„A félelem, a bizonytalanság és a
rettegés a mindennapok részévé válik”
A Dačić–Pásztor találkozó margójára
Nyílt levelet intézett február 8-án Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke Ivica Dačić kormányfőhöz és belügyminiszterhez,
amelyben aggodalmát fejezte ki a megromlott vajdasági biztonsági helyzet miatt.
– Ez az utolsó pillanat,
hogy intézkedéseket foganatosítsanak és működésbe léptessék azokat a
feltétlenül szükséges intézményi mechanizmusokat, amelyek növelni tudnák
Vajdaság polgárainak biztonságérzetét – áll egyebek között Pásztor levelében, amelyben
hozzáteszi, ez a kérdés hamarosan a tartományi biztonsági tanács ülésének
napirendjén is szerepel.
A február elejei incidensekre
utalva, amelyek különösen a temerini, óbecsei, újvidéki és szabadkai polgárok
biztonságát veszélyeztették, Pásztor levelében kiemelte, aggodalommal tölti el
az a tény, hogy a polgárok személyi és vagyoni biztonságának veszélyeztetése
mellett olyan incidensek is történnek, amelyek veszélybe sodorják Vajdaságban
az egymás közötti bizalmat és a nemzetek közötti tiszteletet. Pásztor
kifejtette: „a történtek miatt sajnos a félelem, a bizonytalanság és a rettegés
a mindennapok részévé válik”.
A tartományi képviselőház elnöke
a szerb kormány elnökétől választ kért arra a kérdésre is, vajon „a szerb
kormány és a szerbiai belügyminisztérium milyen intézkedéseket foganatosít a
polgárok biztonságának megőrzésére, a nemzetek közötti viszonyok kiéleződésének
megakadályozására, a kisebbségek védelmére, valamint az alkotmánnyal és a
törvényekkel szavatolt kisebbségi jogok betartására és fejlesztésére”.[1]
„Javuló tendencia”?
A tartományi biztonsági helyzetről valósan sötét képet (és bizonytalan)
jövőt festő levél után Pásztor (február 12-én) a vajdasági közbiztonságról Vanja Vukić szerb belügyi
államtitkárral tárgyalt.
Vukić és Pásztor abban állapodtak meg, hogy „a belügyminisztérium az
elkövetkező időszakban megfelelő intézkedéseket foganatosít a fenti községek
közbiztonságának növelése érdekében, valamint a helyszínen
elvégzett elemzés után elkészítik az intézkedések és tevékenységek tervét,
amelyet Ivica Dačić kormányfő és belügyminiszter terjeszt Pásztor elé az
elkövetkező napokban esedékes találkozójuk során”.[2]
A Tartományi Képviselőház február 14-i ülésén – a napirendi pontok szerinti parlamenti vita kezdete előtt az ügyrendbeli előírások megszegésére hivatkozva – az ellenzéki képviselőknek sikerült egy időre a vajdasági közbiztonság kérdéséről, pontosabban Pásztor Istvánnak, a ház elnökének a bírálásáról vitát nyitniuk.
A Tartományi Képviselőház február 14-i ülésén – a napirendi pontok szerinti parlamenti vita kezdete előtt az ügyrendbeli előírások megszegésére hivatkozva – az ellenzéki képviselőknek sikerült egy időre a vajdasági közbiztonság kérdéséről, pontosabban Pásztor Istvánnak, a ház elnökének a bírálásáról vitát nyitniuk.
Igor Mirović, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője azt a
kérdést szegezte Pásztornak, hogy „milyen adatok alapján teszi a rossz
közbiztonságról szóló kijelentéseket, amikor az ebben a kérdésben illetékes
tanács legutóbbi ülésén azt állapították meg, hogy a helyzet javuló tendenciát
mutat”.
Pásztor István válaszában arra
fektette a hangsúlyt, hogy nem lehet minden reakció előtt kivárni ennek a
tanácsnak az ülését, s közölte, hogy megfelelő számú információt hallhattunk az
elmúlt hetekben ahhoz, hogy a közbiztonság romlásáról lehessen beszélni. – A
helyzet meglehetősen komoly, s nem várhatunk heteket annak rendezésével –
magyarázta Pásztor.
Mirović erre így reagált: –
Valószínűleg mi is ugyanazokkal az információkkal rendelkezünk, s az is lehet,
hogy ugyanazokat a következtetéseket vonnánk végül le. Nem ezzel van a gond,
hanem azzal, hogy Pásztor a parlament véleményének kikérése nélkül foglalt a
parlament elnökeként állást.
A vitába bekapcsolódott Branislav Ristivojević, a Szerbiai
Demokrata Párt képviselője is, aki Mirovićnak adott igazat, s ugyanazzal a
számonkéréssel fordult Pásztorhoz. A parlament elnöke nem kívánt részletesebb
vitába bocsátkozni, ehelyett felszólította a képviselőket: térjenek vissza a
napirendi pontokhoz. Végül még Borislav
Novakovićtól, a Demokrata Párt frakcióvezetőjétől is kritikákat kapott,
tőle viszont azért, mert túlságosan toleráns az ellenzékiekkel szemben, s mert
nem vonta meg azonnal a szót e képviselőktől akkor, amikor kiderült, hogy nem
az ügyrendbeli kihágásokat kifogásolják, hanem más témák megvitatását próbálják
a képviselőházra kényszeríteni.[3]
Dačić–Pásztor találkozó
Ilyen előzmények után került sor (február 16-án) Pásztor István a tartományi parlament és Ivica
Dačić kormányfő és belügyminiszter újvidéki találkozójára.
A
két tisztségviselő – a vajdasági biztonsági helyzetről egyeztetve –
egyetértett, hogy „meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy megőrizhető
legyen az ilyen incidensek csökkenésének üteme, ami a tavalyi évben
tapasztalható volt”. Megegyeztek, hogy „felül kell vizsgálni a büntetőjogi
előírások azon rendelkezéseit, amelyek a nemzetek közötti incidenseket
szabályozzák, vagyis, szükséges felgyorsítani minden ilyen ügyet az igazságügyi
szervek előtt”.
Pásztor és Dačić abban is egyetértettek, hogy „megerősítik a rendőrség
jelenlétét azokban a községekben, ahol növekedett a kis értékű lopások száma és
minden illetékes szerv hatékony részvétele mellett megerősítik a lakosság
bizalmát az állam készségében és alkalmasságában a személyi és vagyoni biztonság
megőrzését illetően”.
A tartományi házelnök és a
belügyminiszter „a jövőben is intenzíven és konstruktívan együttműködik, azon
közös céllal, hogy biztosíthassák a tartomány polgárainak békés és biztonságos
életét, azok nemzeti vagy vallási hovatartozásától függetlenül. Ennek érdekében
az elkövetkező hetekben sor kerül a belügyminiszter, a rendőrségi igazgatóság
vezetősége és minden vajdasági rendőrállomás vezetőjének találkozójára a
tartományi parlament biztonsági tanácsával, áll a közleményben” – közölte a
Magyar Szó online, a Belügyminisztérium sajtószolgálatának közleményére
hivatkozva.[4]
Pontatlan közlemény
A Dačić–Pásztor találkozóról kiadott közlemény
szerb szövege szerint „felül kell vizsgálni a nemzeti incidensekre vonatkozó a
büntetőpolitika rendelkezéseit”.[5] Ez a megfogalmazás a
magyar szövegben helyesen úgy szól, hogy „felül kell vizsgálni a büntetőjogi
előírások nemzetek közötti incidensekre vonatkozó szakaszait. A büntető
politikának ugyanis nincsenek „rendelkezései”, legfőbb csak irányvonalai, ami
mégsem ugyanaz.
A közlemény szerint „szükséges
felgyorsítani az ilyen (nemzetek közötti – B. A. megj.) jellegű eljárásokat az
igazságügyben”. Ezzel a megfogalmazással viszont az a gond, hogy a büntetőjogi
eljárást és a határidőket, amelyekben bizonyos jogi műveleteket el kell
végezni, hatályos jogszabályok rendezik, amelyeket tiszteletben kell tartani.
A közleményből kiderül az is, hogy „a
jövőben a csendőrség tagjait is bevetik azokban a községekben, ahol az utóbbi
időszakban a nemzetek közötti viszonyokra káros incidensekre került sor”. Nem
világos, hogy valójában mit is takar ez: Mikor vetik be a csendőrséget? Amikor
az incidens már megtörtént? Akkor már késő. Vagy előtte? Akkor meg minek?
Az eléggé pontatlanul megfogalmazott
közleményből az szűrhető le, hogy a nemzeti alapú incidensekkel kapcsolatban a
jogszabályokkal, az eljárások gyorsaságával és a rendőrség/csendőrség
fellépésével van gond. Vajon így van-e?
Kettős, hármas, vagy hányas mérce?
A jogszabályokat természetesen
mindig felül lehet/kell vizsgálni, a társadalmi céloknak megfelelően. Így
tanítják a jogelméletben.
Így, például, a Büntető Törvénykönyv (BTK) 317. szakasza szerint „azt a személyt, aki
nemzeti, faji vagy vallási gyűlöletet vagy türelmetlenséget vált ki, illetve
szít a Szerbiában élő nemzeti vagy etnikai közösségek között, hat hónaptól öt
évig terjedő börtönbüntetésre lehet ítélni”.
Ebből
megfogalmazásból azonban nem derül ki, hogy valójában melyek azok a
cselekmények, amelyek nemzeti, faji vagy vallási gyűlöletet vagy türelmetlenséget
váltnak/válthatnak ki? Ez viszont lehetőséget teremt arra, hogy például a
rendőrség vagy az ügyészség a saját (szubjektív) véleménye szerint nemzeti
alapúnak, vagy nem ilyennek minősít valamely cselekményt (amitől aztán az eljárás
és az esetleges büntetés kiszabása is függ).
Az utóbbi ilyen kilengések
is arra utalnak, hogy nem mindig a jogszabályok megfogalmazásával, hanem inkább
azok alkalmazásával van elsősorban a gond. Megtörtént ugyanis, például, hogy
hasonló cselekmény alkalmával egyik esetben nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet
vagy türelmetlenség kiváltása (a BTK) 317. szakasza) miatt, más hasonló esetben pedig erőszakos viselkedés (a
BTK 344), vagy csupán verekedésben való részvétel (a BTK 123. szakasza) alapján
indítottak büntető eljárást. De olyan példa is van, hogy az elkövetők ellen
csak szabálysértési eljárást kezdeményeztek
Erre viszont a két
vezető tisztségviselő találkozójáról kiadott közlemény már nem tér ki. Mint
ahogy arra sem, hogy Újvidéken a rendőrségnek és a Felső Bíróságnak már
huzamosabb ideje csak megbízott vezetője van, Temerinben pedig a rendőrállomás parancsnoka még mindig az a
személy, akinek az ideje alatt számos nemzeti alapú incidens
történt. Az is kérdéses, hogy a miniszterelnök, aki egyúttal belügyminiszter
is, mennyire van megterhelve a munkával, illetve, hogy az egyik tisztség
mennyire van a másik terhére. Nem kellene ezt a kettőt inkább szétválasztani?
Nem csoda, hogy megingott a magyaroknak az igazságügyi szervek iránti
bizalma. Ennek visszaszerzése érdekében szükséges lenne egy jogászokból álló
(tartományi képviselőházi) külön/független bizottság létrehozása, amely a
temerini, az óbecsei és a szabadkai ügyekben a törvényesség szempontjából
megvizsgálná a helybeli rendőrség, valamint az ügyészségek és bíróságok
munkáját és javaslatokat tenne a további intézkedések megtételére.
Bozóki Antal
Újvidék, 2013. február 21.
Újvidék, 2013. február 21.
[1] Pásztor nyílt levele Dačićhoz: a vajdaságiak
nincsenek biztonságban. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/14903/Pasztor-nyilt-levele-Dacichoz-a-vajdasagiak-nincsenek-biztonsagban.html.
Pásztor Romlott a biztonsági helyezet Vajdaságban. Magyar Szó, 2013. február
9., 1. o.
[2] Pásztor a belügyi államtitkárral a vajdasági
közbiztonságról tárgyalt. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/14924/Pasztor-a-belugyi-allamtitkarral-a-vajdasagi-kozbiztonsagrol-targyalt.html
[3] Virág Árpád: A
közbiztonságról vitázna az ellenzék. Magyar Szó, 2013. február 15., 1. és 5. o.
[4] http://www.magyarszo.com/hu/1883/kozelet_politika/92299/Meger%C5%91s%C3%ADtett-rend%C5%91ri-jelenl%C3%A9t.htm,
2013. február 16., 21:21;
Csendőröket is bevetnek. Magyar Szó,
2013. február 18., 1. és 4. o. és Dačić és Pásztor a közelmúlt vajdasági
incidenseiről. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/14946/Dacic-es-Pasztor-a-kozelmult-vajdasagi-incidenseirol.html,
2013. február 16. [21:54]
[5] R. D.: Preispitati kazninenu politiku. Danas, 2013. február 18., 4. o.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése