DR. MIROSLAV VESKOVIĆ, AZ ÚJVIDÉKI EGYETEM REKTORA

Nem történt szabálytalanság a Jogi Karon

Nagy port kavart a nyár elején, hogy az Újvidéki Egyetem Jogi Karán szerb nyelvből és irodalomból voltak kénytelenek fölvételizni a magyar hallgatók is. A Magyar Nemzeti Tanács jogsértést emlegetett, a Jogi Kar viszont azzal érvelt, hogy a vonatkozó szabályok csak arra kötelezik őket, hogy mindenki számára lehetővé tegyék az anyanyelvű felvételit. Magyarán: a kar szerint nincs azzal semmi gond, hogy „magyarul, de szerbből” kellett felvételizniük a magyar ajkú diákoknak. A nyári hírverést követően az ügy elcsendesedett, senki nem beszélt már arról, hogy sikerült-e megállapodásra jutni a jövőre nézve. Miroslav Veskovićot, az Újvidéki Egyetem rektorát kérdeztük az ügy kapcsán. Kérdéseinkre írásban kaptunk választ.

A nyári felvételi időszakban szóváltásra került sor a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és a Jogi Kar dékánja között. A vitát az váltotta ki, hogy a magyar diákok számára nem tették lehetővé, hogy magyar nyelvből és irodalomból felvételizzenek, miként ezt az elmúlt tíz év során tehették. Ön távol tartotta magát ettől a szócsatától. Miért?

– Emlékeztetni szeretnék arra, hogy e kérdés kapcsán nemcsak a Jogi Kar dékánja és én szólaltunk meg az általunk vezetett intézmények nevében, hanem a Tartományi Ombudsman is, aki a médiában megjelentek alapján reagált, valamint a Tartományi Tudományügyi, Technológiafejlesztési és Felsőoktatási Titkárság is. Az egyetem és a kar elmagyarázta, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozók beiratkozását az egyetem előírásai szabályozzák, melyek szerint azok a jelöltek, akik olyan nemzeti kisebbséghez tartoznak, amelynek a nyelve hivatalos használatban van Vajdaság AT területén, saját kérésre felvételizhetnek anyanyelvükön. A tartományi ombudsman pedig, miután betekintést nyert a mérvadó dokumentumokba, megállapította, hogy nem történt szabálytalanság a konkrét esetben. Ezúton is szeretném üzenni a jövendőbeli fölvételezőinknek, hogy a felvételi és a beiratkozás részleteit érintő pontos, teljes és időben történő információk legbiztosabb és egyetlen releváns helye a kar, amely iránt a jelölt érdeklődik – függetlenül attól, mely karról, tantárgyról vagy stúdiumról van szó.

Mit gondol a vitázó felek érveiről?

– Nem szeretnék a másik fél érveinek és indítékainak értelmezésébe belefogni, szeretném viszont elmondani, hogy a beiratkozási folyamatot mi nagyon komolyan vesszük, a kari szabályokat és a pályázati felhívást teljes mértékben tiszteletben tartjuk. Odafigyelünk arra is, hogy egyetlen jelentkezőt se érjen megkülönböztetés, és ne sérüljenek törvényes jogai. Ugyanakkor mi egy nyitott intézmény vagyunk, amely bármikor kész a párbeszédre, a beszélgetésre és a megegyezésre. Végezetül, örömömre szolgál, hogy az ügy kapcsán más mérvadó intézmények is megszólaltak.
Milyen felhatalmazásokkal bír maga a rektor, illetve az egyetem rektorátusa, ha ehhez az ügyhöz hasonló viták alakulnak ki? Vagyis: milyen mértékben függetlenek az Újvidéki Egyetem karai magától az egyetemtől?

