Kisebbségjogi jegyzet

    

Csak szerb nyelven és cirill betűvel

               Az utóbbi három napban három vajdasági községből is értesültünk: Kizárólag a szerb nyelvet és a cirill betűs írást alkalmazzák, a latin betűs írásmódot és a nemzeti kisebbségi nyelveket pedig mellőzik.

            Először Szabadkáról – a Magyar nemzeti Tanács (MNT) székhelyéről (!!) – érkezett a hír, hogy a turisták tájékoztatását szolgáló újonnan felállított táblákat csak szerb nyelvű és cirill betűs, valamint angol nyelvű felirattal látták el. Annak ellenére, hogy községben hivatalos használatban van még a magyar és a horvát nyelv, valamint írásmód is.

            A jogsértésre Darko Sarić Lukendić, a Horvát Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke hívta fel a Tartományi Ombudsman figyelmét. A jogvédő a város turisztikai szervezetéhez intézett levélében azt ajánlotta, hogy a táblákon „az elnevezéseket a szerb nyelvű szöveg alatt, vagy attól jobbra, ugyanolyan formában és betűnagysággal írják ki a nemzeti kisebbségi nyelveken is”.[1]

            A Danas c. belgrádi napilapban megjelent írás címéből megtudjuk, hogy az új táblák kihelyezése 3,5 millió dinárba került. Azt azonban a lap már nem közli, hogy a táblák lecserélésére mikor kerül sor, ki fogja a költségeket viselni, és hogy indítanak-e eljárást a turisztikai szervezet vezetői ellen (az okozott anyagi kár megtérítése érdekében)?

            Végel László író legújabb jegyzetében arra hívja fel a figyelmet, hogy „az újvidéki (a Szerb Haladó Párt körüli szövetségből álló – B. A. megj.) városvezetőség vagy egy hónapja már leváltotta a Művelődési Központ igazgatóját, mert a cégtáblán csak latin betűkkel szerepelt az intézmény neve”. Az újonnan kinevezett ügyvezető igazgató aztán a minap „ügybuzgón kirakta az új cégtáblát, természetesen cirill betűkkel”. Jogosan veti fel Végel a kérdést: „Hol maradt a magyar vagy a szlovák nyelvű felirat a bizonyos cégtáblán? Mint ismeretes, egykor ugyanitt, mármint a legendáriumba menő Ifjúsági Tribünön, több nyelven folyt a program: a viták, az irodalmi estek” – írja Végel.[2]

            A harmadik jogsértésről szóló hírről a nagybecskereki képviselő-testület üléséről szóló tudósításból értesültünk:

            – Vass Tibor (VSZL) egyik javaslatát magyar nyelven mondta el, amit persze nem értett meg a hallgatóság többsége. A fordítást kérők számára Radovan Bulajić (SZSZP) a vkt elnöke azt mondta, hogy „arra most nincs lehetőség”. A képviselő emlékeztette a házelnököt, hogy a városban a szerb mellett hivatalos használatban van a magyar, a szlovák és a román nyelv is. Emlékeztette arra is, hogy az eskütételkor is ez történt (nem volt meg az eskü magyar szövege), ami után azt ígérték, hogy a jövőben majd lesz magyar fordító. Most megint azt mondják, hogy erre nincs lehetőség – olvasható a tudósításban.[3] (Azt most nem is taglaljuk, hogy a nagybecskereki és az újvidéki városvezetésből is teljesen kiszorították a magyarokat, ami alapjában sérti a döntéshozatalban való részvételre vonatkozó kisebbségi jogokat.)

            Örömmel vettünk tudomást arról, hogy az MNT „többféle módon támogatja a magyar nyelv nyelvhasználat érvényesítését”. Ennek érdekében külön bizottságot, hivatalos nyelvhasználati stratégiát és díjat is létrehozott. A gyakorlatban azonban számos olyan anyanyelv használati jogsértés történik, amelyekre sem az MNT, de a Várady Tibor vezette nyelvhasználati bizottság kellő időben, vagy megfelelő módon nem reagál. (Mint ahogy az említett három esetben sem emelte fel a hangját.) Arról se nincs tudomásunk, készített-e a nevezetes bizottság helyzetfelmérést a magyar nyelv hivatalos használatáról, alkalmazásáról és az ezzel kapcsolatos gyakorlati problémákról?

A három említett eset közül is a Magyar Szóból csak egyről szereztünk tudomást. Ugyanakkor a napilap legújabb (2012. december 22-i számában) egy teljes egész oldalon közli Korhecz Tamásnak, az MNT elnökének eszmefuttatását a „magyar közösség zsugorodásáról”.[4] (Ki olvas ma már egyáltalán ilyen – négy gépelt oldal, vagy 11 751 karakter – terjedelmű írásokat?)

Korhecz ebben egy újabb, ezúttal „Demográfiai Stratégiai Akcióterv” készítésével örvendeztetett meg bennünket, miközben már mindenki számára világos – de úgy látszik, hogy ez az elnökhöz még nem jutott el –, hogy a demográfiai összeomlást csak a gazdasági, társadalmi, politikai és egyéb körülmények javításával lehet megállítani.

Bozóki Antal

Újvidék, 2012. december 23.

---

[1] V. L: Potoršeno 3,5 miliona, ali pogrešno [Három és fél milliót hiába költöttek el]. Danas, 2012. december 19., 24. p.

[2] Végel László: Többnyelvűség – cirill betűkkel. Családi Kör, 2012. december 20., 9. p.

[3] K. I.: Nincs magyar Fordító a városházán. Magyar Szó, 2012. december 22., 6. p.

[4] Pesevszky Evelin: Gyerek Híján elveszünk. Magyar Szó, 2012. december 22., 16. p.