2017. szeptember 19., kedd

Zombor: Falusi könyvtárakból, könyvraktárak?

Egy éve könyvraktárak a Zombor Város falusi fiókkönyvtárai

 

Egy éve annak, hogy Zombor Város területén a racionalizáció hevében tíz, többségében magyar falusi könyvtárosnak mondtak föl és a falusi könyvtárakat könyvraktárrá változtatták.
Egy évvel ezelőtt bombaként robbant a hír, hogy a létszámcsökkentést a Zombori Városi Könyvtárban úgy oldják meg, hogy tíz falusi könyvtárosnak fölmondanak, s a megmaradt öt fogja a megmaradt 15 falusi könyvtárat kiszolgálni. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy hetente egy-két nap vannak nyitva a Zombor környéki falvakban a könyvtárak.

Az előzmények előzménye 
Mielőtt részletesen kielemeznénk az egy éves periódust, említsünk meg két magyar érdekeltségű könyvtárat, a bezdánit és a bácsgyulafalvit. Két példaértékű fiókkönyvtár, ahol a  könyvkölcsönzésen túl kulturális élet is zajlott. Ezek mellett talán csak egy-két szerb faluban mozgatta a kultúrszálakat az ottani könyvtáros. A többiben valójában látszatmunka, látszattevekényég folyt, jobb esetben kézimunkázással töltötte ki a munkaidejét a könyvtáros, ez volt a realitás. Ezt következő események pedig nem a munka minőséget vették figyelemben, hanem szociális, még egynéhány szociális alapon történő kritériumot, amiről nyugodtan mondhatjuk, hogy nem volt reális.

Előzmények
Meg kell említeni azt a tényt, hogy tavaly Zombor városra is meghatározták a közszférában dolgozók számának felső határát. Hogy melyik közintézményben mennyi felesleg lett, azt semmiképp nem a józan paraszti ész vagy valami reális elképzelés, annál inkább a politikai érdekérvényesítés volt a meghatározó. Melyik igazgatónak volt jobb a politikai érdekérvényesítése. Akkor több közvállalatban egy éjszaka alatt eltűnt a felesleges káder, míg a városi könyvtáron csattant az ostor. Vagy az igazgatónak nem volt erős a kapcsolata a pártfőnökkel?

A könyvtárból mára már csak könyv raktár lett
Érdekesség, hogy az igazgatónak két választási lehetősége volt, a takarítást, könyvelési, jogi és más szolgáltatást kiszervezi és szolgáltatásként veszi igénybe (ami egy reális döntés lehetett volna), ám addig ő úgy döntött, hogy a rákényszerített kádercsökkentést a falusi könyvtárakon hajtja végre. Elvégre abból a városiak mit sem éreznek, s a falusiak pedig 15 helyről úgysem fognak össze (ami számára mostmár jó stratégiának mutatkozott).

Elbocsátások 
Ekkor jöttek az elbocsátások. Az összmunkások egynegyede fölösleg lett a könyvtárban, a kultúrán kezdődött meg a karcsúsítás. Nem máshol, mint a falusi könyvtárakban. Az elbocsátott falusi könyvtárosok több, mint fele magyar származású ráadásul. A kérdésben csak a VMDK szólalt meg, az MNT elnöke mosakodott, s úgy látom meg is mosdott. A munkások elmentek, s ma tíz falusi könyvtárossal van kevesebb. A városiak mit sem éreztek ebből az érvágásból.

A könyvtár folyosójának virágja ápolatlan, mára ki is száradt, nincs aki gondozza
Tüntetések
Épp egy évvel ezelőtt szerveztek tüntetéseket Kerényen (Kljajićevo) az ottani könyvtár előtt. A polgári megmozdulás mögött egy politikai párt állt. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a tüntetések után néhány egyén saját egzisztenciája megoldódott, megtörtént a háttéralku.
A bácsgyulafalviak és nemesmiliticsiek a bezdániakkal terveztek aláírásgyűjtést, de a másik fél a kerényiek és őrszállásiak nélkül értelmetlen volt már.
Tüntetések után
A nagy fellángolás és tüntetéseket követően a szerb favak elhallgattak a politikai háttéralkunak köszönhetően, ezzel a könyvtárigazgató véghezvihette azt, ami elképzelt. Maradt öt könyvtáros, akik meghatározott napokon megjelennek a falvakban.
Még egyszer meg kell említeni, hogy nem minden faluban működött megfelelően, színvonalasan a munka a könyvtárban. Míg az egyik településen a könyvtáros volt egyben a kultúrélet szervezője, addig a másik könyvtárban a könyvtáros munkaidőben kézimunkázott, kézimunkázik ma is. A tizenöt faluból a néhány élettel teli könyvtár is a képen látható könyvraktárrá vált.

Az enyészet vette át a megüresedett könyvtárban a fő szerepet
Az egy év, látszattevékenységek 

Eltelt egy év. Egy éve annak, hogy a Zombor környéki falvakban nem elérhető mindennap a könyvtári szolgáltatás, ahogyan mondjuk a városi polgárok számára. Hónapok óta ez már nem téma a közösségben. A falvak leépülésével az itt maradtaknak a kulturális élete is csorbult. Azok a könyvtárosok esetleg, akik politikailag megfeleltek, szerződéses alapon alkalmazták őket, mint kultúrszervezőket, akik az elmúlt egy év alatt több tíz kiállítást és programot szerveztek kizárólag a fényképezőgépek számára és a pártpropaganda portáljaira.
Szörnyű ezt látni és ép ésszel ezt felfogni, mennyire birkának nézik az embert!
A mai helyzet
A mai helyzetet a képek szépen prezentálják.
A könyvtárból könyvraktár lett.

A telefon egy nyári vihar óta nem üzemel, de nincs is ki felvegye
Hetente két alkalommal megjelenik a könyvtáros, hetek múlnak el úgy, hogy egy ember sem néz be a könyvtárba. Nincs takarítva, pókháló, por mindenütt. Egy munkás ücsörög órák hosszat, leülve a munkaidejét, hogy az milyen effektív munkát takar, kit érdekel. Azok számára, akik emlékeznek, egy évvel ezelőtt még abban a könyvtárban, hetente egy tanítási órára a könyvtárba hozta a diákjait egy tanítónéni, az ovisok minden héten egyszer csoportosan megjelentek. Havonta több foglalkozás helye volt a könyvtár, valódi élettel teli. Nem beszélve azokról a számítógépekről, amelyek éveken keresztül biztosították a helybeliek kijutását a világhálóra. Több alkalommal adott helyet a könyvtár előadássorozatokra, számítógépes tanfolyamokra. Ma csak könyvkölcsönzési lehetőség van. A gyakorlatban úgy néz ki, hogy ma leadod a könyv címét és a következő nyitvatartási napon ha minden zökkenőmentesen zajlik, megkaphatod a könyvet. S ebben kimerül a szolgáltatása a falusi lakosok iránt.


Azelőtt 4 működő számítógép, nyomtató, szkenner, internet is volt… ma már 
mindebből semmi sem maradt
Mindenképp meg kell említeni, hogy a könyvtárossal folytatott beszélgetésből kiderült, hogy a bácsgyulafalvi könyvtárba 23 tag iratkozott be, abból több, mint tíz óvodás. Addig a doroszlóinak mindössze 3 (három) tagja van. Az is kiderült a beszélgetésből, hogy az említett doroszlói nemlétező fiókkönyvtárban a dolgozó elmondása szerint egy olvasó se tért be!
A XXI. században, a mai rohanó és felgyorsult világban egy könyvtár miről is szól, könyvkölcsönzésről? Hát igen, azok számára, akiknek a szürkeállományát átmosták egynéhányszor, akinek életében a tévé és a bugyuta számítógépes játékból áll a kultúra, annak ezt be lehet adni. Ma egy könyvtár, főképp a kis falvakban a kultúrtevékenység központja!
De kit érdekel ez ma Szerbiában?
Itt a kultúra a Pink televízió valóságshow-jában teljesen kimerül. A helyi kisebbségnek, ha ez nem tetszik, kereshet magának egy másik életteret, ahol az állati ösztönök kielégítése mellett más lehetősége is van.
Keszég Kornél



Ha van ezüstszínű aranyunk, akkor van miniszterelnök „színű” elnökünk is.
Lekić

Szocializmus – a proletariátus diktatúrája papíron.
Kapitalizmus – a proletariátus feletti diktatúra tettekben.
Aleksadar Čotrić

Az elhunytakról nem a legjobbat gondolom, mert mindig a rendszerre szavaznak.
Milan R. Simić

Ha a demokrácia nálunk legyökerezik, nehezen fogjuk kiirtani.
Zoran Doderović

Olyan öreg vagyok, hogy már mindenkitől félig elbúcsúztam, önmagamat kivéve.
Shakespeare, William [1564. április 23. (?) (keresztelési dátum: 1564. április 26.) – 1616. április 23. (Julianus-naptár) / 1616. május 3. (Gergely-naptár)], angol drámaíró, költő, színész.

Nagyon, nagyon szeretném a virágot, ha nem gondolnám, hogy néhány nap múlva elhervad.
Thomas Hardy (Higher Bockhampton, Anglia, 1840. június 2.Dorchester, Anglia, 1928. január 11.) angol költő és regényíró; a regionális epika egyik legkiválóbb művelője.

SZERBIA EU-S CSATLAKOZÁSA



Maradéktalanul teljesíteni a feltételeket!

Az utóbbi, alig több mint egy hónap alatt, az Európai Unió (EU) két magas rangú tisztségviselője is Belgrádban járt, annak erősítésére, hogy az EU érdekelt Szerbia csatlakozása iránt.     
David McAllister, az EP-képviselő, szerbiai jelentéstevő, két alkalommal is Belgrádban járt. Először augusztus 12-én, amikor találkozott Aleksandar Vučić szerb elnökkel, majd[1] augusztus 25-én és 26-án az ország  fővárosában a hatalmi szervek, a szerbiai parlament ellenzéki és a civil szervezetek képviselővel is tárgyalt.
A Danas c. belgrádi napilap forrásai szerint a nem kormányzati szervezetek képviselői „a brüsszeli tisztségviselőnek, egyebek között, elmondták, hogy (Szerbiában – B. A.) a médiaszabadság állandóan rosszabbodik és szűkülnek a lehetőségek a bíráló vélemények közlésére, valamint hogy nincsen semmilyen előrelépés a Savamala eset felderítésében”.[2]   
McAllister a belgrádi vendéglátóknak határozottan a tudtára adta: „Csak olyan állam válhat az Unió tagállamává, amelyik teljes mértékben alkalmazza az ott érvényes emberi jogi, szabadságjogi, kisebbségjogi és egyéb előírásokat”.[3]

Johannes Hahn, az EU szomszédságpolitikai és bővítési biztosa szeptember 15-én látogatott Belgrádba.
– Szerbia akár 2025 előtt is az Európai Unió teljes jogú tagállamává válhat, vagy bármikor, amikor teljesíti a tagsági feltételeket – fejtette ki Hahn a sajtónak nyilatkozva.[4]  
Később, az EU-Szerbia: Stratégiai Partnerség a jövőért elnevezésű konferencián Hahn arról beszélt, hogy „a csatlakozás folyamatában a gyorsaságnál sokkal nagyobb szerepe van a minőségnek, a joguralom és a független igazságügy, illetve az emberi jogok és a hatékony közigazgatás tekintetében egyaránt, hiszen a joguralom kéz a kézben jár a gazdasági fejlődéssel”.[5] – Szerbia számára a joguralomnak kell prioritásnak lenni a csatlakozás folyamatában – emelte ki Hahn.[6]

David McAllister és Johannes Hahn, nyilatkozataikban több alkalommal is hangsúlyozták, hogy Szerbia csatakozásának gyorsasága, bármennyire is siettetné azt az ország vezetősége, nem történhet meg a „minőség” kárára.  A „minőség” alatt pedig az európai vezetők a csatlakozási feltételek maradéktalan teljesítését értik. Ezek között az első helyen a jog uralma, a független igazságügy és az emberi jogok (köztük a nemzeti közösségi jogok) tiszteletben tartása szerepel. Éppen azok a területek, amelyeken Szerbia a legkevésbé teljesít.
Nemzeti közösségi szempontból is fontos lenne, tehát, hogy az EU vezetői következetesen betartsák, megköveteljék a nyilatkozataikban elhangzottak teljesítését. Csak ebben az esetben remélhetünk előrelépést helyzetünk javulása, jogaink érvényesülése területén is.

Az integráció témájához tartozik, hogy szeptember 13-án Strasbourgban sor került az EU-Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Vegyes Bizottság ülésére.
Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) köztársasági képviselője és a parlamenti integrációs bizottság alelnöke, aki az ülésen részt vett, a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy „záradékot fogadtak el”, amelybe „belekerült a részarányos foglalkoztatás közigazgatásra, bíróságokra vonatkozó eleme, elvárása is. Deli Andor képviselő úr javaslatára a szövegbe bekerült a kitétel is, hogy a kisebbségi jogok nem csorbulhatnak a szerb oktatási rendszert érő esetleges változások esetén sem”.[7]
Kovács közölte még, hogy „2020-ra teljesíteni tudjuk a követelményeket az államvezetőség szerint, s ez kedvező”.[8] 

Az Európai Unió szerveiben (a Parlamentben és a Vegyes Bizottságban) ott ül két (jól fizetett) vajdasági magyar (párt)képviselő is, akiknek az lenne a feladata – és ezt nem csak az itteni magyar közösség, de az EU vezetői is elvárják –, hogy méltó módon képviseljék nem csak Szerbia, de a délvidéki magyarság érdekeit is. 
Nincsen betekintésem Kovács Elvira és Deli Andor teljes tevékenységébe, ezért távol áll tőlem, hogy átfogóan értékeljem azt. A sajtóinformációk és az eddigi ismereteim szerint, sajnos, inkább a Szerb Haladó Párttal (SNP) hatalmi koalícióban lévő Vajdasági Magyar Szövetség (és a Fidesz) érdekeit képviselték, mintsem, hogy – az adott lehetőségeket kihasználva – érdemében hozzájárultak volna az itteni magyar közösség érdekvédelméhez, jogainak érvényesítéséhez, helyzetének rendezéséhez.
A Kovács Elvira által hivatkozott záradék hiánya például, hogy a követelést, miszerint „a nemzeti kisebbségi jogok nem csorbulhatnak”,[9] most „a szerb oktatási rendszert érő esetleges változások esetére” szűkítették. További hiányossága, hogy nem tered ki a közvállalatokra és a rendőrségre sem.
Kovács nyilatkozata szerint fontosabb, hogy „2020-ra teljesíteni tudjuk a követelményeket”, mint az, hogy mikor, hogyan és milyen módon lesznek érvényesítve a kisebbségi közösségek jogai.
Adva van, tehát két magyar képviselő és a lehetőség is, hogy a magyar közösség helyzetével, valamint jogainak érvényesítésével kapcsolatos problémák eljussanak, jelen legyenek és orvoslásra találjanak az Európai Unióban. A kérdés csupán az, hogy képesek-e ezeket a képviselők felvállalni és az EU illetékesei előtt/felé prezentálni?
Amennyiben a csatlakozási folyamat során a nemzeti közösségi jogok nem érvényesülnek teljes mértékben, nem az EU és a tisztségviselői lesznek felelősek, hanem a magyar képviselők! Tisztában vannak-e ezzel?

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2017. szeptember 18.


[1] A látogatásról McAllister Belgrádban címmel írtam: http://delhir.info/2017/08/22/mi-fontosabb-jogallam-vagy-koszovo/, 2017. augusztus 22. és https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=10266, 2017. augusztus 24.
[2] M. Stojanović: Sagovornici zamerili Mekalisteru izjave za provladine medije [A tárgyalás részvevői felrótták McAllisternek, hogy nyilatkozott a kormányzati médiának]. Danas, 2017. augusztus 26. 3.
[3] v-ár: Párbeszéd és szabadságjogok. Magyar Szó, 2017. augusztus 25. 4.
[4] P. E.: A joguralom a kulcs. Magyar Szó, 2017. szeptember 16. 5.
[5] U. o.
[6] U. o.
[7] v-ár: A sebességet mi határozzuk meg. Magyar Szó, 2017. szeptember 16. 5.
[8] U. o.
[9] A szerb alkotmány 20/2 szakasza egyébként is szavatolja, a norma szintjén ugyan, hogy „az emberi és kisebbségi jogok elért szintje nem csökkenthető”). http://www.mnt.org.rs/175-Torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven

Ismét kirabolták az újvidéki Siket család ékszerboltját

Ismét kirabolták Újvidéken a Siket család egyik ékszerboltját, ez már a sokadik alkalom.

 


Ezúttal a fegyveres támadók a Felszabadulás úti üzletbe rontottak be hétfőn, valamivel 13 óra után. Az álarcot viselő fegyveres rablók a pulton található ékszereket elrabolva menekültek el a tett helyszínéről. A rendőrség azonnal nyomozást rendelt el a rablás kapcsán, amely során a jelentős anyagi kár mellett senkinek sem lett ezúttal bántódása.
A DélHíren utoljára tavaly számoltunk be arról, hogy a Siket család aranyműves boltját rablótámadás érte, akkor a Duna utcait. Másfél éve a maszkos férfiak mintegy másfél millió dinár értékű ékszert raboltak.
A Siket László tulajdonában álló, több üzlettel is rendelkező ékszerészetet a korábbi években is számos alkalommal érte rablótámadás. 2010-ben fegyveresek rablás közben meglőtték a tulajdonos fiát Siket Áront és annak barátnőjét, az üzlet alkalmazottját, Urbán Eleonórát is. Áront a hátán, míg Eleonórát a mellkasán találta el a lövedék, és csak a szakemberek életmentő beavatkozásának hála sikerült az áldozatok állapotát stabilizálni.

2017. szeptember 16., szombat



Bolond az, akinek a bolondsága különbözik a többség bolondságától.
Samuel Barclay Beckett (Dublin, 1906. április 13.Párizs, 1989. december 22.) ír költő, próza- és drámaíró.

Haradinaj az UÇK-ban volt, de Vučić sem a Belgrádi Körből ismert.
Nikola Božilović

Szerbiának csak egy problémája van: az elnök, a Kormány, az SZHP, a korrupció, a szegénység és a szólásszabadság hiánya.
Lekić

Szabadka polgármesterének leváltását indítványozza a Mozgalom a Polgári Szabadkáért és a Szabad Polgárok Mozgalma (videó)


2017-09-15_mm_inditvany 1

Bogdan Laban, Szabadka polgármesterének leváltását indítványozza a Mozgalom a Polgári Szabadkáért és a Szabad Polgárok Mozgalma – ezt jelentették be mai közös sajtótájékoztatójukon.
Az indítványt a Mozgalom a Polgári Szabadkáért nyújtja be a Városi Képviselő-testület elnökének. Maglai Jenő, a MaPSZ frakcióvezetője reméli, hogy az indítványhoz minél több párt csatlakozik. A sajtótájékoztatón szó esett a Bácska Labdarúgó Klubban történt állítólagos visszaélésekről is.

2017-09-15_mm_inditvany 4

Elfogadhatatlan, hogy Bogdan Laban még mindig Szabadka polgármestere – jelentette ki Maglai Jenő. A Mozgalom a Polgári Szabadkáért frakcióvezetője elmondta, indítványozni fogják leváltását. Maglai Jenő, frakcióvezető, Mozgalom a Polgári Szabadkáért: „Tisztába vagyunk azzal, hogy a mi aláírásunk nem elegendő arra, hogy leváltsuk, de remélem azt, hogy támogatni fognak bennünket és csatlakozni ehhez az indítványhoz más tanácsnokok is. Elsősorban az ellenzéki tanácsnokokra gondolok, de azt gondolom, hogy mindazok, akik egy kicsit is tartanak az igazsághoz, illetve próbálják ezt a Szabadkát megőrizni, azok csatlakozni tudnak, illetve csatlakozniuk kellene ehhez az indítványhoz.”

2017-09-15_mm_inditvany 3

Srđan Škoro újságíró, a Szabad Polgárok Mozgalmának elnökségi tagja a Bácska labdarúgó klub tulajdonosváltásáról is beszélt. Srđan Škoro, újságíró, elnökségi tag, Szabad Polgárok Mozgalma: „A mi információink és adataink szerint, erőszakosan vették át a kasszát, a pecséteket, a klubot, és az állami szervek közül senki sem reagált. Annak ellenére, hogy a rendőrséghez, az igazságszolgáltatáshoz fordultak, mindenki csak hallgatott, mintha semmi sem történt volna, akárcsak Laban esetében.”

2017-09-15_mm_inditvany 2

A sajtótájékoztatón szó volt még a Magločistač portál munkatársait ért fenyegetésekről is. A MaPSZ és a Szabad Polgárok Mozgalma szerint mindezen elfogadhatatlan folyamatok ellen a polgároknak fel kellene lépniük.

2017. szeptember 15. 

http://pannonrtv.com/web2/?p=357139