Február 13.

Ella napja.

Az –ella végű magyar női nevek önállósult becézője. 
2008 – Hamvazószerda
Most kezdődik a húsvétot megelőző 40 napos böjt. 
1141 – Meghalt II. (Vak) Béla magyar király, akit 1115-ben - Könyves Kálmán király parancsára - apjával együtt vakítottak meg, hogy uralkodásra alkalmatlanná tegyék. 
1466 – Meghalt Donatello firenzei szobrász, a quattrocento kiemelkedő művésze. Legismertebb művei a Dávid szobor és Gattamelata lovas szobra. 
1542 – VIII. Henrik kivégeztette ötödik feleségét, Catherine Howardot nem bizonyítható házasságtörésért. 
1894 – Auguste és Louis Lumiére szabadalmaztatta a kinematográfot, amely forradalmasította a mozgófényképezés megteremtésére irányuló kísérleteket. 
1903 – Megszületett Georges Simenon világhíres francia-belga író, Maigret felügyelő kitalálója. 
1932 – Budapesten megszületett Grétsy László nyelvész, a nyelvtudományok kandidátusa. 
1933 – Megszületett Kim Novak amerikai színésznő, a Vertigo főszereplője. 
1945 – Budapest felszabadításának napja 
1945 – Újpesten megszületett Hobo (eredeti nevén: Földes László) Déri János-díjas zenész, író és színész (Kopasz kutya).

 
Február 13. - A rádió világnapja.

Az UNESCO 2011. évi közgyűlésének határozata alapján 2012-től ünnepeljük arra emlékezve, hogy 1946-ban az ENSZ ezen a napon határozott saját rádiójának létrehozásáról.

A rádió világnapjának célja, hogy felhívja a figyelmet a rádió fontosságára, mely a legszélesebb tömegekhez képes eljutni. A mozgalom arra biztatja a műsorszolgáltatókat, rádió hálózatokat, a közösségi rádiókat, hogy segítsék az információhoz való hozzáférést, ösztönözzék a szólásszabadságot.
A rádió a tömegtájékoztatás egyik legelterjedtebb és viszonylag alacsony költségvetésű eszköze. A Föld lakosságának mintegy 95%-a használja több-kevesebb rendszerességgel. A világ távoli tájain a legelesettebbek, írástudatlanok, nők, gyerekek, szegények, betegek számára is lehetőséget biztosít arra, hogy bekapcsolódjanak az információáramlásba. A természeti vagy emberi kéz által okozott katasztrófák esetén emberi életeket menthet. Az újságírók számára, akik a társadalomban közfeladatot látnak el, amikor közérdekű ügyekről tudósítanak, állást foglalnak, kritikát gyakorolnak vagy más módon hatnak az emberek véleményformálására, a rádió teret biztosíthat az információ gyors közlésére.

A fiatalok érdeklődése a rádió iránt töretlen, a statisztikák szerint átlagosan napi 4 óra 26 percet töltenek rádióhallgatással. De nemcsak hallgatni akarják, hanem aktív részvétellel formálni, átalakítani is.
Az új technológiák még több módon teszik elérhetővé a rádióadást – internet, mobil technológiák támogatásával.
Az UNESCO arra ösztönzi a világ országait, hogy a rádió világnapját ünnepeljék a nemzeti, nemzetközi műsorszolgáltatók, a nem-kormányzati szervek, a média és a nyilvánosság bevonásával. A világnap alkalmából beszédet mond Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója, megszólal Desmond Tutu dél-afrikai érsek és Danilo Perez, panamai születésű zongorista, jazz zeneszerző az UNESCO Artist for Peace kitüntető cím birtokosa is. Az események közvetítését az UNESCO biztosítja az állami, a magán és a közösségi rádiók számára egyaránt. A programban résztvevő országok vitákat, műhelybeszélgetések szerveznek a témában a műsorszolgáltatókkal, a politikai élet prominens képviselőivel, tudósokkal. A rádiós beszélgető-műsorokba a hallgatók is bekapcsolódhatnak, kérdéseket tehetnek fel a helyi, regionális, és országos rádiók ismert műsorkészítőinek, munkatársainak, műsorvezetőknek és riportereinek, betekinthetnek a műsorkészítés kulisszatitkaiba. A nap folyamán felidézik a rádiózás történetének emlékezetes pillanatait is.

MTVA – Sajtó- és fotóarchívum