Zoltán napja.
Régi magyar
személynév, jelentése: uralkodó, fejedelem.
1911 – Nemzetközi
Nőnap, annak emlékére, hogy 1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer textil- és
konfekcióipari munkásnő sztrájkolt a béregyenlőségért és munkaidő
csökkentésért.
1903 – Budapesten 80 éves korában meghalt Bittó István egykori miniszterelnök, akit szülőfalujában, Sárosfán temettek el.
1897 – Üzbégen megszületett Tihanyi Kálmán fizikus, a katódsugaras képbontó, vagyis a televízió magyar feltalálója.
1917 – Elhunyt Ferdinand Zeppelin német katonatiszt, feltaláló. A magyar Schwarz Dávid terveit továbbfejlesztve megalkotta a merev testű léghajót, mely teljesen kormányozható volt.
1921 – Megszületett Romhányi József, „a rímhányó” író, költő. Szövegkönyveket írt, operettek, kabaréműsorok és rajzfilmek (Kérem a következőt!) kedvelt versszerzője volt.
1929 – Mihály Dénes gépészmérnöknek először a világon sikerült mozgó televíziós közvetítést adnia.
1945 – Elhunyt Sárközi György költő, író, műfordító. Az Angyalok harca című első verseskötete mellett kiemelkedik a Mint oldott kéve című történelmi regénye és Dózsa című drámája.
1947 – Budapesten meghalt Tihanyi Kálmán fizikus, a katódsugaras képbontó, vagyis a televízió magyar feltalálója.
1980 – Budapesten meghalt Bruckner Győző, a szerves kémia egyik legnagyobb magyar kutatója.
1983 – Az IBM kiadta a PC DOS 2.0-s verzióját.
1903 – Budapesten 80 éves korában meghalt Bittó István egykori miniszterelnök, akit szülőfalujában, Sárosfán temettek el.
1897 – Üzbégen megszületett Tihanyi Kálmán fizikus, a katódsugaras képbontó, vagyis a televízió magyar feltalálója.
1917 – Elhunyt Ferdinand Zeppelin német katonatiszt, feltaláló. A magyar Schwarz Dávid terveit továbbfejlesztve megalkotta a merev testű léghajót, mely teljesen kormányozható volt.
1921 – Megszületett Romhányi József, „a rímhányó” író, költő. Szövegkönyveket írt, operettek, kabaréműsorok és rajzfilmek (Kérem a következőt!) kedvelt versszerzője volt.
1929 – Mihály Dénes gépészmérnöknek először a világon sikerült mozgó televíziós közvetítést adnia.
1945 – Elhunyt Sárközi György költő, író, műfordító. Az Angyalok harca című első verseskötete mellett kiemelkedik a Mint oldott kéve című történelmi regénye és Dózsa című drámája.
1947 – Budapesten meghalt Tihanyi Kálmán fizikus, a katódsugaras képbontó, vagyis a televízió magyar feltalálója.
1980 – Budapesten meghalt Bruckner Győző, a szerves kémia egyik legnagyobb magyar kutatója.
1983 – Az IBM kiadta a PC DOS 2.0-s verzióját.
Március 8. – Nemzetközi nőnap
1909-ben az Amerikai Szocialista Párt február 28-át tette meg nemzeti nőnappá, s 1913-ig e napon tartották az ünnepet. Az 1910-ben Koppenhágában megtartott II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson a német Clara Zetkin javasolta, hogy évente rendezzenek világszerte nőnapot. A Nemzetközi Nőnapot 1914-ben tették március 8-ra a New York-i textilmunkásnők
1857-es sztrájkjának - más források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett tűzben meghalt 129 munkásnő - emlékére.
A legtöbb országban ekkortájt erősödtek föl a nők követelései szociális-gazdasági jogaik kiszélesítésére, a foglalkoztatásban, a bérezésben érvényesülő hátrányos megkülönböztetésük megszüntetésére.
A nemzetközi nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. A tüntetéseken, felvonulásokon sok férfi is részt vett, s akkoriban a nők választójogának megszerzése kapott kiemelt hangsúlyt. (Finnországban a nők már 1906-tól szavazhattak, Oroszországban 1917-től, Németországban 1919-től, a franciaországi és az olaszországi nők azonban csak a II. világháború végétől, a belgák 1958-tól, a svájciak 1971-től, a portugálok 1976-tól, liechtensteini nők csupán 1984-től.)
Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-diktatúrában a nőnap ünneplése kötelezővé vált.
1909-ben az Amerikai Szocialista Párt február 28-át tette meg nemzeti nőnappá, s 1913-ig e napon tartották az ünnepet. Az 1910-ben Koppenhágában megtartott II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson a német Clara Zetkin javasolta, hogy évente rendezzenek világszerte nőnapot. A Nemzetközi Nőnapot 1914-ben tették március 8-ra a New York-i textilmunkásnők
1857-es sztrájkjának - más források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett tűzben meghalt 129 munkásnő - emlékére.
A legtöbb országban ekkortájt erősödtek föl a nők követelései szociális-gazdasági jogaik kiszélesítésére, a foglalkoztatásban, a bérezésben érvényesülő hátrányos megkülönböztetésük megszüntetésére.
A nemzetközi nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. A tüntetéseken, felvonulásokon sok férfi is részt vett, s akkoriban a nők választójogának megszerzése kapott kiemelt hangsúlyt. (Finnországban a nők már 1906-tól szavazhattak, Oroszországban 1917-től, Németországban 1919-től, a franciaországi és az olaszországi nők azonban csak a II. világháború végétől, a belgák 1958-tól, a svájciak 1971-től, a portugálok 1976-tól, liechtensteini nők csupán 1984-től.)
Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-diktatúrában a nőnap ünneplése kötelezővé vált.
Az ünnep a részint elért eredményeknek is
köszönhetően sok helyen elvesztette politikai tartalmát és jelentőségét, s
jobbára virággal, apró ajándékokkal ünneplik. Igaz az Egyesült Államokban
1963-ban hoztak törvényt a nemek azonos fizetéséről, de a férfiak még ma is
lényegesebb jobban keresnek. A nemek között az Európai Unióban is mutatkozik
bérkülönbség, noha 1975-ben irányelv tiltott meg minden díjazásbeli
megkülönböztetést, ezért 2009 márciusában az Európai Bizottság kampányt
indított a nemek közötti bérszakadék megszüntetéséért.
Magyarországon az azonos felkészültségű, azonos munkakörben dolgozó nők 8-11 százalékkal kapnak kevesebb fizetést, és ez a különbség a gyermekek számával egyre nő: egy kétgyerekes nő már 25 százalékkal kevesebbet keres, mint egy azonos beosztásban dolgozó férfi.
A világ számos pontján még rosszabb a helyzet.
Sok helyütt e napon a nők elleni erőszakkal szemben emelik fel szavukat civil szervezetek, mert véleményük szerint a családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció áldozatait a jog nem védi kellően, és e cselekmények elkövetői továbbra is jórészt büntetlenül maradnak. Az Amnesty International
nemzetközi jogvédő szervezet ezért azt követeli, hogy állítsanak fel egységes és erős női ENSZ-ügynökséget, amely biztosítaná, hogy a nők a világ minden részén a gyakorlatban is élvezhessék jogaikat. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Magyarországon az azonos felkészültségű, azonos munkakörben dolgozó nők 8-11 százalékkal kapnak kevesebb fizetést, és ez a különbség a gyermekek számával egyre nő: egy kétgyerekes nő már 25 százalékkal kevesebbet keres, mint egy azonos beosztásban dolgozó férfi.
A világ számos pontján még rosszabb a helyzet.
Sok helyütt e napon a nők elleni erőszakkal szemben emelik fel szavukat civil szervezetek, mert véleményük szerint a családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció áldozatait a jog nem védi kellően, és e cselekmények elkövetői továbbra is jórészt büntetlenül maradnak. Az Amnesty International
nemzetközi jogvédő szervezet ezért azt követeli, hogy állítsanak fel egységes és erős női ENSZ-ügynökséget, amely biztosítaná, hogy a nők a világ minden részén a gyakorlatban is élvezhessék jogaikat. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése