November 15.

November harmadik csütörtökje
Ne gyújts rá! világnap (Füstmentes nap, Dohányzásszünet) (Svetski dan bez duvanskog dima / Smokeout Day, Smoke Out Day) 

A tradícióvá növekedett nap alapötletét 1971-re datálják, amikor Massachusetts állam kormányzója, Arthur P. Mullaney arra kérte a polgárokat, hogy egy napig ne dohányozzanak, és a pénzből, amit aznap dohányárura költöttek volna, egy helyi középiskolát támogassanak. Az ötlet megfogant, és 1976. november 18-án már az Amerikai Rákellenes Társaság (ACS) tűzte zászlajára a célt. Sikerült is egymillió embert rábírniuk, hogy egyetlen napot töltsenek el dohányzás nélkül. 1977-ben már minden állam csatlakozott a mozgalomhoz, ami ekkor kapta az egységes „Smokeout Day” elnevezést. Az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére aztán nemzetközi szinten is Füstmentes Nappá nyilvánították. A nap különböző rendezvényein azt hangsúlyozzák, hogy a dohányosoknak nincs joguk ártani nemdohányzó embertársaiknak.
A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) ajánlása alapján ezen a napon, az egész világon emberek milliói próbálnak felhagyni a dohányzás káros szenvedélyével. (Lásd még: január 31-e a dohányfüstmentes nap Szerbiában, május 31-e a nemdohányzó világnap, és november 17., a dohányzásmentes nap Magyarországon!)

November harmadik csütörtökje
A filozófia világnapja (Svetski Dan filosofije / World Philosophy Day)

Az UNESCO 2002-ben hirdette meg először a Filozófia Világnapját. Célja, hogy népszerűsítse a filozófiát, mint az emberek közötti párbeszéd, a gondolkodás és az önismeret fő eszközét.

A filozófia a bölcsesség szeretete, keresése és gyakorlása. Ha nem az, akkor nem philo-szophia. Másokat gyűlölni mindenkire nézve veszélyes és káros, ostoba dolog. A bölcs ember összefogásra törekszik, az erényeket keresi, a különbözők egymást kiegészítő oldalait kutatja, mint a karmester a hangszerek eltérő hangzásvilágát, hogy aztán harmóniává hangolhassa őket össze. Az ostoba a különbségekben a kirekesztést és elhatárolódást látja, a legtöbbször azért, mert fél.

2005-ben, a Végrehajtó Tanács 171. ülésszakán az UNESCO elfogadta a Filozófia

Interszektorális Stratégiáját, mely lépés nélkülözhetetlen volt a filozófia terén felmerülő kihívások növekedése miatt. A stratégia jelentős lépés abban az irányban, hogy az UNESCO a valóságban is az ENSZ „intellektuális és etikai lelkiismereteként” működhessen.

A stratégia összekapcsolja a párbeszédet a filozófiai elemzéssel, ösztönzi a filozófia tanítását, és támogatja a filozófiai gondolkodást és kutatást. Megvalósítását elsősorban a Humán- és Társadalomtudományok szektorának keretében, valamint más, a programban érintett szektorokkal és a Nemzeti Bizottságokkal együttműködésben tervezi az UNESCO. Az elérendő cél az eddig kifejlesztett programok összefüggő módszertani keretbe helyezése, és olyan egységes és interszektorális eljárás kialakítása, amely képes megbirkózni a világ aktuális problémáival.