Nyílt levél Korhecz Tamásnak

A Magyar Nemzeti Tanács elnökének

Tisztelt Elnök Úr!

Olvasom a média-tudósításokat, amelyekből kiderül, baj van a nemzeti tanácsokkal. A tájékoztatási törvény módosítása a médiát akarja kivenni a nemzeti tanácsok hatásköréből, a Szerbiai Alkotmánybíróság pedig magát a nemzeti tanácsokról szóló törvényt vette górcső alá. Ha ebben is úgy akar eljárni, mint a Vajdaság ügyében, akkor törvényből kő kövön nem marad.

Három politikai erő szeretné a döntő befolyást megszerezni e felemás, mégis fontos kisebbségvédelmi intézmény fölött.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és Ön, meg a csapata szeretnék megőrizni a Magyar Nemzeti Tanácsot (MNT), úgy ahogy van. A nemzetközi pénzelésű liberális civilek, a kisebbségi médiában is növelnék a befolyásukat. A szerb kormány pedig arra készül, hogy megnyirbálja a nemzeti tanácsok hatásköreit, s mint az egyik jelenlegi finanszírozó, teljes egészében az ellenőrzése alá kívánja vonni a kisebbségek nemzeti tanácsait.

Csupán a vajdasági magyarság tényleges magyar autonómia iránti igényét nem képviseli senki.

Tudjuk, a nemzeti tanácsokat 2002-ben a néhai Kis-Jugoszlávia egyik törvénye hozta létre. Mai alakjukat, 2009-ben a nemzeti tanácsokról szóló szerb törvény határozta meg. Látnunk kell, hogy a nemzeti tanácsok megjelenése óta a légkör körülöttük megtelt elektromossággal. Bizonyság ez arra, hogy a kollektív kisebbségi jogok e különben sok sebből vérző rudimentáris közjogi formája, mégis életképes. Megszerzése, a felette gyakorolt, gyakorolható dominancia eddig is több politikai irányzatnak volt fontos célja, s ez a helyzet a mai napig mit sem változott.

Jóllehet a szigorúan ellenőrzött vajdasági magyar médiában ez a befolyásért folytatott politikai viaskodás csak ritkán mutatkozott meg teljes méreteiben, de látható, hogy az időközben bekövetkezett jogszabályi változtatások rendre a politikai ellenőrzés hordozóiról, s nemzeti tanácsok tényleges hatáskörének behatárolásáról szóltak.

Tisztelt Elnök Úr!

Most nem annak jött el az ideje, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) létrejötte, működése körüli nézeteltéréseket tisztázzuk. Sőt, azt sem tartom ésszerűnek, hogy esélytelenül védve a status quót, elszalasszuk a politikai konstelláció adta lehetőséget.

Az eltelt tizenkét év értékelését engedjük át a történészeknek. Meggyőződésem, hogy a vajdasági magyar politikai elit szakmai és politikai vezetőinek most az a feladata, hogy a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseire figyelemmel olyan autonómiamodellt tegyenek le a szerb hatalom, a nemzetköziek és a magyar kormány asztalára, amelyet egységes akaratuk eredményeként mutathatunk fel a döntéshozók előtt. S amelyet, ha ezt Budapest is jónak látja, a magyar kormány a nemzetközi politikai színtéren is megjeleníthet.

Javaslatom az, hogy Ön, lévén formálisan is legérintettebb politikai szereplő, kezdeményezzen nemzeti szakmai-politikai megbeszélést a teendők közelebbi meghatározására.

Javaslom továbbá, hogy a megbeszélés kiinduló pontja legyen a 2008-ban megalakult Magyar Koalíció (MK) autonómiakoncepciója. Az 1992-ben a történelmi VMDK által elfogadott autonómia-dokumentumot leszámítva, ez az autonómiakoncepció mögött sorakozott fel a vajdasági magyar politikai elit legnagyobb része.   Vagy ezért, vagy, mert soha nem valósult meg, e dokumentum kiindulópontként való elfogadását bizonyára senki nem ellenezné.

Vélhetően Ön is úgy látja, hogy a Koszovó körüli történések, valamint a dél-szerbiai albánok és a szandzsáki muzulmánok törekvései számunkra nem lehetnek irányadóak. Ugyanakkor az Ahtisaari-tervben foglalt elvi megoldások, de az elmúlt húsz év Szerbia politikai gyakorlata, hozzájárulhatnak a vajdasági magyarság jelenlegi körülményeinek megfelelő, politikailag képviselhető autonómiakoncepció kidolgozásához.

Abban a reményben, hogy Ön is felelősséget érez a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseinek érvényesítéséért és vállalja a kezdeményező szerepét, tisztelettel:

Temerin, 2013. március 19.

Ágoston András

Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, XI. évf. 64. szám, 2013. március 19.