Mintegy tíz volt – főként német származású -
apatini földbirtokos és gyáriparos követeli a vagyonának a visszaszármaztatását
vagy az elvett mezőgazdasági földterület, hajók és gyárak utáni kártalanítást,
ugyanakkor az egykori német vagyon visszaszármaztatásában érintettek azt
állítják, hogy a restitúció során számos törvényes és eljárásbeli akadályba
ütköznek.
Annak ellenére, hogy nemzeti hovatartozástól függetlenül minden gazdag ember vagyonát konfiszkálták, a vajdasági németek leszármazottai azt állítják, hogy őket károsították meg a legjobban, mert azon túlmenően, hogy a családjaikat megfosztották teljes vagyonuktól, a rehabilitációs eljárásban tőlük most sokkal több dokumentumot követelnek – írja Sofija P. Špero a Blic január 14-ei számában.
- Arra való tekintettel, hogy a németeket, mint a II. Világháború miatt bűnös nemzetet kollektív elítélték, továbbá, hogy a konfiszkációról szóló törvény és az AVNOJ második ülésének határozatai alapján a háború után mindent elvettek tőlük a házaktól, földtől, állatállománytól kezdve a hajókig és gyárakig, most minderre ráadásként a német nemzetiségűek számára a restitúciós folyamat rendkívül bonyolult, mivel egyenként kell átesniük a rehabilitációs eljáráson – állítja Boris Mašić, az apatini Adam Berenz német egyesület elnöke.
-Linzben tartottam egy előadást, ahol azt láttam, hogy a valamikori apatiniak leszármazottai érzelmekkel telve élik meg a restitúciót, és azon a véleményen vannak, hogy mivel nem vettek részt a háborús viszályokban, sokakat igazságtalanul ítéltek el – hangsúlyozza Mašić, és rámutat arra is, hogy a birtokok visszaszerzésében érdekelt udódoknak Vajdaság-szerte a levéltárakban kell összegyűjteniük a dokumentumokat, de a Duna-menti németek egyesületei által a Linz-beli Hasch iroda vagy az újvidéki Božić iroda segítségével is beszerezhetik azokat.
Az egyesület elnöke szerint számos nagybirtokos érdekelt az ősei birtokába való beruházásokban, ez pedig hozzájárulhat azoknak a vidékeknek a fellendítéséhez, ahonnan származnak:
-A most Kanadában sikeresen gazdálkodó, vidékünkön valamikor híres és gazdag szondi Wellenreiter család ellátogatott szülőföldjére és érdeklődött a beruházási lehetőségek iránt – folytatja Mašić, és megemlíti a bácsszentiváni (prigrevicai) Lenz család esetét is. Ennek a családnak több mint 200 hold termőföld és számos ingatlan volt a tulajdonában és az utódok most örömmel ruháznának be ezen az Apatin-közeli településen.
-A legnagyobb kártérítést feltehetően a széles körökben ismert apatini Kramer család örökösei követelik majd, hiszen az apatini hajógyár is ennek a családnak a tulajdonában volt – közli az egyesület elnöke, aki számára ismeretes az az adat is, hogy 20 hajó után az apatini hajógyár egykori részvényesei közül több más apatini is igényt tart a kártérítésre. Ugyanakkor arra figyelmezteti a közvéleményt, hogy nem kell félni a restitúciótól, mert csak az állami tulajdonban levő vagyont származtatják vissza közvetlenül, miközben a már magánosított termőföld, házak, gyárak után az állam kötvényeket ad az egykori tulajdonosoknak. Sőt, mint mondja, jobb, ha a földekkel az egykori tulajdonosok rendelkeznek és ők fektetnek be, mint a hazai mágnások, mint amilyen Mišković és Šarić, miközben az államnak is haszna lenne, mert meg tudná fizettetni az adókat és más járulékokat. A volt tulajdonosoknak egész Szerbia területén eddig visszaszármaztatott 3 000 hektár termőföldből az államnak nagyobb haszna lesz, mint azon több ezer hektárnyi termőföld után, amit a gyanús tőkével rendelkező hazai mágnások vásároltak meg – állítja Mašić.
Annak ellenére, hogy nemzeti hovatartozástól függetlenül minden gazdag ember vagyonát konfiszkálták, a vajdasági németek leszármazottai azt állítják, hogy őket károsították meg a legjobban, mert azon túlmenően, hogy a családjaikat megfosztották teljes vagyonuktól, a rehabilitációs eljárásban tőlük most sokkal több dokumentumot követelnek – írja Sofija P. Špero a Blic január 14-ei számában.
- Arra való tekintettel, hogy a németeket, mint a II. Világháború miatt bűnös nemzetet kollektív elítélték, továbbá, hogy a konfiszkációról szóló törvény és az AVNOJ második ülésének határozatai alapján a háború után mindent elvettek tőlük a házaktól, földtől, állatállománytól kezdve a hajókig és gyárakig, most minderre ráadásként a német nemzetiségűek számára a restitúciós folyamat rendkívül bonyolult, mivel egyenként kell átesniük a rehabilitációs eljáráson – állítja Boris Mašić, az apatini Adam Berenz német egyesület elnöke.
-Linzben tartottam egy előadást, ahol azt láttam, hogy a valamikori apatiniak leszármazottai érzelmekkel telve élik meg a restitúciót, és azon a véleményen vannak, hogy mivel nem vettek részt a háborús viszályokban, sokakat igazságtalanul ítéltek el – hangsúlyozza Mašić, és rámutat arra is, hogy a birtokok visszaszerzésében érdekelt udódoknak Vajdaság-szerte a levéltárakban kell összegyűjteniük a dokumentumokat, de a Duna-menti németek egyesületei által a Linz-beli Hasch iroda vagy az újvidéki Božić iroda segítségével is beszerezhetik azokat.
Az egyesület elnöke szerint számos nagybirtokos érdekelt az ősei birtokába való beruházásokban, ez pedig hozzájárulhat azoknak a vidékeknek a fellendítéséhez, ahonnan származnak:
-A most Kanadában sikeresen gazdálkodó, vidékünkön valamikor híres és gazdag szondi Wellenreiter család ellátogatott szülőföldjére és érdeklődött a beruházási lehetőségek iránt – folytatja Mašić, és megemlíti a bácsszentiváni (prigrevicai) Lenz család esetét is. Ennek a családnak több mint 200 hold termőföld és számos ingatlan volt a tulajdonában és az utódok most örömmel ruháznának be ezen az Apatin-közeli településen.
-A legnagyobb kártérítést feltehetően a széles körökben ismert apatini Kramer család örökösei követelik majd, hiszen az apatini hajógyár is ennek a családnak a tulajdonában volt – közli az egyesület elnöke, aki számára ismeretes az az adat is, hogy 20 hajó után az apatini hajógyár egykori részvényesei közül több más apatini is igényt tart a kártérítésre. Ugyanakkor arra figyelmezteti a közvéleményt, hogy nem kell félni a restitúciótól, mert csak az állami tulajdonban levő vagyont származtatják vissza közvetlenül, miközben a már magánosított termőföld, házak, gyárak után az állam kötvényeket ad az egykori tulajdonosoknak. Sőt, mint mondja, jobb, ha a földekkel az egykori tulajdonosok rendelkeznek és ők fektetnek be, mint a hazai mágnások, mint amilyen Mišković és Šarić, miközben az államnak is haszna lenne, mert meg tudná fizettetni az adókat és más járulékokat. A volt tulajdonosoknak egész Szerbia területén eddig visszaszármaztatott 3 000 hektár termőföldből az államnak nagyobb haszna lesz, mint azon több ezer hektárnyi termőföld után, amit a gyanús tőkével rendelkező hazai mágnások vásároltak meg – állítja Mašić.
http://www.vajma.info/cikk/tukor/5392/Elobb-vissza-a-vagyont--utana-beruhazunk-8211-uzenik-az-apatini-nemetek-leszarmazottai.html,
2013. január 15. [13:28]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése