Tusványosi beszéd

Pásztor Tusványoson: A VMSZ célja, hogy ne csökkenjen a magyarság politikai befolyása Szerbiában

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint bár még nem ismerik a legfrissebb népszámlálási adatokat Szerbiában, de az biztos, „túl sokan leszünk ahhoz, hogy lemondjunk az érdekérvényesítés ambíciójáról”. Szerbiában sikerült a magyar szavazókat visszafordítani a magyar politika támogatása felé, már nincs olyan mértékű átszavazás – mondta el az elnök Tusványoson, a Választások 2012 Kárpát-medencei fórumon.
Mindazonáltal szerinte soha ekkora választási harc nem volt Szerbiában, mint legutóbb, amikor a VMSZ régi szövetségese, Boris Tadić szerb elnök Demokrata Pártja akarta lesöpörni őket, minden eszközt felhasználva ellenük. A magyar-magyar összefogás azonban működött, a végeredmény vállalható. Ismét van 5 fős önálló magyar frakció a belgrádi parlamentben, és Vajdaságban is jó pozíciókat szereztek meg a választásokkor.
Az alapcél, hogy ne csökkenjen a politikai befolyásuk Szerbiában, ugyanakkor a célok nagyrészt megvalósultak, működik a kulturális autonómia. A VMSZ most az új szerb kormányban nem vesz rész, bár kapott felkérést; konstruktív ellenzéki pozícióban van, kölcsönösen nyitott viszonyban a kormánypárttal, tartományi szinten viszont a demokratákkal szövetkeznek továbbra is, mivel ha nem így lenne, „a fél szárnyunk törne le”.
„Újabb négy évet teremtettünk meg magunknak” – fogalmazott Pásztor, aki reméli, ebben az előttük álló időszak a további előrelépés esélyeit hordozza. Sajnos júliusban a szerbiai alkotmánybíróság a Vajdaság autonóm tartomány illetékességéről szóló törvény egyes szakaszait alkotmányellenesnek minősítette, csorbítva a jogköröket, ám van nyitottság a szerb parlamenti többség részéről, hogy ezt az ügyet politikailag oldják meg – közölte Pásztor.
A külhoni magyaroknak elemi érdeke, hogy Magyarország erős, tekintélyes ország legyen, ezért aggodalommal és reménykedéssel figyeljük, ami Magyarországon történik – fogalmazott Pásztor. Magyarországnak fontos szerepe van a külhoni magyar közösségek fennmaradásában, ugyanakkor ezeknek a közösségeknek célja kell legyen az is, hogy minél kevesebb külső segítségre szoruljanak, és önerőből fenntartsák magukat – zárta hozzászólását a VMSZ elnöke a tusványosi fórumon. (Transindex)

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/13844/Pasztor-Tusvanyoson-A-VMSZ-celja--hogy-ne-csokkenjen-a-magyarsag-politikai-befolyasa-Szerbiaban.html, 2012. július 29. [1:10]

Hozzászólás

„A messziről jött ember azt mond, amit akar” – tartja a közmondás. Tusványoson bizonyára nem sokan tudják, hogy milyen a helyzet Vajdaságban. Viszont az is az igazsághoz tartozik, hogy mi is keveset tudunk az erdélyi fürdővárosról Tusnádfürdőről, ahol a Tusványosi/Bálványosi Nyári Egyetemet tartják. Azt azonban tudjuk, hogy a politikusok szívesen tartanak ott beszédet.

A hvg hetilap szerint „a 23. bálványosi szabadegyetem mára a kormány egyik bulihelye lett, ahol már nem igazán kedvelik a vitákat. A fiatalok viszont nem Orbánért, hanem az ingyenes koncertekért sereglenek a székelyföldi fesztiválra.”

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, de egyúttal a vajdasági parlament elnöke is. A Transindex által közölt (2012. július 27-i) tusványosi nemzetpolitikai kerekasztalon mondott beszédében több pontatlanság és félremagyarázás is megtalálható. 
Állítása szerint például „Szerbiában sikerült a magyar szavazókat visszafordítani a magyar politika támogatása felé, már nincs olyan mértékű átszavazás”. Ennek mondatnak azonban még csak köszönő viszonya se nincsen a tényekkel. Pártja, a VMSZ a május 6-i köztársasági parlamenti választásokon 68 323 szavazatot kapott, 2008-ban viszont 74 874-et. Pásztorra a legutóbbi szerbiai elnökválasztáson 63 262-es szavaztak, vagyis 29 777 kevesebben, mint 2008-ban, amikor a Magyar Koalíció közös jelöltjeként, 93 039 szavazatot szerzett. Az iránta való bizalom csökkenésének mértéke tehát 32 százalék.

Pásztor Tusványoson (ezúttal is külföldön) „stratégiai partnerét”, a Demokrata Pártot (DP) támadta, miszerint ez a párt a választásokon „le akarta lesöpörni őket” (mármint a VMSZ-t), „minden eszközt felhasználva ellenük”. Felvetődik a kérdés azonban, hogy akkor a választások után miért lépett koalícióra a demokratákkal „országos, tartományi és önkormányzati szinteken is”, a magyar pártokkal viszont nem. Ennek az egyezségnek a része az is, hogy Pásztort a Tartományi Képviselőház elnökének választották. Mellesleg, a DP, bármelyik másik párttal szövetkezve akkor válthatja le tisztségéről, amikor csak akarja (a DP-nek 58 képviselője van a 120 tagú tartományi képviselőházban). Ez egyúttal ellentmond annak az állításának is, hogy „a magyar-magyar összefogás működött”. Ilyen összefogás a választásokon egyébként nem is volt.

Az elnök azon állítása is vitatható, hogy „a (választási – B. A. megj.) végeredmény vállalható”. A pártja számára talán igen, de a vajdasági magyarok szemszögéből bizony nem. A vajdasági magyar pártok összegfogással ugyanis – amit Pásztor elutasított – sokkal jobb eredményt érhettek volna el a választásokon, bizonyára kevesebb lett volna az „átszavazás” is, ami egyúttal valóban növelte volna „a magyarság politikai befolyását Szerbiában”.

Pásztor beszédében – a Transindex szerint – egy szóval sem említette, hogy Szerbia a gazdasági összeomlás szélére jutott. Kérdéses ezért, hogy „négy évet” kell-e várni az új választásokra. Ismét beigazolódott a közmondás igazsága…

Bozóki Antal

Újvidék, 2012. július 30.