A dolgokat a nevükön kell nevezni

Vajdaság jelene, vagy jövője címmel tartottak tanácskozást a Vajdasági Képviselőházban a nagybecskereki Civil Társadalom Fejlesztési Központ szervezésében. A rendezvény elsődleges feladata volt megtalálni a választ arra a kérdésre, hogy miként lehetséges megakadályozni a nemzetek közötti incidensek terjedését a térségben.

Mivel járulhat hozzá egy ilyen rendezvény ahhoz, hogy minél kevesebb etnikai előjelű incidens legyen Vajdaságban? Deli Andor, a tartományi kormány nemzeti kisebbségügyi tárcavezetője:

– Az ilyen típusú összejövetelek, analízisek, szakmunkák azt szolgálják, hogy megfelelő megvilágítást kapjon újra a dolog, mert ami Temerinben történik, az egy folyamat. Mint látjuk 2004-ben volt a kulmináció, és az óta azért újból és újból minden évben jelentkeznek incidensek. Ennél fogva ez egy olyan folyamat, amely változik, bizonyos mutatók változhatnak. Ezért fontosak ezek az elemzések, hogy újra értékelhetővé váljon a helyzet és egy új lappal lehessen indulni.

Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete is egyik előadója volt az újvidéki tanácskozásnak:

– Én nagyon örültem, amikor megkaptam ezt a meghívást, mert nagyra értékelem ennek a civil társadalomfejlődést előmozdító központnak a tevékenységét. Ismerem a központ vezetőjének, Vladimir Ilić úrnak a munkásságát és nagyon nagyra értékelem azt az objektivitást, amivel dolgozik, és amivel ezt a tanulmányt elkészítették. Szerintem nem csak, hogy hozzájárulhat ez az együttélés harmóniájához, hanem egyedül ezek a dolgok, tehát a többségi nemzet részéről elvégzett objektív kutatások jelentik az egyetlen és elengedhetetlen megoldást ezen a téren.

– Nem érezte azt esetleg, hogy túlságosan is Temerin centrikus volt ez a tanácskozás?

– A címében is Temerin a témája ennek a tanulmánynak.

– De szélesebb körben is vannak ilyen jelenségek…

– Nem tudom. Temerin tényleg egy csepp a tengerben. Szerintem ezen az egy területen belül is meg lehetett mutatni az általános tanulságokat. A tanulmány is azt írja, hogy „lakmuszpapírja” a szélesebb jelenségnek, úgy hogy én kifejezetten jónak tartom, hogy egy eseten keresztül bemutatni az egész jelenséget.

– Jó-e a temerinieknek az, hogy az ottani nemzetek közötti viszonyról folyik a vita, egy, a tartományi képviselőházban megszervezett nagyszabású tanácskozáson? Gusztony András polgármester.   

– A kérdőjeles újságírói címekre a válasz mindig „nem”. Tehát egyáltalán nem jó ez Temerinnek és egyáltalán nem látom semmi okát annak, hogy ebben a pillanatban ilyen szinten foglalkozzunk Temerinnel egy hatalmas tanácskozáson, a tartományi képviselőház nagytermében. Tudni kell azt, hogy lezajlott egy kemény választási kampány és január óta Temerinben nem történt egyetlen komolyabb etnikai incidens sem. Egyáltalán nem látom az értelmét ennek. De hát ezt nem én találtam ki. Az enyém az, hogy itt legyek és válaszoljak a kérdésekre, illetve, hogy elmondjam a saját meglátásomat. Én végső soron azért jöttem el, hogy szétverjem azt az illúziót, hogy etnikai incidensek csak Temerinben vannak. Nem igaz. Nem csak Temerinben vannak etnikai incidensek. Láthattuk az elmúlt hetekben Szabadkát, láthattuk Muzslyát. Ha valaki bele akar ebbe mászni komolyabban és elbeszélget a rendőrökkel, akkor belátja, hogy mindenütt vannak ilyen etnikai incidensek. Nem értem az okát annak, hogy miért terelik ezt mindig Temerinre.

– Mi a megoldás szélesebb körben, ha már nem csak Temerinről van szó?

– A megoldás nagyon komplex. Talán az alapvető dolog: egymásról minél többet megtudni. Tehát az oktatási rendszerben kell alapos változásokat eszközölni, hogy lássuk: kik azok az emberek, akik velünk élnek, illetve, hogy ők is lássák, kik azok az emberek, akik ővelük élnek. Nyilván való, hogy megtörtént egyfajta szétválás a magyarok és a szerbek között a kilencvenes években és ennek a levét isszuk még most is, és attól tartok, hogy sokáig fogjuk inni. Tehát az első: minél többet tudni egymásról, nagyobb tolerancia egymás iránt, a szerb nyelv másfajta tanítása, úgy, hogy a magyar fiatalok megtanuljanak szerbül. És ha majd mindezt megcsináljuk, akkor is lesznek incidensek. Akkor viszont föl kell, hogy lépjenek az igazságügyi szervek. Mindenek előtt a rendőrség, amely meglehetősen jól végzi a munkáját. Az után pedig az ügyészség és a bíróságok. A dolgokat a nevükön kell nevezni. Az, ami etnikai incidens, az ellen úgy kell fellépni és akkor az elkövető nem úszhatja meg 15 nap börtönnel, hanem legalább egy évet kell rásózni. A büntetésnek van elrettentő hatása és ezzel élni is kell.

Tavaly ősszel, az incidensek időszakában Temerinbe látogató Muškinja Heinrich Anikó tartományi ombudsman kifogásolta, hogy itt a magyar és a szerb gyerekek külön iskolába járnak, és ez szerinte semmiképp sem járul hozzá a kölcsönös tisztelet kialakításához. Az ombudsman asszonytól, aki a tanácskozás egyik előadója volt, elsőként azt kérdeztem: mint tehet az ombudsman az incidensek ügyében?

– Már többször is mondtuk, hogy a tartományi ombudsmannak nincs hatásköre az incidensek rendezésében. Ez a belügyi szervekre tartozik. Az ombudsman csak akkor lép, ha a belügyi szervek nem reagálnak megfelelő módon.

– A temerini problémacsoport vonatkozásában hol a kiút? Mit kellene tenni?

– Ami a tartományi ombudsman hatáskörét illeti, mi mindent megtettünk. Azt gondoltuk, hogy minden szabálytalanságot ki kell küszöbölni és egy tiszta állapotot kell biztosítani. El kell hárítani minden lehetőséget, ami oka lehetne az ilyen viszonyoknak. Ezért ajánlásunk az volt, hogy a faktikus és a jogi helyzetet a két iskolában hozzák összhangba. Felmerül a kérdés, hol vannak itt a vegyes házasságban született gyerekek, ki foglalkozik az ő alkotmányos jogukkal, ki foglalkozik az ő identitásukkal, és beszélgethetnénk most már arról is, hogy esetleg bilingvális oktatást biztosítani szerb és kisebbségi nyelven. Olyan információnk van, hogy Szabadkán, egy iskolába már érkezett is egy ilyen kérelem a szülők részéről. Hiszem azt, hogy lenne érdeklődő. Sajnálom, hogy ilyen durván kezelik ezt az ötletet, hogy semmi jó oldalát nem próbálnak kikeresni, és csak az identitás elleni támadásként tretírozzák. Ezt el kell fogadni, hogy a vegyes házasságban született gyerek, az egy egész más identitással él. Ott, ha a család normális, akkor nem dominál egyik nemzetiség sem.

Erről, mint az Gusztony András VMDP-s temerini polgármester előadásából kiderült, neki egészen más a véleménye:

– Kedvenc téma volt ma is többször: önálló, vagy vegyes iskolák? Nem kétséges, hogy a nemzeti megmaradás szempontjából az önálló iskolák vannak előnyben. Ugyanígy az sem kétséges, hogy az együttélést talán a vegyes iskolák segítenék elő inkább, de én biztosra veszem, hogy az asszimilációt is.

Gusztony András arra is rámutatott, hogy az újságírók sem szolgálták minden esetben a nemzetek közötti békés együttélést:

– Tavaly szeptemberben Temerint megszállták az újságírók. Jóindulatúak és rosszindulatúak is voltak közöttük. Ugyanakkor olyan rendezvényeken, ahol a magyarok és a szerbek ezerszámra vannak együtt: borverseny, pálinkaverseny, babfőző verseny, tökverseny, motoros bemutató, fiáker verseny… nincsenek incidensek. Pedig a pálinka- és a borversenyen még alkohol is van, és akkor sincsenek incidensek. Tehát tudunk Temerinben normálisan is egymás mellett élni. Temerinben a rendőrség évek óta kitűnően végzi a dolgát. A tetteseket előállítja, megteszi a feljelentést és az ő munkája itt befejeződött. Hihetetlen nagy teher hárul az ügyészségre. Szerintem a kiindulási alapnak egynek kellene lennie, mégpedig akkor is, ha tiszteletben tartom az ártatlanság vélelmét, ami mindenkit megillet. Tehát ha két különböző nemzetiségű személy tűz össze, eleve úgy kell hozzáállni, azt kell vizsgálni, hogy nem történt-e nemzeti előjelű incidens? Tudom, hogy ezt a gyakorlatban nehéz lesz megvalósítani, de más megoldást nem látok. És persze a büntetések, mégpedig a példás büntetések. Itt mentek el mellettünk a karácsonyi történések, amikor – magam is jogász vagyok – a vak is látta, hogy bűncselekmény történt, amiért legalább egy évet kell kiróni. E helyett megúszták 25 nappal. Ez nem járul hozzá az állapotok javításához. És végül az örök állandó kérdés: miért Temerin? Miért emlegetik annyit Temerint? Lehet, hogy ez komolyabb elemzést igényelne. Én egyetlen okát látom ennek: hangosabban kiabálunk, mint máshol. Mint mondtam, mindenhol vannak incidensek. Viszont, mi tudjuk, hogy nem vagyunk képesek magunkat megvédeni. Nincs mivel és nincs kivel megvédeni magunkat. Egyetlen eszközünk van. Kiabálunk, ha bántanak bennünket és a jövőben is kiabálni fogunk.

Ternovácz István

Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf. 132. szám, 2012. június 15.