Nikowitz Oszkár nagykövet a két héttel ezelőtti alkotmánybírósági döntés következményeiről érdeklődött az alkotmánybíróság elnökénél
A Vajdaság hatásköreiről szóló törvény alkotmányellenesnek nyilvánított, a nemzeti közösségek hivatalos nyelvhasználatához kapcsolódó rendelkezései miatt nem rövidülnek a tartományban élő nemzeti kisebbségek szerzett jogai, fejtette ki Dragiša Slijepčević, a Szerbiai Alkotmánybíróság elnöke, hozzátéve, hogy a szóban forgó terület a jövőben ismét az önkormányzatok hatáskörébe fog tartozni.
Nikowitz Oszkárral, Magyarország belgrádi nagykövetével beszélgetve Slijepčević elmondta: az alkotmánybíróság nem a tartományban élő kisebbségek jogainak tartalmával kapcsolatban fogalmazott meg állásfoglalást, hanem a szóban forgó jogokat szavatoló alkotmányos rendelkezésekről. A Beta hírügynökség jelentése szerint Nikowitz Oszkár kijelentette: nagyon érdekli, hogy a két héttel ezelőtti alkotmánybírósági döntés hogyan fogja befolyásolni a magyar közösség jogainak megvalósulását, különös tekintettel a hivatalos nyelvhasználathoz kapcsolódó jogokra. A szóban forgó ügy nemzetközi instanciák elé vitele nemkívánatos, tette hozzá Nikowitz.
– A nemzeti
kisebbségek anyanyelve hivatalos használatának kérdésköre nem a tartományra,
vagy a köztársaságra, hanem a helyi önkormányzatokra tartozik. Egyedül a
városok és a községek tudják, hogy melyik nemzeti közösség nyelvét szükséges a
hivatalos nyelvek közé sorolni területükön. Az önkormányzatoknak kell gondot
viselniük a nemzeti közösségek szükségletéről és tiszteletben tartaniuk a
közösségek szerzett jogait ezen a téren. A nemzeti kisebbségek jogainak
védelméről és szabadságáról, valamint a hivatalos nyelvhasználatról szóló
törvényekben is ennek az elvnek a mentén rendezik a szóban forgó kérdéskört. Az
említett jogszabályokban szavatolt kisebbségi jogokat semmilyen értelemben nem
kérdőjelezi meg az alkotmánybíróság – magyarázta Slijepčević. (Beta)
Magyar Szó, 2012.
július 25., 4. o.
Megjegyzés:
Az eddigi értékelések túlnyomó többsége szerint
az alkotmánybíróság onimózus döntése Vajdaságnak még azt a kevés önállóságát is
megvonja, amivel rendelkezett. Hogy ez kihatással lesz-e vagy nem a nemzeti
kisebbségi jogokra, azt csak egy alaposabb, elmélyültebb szakmai tanulmányozás
mutathatná meg.
Már most vannak ugyanis olyan vélemények, hogy
a határozat huzamosabb időre megszabja a tartomány helyzetét és még a szerzett nemzeti
kisebbségi jogokat is kérdésesé teszi, csorbítja.
Ezért szükséges lenne, hogy a vajdasági magyar
politikai pártok, de elsősorban a Magyar Nemzeti Tanács mielőbb megvitassa az alkotmánybíróság
döntését és állást foglaljon ezzel kapcsolatban.
Ez azért is meg kell tenni, mivel a vajdasági
magyar közösség eddig jóformán nem is értesült a taláros testület döntésének lényegéről.
Illetve csak a bíróság elnökének a VMSZ napilapjában, a Magyar Szóban közölt cáfolatáról
szerzett tudomást, miszerint „nem csökkentettük Vajdaság jogait”. Nem
elégedhetünk meg azonban a testület elnökének nyilatkozatával.
Arról viszont, hogy a döntést teljes egészében,
vagy csak a hivatalos nyelvhasználathoz kapcsolódó jogokkal kapcsolatos részét
nemzetközi fórumok elé kell-e tárni vagy nem, mégiscsak elsősorban az itteni
szervezetek kell, hogy döntsenek.
Bozóki
Antal
2012. július 27.
„Nem csökkentettük Vajdaság jogait”
Az alkotmánybíróság elnöke cáfolta, hogy a politikai változások szerint időzítették legújabb döntéseiket
A Szerbiai Alkotmánybíróság nem is
csökkentette, s nem is bővítette Vajdaság jogait, hatásköreit nemrégiben
meghozott döntésével, melyben a hatásköri törvény 22 rendelkezését
nyilvánították alkotmányellenesnek – jelentette ki Dragiša Slijepčević, a
bíróság elnöke.
Az alkotmánybíróság
mindössze annyit tett, fejtette ki, hogy megállapította, melyek a jogszabály
alkotmányba ütköző szakaszai. Mint ismeretes, az alkotmánybíróság az elmúlt
hetekben más kérdésekben is döntéseket hozott, így például elfogadta 318 meg
nem választott bíró panaszát, akiknek e döntés alapján újra munkahelyet kell
biztosítani, s kimondta, hogy alkotmányellenes a kormányfő-helyettesi tisztség
is.
Slijepčević, a döntések és az azokkal kapcsolatos
vélemények kapcsán elmondta, az alkotmánybíróság nem „időzítette” ezeknek a
döntéseknek a meghozását éppen a kormányváltás idejére, mert, mint mondta, a
döntéshozás folyamatának kezdetekor még tudat alatt sem lehettek tisztában
azzal, hogy éppen a változások idejében születnek meg ezek a döntések. Éppen
ellenkezőleg, inkább az volt a valószínű, hogy a választások előtti koalíció
lesz továbbra is hatalmon – mondta Slijepčević.
A vajdasági kérdést illetően közölte, hogy a
döntéshozás folyamata négy hónapon át tartott, amit három ülés és két közvita
előzött meg.
– A döntés nem határozza meg a vajdasági autonómia
kereteit. Az alkotmánybíróság nem bővítette és nem is korlátozta a tartomány
jogait – fogalmazott.
Ivica Dačić kormányalakító azon kijelentésére
reagálva, mely szerint az alkotmánybíróság összetételét a Demokrata Párt
vezette kormány határozta meg, Slijepčević elmondta, nem a kormány választja
meg a bíróság tagjait, s semmilyen befolyással sincs annak munkáját tekintve.
Kifejtette, hogy a tagok harmadát a képviselőház, másik harmadát az államfő,
harmadik harmadát pedig a Legfelsőbb Semmítőszék közgyűlése jelöli ki. (B92,
Tanjug)
Magyar Szó, 2012.
július 23., 1. o.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése