Január 18.

70 éve, 1943. január 18-án törték át a szovjet csapatok a Leningrád körüli, két éve tartó német blokádot.

A körülzárt városban mintegy egymillió ember lett a fagy, az éhezés és a német ágyúzás áldozata, de a németek nem foglalhatták el a várost.
A náci Harmadik Birodalom 1941. június 22-én támadta meg a Szovjetuniót. A Leningrád elfoglalásával megbízott Északi Hadseregcsoport már augusztusra megközelítette a város külső védelmi vonalait, szeptember 2-án a német csapatok a város előterében jártak, a Névát 8-án érték el, megkezdték Leningrád közvetlen ostromát, míg a velük együttműködő finn egységek elfoglalták Viborgot. Hitlernek a Moszkva elleni offenzívához erőket kellett elvonnia innen, így a hárommilliós Leningrád teljes körülzárása és kiéheztetése mellett döntött. (A várost 35 km hosszú barikád és 625 km lövészárok védte.) A németek 1941. szeptember 8-án elfoglalták a Ladoga-tó déli partján fekvő Slisszelburgot, így teljessé vált a blokád. 1941 decemberében és 1942 januárjában már naponta 3-4000 ember halt éhen a városban, az éhínséget fűtőanyaghiány és rendkívüli hideg időjárás is súlyosbította (1942-43 telén -40 Celsius fokot is mértek).

1942 tavaszára a helyzet valamennyire normalizálódott; ismét működni kezdtek a gyárak, élelmiszersegélyek érkeztek, s némi növénytermesztés is beindult. Az év végéig másfél millió embernek sikerült kimenekülnie a blokádgyűrűbe zárt városból. A leningrádi frontvonal a német támadás megállítása után, 1941. október elejétől évekig nem változott lényegesen. A szárazföldi blokádot 1943. január 18-án sikerült áttörni (az Iszkra - Szikra - fedőnevű hadművelet koordinálását Vorosilov marsallra bízták, a közvetlen előkészítési munkálatokban részt vett Zsukov hadseregtábornok is), helyreállították a város szárazföldi összeköttetését az országgal, a Ladoga-tónál mintegy 8-10 kilométer szélességű folyosó került szovjet kézbe, ezen kiépítettek egy vasútvonalat is. Normalizálódott Leningrád lakosságának ellátása.
A blokád részleges áttörése után a szovjet fölmentő támadásra csak 1944. január 27-én került sor, amikor a Vörös Hadsereg a balti államok területére szorította vissza a németeket. Ezen a napon 324 ágyú össztüze jelezte a hihetetlen szenvedéseken átesett leningrádiaknak, hogy a város 900 napos blokád után végérvényesen felszabadult, s véget ért a II. világháború történetének egyik legdrámaibb fejezete.
A 2. világháborút Dmitrij Sosztakovics is a városban élte meg, aki a blokád alatt írta 7. (Leningrádi) szimfóniáját. Anna Ahmatova költőt, aki a rádióban buzdította ellenállásra a város lakosságát a németekkel szemben, helytállásáért "Leningrád védelméért" érdemrenddel tüntették ki. A blokád alatt szenvedő Leningrádban fellépett Emil Gilelsz zongoraművész is.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

A képen: Leningrád ostroma a második világháborúban. 

Január 18., Piroska napja.

A latin Prisca névből a magyarban először Piriska, majd ebből Piroska lett. Népszerűvé Arany János tette Toldi szerelme című művével.

1270 – Meghalt Árpádházi Szent Margit, IV. Béla lánya.

1505 – Megindult a postaforgalom Németalföld, a bécsi, francia és spanyol udvar között. Franz von Taxis hozta létre, aki 1500 óta főpostamestere volt Szép Fülöpnek, Kasztília királyának és Németalföld, valamint Burgundia uralkodójának.

1882 – Megszületett Alan Alexander Milne angol író, Micimackó, Malacka és társai megalkotója.
1882 – Megszületett Sylvia Pankhurst angol szüfrazset, aki lányaival együtt küzdött a nők szavazati jogáért.

