európai bábaasszonyok egy csoportja 1919-ben Antwerpenben
kezdeményezte a BNK-nak a megalakítását. Ebben az időben az országok
többségében a bábaasszonyoknak nem volt szervezete, de a néhézségek ellenére
mégis sikerüt létrehozni a nemzetközi szervezet.
1930 és 1940 között a szervezet
munkája, a politikai körülmények miatt, megnehezült. 1954-ben a szervezet londoni székhelyel folytatta
munkáját. Az ICM tanácsát 1999-ben Hágába (Hollandia) helyezték át. Az ICM-nek jelenleg 105 országból vannak tagszervezetei.
Bábaasszonyok
nemzetközi napja és a család nemzetközi napja (május 15.) között a tagszervezetek
a figyelmet a nők társadalmi helyzetére irányítják.
Május első hétvégéje
A lelki elsősegély szolgálatok napja (Magyarországon) [Dan
službe psihološke pomoći
(u Mađarskoj) / Emergency
Mental Health Care Day (in Hungary)]
„A lelki elsősegély telefonszolgálat minden ember számára meg akarja adni a
lehetőséget arra, hogy baj, kétségbeesés,
vagy öngyilkossági veszély esetén – a szabadságjogok tiszteletben tartásával –
azonnal felvehesse a kapcsolatot egy másik emberrel, aki barátként kész és
képes a hívót meghallgatni és vele segítő beszélgetést folytatni. A telefonos
lelki elsősegély szolgálat által nyújtott segítség az életre való bátorításra
és a krízishelyzetekkel való megbirkózás képességének fejlesztésére irányul.” Magyarországon
1970 óta működnek telefonos lelki elsősegély szolgálatok, amelyek a fenti
célok, elvárások teljesítésére szerveződtek. (Május 16. a lelki
elsősegély szolgálatok világnapja!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése