Kisebbségjogi jegyzet

 „A félelem, a bizonytalanság és a rettegés a mindennapok részévé válik”

A Dačić–Pásztor találkozó margójára

Nyílt levelet intézett február 8-án Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke Ivica Dačić kormányfőhöz és belügyminiszterhez, amelyben aggodalmát fejezte ki a megromlott vajdasági biztonsági helyzet miatt.

            – Ez az utolsó pillanat, hogy intézkedéseket foganatosítsanak és működésbe léptessék azokat a feltétlenül szükséges intézményi mechanizmusokat, amelyek növelni tudnák Vajdaság polgárainak biztonságérzetét – áll egyebek között Pásztor levelében, amelyben hozzáteszi, ez a kérdés hamarosan a tartományi biztonsági tanács ülésének napirendjén is szerepel.

A február elejei incidensekre utalva, amelyek különösen a temerini, óbecsei, újvidéki és szabadkai polgárok biztonságát veszélyeztették, Pásztor levelében kiemelte, aggodalommal tölti el az a tény, hogy a polgárok személyi és vagyoni biztonságának veszélyeztetése mellett olyan incidensek is történnek, amelyek veszélybe sodorják Vajdaságban az egymás közötti bizalmat és a nemzetek közötti tiszteletet. Pásztor kifejtette: „a történtek miatt sajnos a félelem, a bizonytalanság és a rettegés a mindennapok részévé válik”.

A tartományi képviselőház elnöke a szerb kormány elnökétől választ kért arra a kérdésre is, vajon „a szerb kormány és a szerbiai belügyminisztérium milyen intézkedéseket foganatosít a polgárok biztonságának megőrzésére, a nemzetek közötti viszonyok kiéleződésének megakadályozására, a kisebbségek védelmére, valamint az alkotmánnyal és a törvényekkel szavatolt kisebbségi jogok betartására és fejlesztésére”.[1]

 

 „Javuló tendencia”?

A tartományi biztonsági helyzetről valósan sötét képet (és bizonytalan) jövőt festő levél után Pásztor (február 12-én) a vajdasági közbiztonságról Vanja Vukić szerb belügyi államtitkárral tárgyalt.

Vukić és Pásztor abban állapodtak meg, hogy „a belügyminisztérium az elkövetkező időszakban megfelelő intézkedéseket foganatosít a fenti községek közbiztonságának növelése érdekében, valamint a helyszínen elvégzett elemzés után elkészítik az intézkedések és tevékenységek tervét, amelyet Ivica Dačić kormányfő és belügyminiszter terjeszt Pásztor elé az elkövetkező napokban esedékes találkozójuk során”.[2]
            A Tartományi Képviselőház február 14-i ülésén – a napirendi pontok szerinti parlamenti vita kezdete előtt az ügyrendbeli előírások megszegésére hivatkozva – az ellenzéki képviselőknek sikerült egy időre a vajdasági közbiztonság kérdéséről, pontosabban Pásztor Istvánnak, a ház elnökének  a bírálásáról vitát nyitniuk.

Igor Mirović, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője azt a kérdést szegezte Pásztornak, hogy „milyen adatok alapján teszi a rossz közbiztonságról szóló kijelentéseket, amikor az ebben a kérdésben illetékes tanács legutóbbi ülésén azt állapították meg, hogy a helyzet javuló tendenciát mutat”.

Pásztor István válaszában arra fektette a hangsúlyt, hogy nem lehet minden reakció előtt kivárni ennek a tanácsnak az ülését, s közölte, hogy megfelelő számú információt hallhattunk az elmúlt hetekben ahhoz, hogy a közbiztonság romlásáról lehessen beszélni. – A helyzet meglehetősen komoly, s nem várhatunk heteket annak rendezésével – magyarázta Pásztor.

Mirović erre így reagált: – Valószínűleg mi is ugyanazokkal az információkkal rendelkezünk, s az is lehet, hogy ugyanazokat a következtetéseket vonnánk végül le. Nem ezzel van a gond, hanem azzal, hogy Pásztor a parlament véleményének kikérése nélkül foglalt a parlament elnökeként állást.

A vitába bekapcsolódott Branislav Ristivojević, a Szerbiai Demokrata Párt képviselője is, aki Mirovićnak adott igazat, s ugyanazzal a számonkéréssel fordult Pásztorhoz. A parlament elnöke nem kívánt részletesebb vitába bocsátkozni, ehelyett felszólította a képviselőket: térjenek vissza a napirendi pontokhoz. Végül még Borislav Novakovićtól, a Demokrata Párt frakcióvezetőjétől is kritikákat kapott, tőle viszont azért, mert túlságosan toleráns az ellenzékiekkel szemben, s mert nem vonta meg azonnal a szót e képviselőktől akkor, amikor kiderült, hogy nem az ügyrendbeli kihágásokat kifogásolják, hanem más témák megvitatását próbálják a képviselőházra kényszeríteni.[3]

 

Dačić–Pásztor találkozó

Ilyen előzmények után került sor (február 16-án) Pásztor István a tartományi parlament és Ivica Dačić kormányfő és belügyminiszter újvidéki találkozójára.

            A két tisztségviselő – a vajdasági biztonsági helyzetről egyeztetve – egyetértett, hogy „meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy megőrizhető legyen az ilyen incidensek csökkenésének üteme, ami a tavalyi évben tapasztalható volt”. Megegyeztek, hogy „felül kell vizsgálni a büntetőjogi előírások azon rendelkezéseit, amelyek a nemzetek közötti incidenseket szabályozzák, vagyis, szükséges felgyorsítani minden ilyen ügyet az igazságügyi szervek előtt”.

Pásztor és Dačić abban is egyetértettek, hogy „megerősítik a rendőrség jelenlétét azokban a községekben, ahol növekedett a kis értékű lopások száma és minden illetékes szerv hatékony részvétele mellett megerősítik a lakosság bizalmát az állam készségében és alkalmasságában a személyi és vagyoni biztonság megőrzését illetően”.

A tartományi házelnök és a belügyminiszter „a jövőben is intenzíven és konstruktívan együttműködik, azon közös céllal, hogy biztosíthassák a tartomány polgárainak békés és biztonságos életét, azok nemzeti vagy vallási hovatartozásától függetlenül. Ennek érdekében az elkövetkező hetekben sor kerül a belügyminiszter, a rendőrségi igazgatóság vezetősége és minden vajdasági rendőrállomás vezetőjének találkozójára a tartományi parlament biztonsági tanácsával, áll a közleményben” – közölte a Magyar Szó online, a Belügyminisztérium sajtószolgálatának közleményére hivatkozva.[4]

Pontatlan közlemény

            A Dačić–Pásztor találkozóról kiadott közlemény szerb szövege szerint „felül kell vizsgálni a nemzeti incidensekre vonatkozó a büntetőpolitika rendelkezéseit”.[5] Ez a megfogalmazás a magyar szövegben helyesen úgy szól, hogy „felül kell vizsgálni a büntetőjogi előírások nemzetek közötti incidensekre vonatkozó szakaszait. A büntető politikának ugyanis nincsenek „rendelkezései”, legfőbb csak irányvonalai, ami mégsem ugyanaz.

            A közlemény szerint „szükséges felgyorsítani az ilyen (nemzetek közötti – B. A. megj.) jellegű eljárásokat az igazságügyben”. Ezzel a megfogalmazással viszont az a gond, hogy a büntetőjogi eljárást és a határidőket, amelyekben bizonyos jogi műveleteket el kell végezni, hatályos jogszabályok rendezik, amelyeket tiszteletben kell tartani.

            A közleményből kiderül az is, hogy „a jövőben a csendőrség tagjait is bevetik azokban a községekben, ahol az utóbbi időszakban a nemzetek közötti viszonyokra káros incidensekre került sor”. Nem világos, hogy valójában mit is takar ez: Mikor vetik be a csendőrséget? Amikor az incidens már megtörtént? Akkor már késő. Vagy előtte? Akkor meg minek?

            Az eléggé pontatlanul megfogalmazott közleményből az szűrhető le, hogy a nemzeti alapú incidensekkel kapcsolatban a jogszabályokkal, az eljárások gyorsaságával és a rendőrség/csendőrség fellépésével van gond. Vajon így van-e?

Kettős, hármas, vagy hányas mérce?

            A jogszabályokat természetesen mindig felül lehet/kell vizsgálni, a társadalmi céloknak megfelelően. Így tanítják a jogelméletben.

Így, például, a Büntető Törvénykönyv (BTK) 317. szakasza szerint „azt a személyt, aki nemzeti, faji vagy vallási gyűlöletet vagy türelmetlenséget vált ki, illetve szít a Szerbiában élő nemzeti vagy etnikai közösségek között, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre lehet ítélni”.

Ebből megfogalmazásból azonban nem derül ki, hogy valójában melyek azok a cselekmények, amelyek nemzeti, faji vagy vallási gyűlöletet vagy türelmetlenséget váltnak/válthatnak ki? Ez viszont lehetőséget teremt arra, hogy például a rendőrség vagy az ügyészség a saját (szubjektív) véleménye szerint nemzeti alapúnak, vagy nem ilyennek minősít valamely cselekményt (amitől aztán az eljárás és az esetleges büntetés kiszabása is függ).

Az utóbbi ilyen kilengések is arra utalnak, hogy nem mindig a jogszabályok megfogalmazásával, hanem inkább azok alkalmazásával van elsősorban a gond. Megtörtént ugyanis, például, hogy hasonló cselekmény alkalmával egyik esetben nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet vagy türelmetlenség kiváltása (a BTK) 317. szakasza) miatt, más hasonló esetben pedig erőszakos viselkedés (a BTK 344), vagy csupán verekedésben való részvétel (a BTK 123. szakasza) alapján indítottak büntető eljárást. De olyan példa is van, hogy az elkövetők ellen csak szabálysértési eljárást kezdeményeztek

Erre viszont a két vezető tisztségviselő találkozójáról kiadott közlemény már nem tér ki. Mint ahogy arra sem, hogy Újvidéken a rendőrségnek és a Felső Bíróságnak már huzamosabb ideje csak megbízott vezetője van, Temerinben pedig a rendőrállomás parancsnoka még mindig az a személy, akinek az ideje alatt számos nemzeti alapú incidens történt. Az is kérdéses, hogy a miniszterelnök, aki egyúttal belügyminiszter is, mennyire van megterhelve a munkával, illetve, hogy az egyik tisztség mennyire van a másik terhére. Nem kellene ezt a kettőt inkább szétválasztani?

Nem csoda, hogy megingott a magyaroknak az igazságügyi szervek iránti bizalma. Ennek visszaszerzése érdekében szükséges lenne egy jogászokból álló (tartományi képviselőházi) külön/független bizottság létrehozása, amely a temerini, az óbecsei és a szabadkai ügyekben a törvényesség szempontjából megvizsgálná a helybeli rendőrség, valamint az ügyészségek és bíróságok munkáját és javaslatokat tenne a további intézkedések megtételére.

Bozóki Antal  
Újvidék, 2013. február 21.

---

[1] Pásztor nyílt levele Dačićhoz: a vajdaságiak nincsenek biztonságban. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/14903/Pasztor-nyilt-levele-Dacichoz-a-vajdasagiak-nincsenek-biztonsagban.html. Pásztor Romlott a biztonsági helyezet Vajdaságban. Magyar Szó, 2013. február 9., 1. o.

[2] Pásztor a belügyi államtitkárral a vajdasági közbiztonságról tárgyalt. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/14924/Pasztor-a-belugyi-allamtitkarral-a-vajdasagi-kozbiztonsagrol-targyalt.html

[3] Virág Árpád: A közbiztonságról vitázna az ellenzék. Magyar Szó, 2013. február 15., 1. és 5. o.

[4] http://www.magyarszo.com/hu/1883/kozelet_politika/92299/Meger%C5%91s%C3%ADtett-rend%C5%91ri-jelenl%C3%A9t.htm, 2013. február 16., 21:21; Csendőröket is bevetnek. Magyar Szó, 2013. február 18., 1. és 4. o. és Dačić és Pásztor a közelmúlt vajdasági incidenseiről. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/14946/Dacic-es-Pasztor-a-kozelmult-vajdasagi-incidenseirol.html, 2013. február 16. [21:54]

[5] R. D.: Preispitati kazninenu politiku. Danas, 2013. február 18., 4. o.