Nem történt szabálytalanság a Jogi Karon
Nagy port
kavart a nyár elején, hogy az Újvidéki Egyetem Jogi Karán szerb nyelvből és
irodalomból voltak kénytelenek fölvételizni a magyar hallgatók is. A Magyar
Nemzeti Tanács jogsértést emlegetett, a Jogi Kar viszont azzal érvelt, hogy a
vonatkozó szabályok csak arra kötelezik őket, hogy mindenki számára lehetővé
tegyék az anyanyelvű felvételit. Magyarán: a kar szerint nincs azzal semmi
gond, hogy „magyarul, de szerbből” kellett felvételizniük a magyar ajkú
diákoknak. A nyári hírverést követően az ügy elcsendesedett, senki nem beszélt
már arról, hogy sikerült-e megállapodásra jutni a jövőre nézve. Miroslav
Veskovićot, az Újvidéki Egyetem rektorát kérdeztük az ügy kapcsán.
Kérdéseinkre írásban kaptunk választ.
A nyári felvételi
időszakban szóváltásra került sor a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és a Jogi Kar
dékánja között. A vitát az váltotta ki, hogy a magyar diákok számára nem tették
lehetővé, hogy magyar nyelvből és irodalomból felvételizzenek, miként ezt az
elmúlt tíz év során tehették. Ön távol tartotta magát ettől a szócsatától.
Miért?
– Emlékeztetni szeretnék arra, hogy e kérdés
kapcsán nemcsak a Jogi Kar dékánja és én szólaltunk meg az általunk vezetett
intézmények nevében, hanem a Tartományi Ombudsman is, aki a médiában
megjelentek alapján reagált, valamint a Tartományi Tudományügyi,
Technológiafejlesztési és Felsőoktatási Titkárság is. Az egyetem és a kar
elmagyarázta, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozók beiratkozását az egyetem
előírásai szabályozzák, melyek szerint azok a jelöltek, akik olyan nemzeti
kisebbséghez tartoznak, amelynek a nyelve hivatalos használatban van Vajdaság
AT területén, saját kérésre felvételizhetnek anyanyelvükön. A tartományi
ombudsman pedig, miután betekintést nyert a mérvadó dokumentumokba,
megállapította, hogy nem történt szabálytalanság a konkrét esetben. Ezúton is
szeretném üzenni a jövendőbeli fölvételezőinknek, hogy a felvételi és a
beiratkozás részleteit érintő pontos, teljes és időben történő információk
legbiztosabb és egyetlen releváns helye a kar, amely iránt a jelölt érdeklődik
– függetlenül attól, mely karról, tantárgyról vagy stúdiumról van szó.
Mit gondol a vitázó felek érveiről?
– Nem szeretnék a másik fél érveinek és
indítékainak értelmezésébe belefogni, szeretném viszont elmondani, hogy a
beiratkozási folyamatot mi nagyon komolyan vesszük, a kari szabályokat és a
pályázati felhívást teljes mértékben tiszteletben tartjuk. Odafigyelünk arra
is, hogy egyetlen jelentkezőt se érjen megkülönböztetés, és ne sérüljenek
törvényes jogai. Ugyanakkor mi egy nyitott intézmény vagyunk, amely bármikor
kész a párbeszédre, a beszélgetésre és a megegyezésre. Végezetül, örömömre
szolgál, hogy az ügy kapcsán más mérvadó intézmények is megszólaltak.
Milyen felhatalmazásokkal bír maga a rektor, illetve az egyetem rektorátusa, ha ehhez az ügyhöz hasonló viták alakulnak ki? Vagyis: milyen mértékben függetlenek az Újvidéki Egyetem karai magától az egyetemtől?
Milyen felhatalmazásokkal bír maga a rektor, illetve az egyetem rektorátusa, ha ehhez az ügyhöz hasonló viták alakulnak ki? Vagyis: milyen mértékben függetlenek az Újvidéki Egyetem karai magától az egyetemtől?
–Karaink túlnyomó többsége önálló jogi személy.
Mindazonáltal egyetemünkön nagy hagyománya van a kölcsönös koordinációnak,
irányításnak és megegyezésnek. Ugyanakkor bizonyos dolgokról közvetlenül az
egyetem, illetve az egyetem különböző szervei döntenek, melyek munkájában részt
vesznek az egyetem összes intézményének képviselői. A felvételire vonatkozóan
egy egységes szabályzat van érvényben, amelyet az Egyetemi Szenátus hozott meg,
és amely minden karra egyformán vonatkozik. Emellett a felsőoktatásról szóló
törvény előirányozza, hogy az egyetem írja ki a felvételi pályázatot, vagyis
nem az egyes karok külön-külön. Világos, hogy e tekintetben maga a törvényhozó
is egy központosított megoldást irányzott elő, amelynek szavatolnia kell az
egységes szabályrendszer alkalmazását és koordinálását az egyetem szintjén, és
mi ezt messzemenőkig tiszteletben tartjuk és alkalmazzuk.
Hogyan zárult ez a történet a Jogi Kar körül? Ha
pontosak az információink, Ön találkozott az ügy kapcsán az MNT elnökével.
Született-e kivitelezhető megoldás?
– Az MNT, a Rektorátus, a szóban forgó kar és az
illetékes tartományi titkárság közös koordinációjával arra fogunk törekedni,
hogy olyan adekvát megoldást találjunk, amely a szabályok tiszteletben tartása
mellett lehetővé teszi, hogy a fiatalok új tudást szerezzenek.
Magyar Szó, 2012. szeptember 20., 5. o.
Szegény MNT
Pontosabban, szegények a Jogi Karra jelentkezett felvételiző magyar
érettségiző jogászjelöltek. Akikről ebben a pillanatban sem a vajdasági, sem a
szélesebb magyar közvélemény nem tudja, hogy a balul végződött, szerb
irodalomból magyar nyelven tett (főleg sikertelen) felvételi után mi lett a
sorsuk.
A baj az, s ez a Magyar Szó tradicionálisan felemás hozzáállásának
újabb szomorú megnyilvánulása, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökének vehemens
megnyilvánulását követően, mintha mi sem történt volna.
Ahogy ezt Pressburger Csaba a Magyar Szó nemzeti elhajlással
semmiképpen sem vádolható volt szerkesztője, ma munkatársa által jegyzett alább
közölt interjúból megtudhatjuk, minden a legnagyobb rendben van. A magyarok meg
vessenek magukra, ha az MNT jól megfizetett tisztségviselőinek téves
információira hagyatkoznak. A jövőben, mielőtt felvételre jelentkeznek az
újvidéki Jogi Karra, jól nézzenek utána, vajon abban a pillanatban melyik
előírás szerint értékelik majd teljesítményüket a mai (szerb nemzetiségű)
Horger tanár urak.
Nem mintha a pórul járt felvételiző magyarok ügye számunkra nem lenne
fontos, de nézzük meg azt is mi az, ami ebben az esetben igencsak megtépázta az
MNT tekintélyét. A legérzékenyebb ponton. Úgy, hogy a buktát most nem lehet eltussolni.
A Magyar Szónak az újvidéki egyetem rektorával készült interjúja
világossá teszi: a lóvá tett egyetemi hallgatók sorsa, s az MNT lamentálása, az
újvidéki egyetem szerb urait hidegen hagyják.
Az MNT vezetői megkísérelhetik beváltani ígéretüket, s az ügyet jogi
úton viszik tovább. Csakhogy ezzel minden bizonnyal elkéstek. Marad a
sopánkodás. Reméljük, hogy Korhecz Tamás a rektori kinyilatkoztatás után az
egyetlen jó megoldást választja: elismeri a mulasztást és ami még fontosabb,
arra törekszik, hogy a felvételizők a jövőben legalább pontos információkkal
indulhatnak neki az egyetemi tanulmányaiknak.
Fontos, hogy a történtekből mindenki, akit illet, a tényleges
autonómiáért küzdő Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) is levonja a
tanulságot.
A VMDP évek óta hangoztatja, hogy a háromgyökerű MNT nem lehet legitim
képviselője a magyar érdekeknek. Nem, mert a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ)
engedékenységének következményeként az MNT melyben a demokrácia elveinek megcsúfolásával,
ott vannak a szerb pártok által megbízott kakukkfiókák is. Ezért a testület nem
lehet igazi képviselője a vajdasági magyar nemzetrész identitása megőrzése
szempontjából fontos érdekeknek.
A gond a harmadik gyökér. Az, hogy az MNT-be a magyar pártok jelöltjei
mellett, a szerb pártok, külön az erre a célra létrehozott civilszervezeteik
jelöltjein keresztül, ma is benn vannak az MNT-ben. Ez a baj sokak számára nem
is volt érzékelhető mindaddig, amíg a VMSZ „stratégiai partnerségben” együttműködött
az országos szinten hatalmi helyzetben levő Tadić-féle Demokrata Párttal (DS).
Csakhogy most más a helyzet. A magyar kisebbség önkormányzatának becézett MNT
maradt az egyetlen, bizonyos közfelhatalmazással bíró képviseleti testület,
amelyben fennmaradt a régi (a májusi választások előtti) hatalmi struktúra. Az,
rendjén is lenne, hogy a VMSZ a veszett fejsze nyele után kapkodva, most ki
akar bújni ebből a politikailag is természetellenes kötelékből. Ha a VMSZ
illetékes testülete felmondja a DS-el még a 2008-as választásokat követően
balkézre megkötött szerződést, maga a párt, ha megkésve is, szabaddá válik. S
közeledhet a hatalmi párttá avanzsált Nikolić-vezette Szerb Haladó Párthoz (SNS).
De, mi legyen a szegény MNT-vel, amely nem tudja egyszerűen
eltávolítani (kizárni) a DS (magyar nemzetiségű) pártkatonáit? Nagy kérdés, nem
isszák-e meg Korheczék a levét az immár idejét múlt DS-el zajló közösködésnek?
Különösen, ha az SNS hatalmi szóval igyekezik majd megszabadulni a DS
maradványaitól az MNT-ben is?
Íme, még egy ok arra, hogy a VMSZ és az MNT szakértői, akár törvénymódosítás
kezdeményezésével igyekezzenek megszabadulni a koloncként nyakunkon maradt
DS-es és az azokhoz közeli szerb pártok MNT-beli rezidenseitől.
Ideje lenne, végre napirendre tűzni az MNT-vel kapcsolatos elvi
gondokat, s meghatározni a további teendőket. Ezt a nem könnyű munkát a VMSZ
által szervezett és szervezendő további vajdasági magyar politikai dzsemborik
részvevői nem tudják elvégezni. Mert a Nemzeti Együttműködés Rendszerével (NER)
összhangban, politikailag releváns megoldást csak a vajdasági magyar pártok
közös megegyezése hozhat.
Ágoston András
Vajdasági
Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf. 197. szám, 2012. szeptember 20.
Egyenlő eséllyel
Dr. Korhecz Tamás: Azokat a magyar ajkú
hallgatókat, akik a Jogi Karra önhibájukon kívül nem jutottak be a költségvetés
terhére, kárpótolni kell
Az Újvidéki Egyetem
Jogi Karán az idén szerb nyelvből és irodalomból voltak kénytelenek
felvételizni a magyar hallgatók is. Igaz, hogy anyanyelvükön kapták meg a
kérdéseket, de ez az esélyegyenlőség durva megsértése, mert nem ezekre a feladatokra
készültek fel. Emiatt egyikük sem jutott be tandíjmentes kategóriában a karra.
A fakultás egy 2001 óta fennálló gyakorlatot rúgott fel ezzel a lépésével.
Csütörtöki számunkban dr. Miroslav Vesković, az Újvidéki Egyetem rektora azt
nyilatkozta , nem történt szabálytalanság a Jogi Karon. Mint azt dr. Korhecz
Tamástól, a Magyar Nemzeti Tanács elnökétől megtudtuk, az üggyel kapcsolatban a
köztársasági ombudsman előtt folyik az eljárás. S arról is értesülhettünk tőle,
hogy az MNT olyan javaslatot juttatott el a Jogi Karhoz, hogy a történelem
mellett a jövőben ne irodalmi és nyelvi kérdések szerepeljenek a felvételin,
hanem más tantárgyból szervezzék meg a vizsgát, természetesen magyar nyelven és
a többi kisebbség nyelvén is.
