2018. szeptember 22., szombat

Nemzeti tanácsi választások: Pásztor sikertelen és megalázó politikájának megmérettetése



Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (141.)


Szeptember 14-21.
Pásztor sikertelen és megalázó politikájának megmérettetése
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnöke sajtótájékoztatót tartott Szabadkán, amelyen Hajnal Jenővel, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökével – aki egyúttal a Magyar Összefogás (MÖ) véemeszes listavezetője is –, közösen ismertette a november 4-ére kitűzött nemzeti tanácsi választással kapcsolatos kampány menetét, elképzelését.

Pásztor és Hajnal a sajtókonferencián

A szeptember 15-én induló, „hét hetesre tervezett intenzív kampány”, ami – szerintük – „egyfajta közösségi ünnep lesz”, amely során a lista jelöltjei és a párt tisztségviselői „mintegy 300 rendezvényt tartanak és minden magyar lakta települést felkeresnek”.
– Az a célkitűzésünk, hogy legalább egyszer eljussunk minden vajdasági településre, hogy bemutassuk a listát, az azon szereplőket, hogy elszámoljon az MNT, illetve a Magyar Összefogás az előző négy évben elvégzett munkájával, valamint hogy bemutassuk a programot és arról beszéljünk, hogy az elkövetkező időszakban mit szeretnénk tenni – jelentette be Pásztor.
A célokról egy választási füzetben tájékoztatják majd a polgárokat, amit minden házba eljuttatnak. A pártelnök arra számít, hogy „a Magyar Összefogás a november 4-ei választásokat követően is a legmeghatározóbb erő lesz a Magyar Nemzeti Tanácsban”.
Hajnal Jenő, a VMSZ listavezetője, aki az elmúlt négy évben már a Magyar Nemzeti Tanács elnöke volt, elmondta, az eddigi munkát szeretnék folytatni.
– Mindazt, amit az eltelt négy évben megterveztünk, az valósággá vált. A legfontosabb feladata egy választási programnak nem lehet más, mint továbbvinni, tovább fejleszteni mindazt, amit elkezdtünk, és az építés, fejlesztés mellett mindenki számára elérhetővé tenni minden eredményt.
Hajnal Jenő kiemelte: a magyar kormány segítette a nemzeti tanács munkáját, s erre az elkövetkező négy évben is számítanak, de jó kapcsolatokat alakítottak ki a szerb kormánnyal is. Hangsúlyozta továbbá, hogy „nem négyéves tervet akarnak készíteni, hanem egy programot, amiben mindenki megtalálhatja saját helyét, maga a program pedig a nemzeti tanácsi éves költségvetési tervek alapján fog kibontakozni”. Mind a négy hatáskört, az oktatást, művelődési életet, tájékoztatást, hivatalos nyelvhasználatot tekintve olyan programjaik lesznek, amelyek a digitális átállást, a modernizálást segítik majd – tette hozzá.[1]

Az elhangzottakból ezekre a megállapításokra (is) lehet jutni:
1.     A VMSZ az eddigi legnagyobb nemzeti tanácsi választási kampányra készül. Ehhez minden szükséges feltétele megvan, elsősorban az anyagi eszközök, vagyis a pénz, „a mozgósító és szervező erő” és a párt által irányított sajtó támogatása.
2.       Pásztor Istvánnak most különösen fontos, mondhatni létfontosságú, hogy a választás sikeres legyen és, hogy a VMSZ „a választásokat követően is a legmeghatározóbb erő legyen a Magyar Nemzeti Tanácsban”. Az ellenkező eset a Szerb Haladó Párttal (SNS) való kollaboráló politikájának és Pásztornak a politikai bukását is jelentené. Ezért – hatalmon maradása érdekében – mindent el fog követni, hogy ez meg is valósuljon, bármi árat is fizessen ezért a magyar közösség. (A VMSZ vezetésű Topolyán például szeptember 18-án bezárták a helyi közösség irodáját, hogy megakadályozzák a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) választási aláírásgyűjtését.[2]  A kishegyesi VMSZ-es hatalom szeptember 22-én nem küldött hitelesítőt Feketicsre és ezzel ellehetetlenítette az aláírások gyűjtését az MNT választásra.[3])


3.       Hajnal Jenő a sajtókonferencián csak „hozta magát”. Nem a délvidéki/vajdasági jelenlegi helyzetéből kiinduló programokról, tervekről beszél, mint az életfeltételek javítása, a munkateremtés, az itthon maradás, hanem amelyek „a digitális átállást, a modernizálást segítik”. Persze, hogy ezekre a programokra is szükség van, csak az kérdés, hogy ki fogja ezeket megvalósítani, ha időközben a magyarok elvándorolnak? Ez mellett azt is figyelmen kívül hagyta, hogy 2019-ben nyugdíjjogosult lesz és vállalnia sem lett volna szabad a listavezetést.  
4.       A november 4-ei nemzeti tanácsi választások valójában Pásztor sikertelen és megalázó politikájának a megmérettetéséről szólnak. Amennyiben ez a politika ismét felülkerekedik a nemzeti tanácsban, az a magyar közösség további leépítését jelent(het)i. A nagy kérdés viszont, hogy tisztában van-e ezzel a választói testület? 

Szeptember 15.
Jó reggelt zsebek! Ébredés!
Nyílt levelet írt a „a nyílt levél íróinak” zsebek álnéven a Jó Reggelt Vajdaság önmagát „véleményportálnak” nevező honlap munkatársa.[4]    
A nevét nem vállaló szerző védelmébe veszi Pásztor Istvánt, a VMSZ elnökét: – Kárpátalján az anyanyelven megvalósuló oktatás beszüntetése ellen folyik a harc, Felvidéken az őshonos magyar nemzeti kisebbségek nem vehetik fel a magyar állampolgárságot, az erdélyi magyarok elnyomásban élnek, és Önök mégis a legerősebb vajdasági magyar párt elnökét kiáltják ki árulónak? – kérdezi zsebek.
Az előzményekhez tudni kell, hogy Augusztus 31-én a topolyai Róbert Yugovich[5] „A vajdasági magyart, amennyire csak tudtad, kihasználtad, megosztottad, elárultad”[6] c. nyílt levélben fogalmazta meg a Pásztorral kapcsolatos gondolatait. Vicei Natália A gerinc meg a sérve[7]  c. szeptember 6-i írásban közölte a vajdasági magyarok helyzetéről szóló gondolatait.
A DélHír portál szeptember 5-én – bizonyára a Szabadkai Félmaraton kapcsán – Futóként utolsó, árulóként első? aláírással karikatúrát közölt a pártelnökről.[8] Jómagam az Elnök úr, meddig még? címmel írtam Pásztor István politikájáról.[9]


Mi is a gond zsebek írásával?
Első sorban az, hogy a szerző nem merte vállalni a nevét. Nem ő azonban az egyetlen félős a portál munkatársai közül. Íme, a teljes impresszum:
Fő- és felelős szerkesztő: Horváth Noémi
Szerzők: Alfréd; anilife; Auer; B.J.T; Berci; diver; Dolinszky Gábor; Erdődi Edvina; ÉN; G.A.; honi; Hulló; Illés Hajnalka; Juhem; K.Cs.A; M.Á.; mzolta; N.Z.; Paskó Atya; Picúr; Pósa Károly; R.J.T.; Surányi Emese; Szöcse; Szőke Anna; Sztantity Szebasztián; Tisza Virág; Venczel Valentin; Zsebek; ZSO és -us;
Szolgáltató/Kiadó: SENSUS Magyar Újságírók Egyesülete[10]
Másodszor, a szerzők neveiből is látszik a portál zsánere és véemeszees beállítottságra utaló jellege. A kérdés csupán az, hogy Dolinszky Gábor, Paskó Atya, a Magyar Nemzeti Tanács tagjai, és Venczel Valentin, az Újvidéki Színház jelenlegi igazgatója hogy keveredett ebbe a társaságba. Erdődi Edvina is (a 6-os sorszám alatt) felkerült a VMSZ által istápolt Magyar Összefogás listára.[11] Vagy ezen sem kell csodálkozni? A „szolgáltató/kiadó” egyesületet pedig hiába keresni az interneten.

A névtelen szerző téves kérdést tesz fel: „Vagy azért áruló Pásztor István, mert itt jobb, mint ott?” 
A délvidéki magyarság helyzetét nem a többi külhoni közösség helyzetével kell összehasonlítani, mert mindegyik országban mások a körülmények, csakúgy, mint a magyarság problémái. Ha másutt rosszabb, akkor mi elégedettek kell, hogy legyünk? És egyáltalán mennyire jó itt? Vagy ha már a szerző szerint „itt jobb, mint ott”, akkor miért vándorolnak el tömegesen a magyarok (is)?
A mérce, az itten magyarság helyzetének alakulása. Ennek alapján kell megítélni a Vajdasági Magyar Szövetséget, a Magyar Nemzeti Tanácsot és Pásztor Istvánt is. Ez pedig – finoman fogalmazva – nem kedvező. 
Mindenkinek persze joga van, mint ahogy a névtelen szerzőnek is, a saját véleményére. Csak akkor merje vállalni is a nevét is! 
„Ha nektek így nektek jó, akkor semmi.” – szól a több szerbiai tüntetésen megjelent üzenet. Jó reggelt zsebek! Ébredés!

BOZÓKI Antal
Torda, 2018. szeptember 22.


[1] Németh Ernő: Magyar Összefogás: Indul a kampány!  

2018. szeptember 14. [15:35]; Tóth Imre: „Számunkra minden magyar fontos!” Szeptember 15-én indítja kampányát a Magyar Összefogás.

https://szabadmagyarszo.com/2018/09/14/szamunkra-minden-magyar-fontos/, 2018. szeptember 14. [12:17] és P. E.: A közösségi ünnep hét hete. Magyar Szó, 2018. szeptember 15. 1. és 5.
2018. szeptember 18. [19:06]
[3] https://www.facebook.com/VMDK2014/, 2018. szeptember 22.

[5] „Robert Yugovich”. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11345, 2018. szeptember 15.

[11] Szeptember közepétől indítja kampányát a Magyar Összefogás https://szabadmagyarszo.com/2018/08/27/szeptember-kozepetol-inditja-kampanyat-a-magyar-osszefogas/, 2018. augusztus 27. [13:49]


2018. szeptember 21., péntek

Hogyan élvezkedik majd a “mennyei nép” a délvidéki magyarság tragédiájának évfordulóján?

Mivel készülnek?


Jelenet a Délvidék elszakítása tavalyi, 99. évfordulójának megünnepléséről (akkor még nem volt “Vajdaság Napja”); fotó: N1


Máris lázas előkészületek folynak Délvidék Magyarországtól való elszakítása és Szerbiához való hozzácsatolása századik évfordulójának megünneplésére Újvidéken.

Az erre az alkalomra létrehozott bizottság, amelynek védnöke és tiszteletbeli elnöke Alеksandar Vučić szerb elnök, a tartományi kormánnyal karöltve november 24-én és 25-én morbid látványosságokban részesíti majd az örömmámorban úszó szerb közönséget.
Mint ismeretes,
ahhoz, hogy minderre sor kerülhessen, a Vajdasági Magyar Szövetség is közvetlenül, lelkiismeret-furdalás nélkül hozzájárult.    
A kárörvendő rendezvénysorozat november 24-én kezdődik, amikor bemutatják a Svetozar című színházi előadást, amely Svetozar Miletić magyar- és katolikusellenes nagyszerb politikus életéről szól.
Ezt követi majd egy nagyobb koncert (Nem lehet tudni, kik lépnek fel, de aligha kétséges, hogy hangos, harcias szerb patrióta dalok boldogítják majd az újvidéki lakosságot.)
November 25-én ünnepi keretek között egy új múzeumot nyítnak meg, amely kizárólag Vajdaság Szerb Királysághoz való hozzácsatolásával foglalkozik, majd utána leleplezik I. Péter király szobrát.
Ugyanazon a napon az újvidéki Szerb Nemzeti Színházban sor kerül a díszülésre, amelyen részt vesznek Szerbia, Délvidék és Újvidék város vezetői, valamint más régiók és városok képviselői.
(Aligha kétséges, hogy Pásztor István és más VMSZ-es nagyágyúk is megtapsolják majd a felszólalókat és a magyar tragédiát ünneplő produkciókat.)
Újvidék központjában bemutatják az “1918” c. tárlatot.
A Szerb Maticában szintén november 25-én “tudományos tanácskozást” tartanak Délvidék elszakításáról.
Ez lesz tehát az újvidéki ünnepi rendezvények töredéke.
Egyébként a Szerbiai Közszolgálati Televízió (RTS) 28 részes dokumentumfilm-sorozat sugárzását kezdi meg amelyenek címe “A Szerb Vajdaság jeles emberei”.       
Mindezt persze a szerbiai és a tartományi költségvetésből, tehát az adófizető polgárok, köztük a porig alázott délvidéki magyarok zsebéből (is) finanszírozzák majd.
Köszönjük a VMSZ-nek (és a szavazóinak).
(Alapinformáció: rtv.rs)

2018. szeptember 20., csütörtök

Minek nekünk ilyen MNT?



Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (140.)

Szabadkán, szeptember 12-én, megtartotta 36. „rendes ülését” a Magyar Nemzeti Tanács (MNT).
Tari István (VMDK–Csonka Áron) képviselő két „sürgősségi indítványával” a napirendi pontok száma az elképesztő 97-re (!) bővült.
A tanácsnok egyik javaslata a „Határozat a vajdasági magyar közösség alapérdekeinek képviseletéről Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatában” címet viselte. A javaslatban az ellenzéki képviselő 22 pontban foglalta össze, hogy szerinte az MNT-nek milyen kérdésekről kellene vitát nyitnia a szerb kormánnyal.
Tari másik indítványa a zombori Bieliczky Károly Városi Könyvtárban történt felmondásokkal és a Zombor Városhoz tartozó falvakban eddig működő fiókkönyvtárak leépítésével volt kapcsolatos. 

Ülésezik az MNT (Fotó Németh Ernő)

Az MNT ülés első három pontja a 35. ülés jegyzőkönyvének elfogadása, a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény 2019. évi munkatervének és az ugyancsak magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont munkáltatói kollektív szerződése meghosszabbításának jóváhagyása volt.
A többi pont az MNT Végrehajtó Bizottságának (VB) valamilyen „döntésének jóváhagyása” volt (két iskolaprogram véleményezése, hét iskolaigazgató választás, egy igazgatóbizottsági tag és 18 iskolaszéki tag cseréjének eljárása, valamint egy-egy diákotthon igazgató választása, illetve igazgatóbizottsági tagcseréjének kapcsán).
A 34-től a 74. pontig, vagyis 41 pontot a 15 főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű tagozatok megnyitására vonatkozó VB „döntések jóváhagyása” képezte.  
A 75-77 pontok alatt a  VB iskolai átképzésre, pótképzésre és szakosításra vonatkozó véleményezésről szóló „döntések jóváhagyására” került sor.
A 78-86 pontok a VB diákotthonok „előzetes kollégiumi ranglistájának véleményezésé kapcsán hozott „döntésnek jóváhagyására” vonatkozott.
A 87-95 alatt az MNT „jóváhagyta” a VB két tankönyvvel kapcsolatos, egy könyvtár igazgató választással, két tájékoztatási pályázattal, három község néhány utcájának az elnevezésével és egy nemzetek közötti viszonyügyi bizottsági tag kinevezésével kapcsolatos „döntéseit”.

A 95 napirendi pont számítógépes anyaga 1043 (ezernegyvenhárom) oldal terjedelmű! Ez azt jelenti, hogy nyomtatásban legalább 1500 oldal! Még szerencse, hogy e-mail formájában és nem kinyomtatva küldték meg a tanácstagoknak! Egyébként, nehezen képzelhető el, hogy bármelyikük is lelkiismeretesen végigolvasta volna ezt az óriási terjedelmű nagyot. Ez is arról tanúskodik, hogy az MNT-ben nem minőségi, hanem mennyiségi, vagyis látszattevékenység folyik!
Minek kell például az MNT-nek egyáltalán véleményezni az „előzetes kollégiumi ranglistát”? Nincs ott ügyviteli testület, igazgató? Vagy az MNT mindent – szükségtelenül – központosítani, ellenőrizni akar?
A testület ülése is csak formalitás volt. A VB javaslatait a túlnyomó többségében a Vajdasági Magyar Szövetséghez (VMSZ/BMC) tartozó többség minden egyes alkalommal kézfelemeléssel támogatta. Ez jól látszik az ülésen elfogadott, egy kaptafára készült döntésekből/„záradékokból” is, amelyek terjedelme úgyszintén hihetetlen 139 oldalt terjedelmű.[1]    
Elképzelhető-e, hogy az ilyen többség nem támogatja a pártársaikból, vagy a párt bizalmát élvezőkből álló Végrehajtó Bizottság „döntéseit” és ezzel megbuktatja a végrehajtó testületet? Elméletben igen, a gyakorlatban ez szinte kizárt. Akkor meg minek ez a színjáték?

Szinte szenvedés volt nézni, amint Jerasz Anikó, a VB elnöke „beterjeszti”/megindokolja a testület „döntéseit”.
Egyébként is a munka az MNT-ben a feje tetejére van állítva. A Végrehajtó Bizottságnak ugyanis természetszerűleg az lenne a feladata, hogy – amint a nevéből is következik – végrehajtsa az MNT döntéseit, nem pedig, hogy „döntéseket” hozzon, amit aztán az MNT formálisan „jóváhagy”.  
Nem-e az lenne a helyes, ha az MNT-nek lenne egy döntéshozatalt előkészítő, magyarán szakmai testülete, amit szakszolgálatnak is lehetne nevezni (nem a jelenlegi szinten), majd miután az MNT megvitatta az előkészített anyagot és meghozta a döntést, a VB azt végrehajtja? 
Lényegi munka, tehát, az MNT-ben nem folyik.  Ez abból is látszik, hogy 41 napirendi pont a 15 főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű tagozatok megnyitására vonatkozó VB döntések „jóváhagyása” volt. Ez abból állt, hogy a véemeszeses tanácsnokok buzgón emelgették a kezüket a VB döntés mellett. Nyilas Leonov Anita, a testület alelnöke például, az ülésen meg sem szólalt, csak szavazott, mint általában. Bizonyára alig várja, hogy leteljen a mandátuma.
A tanácstagok közül senkinek eszébe nem jutott, hogy kimondja: Álljunk meg már emberek és vitassuk meg, hogyan is állunk akkor a magyar iskolai rendszerrel! Mi lesz sorsa a 41 tagozatnak? Hogy fog ez kihatni a tanítókra? Hányan maradnak munka nélkül, vagy távoznak külföldre?  
Németh Ernő írásából tudjuk meg, hogy a 41 tagozaton 243 az első osztályba iratkozott magyar gyermekek száma, vagyis tagozatonként 2-től 14, illetve átlagban 5,9 tanuló.  Ezek közül 10 már „kihelyezett”, egy pedig „speciális tagozat”.[2]
Az MNT vezetőinek ez nem volt elég ok arra, hogy erről egy alapos elemzést készíttessenek, és arról vitát nyissanak? Megelégedtek azzal, hogy ezek a tagozatok megnyílnak, de mi lesz tovább? Jövőre hány tagozat nem fog megnyílni?

A Szabad Magyar Szó illusztrációja

A 36. MNT ülése – Hajnal Jenő elnök magyarázata szerint – „a választási kampány miatt nem lett volna sajtónyilvános”,[3] de Tari István említett két beadványa miatt mégis úgy döntöttek (értsd: Hajnal Jenő), hogy „ne legyen az a látszat, mintha a két utólagosan napirendre került pont miatt szerettek volna zárt ülést”.[4]
Hajnal Jenőnek Tari beadványai kapóra jöttek, hogy a VMSZ és az általa vezetett új Magyar Összefogás (MÖ) lista mellett kampányoljon. Tari viszont elmulasztotta, hogy a nyilvánosság előtt ismertesse a beadványát.
Hajnal felrótta Tarinak, hogy „ugyanennek a beterjesztésnek a napirendre tűzését korábban már kilenc alkalommal javasolta, ám ezúttal sem javította ki azokat a tárgyi hibákat, amelyekre korábban felhívták a figyelmét”. Azt viszont elfelejtette mondani, hogy az MNT egyetlen alkalommal nem foglalkozott azzal, hogyan valósulnak meg a vajdasági magyar közösség alapérdekei Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatában. Miért nem tűzték napirendre Tari javaslatát, hogy legalább kijavítsák az állítólagos tárgyi hibákat?
Tari kitartó követelésének megvitatása csakis támogatásra lett volna érdemes, mert Szerbiának az EU-ba való esetleges csatlakozása után a magyar közösség helyzetével már senki sem fog foglalkozni.
Hajnal legújabb elutasító magatartása érthető, mivel „kerülgeti, mint macska a forró kását” a délvidéki/vajdasági magyarság számára fontos kérdéseknek az MNT napirendjére tűzését.   Ez annak a következménye, hogy Magyarország kiemelt külpolitikai céljának tekinti Szerbia EU-integrációs törekvéseinek támogatását”[5] és nem törődik a délvidéki magyarok helyzetével,  jogaival és érdekeivel. Hajnal Jenő is ezt az álláspontot képviseli, amit röviden „nem kell hullámokat verni” politikának lehet nevezni.
Egyesek képtelenek megérteni, hogy a nemzeti kisebbségi jogok megvalósításáért/érvényesítéséért való kiállás, azok követelése nem valamiféle nacionalista provokációt, nem „minden szál elvágását” jelenti, ahogyan Hajnal Jenő fogalmazott,[6] hanem a szerb alkotmány és törvények, a nemzetközi szerződések által biztosított legális és legitim jog.

A választási kampány során vitát kellene nyitni arról, hogy a Hajnal és a Jerasz vezette MNT milyen politikát is folytatott az elmúlt négy év alatt és annak mi lett az eredménye?
Jó példa erre Tari második, a zombori Bieliczky Károly Városi Könyvtárban történt felmondásokkal kapcsolatos beterjesztése, amikor „a könyvtárosok elbocsátásával valójában a magyar művelődési élet szervezőit bocsátották el munkahelyeikről”.[7]
Az MNT hivatalosan ezzel a problémával sem foglalkozott, állást nem foglalt. A testület Újvidéken, 2016. szeptember 22-én tartott 20. „rendes ülésén” először (ellenszavazat és tartózkodás nélkül) megszavaztatta a Tari István által beterjesztett napirendi pont sürgősségét (ELŐTERJESZTÉS – Állásfoglalás a zombori Bieliczky Károly Városi Könyvtárban történt felmondások és a Zombor Városához tartozó falvakban eddig működő fiókkönyvtárak leépítése ügyében)”,[8] majd javaslatára újabb szavazás következett és a VMSZ-t képviselő MNT tagság szavazógépezete elvetette a sürgősségi napirendi pont napirendre tűzését és megvitatását![9]
Hajnal Jenő  a teljes nyilvánosság előtt magára vállalta ugyan „a helyzet” intézményen kívüli, „leüléssel” való „megoldását”,[10] amiből aztán – amint látjuk – nem lett semmi.
Megvárta, hogy az elbocsátott munkások pert indítsanak, hogy „az Újvidéki Fellebbviteli bíróság kimondja, hogy az elbocsátások törvénytelenek voltak”.[11] Közben egyesek már külföldre távoztak.

A legnagyobb probléma, hogy Hajnal (a MÖ listáján az 1.) és Jerasz (a 2.) továbbra is  az MNT vezetői tisztségére reflektálnak. 2022 nagyon távoli időszak és az általuk folytatott politikának további beláthatatlan következményei lesznek a magyar közösségre.
Hajnal Jenőt (Bácsgyulafalva, 1954)[12] jelölni sem lett volna szabad, hiszen 2019-ben meglesznek a feltételek a nyugdíjba vonulásához. Nyugdíjasként akar az MNT elnöke lenni? (A VMSZ azonban kitart a kiöregedett, de megbízható káderei mellett. Ilyen például Kern Imre, építésügyi, közlekedési és infrastruktúrafejlesztési államtitkár is, aki 1949-ben született Topolyán,[13] akinek már nyugdíjasnak kellene lenni, csak épen a nagy havi fizetésről és a kiváltságokról nehéz lemondani. A fiatalok pedig külföldre távoznak. Ezért is nem haladunk semmire.) Jerasz Anikó személyiségéhez pedig a Végrehajtó Bizottság elnöki tisztsége sehogyan nem illik.
Minek is nekünk ilyen MNT?
      BOZÓKI Antal
Torda, 2018. szeptember 20.


[1] Az ülésen elfogadott dokumentumok itt találhatók meg: http://www.mnt.org.rs/magyar-nemzeti-tanacs-36-rendes-ulesen-elfogadott-dokumentumok
[2] MNT: Kisebb létszámmal is megnyíltak az osztályok. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22755/MNT-Kisebb-letszammal-is-megnyiltak-az-osztalyok.html, 2018. szeptember 14. [17:21] Lásd még: Negyven napirendi pont a 15 főnél kisebb létszámú osztályok létrehozásáról Pénteken ülésezik a Magyar Nemzeti Tanács. https://szabadmagyarszo.com/2018/09/12/negyven-napirendi-pont-a-15-fonel-kisebb-letszamu-osztalyok-letrehozasarol/, 2018. szeptember 12. [15:16]
[3] Uo.
[4] Uo.
[5] Szijjártó Péter: Magyarország továbbra is támogatja Szerbia EU-integrációját. https://magyaridok.hu/kulfold/szijjarto-peter-magyarorszag-tovabbra-is-tamogatja-szerbia-eu-integraciojat-3336413/, 2018. július 27. [15:38] és Szijjártó: Magyarország mindent megtesz Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásainak támogatásáért. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/24018/Szijjarto-Magyarorszag-mindent-megtesz-Szerbia-EU-csatlakozasi-targyalasainak-tamogatasaert.html, 2016+. Augusztus 31. [15:55]
[6] Lásd az MNT 20., az Újvidéken 2016. szeptember 22-ei ülésát.  
[7] Lásd Német írását a 2-es alatt. Lásd még P. E.: Fókuszban az oktatás. Magyar Szó, 2018. szeptember 15. 5.
[11] Lásd Német írását a 2-es alatt.

2018. szeptember 18., kedd

Bezárták a helyi közösséget:

Elmaradt a VMDK aláírásgyűjtése Topolyán Sörfőző Andor: A legmélyebb diktatúrában élünk 

(közlemény)

<span class="entry-title-primary">Bezárták a helyi közösséget: Elmaradt a VMDK aláírásgyűjtése Topolyán</span> <span class="entry-subtitle">Sörfőző Andor: A legmélyebb diktatúrában élünk</span>

Elmarad a VMDK aláírásgyűjtése Topolyán – ezt a felhívást intézte a közösségi oldalon ismerőseihez Sörfőző Andor, a VMDK tanácsának elnöke. Az alábbiakban a szöveget teljes egészében közöljük:
Évek óta teszik mind nehezebbé és nehezebbé az ellenzék munkáját. Először a kampányokat gátolták, cenzúrázva a médiát, fizetett “komment huszárokat” alkalmazva, stb. Aztán már a választásokon való részvétel is egyre nehezebbé és nehezebbé vált, hisz maga a rendszer egyre komplikáltabb, a feltételek egyre nehezebben teljesíthetőbbek lettek, és az emberek egyre jobban megfélemlítve. Sokan támogatnák az ellenzéket, de félnek. És ez a félelem is megváltozott az évek során. Először mindenki a saját munkáját féltette, aztán (belátva, hogy azon a kis minimálbéren nincs mit félteni), nem is a sajátját, de a rokonokét féltette, aztán amikor mindenki kezd rájönni, hogy azon sincs mit félteni, akkor már a testi épségét is félti, mert a fenyítések már odáig is eljutnak. A nyomor egyre nagyobb, így a hatalom elnyomása, agressziója is.
Ma ott tartunk, a körülményeket olyan szinten nehezítik, hogy a munkaköri kötelességüket, kötelezettségüket sem teszik meg, csak hogy keresztbe tegyenek!
A Helyi Közösség Topolyán ma gyakorlatilag nem működött, csak hogy a VMDK ne tudjon ott a meghirdetett időben aláírásokat gyűjteni! Az irodáik délben már zárva, a telefonok kicsengenek, a Helyi Közösség vezetőitől, az Önkormányzat vezetőkig, MINDENÜTT! Senki sem elérhető, minden ajtó zárva!

 
Fotó: A VMDK Facebook oldaláról

Nagyon sokszor verekedtük át magunkat a nehezítéseken, az egyre romló körülményeken, de SOHA ILYEN MÉLYRE NEM SÜLLYEDT A HATALOM! Meggátolni az embereket a véleménynyilvánításban, támogatásban? Meggátolni azt, hogy más opció is létezzen? Meggátolni azokat a munkájukban, akik másként gondolják, mint ők?
A LEGMÉLYEBB DIKTATÚRÁBAN ÉLÜNK!
Gyáva, nemzetárulók, kik ma már tudják, hogy azokon a választásokon, ahol a nemzet kell döntsön, és nem a fizetett bérenceik, ott egyre kevesebb a keresnivalójuk, ilyen mélyre süllyednek! Bezárják az ajtókat, leteszik a telefonokat!
DE KI KELL ÁBRÁNDÍTSAM ŐKET! Minden beépített, gerinctelen zsoldosuk ellenére HARCOLNI FOGUNK! Nem lesz olyan könnyű menet ez nekik!!!!
ÉBREDJ MAGYAR!!! ZSARNOKOK ÜLNEK A NYAKADON!!!!!
Ma megbukott a demokrácia, de be fogjuk bizonyítani, hogy hittel, munkával, fel lehet támasztani, és le lehet mosni ezt a szennyet!
NE RETTEGJ MAGYAR!
MERJ!
CSELEKEDJ!
ÉBREDJ!!!

https://szabadmagyarszo.com/2018/09/18/bezartak-a-helyi-kozosseget-elmaradt-a-vmdk-alairasgyujtese-topolyan/
2018. szeptember 18. [19:06]

„A Fidesz helyi vazallusait az sem izgatja, hogy koszovói cigányok özönlenek Délvidékre!”

Szávay István országgyűlési képviselőnek, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnökének mai parlamenti felszólalása hűen tükrözi a délvidéki magyarság drámai helyzetét és azokat a tényezőket, amelyek idáig vezettek.

Mint várható volt, sajnos nem érkezett meggyőző válasz a jogosan felvetett kérdésekre. Nem csoda, hiszen a Fidesz tökéletesen elégedett azzal az “idillikus képpel”, amelyet a VMSZ-szel együtt a délvidéki magyarok sorsáról festett.        
Szávay rámutatott arra a tényre, hogy november 25., Délvidék elszakításának és az ezer éve ősei földjén élő magyar közösség kisebbségbe szorításának évfordulója ünnepnap lesz a tartományban. Mint mondta, ugyanez a parlamenti döntés még egyet rúgva a magyarságba, december elsejét, Erdély elszakításának napját is vajdasági ünneppé tette a szerbiai románok kérésére!
– Mélyen felháborító, hogy a legújabbkori kisantant döntését büszkén helyeselte a magát a magyar közösség első számú – sőt egyedüli – képviselőjének tartó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Fidesz helyi fiókszervezete is.
Pásztor István pártelnök már a szavazást megelőzően bejelentette a magyarságot porig alázó döntés támogatását,

emelte ki a Jobbik képviselője.
Szijjártó Péter külügyminiszter mondta el többször, hogy: ha a délvidéki magyarságot jogsérelem éri, akkor azt majd a VMSZ jelzi. Remélem, ez után a gyalázatos döntés után már számára is világos, hogy délvidéki hűbéresük nem hogy nem jelez, de még partner is a magyarellenes lépések meghozatalában, hangsúlyozta Szávay, majd hozzáfűzte:
– Ennek fényében nyilván érthető, hogy a VMSZ miért nem tájékoztatta Önöket arról sem, minek kapcsán a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Magyar Mozgalom (MM) már számos alkalommal és idejében rámutatott, hogy a Magyar Nemzeti Tanács jogköreinek súlyos szűkítésére készül a szerb hatalom.
A nyár elején elfogadott törvény szerint ugyanis
az MNT-t minden területen megfosztották egyetértési jogától, sőt, a még megmaradt véleményezési jogkörök is bizonyos területekre szűkültek.

Korlátozták a nyelvhasználati jogokat, valamint azon szervezetek körét is, amelyekkel a nemzeti tanácsok együttműködést alakíthatnak ki.
A magyar kulturális autonómia felszámolását a VMSZ belgrádi képviselői is megszavazták.

Szávay továbbá felhívta a figyelmet egy kétségbeejtő jelenségre, amely közvetlenül veszélyezteti a délvidéki magyarság biztonságát és megmaradását.
– A Fidesz helyi vazallusai szerint a fentiek alapján nyilván az sem probléma, hogy ezrével folyik a koszovói, muszlim vallású, albánul beszélő, cigány migránsok betelepítése a délvidéki magyarlakta településekre,

többek között Martonosra, Kishegyesre és a bánsági magyar szórvány falvaiba. Az etnikai viszonyok erőszakos megváltoztatásával szemben az európai szintű bevándorlásellenes propagandát folytató magyar kormánynak sem volt egy árva szava mindeddig! – szögezte le Szávay, majd a következő logikus kérdéseket intézte a külgazdasági és külügyminiszterhez, de helyette Menczer Tamás külügyi államtitkár próbált ezekre válaszolni. A kérdések:
– Mi a Kormány véleménye a VMSZ és a szerb hatalom újabb gyalázatos döntéséről, Délvidék elszakításának ünnepnappá tételéről? Budapesti sugallatra döntött a VMSZ az igen mellett, mint ahogyan azt sokan sejtik?
– Miért nem tiltakozott a Kormány már akkor, amikor a szerb hatalom a nemzeti tanácsok jogköreinek szűkítését tervbe vette? Miért nem tiltakoztak vonatkozó törvény elfogadása ellen sem?
Miért nem tiltakozik a Kormány a délvidéki magyar falvakba történő koszovói cigány betelepítések, ezzel pedig az etnikai viszonyok erőszakos megváltoztatása ellen?
A válaszadó Menczer szerint a VMSZ-nek a vajdasági parlamentben korlátozott a mozgástere. Ugyanakkor a VMSZ érdekérvényesítő erejét mutatja, hogy a vajdasági kisebbségek is meghatározhattak egy-egy ünnepnapot. A vajdasági magyarok esetében ez augusztus 20. A többség és a kisebbség tehát kölcsönösen tiszteletben tartotta egymás javaslatát, véli Menczer.
– A VMSZ nem tartja november 25-et ünnepnapnak, de mivel a szerb nép tiszteletben tartja a magyar nemzeti ünnepeket és jelképeket, a helyi magyar közösség képviselői is tiszteletben tartják a többség számára fontos napokat, érvelt az államtitkár.
A VMSZ a konstruktív együttműködésben érdekelt, más szervezetek azonban destruktív politikai viszályokat keltenek.
– Ami a koszovói romák betelepítésének kérdését illeti, a magyar kormány figyelemmel követi azt, ami zajlik, erről a kérdésről is folyamatosan tárgyal a VMSZ-szel, mondta Menczer, majd azzal folytatta, hogy az MNT jogainak terén visszalépés nem történt, továbbra is beleszólása lesz az oktatási, kulturális és tájékoztatási intézmények működtetésébe, vagyis megmarad a kulturális autonómia.
Az államtitkár továbbá a VMSZ legitimitását védte, mert az “nem a magyar kormánnyal való együttműködésből fakad, hanem onnan, hogy
a szerb parlamenti, tartományi és önkormányzati választásokon a vajdasági szavazók tették meg a VMSZ-t a vajdasági magyarok legitim képviselőjévé.”

A magyar kormány prioritása a magyar-szerb kapcsolatok fejlesztése és ezen belül a vajdasági magyarság helyzetének javítása. Az elmúlt években magyarellenes incidens regisztrálására nem került sor, és a korábbi helyzethez képest ez is fontos eredmény, fejezte be Menczer.
Szávay István nem fogadta el a választ. Mint mondta, nagyon örül, hogy a kormány figyelemmel követi a koszovói cigányok betelepítését a magyar falvakba, de az ő kérdése arra vonatkozott,
miért nem tiltakoznak ez ellen, miért tartják jónak azt, hogy idegen kultúrkörből érkező, idegen vallású személyekkel és családokkal borítják fel a magyarlakata települések etnikai egyensúlyát.

A képviselő továbbá kiemelte, hogy Délvidéken nemcsak a VMSZ-nek van legitimációja, hiszen ott még egyelőre többpártrendszer működik, ami – mint mondta – nyilván nem feltétlenül tetszik a magyar kormánynak.
Szávay kiemelte:
Egyszerűen nem igaz, hogy nem történt visszalépés a kisebbségi jogok terén, hiszen a Magyar Nemzeti Tanácsot megfosztották minden egyetértési jogától. Ezeket csupán véleményezési jogkörré degradálta az a törvény, amelyet a Fidesz szövetségesei is megszavazták.



Szávai István 2018. szeptember 17-ei interpellációját lásd:



Kapcsolódó:  
http://delhir.info/2017/12/20/szerbek-nem-ertik-miert-elegedetlenkednek-magyarok-es-horvatok-nemzeti-tanacsok-hataskorenek-csokkentese-miatt/
http://delhir.info/2018/07/30/nagybecskerek-kornyeken-epp-sziget-magyar-falvakba-jutott-legtobb-koszovoi-cigany-betelepites/
http://delhir.info/2018/06/19/pasztor-istvan-bejelentette-hogy-vmsz-megszavazza-hogy-delvidek-elcsatolasa-legyen-vajdasag-napja/
http://delhir.info/2018/05/29/vajdasag-napjaval-minden-delvideki-magyart-megalaznanak/
http://delhir.info/2018/04/17/eldolt-mennyei-nep-delvidek-elcsatolasanak-datumat-vajdasag-napjakent-unnepli-majd/
http://delhir.info/2018/08/29/vucic-rakenyszeritette-az-rts-t-delvidek-ellenes-film-finanszirozasara/