Csak a holnapot megérjük!

Az MSZP és az autonómia

Lehet ezt nem látni, vagy egyenesen tagadni, de a tények magukért beszélnek. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) kampányfogásai az országban és az európai politikai színtéren is egyre súlytalanabb megnyilvánulásokat eredményeznek. Egyelőre az Európai parlamenti választásokat megelőző képviselői sertepertélés sem jár több sikerrel.

Nem véletlen, hogy ebben a helyzetében, a nemzetben gondolkodó politikai erők és a szociálliberális internacionalisták európai méretű küzdelmébe az MSZP a kisebbségeket is bevonja. Odateszi a voksát az autonómiaellenes oldalra, s a több mint két évtizedes tapasztalatokkal élve, ehhez a leghatékonyabb eszközt veszi kézbe.

Növelni a bajt

A Kárpát-medencében élő magyar kisebbségi elitek autonómiakövetelő szárnyának sajnos valóban tétovázó lépéseit, úgy próbálja megzavarni, ellehetetleníteni, hogy a különben is meglevő fogalmi zűrzavart fokozva, racionális és követendő megoldásként a szociálliberális indíttatású, a kollektív jogokat mellőző kezdeményezéseket, és azok hordozóit igyekszik helyzetbe hozni.

Természetesen az RMDSZ-es európai polgári kezdeményezés fejleményeire, s a Tabajdi Csaba Pásztor István bevonásával szakszerűen vezetett, autonómia-ellenes kampányra gondolunk.

Kétes dicsőség mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ), mind a Vajdasági Magyar Szövetségre (VMSZ) nézve, hogy Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti képviselője, szűkebb pártérdekből, az ő tevékenységükre alapozva terelheti autonómiaellenes vizekre a nemzetközi diskurzust.

Az autonómia rejtőzködő ellenzője

Emlékezetes, hogy Tabajdinak az autonómiával még a 90-es évek elején, Ausztráliában lett tele a hócipője. Más kisebbségi politikusokkal együtt két évtizede ravaszkodik, hogy az autonómiát mellőző semmittevést lázas autonómiapárti tevékenységnek tűntesse fel.

Legutóbbi közleményében Tabajdi az európai magasságokból nem kevesebbet állít, minthogy „az uniós tagállamok számára is példaértékű a Szerbiában a nemzeti kisebbségek számára kialakított személyi elvű autonómiamodell”. S teszi ezt abban a reményben, hogy már a szakértők is elfeledték liberális fegyvertársának, Várady Tibornak az Újvidéki Televízióban tett vallomását, miszerint a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) nem autonómia.

Hogy az Európai Parlament Nemzeti Kisebbségügyi Intergroupjának (Frakcióközi Munkacsoport) társelnökeként minél súlyosabb, a tudományos világban is szerethető újdonsággal lepje meg képviselőtársait, Tabajdi duplázott.

Ahelyett, hogy a minap a VMSZ vezetőivel az oldalán az ENSZ Biztonsági Tanácsa által láttamozott, s Koszovóban éppen a szerbek autonómiája biztosítása céljából megvalósuló Ahtisaari-terv alkalmazásának vajdasági lehetőségéről és fontosságáról tartott volna beszámolót, társelnökként a veszett fejsze nyele után kapkodva, a VMSZ-es szakértők több mint egy évtizedes éppen veszendőbe menő kvázi-autonómia projektumát kezdte népszerűsíteni a Frakcióközi Munkacsoport tisztelt tagjai előtt.

– Az autonómiával járó jogok azonban – így Tabajdi – csak akkor gyakorolhatóak, ha a belgrádi központi kormányzat biztosítja az ehhez szükséges alkotmányban garantált anyagi forrásokat, kiküszöböli a kisebbségi jogok gyakorlását nehezítő jogszabályi ellentmondásokat, és a leghatározottabban fellép az etnikai indíttatású bűncselekményekkel szemben. Szerbia csak úgy szavatolhatja a koszovói szerb kisebbség védelmét, ha példát mutatva tiszteletben tartja Vajdaság autonómiáját, és a Szerbiában élő kisebbségek, köztük a magyar közösség jogait.

A fájdalomdíj

Ez úgy, ahogy van, badarság. Szerbia tálcán, az Ahtisaari-terv formájában megkapja a koszovói szerbek tényleges autonómiáját. Csakhogy neki ennél több kellene. Ezt a többet viszont nem kapja meg.

A magyaroknak mindehhez semmi köze sincs. Szerbia, Koszovó feletti hatalmának elvesztése miatti fájdalmát enyhítendő, nem szüntetheti ugyan meg a Vajdaságot, de „északi tartományát” – erre úgy látszik „mandátuma” van – külföldi beavatkozás nélkül teheti helyre. Ráadásként megregulázhatja saját kisebbségeit, közöttük a magyarokat. Ennyi.

Ami a kisebbségeket illeti, tudjuk: októberre – jóindulatú nemzetközi felügyelettel és a VMSZ-es szakértők részvétele nélkül – elkészül az új szerb kisebbségi törvény tervezete. Melynek végleges tartalmát, máris, vagy utólag (ez is megtörténhet), az RMDSZ által az európai polgári kezdeményezéssel szorgalmazott európai kisebbségi keretegyezmény szabja majd meg. S ez bizony nem lesz autonómia.

A remény hal meg utoljára

Ebből a szemszögből nézve, felmerül a kérdés, mire jó Tabajdi és a VMSZ vezetők közös európai portyázása? Csak a vajdasági liberális barátait akarja legalább látszólag helyzetbe hozni az MSZP európai parlamenti képviselője, vagy vannak más, „magasabb” céljai is? Hát, is-is.

Egyrészt, a süllyedő hajóban toporgó vajdasági „érdekvédők” még mindig reménykednek. Minden szalmaszálba, így az Intergroup-ba is belekapaszkodnak. Kit érdekel az Ahtisaari-terv nyújtotta kézenfekvő lehetőség, ha létfontosságú csoportérdekekről van szó? A jelszó: csak a holnapot megérjük!

Másrészt, s ez sem mellékes, az MSZP a nemzetközi politikai porondon belekavar a Kárpát-medencében élő magyarok autonómiaügyeibe. Egyrészt, segíti az RMDSZ nemzetközi sikerrel kecsegtető európai polgári kezdeményezéssel megcélzott, autonómiát mellőző politikai projektumát, másfelől zűrzavart keltve az autonómiaügyben a szabadságharcos Fidesszel kerülhet végre, némi kampánysikerrel kecsegtető politikai konfliktusba.

Ami jelenleg az MSZP-RMDSZ-VMSZ háromszögben a tényleges magyar autonómiával kapcsolatban történik, az, bizony színvallás. A szociálliberális magyar politikai elitek színvallása. Nem akarnak kollektív jogokra épülő tényleges politikai autonómiát. Internacionalizmusuknak meg hát érdekeiknek, kivételezett helyzetük megtartásának csak a minimális kisebbségi jogokat magában foglaló „európai keretszabályozás” felel meg.

Új mellékág tűnik tehát fel az európai parlamenti választások induló kampányában, de ez a Kárpát-medencében élő nemzetben gondolkodó magyaroknak nem hoz autonómiát. További küzdelmeket igen.

Ágoston András

Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, XI. évf. 121. szám, 2013. május 24.

Kapcsolódó írás:

Mintaértékűnek nevezte Tabajdi Csaba a szerbiai nemzeti tanácsok rendszerét

http://bozokiantal.blogspot.com/, 2013. május 24.

 

Pásztor: A nemzeti tanácsokról szóló törvény jó példaként szolgálhat a régióban

 

A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény jelentős intézményi keretet jelent a többség és a kisebbség viszonyának kérdése kapcsán, alkalmazása pedig előfeltétele a stabilitás megőrzésének és növelésének – jelentette ki ma Pásztor István, a vajdasági parlament elnöke az Európai Parlamentben, Strasbourgban.

A tartományi parlament elnöke kabinetjének vonatkozó közleményéből kiderül, Pásztor az EP kisebbségügyi munkacsoportjának ülésén hangsúlyozta, a nemzeti tanácsok munkája és működése mindennapjaink pozitív példája ahhoz képest, amiről ezekben a mindennapokban beszéltek az elmúlt két évtizedben.

„A többség és a kisebbség kapcsolatának és az ebből eredő konfliktusoknak a kérdése jellemző a nyugat-balkáni régióra. Lehet, hogy megoldásaink nem ideálisak, de mindenképp jelentős előrelépést képviselnek a régió más megoldásaihoz képest. Azzal, hogy a nemzeti közösségeket olyan helyzetbe hozza, hogy maguk dönthetnek a számukra különösen fontos kérdésekben, az állam semmit sem veszít. Ez nem a destabilizáció forrása, és nem jelent semmiféle veszélyt, de az efféle megoldások alkalmazása csökkenti a nemzeti közösségek kapcsolatában fellépő feszültséget” – mondta Pásztor István.

Hozzátette, a Vajdaság Autonóm Tartomány területi autonómiaként a szubszidiaritás és a decentralizáció elveit képviseli, a nemzeti tanácsok pedig kulturális autonómiaként az intézményes keret keresését képviselik, tehát ez a két szint nem zárja ki egymást, hanem együttműködik – írják a közleményben.

A Magyar Nemzeti Tanács – mint a legnagyobb lélekszámú vajdasági kisebbség nemzeti tanácsa – munkáját Várkonyi Zsolt, a Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatalának elnöke mutatta be a munkacsoport előtt. A Szlovák Nemzeti Tanács működéséről Ana Tomanova Makanova, a tanács elnöke és a vajdasági parlament alelnöke beszélt, a Román Nemzeti Tanácsot pedig Dragan Marcel titkár mutatta be. Vukašinović Éva tartományi ombudsmanhelyettes a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényt prezentálta, valamint szólt a törvény alkalmazása során fellépő problémákról is – derül ki a tartományi elnöki hivatal közleményéből.

Vajdaság AT delegációja Tabajdi Csabának, az EP kisebbségügyi munkacsoportja társelnökének a meghívására érkezett az Európai Parlamentbe Strasbourgba, hogy ott bemutassa az etnikai közösségek viszonyával, jogaik és identitásuk megőrzésével kapcsolatos kérdések intézményes és gyakorlati megoldásának jó példáját – áll a közleményben.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/15499/Pasztor-A-nemzeti-tanacsokrol-szolo-torveny-jo-peldakent-szolgalhat-a-regioban.html, 2013. május 24. [15:36]