–Karaink túlnyomó többsége önálló jogi személy. Mindazonáltal egyetemünkön nagy hagyománya van a kölcsönös koordinációnak, irányításnak és megegyezésnek. Ugyanakkor bizonyos dolgokról közvetlenül az egyetem, illetve az egyetem különböző szervei döntenek, melyek munkájában részt vesznek az egyetem összes intézményének képviselői. A felvételire vonatkozóan egy egységes szabályzat van érvényben, amelyet az Egyetemi Szenátus hozott meg, és amely minden karra egyformán vonatkozik. Emellett a felsőoktatásról szóló törvény előirányozza, hogy az egyetem írja ki a felvételi pályázatot, vagyis nem az egyes karok külön-külön. Világos, hogy e tekintetben maga a törvényhozó is egy központosított megoldást irányzott elő, amelynek szavatolnia kell az egységes szabályrendszer alkalmazását és koordinálását az egyetem szintjén, és mi ezt messzemenőkig tiszteletben tartjuk és alkalmazzuk.

Hogyan zárult ez a történet a Jogi Kar körül? Ha pontosak az információink, Ön találkozott az ügy kapcsán az MNT elnökével. Született-e kivitelezhető megoldás?

– Az MNT, a Rektorátus, a szóban forgó kar és az illetékes tartományi titkárság közös koordinációjával arra fogunk törekedni, hogy olyan adekvát megoldást találjunk, amely a szabályok tiszteletben tartása mellett lehetővé teszi, hogy a fiatalok új tudást szerezzenek.

Pressburger Csaba

Magyar Szó, 2012. szeptember 20., 5. o.

Szegény MNT

Pontosabban, szegények a Jogi Karra jelentkezett felvételiző magyar érettségiző jogászjelöltek. Akikről ebben a pillanatban sem a vajdasági, sem a szélesebb magyar közvélemény nem tudja, hogy a balul végződött, szerb irodalomból magyar nyelven tett (főleg sikertelen) felvételi után mi lett a sorsuk.

A baj az, s ez a Magyar Szó tradicionálisan felemás hozzáállásának újabb szomorú megnyilvánulása, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökének vehemens megnyilvánulását követően, mintha mi sem történt volna.

Ahogy ezt Pressburger Csaba a Magyar Szó nemzeti elhajlással semmiképpen sem vádolható volt szerkesztője, ma munkatársa által jegyzett alább közölt interjúból megtudhatjuk, minden a legnagyobb rendben van. A magyarok meg vessenek magukra, ha az MNT jól megfizetett tisztségviselőinek téves információira hagyatkoznak. A jövőben, mielőtt felvételre jelentkeznek az újvidéki Jogi Karra, jól nézzenek utána, vajon abban a pillanatban melyik előírás szerint értékelik majd teljesítményüket a mai (szerb nemzetiségű) Horger tanár urak.

Nem mintha a pórul járt felvételiző magyarok ügye számunkra nem lenne fontos, de nézzük meg azt is mi az, ami ebben az esetben igencsak megtépázta az MNT tekintélyét. A legérzékenyebb ponton. Úgy, hogy a buktát most nem lehet eltussolni.

A Magyar Szónak az újvidéki egyetem rektorával készült interjúja világossá teszi: a lóvá tett egyetemi hallgatók sorsa, s az MNT lamentálása, az újvidéki egyetem szerb urait hidegen hagyják.

Az MNT vezetői megkísérelhetik beváltani ígéretüket, s az ügyet jogi úton viszik tovább. Csakhogy ezzel minden bizonnyal elkéstek. Marad a sopánkodás. Reméljük, hogy Korhecz Tamás a rektori kinyilatkoztatás után az egyetlen jó megoldást választja: elismeri a mulasztást és ami még fontosabb, arra törekszik, hogy a felvételizők a jövőben legalább pontos információkkal indulhatnak neki az egyetemi tanulmányaiknak.

Fontos, hogy a történtekből mindenki, akit illet, a tényleges autonómiáért küzdő Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) is levonja a tanulságot.

A VMDP évek óta hangoztatja, hogy a háromgyökerű MNT nem lehet legitim képviselője a magyar érdekeknek. Nem, mert a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) engedékenységének következményeként az MNT melyben a demokrácia elveinek megcsúfolásával, ott vannak a szerb pártok által megbízott kakukkfiókák is. Ezért a testület nem lehet igazi képviselője a vajdasági magyar nemzetrész identitása megőrzése szempontjából fontos érdekeknek.

A gond a harmadik gyökér. Az, hogy az MNT-be a magyar pártok jelöltjei mellett, a szerb pártok, külön az erre a célra létrehozott civilszervezeteik jelöltjein keresztül, ma is benn vannak az MNT-ben. Ez a baj sokak számára nem is volt érzékelhető mindaddig, amíg a VMSZ „stratégiai partnerségben” együttműködött az országos szinten hatalmi helyzetben levő Tadić-féle Demokrata Párttal (DS). Csakhogy most más a helyzet. A magyar kisebbség önkormányzatának becézett MNT maradt az egyetlen, bizonyos közfelhatalmazással bíró képviseleti testület, amelyben fennmaradt a régi (a májusi választások előtti) hatalmi struktúra. Az, rendjén is lenne, hogy a VMSZ a veszett fejsze nyele után kapkodva, most ki akar bújni ebből a politikailag is természetellenes kötelékből. Ha a VMSZ illetékes testülete felmondja a DS-el még a 2008-as választásokat követően balkézre megkötött szerződést, maga a párt, ha megkésve is, szabaddá válik. S közeledhet a hatalmi párttá avanzsált Nikolić-vezette Szerb Haladó Párthoz (SNS).

De, mi legyen a szegény MNT-vel, amely nem tudja egyszerűen eltávolítani (kizárni) a DS (magyar nemzetiségű) pártkatonáit? Nagy kérdés, nem isszák-e meg Korheczék a levét az immár idejét múlt DS-el zajló közösködésnek? Különösen, ha az SNS hatalmi szóval igyekezik majd megszabadulni a DS maradványaitól az MNT-ben is?

Íme, még egy ok arra, hogy a VMSZ és az MNT szakértői, akár törvénymódosítás kezdeményezésével igyekezzenek megszabadulni a koloncként nyakunkon maradt DS-es és az azokhoz közeli szerb pártok MNT-beli rezidenseitől.

Ideje lenne, végre napirendre tűzni az MNT-vel kapcsolatos elvi gondokat, s meghatározni a további teendőket. Ezt a nem könnyű munkát a VMSZ által szervezett és szervezendő további vajdasági magyar politikai dzsemborik részvevői nem tudják elvégezni. Mert a Nemzeti Együttműködés Rendszerével (NER) összhangban, politikailag releváns megoldást csak a vajdasági magyar pártok közös megegyezése hozhat.

Ágoston András

Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf. 197. szám, 2012. szeptember 20. 

Egyenlő eséllyel

Dr. Korhecz Tamás: Azokat a magyar ajkú hallgatókat, akik a Jogi Karra önhibájukon kívül nem jutottak be a költségvetés terhére, kárpótolni kell

Az Újvidéki Egyetem Jogi Karán az idén szerb nyelvből és irodalomból voltak kénytelenek felvételizni a magyar hallgatók is. Igaz, hogy anyanyelvükön kapták meg a kérdéseket, de ez az esélyegyenlőség durva megsértése, mert nem ezekre a feladatokra készültek fel. Emiatt egyikük sem jutott be tandíjmentes kategóriában a karra. A fakultás egy 2001 óta fennálló gyakorlatot rúgott fel ezzel a lépésével. Csütörtöki számunkban dr. Miroslav Vesković, az Újvidéki Egyetem rektora azt nyilatkozta , nem történt szabálytalanság a Jogi Karon. Mint azt dr. Korhecz Tamástól, a Magyar Nemzeti Tanács elnökétől megtudtuk, az üggyel kapcsolatban a köztársasági ombudsman előtt folyik az eljárás. S arról is értesülhettünk tőle, hogy az MNT olyan javaslatot juttatott el a Jogi Karhoz, hogy a történelem mellett a jövőben ne irodalmi és nyelvi kérdések szerepeljenek a felvételin, hanem más tantárgyból szervezzék meg a vizsgát, természetesen magyar nyelven és a többi kisebbség nyelvén is.

A Magyar Nemzeti Tanács augusztusi ülésén fogadta el az Újvidéki Egyetem Jogi Karán az idei felvételi vizsga első körében elkövetett váratlan szabálytalanság, jogfosztás kapcsán megfogalmazott záradékot. Ebben – mint lapunknak az ülésről készült tudósításában olvasható – az MNT felkéri az Újvidéki Egyetem rektorát, az Újvidéki Egyetem Jogi Karának dékánját és egyetemi tanácsát, hogy a második iratkozási körben biztosítsa a felvételi vizsga megismételt megszervezését magyar nyelven, történelemből, valamint magyar nyelvből és irodalomból a 2001-től fennálló gyakorlatnak megfelelően, azok számára is, akiknek ez az első körben nem volt biztosított. A Tanács ezenfelül felkéri az illetékes köztársasági minisztériumot, valamint az illetékes tartományi titkárságot, hogy törvényes hatáskörei mentén hasson oda, hogy az Újvidéki Egyetem Jogi Kara a második iratkozási körben biztosítsa a felvételi vizsga megismételt megszervezését.

– Nem érkezett mindeddig egyetlen válasz sem a felkérésünkre. A Jogi Kar az ismereteink szerint a felvételi vizsga semmiféle ismétlését nem tette lehetővé a második, szeptemberi pályázati időszakban sem. A választ inkább az említett intézményeken kellene számon kérni. Nem az a döntő, hogy válaszolnak-e, hanem az, hogy mit – hallottuk Korhecz Tamástól.

– Biztos tudomásom van arról, hogy ez ügyben a felvételivel kapcsolatos hiányosságokra vonatkozóan a köztársasági ombudsman előtt folyik a jogsértési eljárás. S ismereteim szerint a köztársasági oktatási minisztérium és az illetékes tartományi oktatási titkárság is – megkeresésünk nyomán – szintén vizsgálódást folytat – tudtuk meg az MNT elnökétől.

A jövőre vonatkozóan Korhecz Tamás elmondta: a Magyar Nemzeti Tanács a Jogi Karhoz olyan javaslatot juttatott el, hogy a jövőben ne anyanyelvből legyen a felvételi a történelem mellett, hanem az emberi jogok és alkotmányos ismeretek középiskolai tantárgyból szervezzék meg azt szerb nyelven és a kisebbségek nyelvén is.

– Közvetett úton hozzánk eljutott információk alapján ez a kezdeményezésünk megértésre talált a Jogi Karon. Amennyiben ezt a kar beépíti a saját belső jogszabályaiba, az a jövőben minden bizonnyal elkerülhetővé tenné a félreértéseket, a konfliktusokat, diszkriminációt a felvételi vizsga kapcsán – szögezte le Korhecz.

Dr. Korhecz fontosnak tartja a történtekkel kapcsolatban a felelősség megállapítását. S mint hangsúlyozta, nem mondtak le erről a kilenc fiatalról, akik a Jogi Karra felvételiztek. El kell mondani azt is, hogy csak hármuk esetében van ennek a jogsértésnek konkrét, közvetlen következménye, hogy emiatt nem jutottak be a költségvetés terhére a Karra. A többiek esetében ez a jogsértés megléte nem hatott ki ilyen konkrétan a felvételi eredményre. Az említett 3 hallgató esetében, akik önhibájukon kívül kerültek ilyen helyzetbe, a tandíjfizetés miatt kárpótolni kell, akárhogyan is végződik az ombudsmani vizsgálat, akármilyen intézkedéseket is foganatosít a minisztérium, a titkárság, megtaláljuk az összeg megtérítésének a módját.

Mihályi Katalin

Magyar Szó, 2012. szeptember 22., 9. o.