Csak szerb nyelven és cirill betűvel
Az utóbbi három napban három vajdasági
községből is értesültünk: Kizárólag a szerb nyelvet és a cirill betűs írást
alkalmazzák, a latin betűs írásmódot és a nemzeti kisebbségi nyelveket pedig
mellőzik.
Először Szabadkáról – a Magyar
nemzeti Tanács (MNT) székhelyéről (!!) – érkezett a hír, hogy a turisták
tájékoztatását szolgáló újonnan felállított táblákat csak szerb nyelvű és
cirill betűs, valamint angol nyelvű felirattal látták el. Annak ellenére, hogy
községben hivatalos használatban van még a magyar és a horvát nyelv, valamint
írásmód is.
A jogsértésre Darko Sarić Lukendić, a Horvát Nemzeti Tanács Végrehajtó
Bizottságának elnöke hívta fel a Tartományi Ombudsman figyelmét. A jogvédő a
város turisztikai szervezetéhez intézett levélében azt ajánlotta, hogy a táblákon
„az elnevezéseket a szerb nyelvű szöveg alatt, vagy attól jobbra, ugyanolyan
formában és betűnagysággal írják ki a nemzeti kisebbségi nyelveken is”.[1]
A Danas c. belgrádi
napilapban megjelent írás címéből megtudjuk, hogy az új táblák kihelyezése 3,5
millió dinárba került. Azt azonban a lap már nem közli, hogy a táblák lecserélésére
mikor kerül sor, ki fogja a költségeket viselni, és hogy indítanak-e eljárást a
turisztikai szervezet vezetői ellen (az okozott anyagi kár megtérítése
érdekében)?
Végel
László író legújabb jegyzetében arra hívja fel a figyelmet, hogy „az
újvidéki (a Szerb Haladó Párt körüli szövetségből álló – B. A. megj.)
városvezetőség vagy egy hónapja már leváltotta a Művelődési Központ igazgatóját,
mert a cégtáblán csak latin betűkkel szerepelt az intézmény neve”. Az újonnan
kinevezett ügyvezető igazgató aztán a minap „ügybuzgón kirakta az új cégtáblát,
természetesen cirill betűkkel”. Jogosan veti fel Végel a kérdést: „Hol maradt a
magyar vagy a szlovák nyelvű felirat a bizonyos cégtáblán? Mint ismeretes,
egykor ugyanitt, mármint a legendáriumba menő Ifjúsági Tribünön, több nyelven
folyt a program: a viták, az irodalmi estek” – írja Végel.[2]
A harmadik jogsértésről szóló hírről
a nagybecskereki képviselő-testület üléséről szóló tudósításból értesültünk:
– Vass Tibor (VSZL) egyik javaslatát magyar nyelven mondta el, amit persze nem
értett meg a hallgatóság többsége. A fordítást kérők számára Radovan Bulajić
(SZSZP) a vkt elnöke azt mondta, hogy „arra most nincs lehetőség”. A képviselő emlékeztette
a házelnököt, hogy a városban a szerb mellett hivatalos használatban van a
magyar, a szlovák és a román nyelv is. Emlékeztette arra is, hogy az
eskütételkor is ez történt (nem volt meg az eskü magyar szövege), ami után azt
ígérték, hogy a jövőben majd lesz magyar fordító. Most megint azt mondják, hogy
erre nincs lehetőség – olvasható a tudósításban.[3]
(Azt most nem is taglaljuk, hogy
a nagybecskereki és az újvidéki városvezetésből is teljesen kiszorították a
magyarokat, ami alapjában sérti a döntéshozatalban való részvételre vonatkozó
kisebbségi jogokat.)
Örömmel vettünk tudomást arról, hogy
az MNT „többféle módon támogatja a magyar nyelv nyelvhasználat érvényesítését”.
Ennek érdekében külön bizottságot, hivatalos nyelvhasználati stratégiát és díjat is
létrehozott. A gyakorlatban azonban számos olyan anyanyelv használati jogsértés
történik, amelyekre sem az MNT, de a Várady Tibor vezette nyelvhasználati
bizottság kellő időben, vagy megfelelő módon nem reagál. (Mint ahogy az
említett három esetben sem emelte fel a hangját.) Arról se nincs tudomásunk,
készített-e a nevezetes bizottság helyzetfelmérést a magyar nyelv hivatalos
használatáról, alkalmazásáról és az ezzel kapcsolatos gyakorlati problémákról?
A három említett eset közül is a Magyar
Szóból csak egyről szereztünk tudomást. Ugyanakkor a napilap legújabb
(2012. december 22-i számában) egy teljes egész oldalon közli Korhecz Tamásnak, az MNT elnökének eszmefuttatását
a „magyar közösség zsugorodásáról”.[4]
(Ki olvas ma már egyáltalán ilyen – négy gépelt oldal, vagy 11 751 karakter
– terjedelmű írásokat?)
Korhecz ebben egy újabb, ezúttal „Demográfiai Stratégiai Akcióterv”
készítésével örvendeztetett meg bennünket, miközben már mindenki számára
világos – de úgy látszik, hogy ez az elnökhöz még nem jutott el –, hogy a
demográfiai összeomlást csak a gazdasági, társadalmi, politikai és egyéb
körülmények javításával lehet megállítani.
Bozóki Antal
Újvidék, 2012. december 23.
[1] V. L: Potoršeno 3,5 miliona, ali pogrešno
[Három és fél milliót hiába költöttek el]. Danas,
2012. december 19., 24. p.
[2] Végel László: Többnyelvűség – cirill betűkkel.
Családi Kör, 2012. december 20., 9.
p.
[3] K. I.: Nincs magyar Fordító a városházán. Magyar Szó, 2012. december 22., 6. p.
[4] Pesevszky Evelin: Gyerek Híján elveszünk. Magyar Szó, 2012. december 22., 16. p.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése