November 16.

A tolerancia (türelmesség,  elfogadókészség) nemzetközi napja (Međunarodni dan tolerancije / International Day for Tolerance)

Az UNESCO kezdeményezésére az ENSZ – az 1993. évi 48/126-os számú határozattal – az 1995-ös évet a tolerancia évének nyilvánította, amikor nagyszabású nemzetközi kampányt szerveztek a tolerancia és az erőszakmentesség jegyében. 1995. november 16-án az UNESCO tagállamai elfogadták a tolerancia elveiről szóló nyilatkozatot és az ezzel kapcsolatos akciótervet. A tolerancia nemzetközi napja ebből az eseményből nőtt ki, mint évenkénti alkalom arra, hogy a toleranciára felhívjuk a figyelmet az oktatásban, társadalmi színtereken vagy a politikában, illetve megvitassuk ennek helyi vagy globális problémáit.

Az ENSZ Közgyűlése az 1996. december 12-i 51/95-ös számú határozattal hivatalosan is felszólította a tagállamokat, hogy november 16-án tartsanak tolerancia napot.

Az ENSZ kulturális világszervezete, az UNESCO – amelytől az ötlet származik – a tolerancia hiányát mutató kedvezőtlen jelenségek között említi az etnikai konfliktusok kiéleződését, a kisebbségek megkülönböztetését, valamint az idegengyűlölet megnyilvánulásait, elsősorban a menekültekkel és a menedékkérőkkel szemben. Egy toleráns társadalom alapja az egymás iránti kölcsönös tisztelet. A nevelés feladata pedig az, hogy olyan szemléletet alakítson ki, amely lehetővé teszi a világ sokszínű kultúráinak elfogadását. Ez a szemlélet a globális harmónia előmozdítására tett erőfeszítéseink sarokköve is.

Az intolerancia negatív megnyilvánulásai végigkísérték Európa történelmét is. A XX. század Európájában sok helyütt megerősödtek, nemegyszer politikai támogatást kaptak azok a csoportok, amelyek mások kirekesztését tűzték zászlajukra. A kirekesztés jelensége azonban nem tűrhető el az egyre inkább multikulturálissá váló Európában (sem). A tolerancia, a a társadalom egyik legfontosabb értéke. A tolerancia eloszlathatja a lehetséges konfliktusokat. Elejét veheti a faji vagy kulturális felsőbbrendűségi elméletek kialakulásának, és segíthet a társadalmaknak abban, hogy fokozatosan felülemelkedjenek a már régóta létező előítéleteken és negatív sztereotípiákon. A fogyatékossága, etnikai vagy vallási hovatartozása miatt kirekesztett egyént nem személyes tulajdonságai, hanem a személyisége teljességét fel nem ölelő társadalmi viselkedése alapján „ítélik” el. Olyan szerető közösségekben valósulhat meg legjobban a kiközösítettek életének jobbá tétele, ahol úgy fogadnak el mindenkit, amilyen.
Az Európa Tanács (ET) 1993. évi csúcstalálkozója – az ENSZ tolerancia évével párhuzamosan –indítványozta a rasszizmus és az intolerancia elleni év megszervezését az ET tagállamaiban és a meghívotti státusszal rendelkező országokban. 

MTVA – Sajtó- és fotóarchívum felhasználásával