Augusztus 15.

A repülősök napja (Dan avijatičara / Aviators Day)

A középkorban sok vakmerő kísérletező csatolt szárnyszerű alkotmányt magára, azután leugrott egy toronyból vagy ez szikla tetejéről – de mind lezuhant, és közülük sokan halálra is zúzták magukat. A XV. századi Itália csodálatos művésze és gondolkodója, Leonardo da Vinci is megpróbálta megfejteni a repülés rejtélyét. Szárnymozgató gépezeteket, ornithoptereket tervezett, melyeknek rajzait évszázadokkal később jegyzetei között találták meg.

Az 1700-as évek közepén a franciaországi Annonay-ban a Montgolfier-fivérekként ismert Josef és Etienne légballonnal kezdtek kísérletezni. Egy fiatal orvos, Pilâtre de Rozier (ő lett később az első ember, aki légi balesetben meghalt) és Francois d’Arlandes márki vállalta, hogy beszállnak a légballon gondolájába. Így, az első, embert is szállító hőlégballonos repülést ők hajtották végre 1783. október 19-én Párizs mellett. A hivatalos, több száz meghívott előtt végrehajtott repülésre 1783. november 21-én került sor. A repülés 25 percig tartott, ezalatt kb. 7,5 km-t sikerült megtenni.

A Wright fivérek 1903-ban építették meg az első működőképes repülőgépet, a Wright Flyer-t. 1903. december 17-én emelkedtek először a levegőbe, mindketten kétszer.

Louis Blériot (1872. július 1. Cambrai, Franciaország – 1936. augusztus 2. Párizs) francia mérnök, konstruktőr, a repülés egyik úttörője, 1909. július 25-én Calais és Dover között átrepülte a La Manche-csatorna 37 km-es távolságát 36 perc alatt.

A két világháború közötti időszak volt a repülés hőskora. J. Alcock és A. Brown elsőként szállt át egyhuzamban az Atlanti-óceán felett Kingsfort Smith pedig a Csendes-óceánt repülte át. Csakhamar megindult a rendszeres légi utasszállítás. A gyárak elkezdték a modern utasszállító repülőgépek gyártását.

A sugárhajtású gépek a negyvenes években jelentek meg, és azóta teljesen átformálták a légi közlekedést. Addig csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak a repülést, de ma már évente sok millió ember ül repülőgépre. A sugárhajtású gépeket nagy átáramlású gázturbinák hajtják, ráadásul gyorsabbak és csöndesebbek elődeiknél.

A képen Ivan Sarićnak, a repülés szabadkai úttörőjének 1909 végén és 1910 elején készített archaikus gépe a belgrádi repüléstörténeti múzeumban