Ella napja.
Az –ella végű magyar női nevek önállósult becézője.
2008 – Hamvazószerda
Most kezdődik a húsvétot megelőző 40 napos böjt.
1141 – Meghalt II. (Vak) Béla magyar király, akit 1115-ben - Könyves Kálmán király parancsára - apjával együtt vakítottak meg, hogy uralkodásra alkalmatlanná tegyék.
1466 – Meghalt Donatello firenzei szobrász, a quattrocento kiemelkedő művésze. Legismertebb művei a Dávid szobor és Gattamelata lovas szobra.
1542 – VIII. Henrik kivégeztette ötödik feleségét, Catherine Howardot nem bizonyítható házasságtörésért.
1894 – Auguste és Louis Lumiére szabadalmaztatta a kinematográfot, amely forradalmasította a mozgófényképezés megteremtésére irányuló kísérleteket.
1903 – Megszületett Georges Simenon világhíres francia-belga író, Maigret felügyelő kitalálója.
1932 – Budapesten megszületett Grétsy László nyelvész, a nyelvtudományok kandidátusa.
1933 – Megszületett Kim Novak amerikai színésznő, a Vertigo főszereplője.
1945 – Budapest felszabadításának napja
1945 – Újpesten megszületett Hobo (eredeti nevén: Földes László) Déri János-díjas zenész, író és színész (Kopasz kutya).
2008 – Hamvazószerda
Most kezdődik a húsvétot megelőző 40 napos böjt.
1141 – Meghalt II. (Vak) Béla magyar király, akit 1115-ben - Könyves Kálmán király parancsára - apjával együtt vakítottak meg, hogy uralkodásra alkalmatlanná tegyék.
1466 – Meghalt Donatello firenzei szobrász, a quattrocento kiemelkedő művésze. Legismertebb művei a Dávid szobor és Gattamelata lovas szobra.
1542 – VIII. Henrik kivégeztette ötödik feleségét, Catherine Howardot nem bizonyítható házasságtörésért.
1894 – Auguste és Louis Lumiére szabadalmaztatta a kinematográfot, amely forradalmasította a mozgófényképezés megteremtésére irányuló kísérleteket.
1903 – Megszületett Georges Simenon világhíres francia-belga író, Maigret felügyelő kitalálója.
1932 – Budapesten megszületett Grétsy László nyelvész, a nyelvtudományok kandidátusa.
1933 – Megszületett Kim Novak amerikai színésznő, a Vertigo főszereplője.
1945 – Budapest felszabadításának napja
1945 – Újpesten megszületett Hobo (eredeti nevén: Földes László) Déri János-díjas zenész, író és színész (Kopasz kutya).
Február 13. - A rádió világnapja.
Az UNESCO
2011. évi közgyűlésének határozata alapján 2012-től ünnepeljük arra emlékezve,
hogy 1946-ban az ENSZ ezen a napon határozott saját rádiójának létrehozásáról.
A rádió
világnapjának célja,
hogy felhívja a figyelmet a rádió fontosságára, mely a legszélesebb tömegekhez
képes eljutni. A mozgalom arra biztatja a műsorszolgáltatókat,
rádió hálózatokat, a közösségi rádiókat, hogy segítsék az információhoz való
hozzáférést, ösztönözzék a szólásszabadságot.
A rádió a tömegtájékoztatás egyik legelterjedtebb és viszonylag alacsony költségvetésű eszköze. A Föld lakosságának mintegy 95%-a használja több-kevesebb rendszerességgel. A világ távoli tájain a legelesettebbek, írástudatlanok, nők, gyerekek, szegények, betegek számára is lehetőséget biztosít arra, hogy bekapcsolódjanak az információáramlásba. A természeti vagy emberi kéz által okozott katasztrófák esetén emberi életeket menthet. Az újságírók számára, akik a társadalomban közfeladatot látnak el, amikor közérdekű ügyekről tudósítanak, állást foglalnak, kritikát gyakorolnak vagy más módon hatnak az emberek véleményformálására, a rádió teret biztosíthat az információ gyors közlésére.
A rádió a tömegtájékoztatás egyik legelterjedtebb és viszonylag alacsony költségvetésű eszköze. A Föld lakosságának mintegy 95%-a használja több-kevesebb rendszerességgel. A világ távoli tájain a legelesettebbek, írástudatlanok, nők, gyerekek, szegények, betegek számára is lehetőséget biztosít arra, hogy bekapcsolódjanak az információáramlásba. A természeti vagy emberi kéz által okozott katasztrófák esetén emberi életeket menthet. Az újságírók számára, akik a társadalomban közfeladatot látnak el, amikor közérdekű ügyekről tudósítanak, állást foglalnak, kritikát gyakorolnak vagy más módon hatnak az emberek véleményformálására, a rádió teret biztosíthat az információ gyors közlésére.
A fiatalok
érdeklődése a rádió iránt töretlen, a statisztikák szerint átlagosan napi 4 óra
26 percet töltenek rádióhallgatással. De nemcsak hallgatni akarják, hanem aktív
részvétellel formálni, átalakítani is.
Az új technológiák még több módon teszik elérhetővé a rádióadást – internet, mobil technológiák támogatásával.
Az UNESCO arra ösztönzi a világ országait, hogy a rádió világnapját ünnepeljék a nemzeti, nemzetközi műsorszolgáltatók, a nem-kormányzati szervek, a média és a nyilvánosság bevonásával. A világnap alkalmából beszédet mond Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója, megszólal Desmond Tutu dél-afrikai érsek és Danilo Perez, panamai születésű zongorista, jazz zeneszerző az UNESCO Artist for Peace kitüntető cím birtokosa is. Az események közvetítését az UNESCO biztosítja az állami, a magán és a közösségi rádiók számára egyaránt. A programban résztvevő országok vitákat, műhelybeszélgetések szerveznek a témában a műsorszolgáltatókkal, a politikai élet prominens képviselőivel, tudósokkal. A rádiós beszélgető-műsorokba a hallgatók is bekapcsolódhatnak, kérdéseket tehetnek fel a helyi, regionális, és országos rádiók ismert műsorkészítőinek, munkatársainak, műsorvezetőknek és riportereinek, betekinthetnek a műsorkészítés kulisszatitkaiba. A nap folyamán felidézik a rádiózás történetének emlékezetes pillanatait is.
Az új technológiák még több módon teszik elérhetővé a rádióadást – internet, mobil technológiák támogatásával.
Az UNESCO arra ösztönzi a világ országait, hogy a rádió világnapját ünnepeljék a nemzeti, nemzetközi műsorszolgáltatók, a nem-kormányzati szervek, a média és a nyilvánosság bevonásával. A világnap alkalmából beszédet mond Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója, megszólal Desmond Tutu dél-afrikai érsek és Danilo Perez, panamai születésű zongorista, jazz zeneszerző az UNESCO Artist for Peace kitüntető cím birtokosa is. Az események közvetítését az UNESCO biztosítja az állami, a magán és a közösségi rádiók számára egyaránt. A programban résztvevő országok vitákat, műhelybeszélgetések szerveznek a témában a műsorszolgáltatókkal, a politikai élet prominens képviselőivel, tudósokkal. A rádiós beszélgető-műsorokba a hallgatók is bekapcsolódhatnak, kérdéseket tehetnek fel a helyi, regionális, és országos rádiók ismert műsorkészítőinek, munkatársainak, műsorvezetőknek és riportereinek, betekinthetnek a műsorkészítés kulisszatitkaiba. A nap folyamán felidézik a rádiózás történetének emlékezetes pillanatait is.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése