40 éve, 1973. január 15-én landolt a
Holdon a szovjet Lunohod-2 legénység nélküli holdjáró.
A Lunohod (jelentése holdjáró) kerekeken járó, távirányítású szovjet holdjármű, amelynek az volt a feladata, hogy panorámafelvételeket készítsen a Hold területéről, vizsgálja a talaj fizikai-mechanikai tulajdonságait, elemezze a kőzet vegyi összetételét, és mérje a kozmikus sugárzást.
Az első holdjárót, a szovjet Lunohod-1-t az 1970. november 10-én felbocsátott Luna-17 automatikus űrállomás vitte magával, s 1970. november 17-én szállt le a Holdra. A 756 kg tömegű önjáró kutatólaboratórium 318 napon át kutatta a Hold felszínét mínusz 150 és plusz 130 Celsius fok között ingadozó hőmérséklet közepette, 210 panoráma- és több mint 20 ezer tv-képet felvételt továbbított a földi irányító központnak, mialatt 10,54 kilométert gördült. A terepjáró laboratórium energiaellátását izotópos telep biztosította, s annak kimerülésével 1971. október 4-én a holdjáró befejezte működését.
Az 1973. január 8-án útnak indult Luna-21 egy újabb holdlaboratóriumot vitt magával, a Lunohod-2 1973. január 15-én szállt le az égitesten. A 840 kg tömegű holdlaboratóriumot, amelynek műszerei között volt kamera, magnetométer, lézerreflektor is, május 8-ig összesen 37 km hosszú terepet futott be, 86 panorámafelvételt és több mint 80 ezer tv-képet készített. Magnetométere menet közben állandóan mérte a talajmágnességet, és jelentős különbséget mutatott ki a különböző helyek mágnesezettségében. A második holdjáró munkáját június 4-én túlhevülés miatt szüntette be, holdpor jutott néhány berendezésére, s emiatt belseje nem tudott lehűlni.
2010 márciusában a NASA Hold körül keringő űrszondájának felvételein megtalálták az orosz Lunohod 2 holdjárót és nyomait. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A Lunohod (jelentése holdjáró) kerekeken járó, távirányítású szovjet holdjármű, amelynek az volt a feladata, hogy panorámafelvételeket készítsen a Hold területéről, vizsgálja a talaj fizikai-mechanikai tulajdonságait, elemezze a kőzet vegyi összetételét, és mérje a kozmikus sugárzást.
Az első holdjárót, a szovjet Lunohod-1-t az 1970. november 10-én felbocsátott Luna-17 automatikus űrállomás vitte magával, s 1970. november 17-én szállt le a Holdra. A 756 kg tömegű önjáró kutatólaboratórium 318 napon át kutatta a Hold felszínét mínusz 150 és plusz 130 Celsius fok között ingadozó hőmérséklet közepette, 210 panoráma- és több mint 20 ezer tv-képet felvételt továbbított a földi irányító központnak, mialatt 10,54 kilométert gördült. A terepjáró laboratórium energiaellátását izotópos telep biztosította, s annak kimerülésével 1971. október 4-én a holdjáró befejezte működését.
Az 1973. január 8-án útnak indult Luna-21 egy újabb holdlaboratóriumot vitt magával, a Lunohod-2 1973. január 15-én szállt le az égitesten. A 840 kg tömegű holdlaboratóriumot, amelynek műszerei között volt kamera, magnetométer, lézerreflektor is, május 8-ig összesen 37 km hosszú terepet futott be, 86 panorámafelvételt és több mint 80 ezer tv-képet készített. Magnetométere menet közben állandóan mérte a talajmágnességet, és jelentős különbséget mutatott ki a különböző helyek mágnesezettségében. A második holdjáró munkáját június 4-én túlhevülés miatt szüntette be, holdpor jutott néhány berendezésére, s emiatt belseje nem tudott lehűlni.
2010 márciusában a NASA Hold körül keringő űrszondájának felvételein megtalálták az orosz Lunohod 2 holdjárót és nyomait. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Január 15.,
Lóránt napja.
A Lóránt, illetve kissé régies változata a Lóránd
férfinév a germán Roland névből keletkezett az r és a l hang felcserélésével.
Jelentése: dicsőség és merész.
1535 – VIII. Henrik bejelentette, hogy ő az anglikán
egyház feje.
1559 – Megkoronázták I. Erzsébet angol királynőt a Westminster apátságban.
1622 – Megszületett Moliere (eredeti nevén: Jean-Baptiste Poquelin) francia vígjátékíró és színész, a klasszikus francia színjátszás megteremtője (Tartuffe, A fösvény).
1857 – Megindult a Bérczy Károly által alapított Lapok a vadászat és lovászat köréből című lap, az első magyar sportlap.
1858 – Megszületett Giovanni Segantini olasz festő (Alpesi legelő).
1895 – Báró
Bánffy Dezsőt nevezték ki Magyarország miniszterelnökévé, aki tisztségét 1899.
02. 26-ig töltötte be.1559 – Megkoronázták I. Erzsébet angol királynőt a Westminster apátságban.
1622 – Megszületett Moliere (eredeti nevén: Jean-Baptiste Poquelin) francia vígjátékíró és színész, a klasszikus francia színjátszás megteremtője (Tartuffe, A fösvény).
1857 – Megindult a Bérczy Károly által alapított Lapok a vadászat és lovászat köréből című lap, az első magyar sportlap.
1858 – Megszületett Giovanni Segantini olasz festő (Alpesi legelő).
1908 – Megszületett Teller Ede magyar fizikus, az atombomba egyik kifejlesztője, a hidrogénbomba-program irányítója.
1919 – Berlinben – a Spartacus-felkelés leverése után – meggyilkolták a 47 éves Rosa Luxemburgot, lengyel-német szocialistát és írónőt. 1916-ban írta „A szociáldemokrácia válsága” című művét. „Bloody Rosa” 1918-ban kulcsszerepet játszott a Lengyel Szociáldemokrata Párt és a Spartacus Szövetség megalapításában.
1943 – Megszületett Jordán Tamás színművész.
1973 – Nixon amerikai elnök bejelentette, hogy beszüntetnek minden támadó akciót Vietnámmal szemben, és ezt a béketárgyalások előrehaladásával magyarázta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése