Barlangászok világnapja (Svetski dan speleologa /
World Speleologycal Day)
Az 1952-ben tragikus balesetet szenvedett
barlangásznak, Marcell Loubens-nek emlékére tartják e napon világnapjukat a
föld alatti világ megismerésének hívei. A barlangászklubok különböző
programokat szoktak rendezni e naphoz kötődően.
A
barlangászat egyszerre kedvtelés és kaland, sport és tudományos kutatás, ezért
nem véletlen, hogy sokakat igézett meg a föld alatti világ felfedezése, amely
egyáltalán nem veszélytelen tevékenység. A mély kürtőkbe való
rendkívül veszélyes leereszkedés technikájának kidolgozása Marcel Loubens
nevéhez fűződik. A
francia barlangász a zsombolyok, azaz a több száz méter mély aknabarlangok
avatott szakértője volt. Több ilyen barlangot tárt fel, életét is egy víznyelő
szifon feltárása közben vesztette.
A barlangászat az elmúlt évtizedben magyar áldozatokat is követelt. 2002 novemberében két magyar barlangi könnyűbúvár vesztette életét Romániában, a Retyezát hegyvonulatának délkeleti lejtőjén található izvernai barlangban, 2011-ben pedig egy kutatóbúvár halt meg Budapesten, a fokozottan védett Molnár János-barlangban (II. kerület, Frankel Leó u. 48.).
A barlangászok háza tájáról azonban, szerencsére, gyakrabban érkeznek jó hírek, amelyek felfedezésekről, új rekordokról számolnak be. A miskolci Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület és a Bakonyi Barlangkutatók Szövetsége feltárta (2006-2009) az ország első átmenő barlangját a Bükk-fennsíkon. A 3000 méternyi üreg a Szivárvány-barlangot és a Sebes-barlangot köti össze. Ritkaság, hogy a rendszer vízelvezető járatát a forrástól a víznyelőig sikerült feltárniuk. Az is a közelmúltban történt, 2009 augusztusában, hogy négy magyar barlangász elérte a Föld legmélyebb barlangjának 2080 méter mélyen lévő száraz végpontját. A kaukázusi Krubera (korábbi nevén: Voronya) barlang mélyére addig csak tíz nemzet barlangászai jutottak le.
A barlangászat az elmúlt évtizedben magyar áldozatokat is követelt. 2002 novemberében két magyar barlangi könnyűbúvár vesztette életét Romániában, a Retyezát hegyvonulatának délkeleti lejtőjén található izvernai barlangban, 2011-ben pedig egy kutatóbúvár halt meg Budapesten, a fokozottan védett Molnár János-barlangban (II. kerület, Frankel Leó u. 48.).
A barlangászok háza tájáról azonban, szerencsére, gyakrabban érkeznek jó hírek, amelyek felfedezésekről, új rekordokról számolnak be. A miskolci Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület és a Bakonyi Barlangkutatók Szövetsége feltárta (2006-2009) az ország első átmenő barlangját a Bükk-fennsíkon. A 3000 méternyi üreg a Szivárvány-barlangot és a Sebes-barlangot köti össze. Ritkaság, hogy a rendszer vízelvezető járatát a forrástól a víznyelőig sikerült feltárniuk. Az is a közelmúltban történt, 2009 augusztusában, hogy négy magyar barlangász elérte a Föld legmélyebb barlangjának 2080 méter mélyen lévő száraz végpontját. A kaukázusi Krubera (korábbi nevén: Voronya) barlang mélyére addig csak tíz nemzet barlangászai jutottak le.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése