„Nem csorbulnak a kisebbségek jogai”

Nikowitz Oszkár nagykövet a két héttel ezelőtti alkotmánybírósági döntés következményeiről érdeklődött az alkotmánybíróság elnökénél
A Vajdaság hatásköreiről szóló törvény alkotmányellenesnek nyilvánított, a nemzeti közösségek hivatalos nyelvhasználatához kapcsolódó rendelkezései miatt nem rövidülnek a tartományban élő nemzeti kisebbségek szerzett jogai, fejtette ki Dragiša Slijepčević, a Szerbiai Alkotmánybíróság elnöke, hozzátéve, hogy a szóban forgó terület a jövőben ismét az önkormányzatok hatáskörébe fog tartozni.
Nikowitz Oszkárral, Magyarország belgrádi nagykövetével beszélgetve Slijepčević elmondta: az alkotmánybíróság nem a tartományban élő kisebbségek jogainak tartalmával kapcsolatban fogalmazott meg állásfoglalást, hanem a szóban forgó jogokat szavatoló alkotmányos rendelkezésekről. A Beta hírügynökség jelentése szerint Nikowitz Oszkár kijelentette: nagyon érdekli, hogy a két héttel ezelőtti alkotmánybírósági döntés hogyan fogja befolyásolni a magyar közösség jogainak megvalósulását, különös tekintettel a hivatalos nyelvhasználathoz kapcsolódó jogokra. A szóban forgó ügy nemzetközi instanciák elé vitele nemkívánatos, tette hozzá Nikowitz.

– A nemzeti kisebbségek anyanyelve hivatalos használatának kérdésköre nem a tartományra, vagy a köztársaságra, hanem a helyi önkormányzatokra tartozik. Egyedül a városok és a községek tudják, hogy melyik nemzeti közösség nyelvét szükséges a hivatalos nyelvek közé sorolni területükön. Az önkormányzatoknak kell gondot viselniük a nemzeti közösségek szükségletéről és tiszteletben tartaniuk a közösségek szerzett jogait ezen a téren. A nemzeti kisebbségek jogainak védelméről és szabadságáról, valamint a hivatalos nyelvhasználatról szóló törvényekben is ennek az elvnek a mentén rendezik a szóban forgó kérdéskört. Az említett jogszabályokban szavatolt kisebbségi jogokat semmilyen értelemben nem kérdőjelezi meg az alkotmánybíróság – magyarázta Slijepčević. (Beta)

Magyar Szó, 2012. július 25., 4. o. 

Megjegyzés:

Az eddigi értékelések túlnyomó többsége szerint az alkotmánybíróság onimózus döntése Vajdaságnak még azt a kevés önállóságát is megvonja, amivel rendelkezett. Hogy ez kihatással lesz-e vagy nem a nemzeti kisebbségi jogokra, azt csak egy alaposabb, elmélyültebb szakmai tanulmányozás mutathatná meg.

Már most vannak ugyanis olyan vélemények, hogy a határozat huzamosabb időre megszabja a tartomány helyzetét és még a szerzett nemzeti kisebbségi jogokat is kérdésesé teszi, csorbítja.

Ezért szükséges lenne, hogy a vajdasági magyar politikai pártok, de elsősorban a Magyar Nemzeti Tanács mielőbb megvitassa az alkotmánybíróság döntését és állást foglaljon ezzel kapcsolatban.

Ez azért is meg kell tenni, mivel a vajdasági magyar közösség eddig jóformán nem is értesült a taláros testület döntésének lényegéről. Illetve csak a bíróság elnökének a VMSZ napilapjában, a Magyar Szóban közölt cáfolatáról szerzett tudomást, miszerint „nem csökkentettük Vajdaság jogait”. Nem elégedhetünk meg azonban a testület elnökének nyilatkozatával.

Arról viszont, hogy a döntést teljes egészében, vagy csak a hivatalos nyelvhasználathoz kapcsolódó jogokkal kapcsolatos részét nemzetközi fórumok elé kell-e tárni vagy nem, mégiscsak elsősorban az itteni szervezetek kell, hogy döntsenek.

Bozóki Antal

2012. július 27.    

„Nem csökkentettük Vajdaság jogait”

Az alkotmánybíróság elnöke cáfolta, hogy a politikai változások szerint időzítették legújabb döntéseiket

A Szerbiai Alkotmánybíróság nem is csökkentette, s nem is bővítette Vajdaság jogait, hatásköreit nemrégiben meghozott döntésével, melyben a hatásköri törvény 22 rendelkezését nyilvánították alkotmányellenesnek – jelentette ki Dragiša Slijepčević, a bíróság elnöke.

Az alkotmánybíróság mindössze annyit tett, fejtette ki, hogy megállapította, melyek a jogszabály alkotmányba ütköző szakaszai. Mint ismeretes, az alkotmánybíróság az elmúlt hetekben más kérdésekben is döntéseket hozott, így például elfogadta 318 meg nem választott bíró panaszát, akiknek e döntés alapján újra munkahelyet kell biztosítani, s kimondta, hogy alkotmányellenes a kormányfő-helyettesi tisztség is.

Slijepčević, a döntések és az azokkal kapcsolatos vélemények kapcsán elmondta, az alkotmánybíróság nem „időzítette” ezeknek a döntéseknek a meghozását éppen a kormányváltás idejére, mert, mint mondta, a döntéshozás folyamatának kezdetekor még tudat alatt sem lehettek tisztában azzal, hogy éppen a változások idejében születnek meg ezek a döntések. Éppen ellenkezőleg, inkább az volt a valószínű, hogy a választások előtti koalíció lesz továbbra is hatalmon – mondta Slijepčević.

A vajdasági kérdést illetően közölte, hogy a döntéshozás folyamata négy hónapon át tartott, amit három ülés és két közvita előzött meg.

– A döntés nem határozza meg a vajdasági autonómia kereteit. Az alkotmánybíróság nem bővítette és nem is korlátozta a tartomány jogait – fogalmazott.

Ivica Dačić kormányalakító azon kijelentésére reagálva, mely szerint az alkotmánybíróság összetételét a Demokrata Párt vezette kormány határozta meg, Slijepčević elmondta, nem a kormány választja meg a bíróság tagjait, s semmilyen befolyással sincs annak munkáját tekintve. Kifejtette, hogy a tagok harmadát a képviselőház, másik harmadát az államfő, harmadik harmadát pedig a Legfelsőbb Semmítőszék közgyűlése jelöli ki. (B92, Tanjug)

Magyar Szó, 2012. július 23., 1. o.