Kisebbségjogi jegyzet

J O G T I P R Á S

Újvidéket a politikusok eddig a multikulturalizmus városának nevezték. Úgy tűnik most ez az előszeretettel használt kifejezés értelmét veszti.  A nemzeti kisebbségek Újvidéken – miután a jogaikat sorra megnyirbálják – a miloševići idők óta már nem érzik úgy otthon magukat, mint azelőtt. 

            Amióta (2012. szeptember 13-án hajnalban) Újvidéken is leváltották a Demokrata Párt (DS/DP) vezette koalíció alkotta hatalmat és megválasztották a Szerb Haladó Párt (SNS/SZHP) körüli szövetségből álló újat – a városi képviselő testület ülésének többszöri megszakítása és a két ellentábor kölcsönös vádaskodása, sértegetése után –, a város vezetésében nincsen egyetlen magyar sem. (Emlékeztetőül: Az SZHP a Szerb Radikális Pártból – SRS/SZRP vált ki, amelynek elnöke a háborús bűnökkel vádolt, most is a hágai nemzetközi bíróság fogdájában lévő Vojislav Šešelj, alelnöke pedig Tomislav Nikolić, a mostani szerb köztársasági elnök volt.) 

Az új városi hatalom most úgy döntött, Újvidék „kultúrájának, hagyományainak és szellemiségének megőrzése érdekében (január 8-ától – B. A. megj.) cirill feliratokkal közlekednek majd a városi buszok”. Abban a városban, amely Európa kulturális fővárosa címet szerette volna megszerezni.

Ha már be akarták vezetni a cirill betűs feliratokat, műszakilag úgy is megoldható lett volna, hogy váltakozva jelennek meg a feliratok latin és cirill, vagy cirill és latin betűvel. Az igazi megoldás mégis az lett volna, ha mind a hat (elméletileg) hivatalos kisebbségi nyelven kiírják a feliratokat. (A buszokban lévőket is.) De nem ez volt a cél…

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) irányítása alatt lévő egyetlen napilapunk Cirill betűs hisztéria c. írásban számol be az eseményről (Halász Gyula, Magyar Szó, 2013. január 15., 7. o.)

             Az írás szerzője jobbára azzal foglalkozik, hogy hogyan fogják ezt a változást megélni az EXIT fesztiválra érkező turisták. Meg hogy mit mond erről néhány „újvidéki polgár”. Arról már nem szól, hogy most itt a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használatára való jogcsorbításának vagyunk a szemtanúi (és szenvedő alanyai). Hogy a szerzett jogok védelmének semmibevételét ne is említsük. Arról sem ír, hogy mit szólnak ehhez a (még) itt élő őshonos nemzeti kisebbségi közösségek tagjai?

            –  A cirill betű Szerbiai hivatalos írásmódja és logikus, hogy mindenki, aki ingyenes iskolai képzésben részesül Szerbia Köztársaság rendszerében, ismeri a szerb nyelvet. Mint ahogy logikus lenne, ha Magyarországon élnék, hogy ismerjem a latin betűket. Nem látok ebben semmi vitatni valót. Nem létezik állam a világon, amely jobban és nagyobb mértékben védelmezné a nemzeti kisebbségek jogait, mint Szerbia. Újvidéken hat hivatalos nyelv van (sic!). Mivel egyetlen nemzeti kisebbség lélekszáma nem haladja meg a lakosság 15%-át, a törvény szerint csak a szerb kellene, hogy a hivatalos nyelv legyen – nyilatkozta Borko Ilić városi alpolgármester a belgrádi Blic c. újságnak (S. Aničić: Ćirilični napisi i na autobusima / Cirill betűs feliratok az autóbuszokon is. Blic, 2013. január 14., 17. o.).

            – A munka mellett, amit végzünk, kötelesek vagyunk tiszteletben tartani Szerbia Köztársaság Alkotmányát és törvényeit. Úgy vélem, ez szép mód, hogy Újvidék polgárainak gratuláljuk a szerb újév alakalmából – véli az alpolgármester, akinek mindegyik újvidéki polgár jogait egyformán tiszteletben kellene tartania. Ilić arról viszont már nem szólt, hogy hogyan valósul meg a hat nemzeti kisebbségi nyelv hivatalos használata a közhivatalokban és egyebütt, ha már a városi buszokról is száműzték a latin betűs feliratot? Ebből már csak az következhet, hogy a kisebbségi nyelveket és a latin betűs feliratokat (amely a legtöbb itt élő nemzeti kisebbség írásmódja) mindenhonnan eltávolítják.

            Az eseményt nem hagyta viszont szó nélkül Svetislav Basara, a Danas c. belgrádi napilap kommentártora, aki jegyzetében a következőket írja:

            – A szerb Athén, vagyis Újvidék polgárait az itteni elsárgultak a napokban örömhírben részesítették, cirill betűs feliratokat kaptak az autóbuszokon, ami – ha hinni lehet bizonyos Borko Ilić polgármester helyttesnek –, «fontos lépést jelent a város kultúrájának, hagyományainak és szellemiségének megőrzése érdekében». Nem tudom, hogy a subpolgármester miért állt meg itt? Talán szerénységből, vagy ötlethiány miatt. Lehetne itt még néhány lépést tenni. Vegyük például, hogy az eddigi (nagyon valószínű külföldi gyártmányú) autódudák helyett, be lehetne építeni a dragačevói tombitákat, amelyek kellemes dallamával, például az Užičankával (uzsicei nő), a sofőrök, figyelmeztetnék a többi járművet és a gyalogosokat, a vezetőknek pedig a mondialista uniformisok helyett nemzeti viseletbe kellene öltözni. Mindaddig a nagy napig, amíg a nem szerb nemzetiségű utasoknak kiosztanák a sárga szalagot és megtiltatnák a VKKV buszaiba való bemenetelt. Ne ragadják el magukat, ne gondolják, hogy túlzok, sokan erről álmodnak – írja Basara [Svetilav Basara: Posrbljavanje JGSP / A VKKV (városi közlekedési közvállalat – B. A. megj.) elszerbesítése. Danas, 2013. január 15., 28. o.]

            Most még csak az a kérdés, hogy az újvidéki városi hatalom legújabb kisebbségellenes intézkedésével kapcsolatban megszólal-e a Magyar Nemzeti Tanács híres-nevezetes (Várady-féle) nyelvhasználati bizottsága, vagy annak valamelyik vezetője, és a Tartományi Ombudsman?  Vagy folytatódik a strucc-politika?

Bozóki Antal

Újvidék, 2013. január 16.

Cirill betűs hisztéria

Újvidéken a városi hatalom, miután az összes káderének biztosított egy-két jól fizetett állást, úgy döntött, lecseréli a városi autóbuszokon a latin útirányjelző feliratokat. Ezután, a város kultúrájának, hagyományainak és szellemiségének megőrzése érdekében cirill feliratokkal közlekednek majd a járművek.

A polgármester-helyettes büszkén nyilatkozott a városi hatalom legújabb szüleményéről, szerinte a turistáknak sem lesz gondjuk a cirill feliratú útirányjelzőkkel, mert minden autóbusznak száma is van.

Ez a kijelentés viccnek nem rossz, de ő nem annak szánta. Az elkövetkező napokban mintegy 200 autóbuszon cserélik le az útirányjelzőket.

Ezentúl az ide tévedt turisták tovább kalandozhatnak, látom már az angol vendégek feje felett a kérdőjelet, amikor megjön az autóbusz az állomásra.

(Fotó: Ótos András)

A városi hatalom lehet, még nem sütötte el a poén lényegét, nyáron, amikor az EXIT fesztiválra megérkeznek az első turisták, minden autóbusz-állomásra fordítókat alkalmazhatnának, ha beválik, akár egész évben működhet majd ez a szolgálat. Máris újabb munkahelyeket biztosítottak. A fordítók azonban nem állhatnak egész nap az állomáson, ezért, olyan „szoptatós faházikókat” tákolhatnak, mint amilyeneket az előző hatalom fabrikált a város egyes részein, a szoptatós anyukák számára. Nem rossz üzlet, hiszen mint utólag kiderült, egy-egy viskón több százezer dinárt is kereshetnének, plusz, ami nem mellékes, újabb munkahelyeket teremthetnének. Ha viszont nem jön be az autóbusz útirányjelző-fordító ötlet, akkor a meglepetés kártyájára is játszhatnak, jó történetek alakulhatnak ki majd a nyáron, amikor az „elfáradt” EXIT-látogatók felszállnak egy-két éjjeli járatra. Jövőre „az ismeretlen irányba közlekedő autóbuszok” elnevezésű turisztikai kínálat már felkapott lehet egész Európában, „i šire”.

A feliratok lecserélésével kapcsolatban több újvidéki polgárnak is kikérték a véleményét, egyeseknek mindegy milyen betűvel tüntetik fel az útirányt, másoknak viszont az a véleményük, hogy nem ez a legfontosabb dolog jelenleg.

A cirill betűs hisztéria azonban nem most kezdődött, a városi Kultúrközpont új igazgatója vezette be a legújabb trendet. Andrej Fajgelj, akit az új városi hatalom helyezett tavaly a kultúrintézmény élére, a Dveriből kizárt csoportosulás tagja. Az illető többek között úgy szerzett hírnevet egyes körökben, hogy egy projektum keretében a halott bosnyákokat számolta Angelina Jolie A vér és méz földjén című filmjében. Faljgelj ezen kívül az indítványozója volt a Nemzetközi indítvány a szerbellenesség követésére elnevezésű mozgalomnak. Miután a Kultúrközpont igazgatója lett, az első dolga az volt, hogy lecserélje az intézmény latin nyelvű feliratát. Helyébe, a város kultúrájának, hagyományainak és szellemiségének megfelelően cirill betűs feliratot és logót helyeztetett el az épületen. Tervezésre, úgy tűnik, nem sok idő jutott, a logó inkább egy múlt századi földműves szövetkezet címerére hasonlít, de kit érdekel ez, lényeg a lényeg.

HALÁSZ Gyula

Magyar Szó, 2013. január 15., 7. o.