1892 – Megszületett Oliver (Norvell) Hardy amerikai komikus, a nálunk Stan és Pan (Laurel&Hardy) címmel vetített börleszksorozat párosának nagyobbik fele.

1945 – Az akkori szovjet hadsereg felszabadította a pesti gettót.
1919 – Megkezdődtek az I. világháborút lezáró béketárgyalások Versailles-ban, Franciaországban.

1926 – Meghalt Blaha Lujza színésznő, a nemzet csalogánya.

1946 – Megnyílt a II. világháború után Budapest első állandó Duna-hídja, a Kossuth-híd.
1955 – Megszületett Kevin Costner amerikai színész (Farkasokkal táncoló, Robin Hood).

Január 17., Antal napja.

A római Antónius nemzetségnév rövidítéséből származik az Antal férfinév. Jelentése valószínűleg: herceg, fejedelem, elöljáró

395 – I. (Nagy) Theodosius halála után a Római Birodalom végérvényesen kettészakadt. Theodosius, az utolsó összrómai császár, miután meghódította az egész birodalmat, legutolsó rendelkezésével felosztotta két fia, Honorius és Arcadius között.
1468 – Meghalt Szkander bég (született 1403 v. 1405, eredeti neve: Kasztrióta György), aki albán hadvezér és nemzeti hős volt. Török hadifogságba került, ahol magas tisztségig vitte, majd egyesítette és sikeresen védte Albániát.
1634 – Meghalt Szenci Molnár Albert pap, egyházi író, nyelvtudós, zsoltárköltő, műfordító. Ő készítette el az első magyar – latin szótárt.
1706 – Megszületett Benjamin Franklin író, tudós, a villámhárító feltalálója, államférfi, a Függetlenségi Nyilatkozat társszerzője és az amerikai szabadságharc résztvevője.
1773 – Cook kapitány áthajózott a Déli-sarkkörön, ő volt az első európai, aki idáig eljutott.
1775 – Megégettek 9 idős asszonyt, mint boszorkányt Lengyelországban, mert nekik tulajdonították a rossz termést.
1822 – Megszületett Anne Bronte angol írónő, költő, akinek legismertebb regényei az 1847-ben írt: Agnes Grey, és A Wildfell Hall-i bérlő. Nővérei, Emily és Charlotte Bronte, szintén írónők voltak.
1894 – Megszületett Szőnyi István Kossuth-díjas festő és grafikus, a posztnagybányai iskola vezető művésze (Zebegényi est).
1897 – Budapesten 69 éves korában meghalt Vajda János költő, publicista, az első szimbolista, akit Ady Endre „szent elődjé”-nek tekintett. Verseiből: „Gina emléke”, „Húsz év múlva”, „A vaáli erdőben”, „Nádas tavon”.

1899 – Megszületett Al Capone legendás amerikai gengszter, szeszcsempész.

Január 16., Gusztáv napja.

A skandináv eredetű német Gustav névbál származik, jelentése: harc, támasz.

1493 – Visszatért Kolumbusz első útjáról, abban a tudatban, hogy eljutott Indiába.
1547 – Az 1533 óta uralkodó IV. (Rettegett) Iván moszkvai fejedelmet egész Oroszország első cárjává koronázták.
1556 – V. Károly lemondott a német-római császári címről. Ezzel a Habsburg-dinsztia két ágra, spanyol és osztrák ágra szakadt.
1847 – Megszületett Mikszáth Kálmán író (A Noszty fiú esete Tóth Marival, Szent Péter esernyője).
1899 – Megszületett József Jolán, József Attila nővére, aki anyjuk halála után a költőt nevelte.
1934 – Hódmezővásárhelyen megszületett Gyuricza József vívó, mesteredző.
1934 – A pennsylvaniai Bradfordban megszületett Marilyn Horne amerikai operaénekesnő, mezzoszoprán, aki a San Franciscó-i Operában debütált 1960-ban.
1939 – Megjelent az első Superman-képregény.
1966 – Megszületett Hegyi Barbara színművésznő (Hány az óra, Vekker úr?).
1969 – A prágai Vencel téren – tiltakozásul a szovjet megszállás ellen – Jan Palach csehszlovák diák élve elégette magát.