A Magyar Nemzeti Tanács
augusztusi ülésén fogadta el az Újvidéki Egyetem Jogi Karán az idei felvételi
vizsga első körében elkövetett váratlan szabálytalanság, jogfosztás kapcsán
megfogalmazott záradékot. Ebben – mint lapunknak az ülésről készült
tudósításában olvasható – az MNT felkéri az Újvidéki Egyetem rektorát, az
Újvidéki Egyetem Jogi Karának dékánját és egyetemi tanácsát, hogy a második
iratkozási körben biztosítsa a felvételi vizsga megismételt megszervezését
magyar nyelven, történelemből, valamint magyar nyelvből és irodalomból a
2001-től fennálló gyakorlatnak megfelelően, azok számára is, akiknek ez az első
körben nem volt biztosított. A Tanács ezenfelül felkéri az illetékes
köztársasági minisztériumot, valamint az illetékes tartományi titkárságot, hogy
törvényes hatáskörei mentén hasson oda, hogy az Újvidéki Egyetem Jogi Kara a
második iratkozási körben biztosítsa a felvételi vizsga megismételt
megszervezését.
– Nem érkezett mindeddig egyetlen válasz sem a
felkérésünkre. A Jogi Kar az ismereteink szerint a felvételi vizsga semmiféle
ismétlését nem tette lehetővé a második, szeptemberi pályázati időszakban sem.
A választ inkább az említett intézményeken kellene számon kérni. Nem az a
döntő, hogy válaszolnak-e, hanem az, hogy mit – hallottuk Korhecz Tamástól.
– Biztos tudomásom van arról, hogy ez ügyben a
felvételivel kapcsolatos hiányosságokra vonatkozóan a köztársasági ombudsman
előtt folyik a jogsértési eljárás. S ismereteim szerint a köztársasági oktatási
minisztérium és az illetékes tartományi oktatási titkárság is – megkeresésünk
nyomán – szintén vizsgálódást folytat – tudtuk meg az MNT elnökétől.
A jövőre vonatkozóan Korhecz Tamás elmondta: a
Magyar Nemzeti Tanács a Jogi Karhoz olyan javaslatot juttatott el, hogy a
jövőben ne anyanyelvből legyen a felvételi a történelem mellett, hanem az
emberi jogok és alkotmányos ismeretek középiskolai tantárgyból szervezzék meg
azt szerb nyelven és a kisebbségek nyelvén is.
– Közvetett úton hozzánk eljutott információk
alapján ez a kezdeményezésünk megértésre talált a Jogi Karon. Amennyiben ezt a
kar beépíti a saját belső jogszabályaiba, az a jövőben minden bizonnyal
elkerülhetővé tenné a félreértéseket, a konfliktusokat, diszkriminációt a
felvételi vizsga kapcsán – szögezte le Korhecz.
Dr. Korhecz fontosnak tartja a történtekkel
kapcsolatban a felelősség megállapítását. S mint hangsúlyozta, nem mondtak le
erről a kilenc fiatalról, akik a Jogi Karra felvételiztek. El kell mondani azt
is, hogy csak hármuk esetében van ennek a jogsértésnek konkrét, közvetlen
következménye, hogy emiatt nem jutottak be a költségvetés terhére a Karra. A
többiek esetében ez a jogsértés megléte nem hatott ki ilyen konkrétan a
felvételi eredményre. Az említett 3 hallgató esetében, akik önhibájukon kívül
kerültek ilyen helyzetbe, a tandíjfizetés miatt kárpótolni kell, akárhogyan is
végződik az ombudsmani vizsgálat, akármilyen intézkedéseket is foganatosít a
minisztérium, a titkárság, megtaláljuk az összeg megtérítésének a módját.
Magyar
Szó, 2012. szeptember 22., 9. o.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése