2025. április 20., vasárnap
2025. április 18., péntek
VMDK: Gumibot dialógus
KÖZLEMÉNY
Óbecse, 2025.04.18.
A mai napon, 2025. április 18-án, Belgrádban tanúi lehettünk annak, hogy a hatalom milyen eszközökhöz nyúl, amikor szembesül a kritikus hangokkal és az autonóm közintézményekkel.
Vladan Đokić, a Belgrádi Egyetem rektora ellen megindított rendőrségi eljárás, valamint az őt támogatók elleni fellépés újabb bizonyítéka annak, hogy az új kormány elsődleges célja nem a társadalmi párbeszéd, nem az intézményi stabilitás vagy a normalitás megteremtése, hanem a felsőoktatás feletti totális kontroll megszerzése és az egyetemi közösségek megfélemlítése.
A rektort hivatali visszaéléssel és diszkriminációval vádolják, mert a hatalomhoz hű csoportok állítása szerint nem támogatta eléggé a tanulni vágyó, de valójában a rezsim érdekeit képviselő hallgatókat.
A rektort hivatali visszaéléssel és diszkriminációval vádolják, mert a hatalomhoz hű csoportok állítása szerint nem támogatta eléggé a tanulni vágyó, de valójában a rezsim érdekeit képviselő hallgatókat.
Az Alkotmányra hivatkozva próbálják kriminalizálni azt, aki kiállt az egyetemi autonómia és a szabad véleménynyilvánítás mellett. A Belgrádi Egyetem körül zajló rendőri fellépés és a hatalmi nyomásgyakorlás egyértelműen mutatja: a cél az, hogy megtörjék azokat, akik tiltakoznak az elnyomás, a korrupció és az intézmények leépítése ellen.
Ebben a politikában sajnos a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is aktív szerepet vállal. Ahelyett, hogy kiállna a jogállamiságért, a hallgatók mellett, és a közösségeink érdekeiért, asszisztál a hatalom önkényéhez. Ideje, hogy a vajdasági magyar közösség is leszámoljon a saját „tyáciáival”, azokkal a helyi kiskirályokkal, akik nem a közösséget szolgálják, hanem a hatalom kiszolgálói lettek.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) határozottan elítéli a rendőrségi fellépést és a rektor ellen indított koncepciós eljárást. Kiállunk a felsőoktatási intézmények szabadsága, a hallgatók jogai, valamint az autonóm közélet mellett.
Ne a félelem, hanem a szolidaritás határozza meg a jövőnket!
Ebben a politikában sajnos a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is aktív szerepet vállal. Ahelyett, hogy kiállna a jogállamiságért, a hallgatók mellett, és a közösségeink érdekeiért, asszisztál a hatalom önkényéhez. Ideje, hogy a vajdasági magyar közösség is leszámoljon a saját „tyáciáival”, azokkal a helyi kiskirályokkal, akik nem a közösséget szolgálják, hanem a hatalom kiszolgálói lettek.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) határozottan elítéli a rendőrségi fellépést és a rektor ellen indított koncepciós eljárást. Kiállunk a felsőoktatási intézmények szabadsága, a hallgatók jogai, valamint az autonóm közélet mellett.
Ne a félelem, hanem a szolidaritás határozza meg a jövőnket!
Lakner Zoltán, Unger Anna: A hatalom vonatán nincs fék, a 15 éve épített NER gátlástalanná és korláttalanná vált
2025. 04. 18.
Jó reggelt!
A Szabad Európa legfrissebb cikkei:
Lakner Zoltán, Unger Anna: A hatalom vonatán nincs fék, a 15 éve épített NER gátlástalanná és korláttalanná vált
Tizenöt éves a Nemzeti Együttműködés Rendszere, ebben a másfél
évtizedben, a Fidesz teljesen átalakította a demokratikus
intézményrendszert. Podcast sorozatunkban ezt a tizenöt évet fogjuk
áttekinteni. Hogyan épült ki a NER, hogyan szőtte át a belpolitikát, a
külpolitikát, a gazdaságot, a kultúrát?
További részletek »
Nem csendesül az ukrajnai frontvonal, miközben halványul a tűzszünet esélye
Orosz erőfölény, ukrán védekezés, menekülő civilek – ez jellemezte április első felében az ukrajnai frontvidéket. Hamarosan lejár a részleges tűzszünet, a teljes pedig egyelőre nincs a láthatáron.
További részletek »
További cikkeink:
Kezét-lábát megbilincselték és arra kényszerítették a rendőrök, hogy csókolja meg a földet, mielőtt árokba lökték
Gárdonyi olajszennyezés: Izolációs falat épít a Mol, hogy megakadályozza a továbbterjedést
Navalnijról tudósító újságírókat ítéltek el Oroszországban
Még több hír, elemzés, háttér és podcast honlapunkon.
Gárdonyi olajszennyezés: Izolációs falat épít a Mol, hogy megakadályozza a továbbterjedést
Navalnijról tudósító újságírókat ítéltek el Oroszországban
Még több hír, elemzés, háttér és podcast honlapunkon.
Köszönöm a figyelmét,
Vovesz Tibor
szerkesztőség-vezető
2025. április 17., csütörtök
Gojković, Juhász és Bujošević fényképével ellátott tojás makettekkel érkeztek az egyetemisták
Gojković, Juhász és Bujošević fényképével ellátott tojás makettekkel érkeztek az egyetemisták a tartományi parlament elé (Fotó: Beta)
2025. április 17. 10:12
Az újvidéki egyetemi karokat blokád alatt tartó egyetemi hallgatók csütörtökre tüntetést hirdettek a tartományi képviselőház elé.
Az egyetemi kampuszból induló egyetemisták óriási tojás maketteket vittek, amelyekre Maja Gojković tartományi kormányfő, Juhász Bálint tartományi házelnök és Dragan Bujošević, a a köztelevízió vezérigazgatójának fényképe volt ragasztva.
A tartományi képviselőház előtt tömegoszlatásra felkészült rendőrkordon várta az egyetemistákat.
A hallgatók az Instagramon közölték, a tiltakozás oka, hogy Maja Gojković a vasútállomás mindkét megnyitóján jelen volt, egyiken pedig kijelentette, hogy ez a legbiztonságosabb pályaudvar. A hallgatók emiatt a tartományi kormányfőt is felelősnek tartják a 16 ember haláláért.
Az egyetemisták emlékeztettek, hogy Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke pedig decemberben arra utasította a biztonsági őröket, hogy távolítsák el az ülésteremből az újságírókat.
Megérkeztek Strasbourgba a kerékpáron útra kelt egyetemisták
Fotó: N1
2025. április 15. 20:52
Tizenhárom napig tartó tekerés után kedden nem sokkal 21 óra előtt a szerbiai egyetemisták megérkeztek Strasbourgba, ahol a Kleber téren több százan vártak rájuk. A városban élő diaszpóra mellett Bázelből és Párizsból is érkeztek a fogadásukra. A téren piros szőnyeg, szerb zászlók és transzparensek fogadták őket, a legtöbbön az állt: Pumpaj!
A fogadóik között volt Irena Joveva szlovéniai és Gordan Bosanac horvátországi uniós képviselő is, valamint a Szerbiából kiutasított zongorista, David Martello is.
A 80 biciklis egyetemista azért indult el április 3-án Újvidékről, hogy minél többen értesüljenek arról, mi történik Szerbiában, és hogy találkozhassanak az európai intézmények képviselőivel, akiktől azt remélik: nyomást gyakorolnak majd a hatalomra a követeléseik teljesítése érdekében.
A kerékpárosok 1400 km-t tettek meg a 13 nap alatt, és útjuk során hat országon haladtak át. Szállást Strasbourgban az ott élő szerbiai állampolgárok biztosítottak a számukra.
A blokádban lévő egyetemisták szervezésében Belgrádban a hétfő 22 óra óta blokád alatt lévő Szerbiai Rádió és Televíziónál, valamint az újvidéki lakossági gyűléseket szervezők által összehívott kedd esti tiltakozáson a Vajdasági Rádió és Televízió épületénél is élő közvetítésben lehetett követni a kerékpárosok megérkezését Strasbourgba, ugyanis az Instagramon egy a köztévééhez hasonlító oldalt hoztak létre Egyetemi Rádió és Televízió névvel.
https://szmsz.press/2025/04/15/megerkeztek-strasbourgba-a-kerekparon-utra-kelt-egyetemistak/
Legalább három percben beszélni fognak a szerbiai helyzetről az Európai Parlamentben
Fotó: N1
2025. április 16. 15:44
Szerdán kora délután Szlovénia, Horvátország és Franciaország Európai Uniós képviselőivel találkoztak az Újvidékről Strasbourgig kerékpározó egyetemisták, akik a nekik átadott levelükben beszámoltak a szerbiai eseményekről, és arról is, hogy a március 15-én megtartott belgrádi tömegtüntetésen tiltott fegyvert vetett be a hatalom – az N1 tudósítója szerint a francia képviselő arckifejezéséből ítélve ő erről az incidensről most hallott először. Az egyetemisták a korrupcióról és a demokrácia hiányáról is beszéltek.
A képviselők elmondták: nem kívánnak beavatkozni az ország belügyeibe, de segíteni fogják az egyetemisták harcát. Az Európai Parlament működését is ismertették, mely szerint minden képviselő egy percben beszélhet egy általa felvetett témáról, és mivel ők hárman vannak, ők mindent meg fognak tenni azért, hogy más képviselők érdeklődését is felkeltsék. A szlovén képviselő azt is megígérte, hogy találkozót fog kérni az Európai Bizottság elnökétől.
A vajdasági magyar közösség helyzete és jogainak érvényesítése
Dokumentum-tervezet
Az elnök ez alkalommal nem hazudott.
Demokráciaellenes forradalmat kezdett.
Predsednik ovog puta nije lagao.
Preduzeo je kontrademokratsku revoluciju.
Dušan Rankov Lončar
Đuro Mаcut az expozéját olvassa (Fotó: YouTube)
A szerb képviselőházban Đuro Mаcut kormányfő-jelölt expozéjával április 15-én kezdődött el a vita az „új” (pontosabban újított) kormány megalakításáról, ami másnap a megválasztásával fejeződött be.
Az akkor még kormányfő-jelölt a „nemzeti kisebbségek” jogairól – ahogyan a nemzeti közösségeket nevezi – a 34 oldal terjedelmű expozéjának[1] csaknem a legvégén, az utolsó előtti, a sportról szóló rész előtt (!!), „az emberi jogokról, a nők jogairól és a nemzeti kisebbségek jogairól” című fejezetben[2] beszélt – nagy általánosságban. Ez is jól mutatja, hogy milyen fontosságot tulajdonít a nemzeti közösségi jogoknak, és hogy mennyire ért ehhez.
Macut az expozéjában – a nemzeti kisebbségekről a magyarokat a szerbek és a bosnyákok viszonyának függvényében (!!) említette:
– Őszintén remélem, hogy lehetséges történelmi egyezségre jutni a szerbek és a bosnyákok között. A harmónia, amit a raškai kerületben, vagy Sandžakban – ahogy a bosnyák polgártársaink nevezik – kiépítettünk, az egység és a közösség erőteljes példáját jelentik.
Célunk a közös jövőteremtés, és hogy Szerbia minden polgárának a hazája legyen.
Ugyanezt a közelséget és megértést kívánjuk a magyar nemzetiségű polgárainkkal is. Az elmúlt évtized során Szerbia történelmi eredményeket valósított meg a szerbek és a magyarok ezeréves közös történelmének áttekintésében és megértésében. A Szerbiában élő magyarok értékes kapcsot jelentenek magyar partneri állammal, amellyel stratégiai partnerséget építünk, ami érett gyümölcsöket hoz majd művelődési, gazdasági, katonai és minden más téren – olvasta expozéjából Macut.
A továbbiakban, a kormányprogram előterjesztésében a „roma közösséggel” és az „albán nemzeti kisebbséggel” kapcsolatosan három-három sor található.
– Nem fogunk megfeledkezni a kisebb létszámú nemzeti közösségek jogairól és szükségleteiről, mint amilyenek a szlovákok, a horvátok, románok, bunyevácok, vlahok, macedónok, goranacok, ruszinok és a többiek, akik közös országunk nemzeti különbözőségek mozaikját alkotják – írja az expozé emberi jogokról, a nők jogairól és a nemzeti kisebbségek jogairól szóló fejezetének végén.
– A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szavazatával támogatni fogja a dr. Đuro Mаcut vezette kormányt – jelentette be Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági frakcióvezetője a vitában és azt üzente a leendő miniszterelnöknek és a minisztereknek, hogy „a VMSZ tagjaira partnerként tekinthetnek”[3].
– Mi, a VMSZ részéről az ész hangját szeretnénk képviselni, építő módon részt venni a munkában, és azt kívánom Önöknek, a leendő kormány tagjainak, hogy tudják: ránk, a VMSZ tagjaira, partnerként számíthatnak – mondta egyebek mellett Pásztor Bálint[4].
– Támogatom azt is, amit a nemzeti kisebbségek – a horvátok, a romák, a bosnyákok, a magyarok – helyzetéről mondott – tette hozzá[5].
Macutnak az alakulóban lévő Vučić-féle Mozgalom a nemzetért és államért [Pokret za narod i državu] néhány alapítójából (Đuro Macut, Bálint Béla, Boris Bratina és Demo Beriša), valamint a bizalmasaiból álló 31 tagú kormányát (amelyben csak 10 új miniszter van) az április 16-án – a 250 képviselő közül – a Szerb Haladó Párt (SNS) körüli koalíció, köztük a VMSZ-es képviselők – 153 szavazatával (46-an nemmel szavaztak, 51 képviselő távollétében) választották meg.
Ez a Szerb Haladó Párt (SNS) körüli koalíció, köztük a VMSZ hatalmának folytonosságát is jelenti, amely már eddig is katasztrofális volt az egész országra nézve, az egyetemisták és a hozzájuk csatalakozó néptömegek tiltakozásaihoz, lázadásához vezetett.
Nyilvánvaló, hogy ez a kormány sem fogja kivezetni az országot a mély politikai, erkölcsi és intézményes válságból. Az ország irányításában, az emberi jogok és a nemzeti közösségi jogok érvényesítésében – az elnyomás fokozásán kívül – semmilyen kedvező változás nem várható!
Az őshonos vajdasági magyar közösség helyzetéről, jogainak érvényességéről – amióta e közösséget a VMSZ és az általa irányított Magyar Nemzeti Tanács (MNT) „képviseli” – nem készült alaposabb felmérés és vita sem folyt. Csak azt tudjuk, hogy a közösség létszáma jelentősen megcsappant, jogainak gyakorlati alkalmazása szűkült, számos akadályba ütközik, és hogy nem ritkák a jogsérelmek sem.
Pásztor Bálint felszólalása a köztársasági parlamentben azt mutatja, hogy pártja a továbbiakban is gátlástalanul kiszolgálja a Szerb Haladó Pártot (SNS), amelyet a nemzeti közösségi jogok nem is érdeklik. Ők a szerb világot építik, amelyben a nemzeti közösségek szerepe kimerül a díszletezésben, a látszatdemokrácia biztosításában egy kis adag folklórprogram által. Az sem érdekli, hogy a közösség erről mit gondol.
A VMSZ valóságtól eltávolodott vezetői a közösség helyzetét nem kívánják ismerni, a nemzeti tanács pedig nem a vonatkozó törvénnyel összhangban végzi tevékenységét, nagy ívben kerüli a problémák megvitatását és rendezését.
Szükséges lenne, tehát, hogy a politikai és/vagy civil szervezetek napirendre tűzzék a valós problémákat, vitát nyissanak a közösség helyzetének és jogainak érvényesítéséről, valamint megfogalmazzák a javaslataikat, amit aztán egy új, valós problémákkal szembenéző Magyar Nemzeti Tanács elé lehetne terjeszteni.
A magyar közösség további leépítésének, hanyatlásának elkerülése érdekében mielőbb utat kell nyitni a helyzetének rendezésére, a szülőföldjén való (meg)maradásának.
Az alábbi dokumentumtervezet egy olyan vitaindító, amely kiindulópontként szolgálhat:
Tervezet
A vajdasági magyar közösség helyzete és jogainak érvényesítése
Abból a megállapításból kiindulva, hogy
– a vajdasági magyar közösség őshonos nemzeti közösség és a nemzetközi valamint a belső jog által meghatározott minden jog megilleti;
– Szerbiában az 1988. évi ún. joghurtforradalomtól szinte folyamatos a társadalmi feszültség és a (lét)bizonytalanság;
– az országban mély társadalmi, gazdasági, politikai és intézményes válság van, amelyben a rendszer nem riad vissza attól sem, hogy a hatalma védelmében minden eszközt bevessen;
– folyamatosan rosszabbodnak az életkörülmények; jelentősen gyengült a mezőgazdaság és az állattenyésztés helyzete, ami csak növeli a közösség elszegényedését;
– a magyar közösségben elmaradtak a nagyobb befektetések, ami miatt szűkültek a munkavállalási lehetőségek;
– rosszabbodtak a közlekedési viszonyok a magyar települések között (vasúti jártatok szűntek meg, a Suboticatrans magánosítása után megszűnt a Szabadka és Zenta, Orom, illetve Újfalu közötti autóbuszjárat, stb.);
– a közösség megmaradását veszélyezteti az elöregedés és a fiatalok tömeges elvándorlása is (csak az utóbbi két népszámlálás között 70.000-rel lettünk kevesebben és negatív népességi spirálba került a vajdasági magyarság);
– nem valósultak meg a döntéshozatalban való részvételre és az arányos foglalkozatásra vonatkozó jogszabályok, ami miatt a magyarok mind jobban kiszorulnak a közéletből, a döntéshozatali, az államigazgatási és igazságügyi szervekből;
– folyamatban van a nemzeti közösségi jogok leépítése, különösen a nyelvhasználat, az oktatás és a tájékoztatás vonatkozásában;
– gyakori a nemzeti közösségi jogok nyílt vagy burkolt megsértése;
– a magyar politikai és közélet megmérgeződött, elsivatagosodott, egyhangúvá szürkült, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) diktatórikus vezetői megosztották a közösséget, kiirtották a (kritikai) gondolkodást és kisajátították maguknak a közösség kérdéseiben való döntéshozatalt, a tartományi és anyaországi pályázati forrásokat; leigázták és megalázták az intézményeket, a médiát, a civil szervezeteket, az MNT-alapítással zsarológépezetet vezettek be;
– kialakítottak egy Prosperitatis oligarcha-réteget, szociális éket vágva a közösség tagjai közé;
– az egypárti (VMSZ-es) Magyar Nemzeti Tanács nem a működését rendező törvény alapján tevékenykedik, kínosan kerüli a közösség létfontosságú kérdéseit, elbürokratizálódott és többnyire csak a Magyarországból befolyó pénzek elosztásával, valamit „káderezéssel” törődik;
– minden szinten főleg illetéktelen, alkalmatlan, tehetségtelen és vízió nélküli, de karrierista képviselők és vezető pozícióban lévő szürke pártkatonák, megélhetési politikusok képviselik a közösséget, ezzel veszélyeztetik a közösség megmaradását, valamint jogainak érvényesítését a szülőföldjén, stb.;
– a Szerbiában és Vajdaságban kialakult helyzet miatt a magyar közösségben egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a depresszió, a letargia és az országból való távozási kényszer;
– az 1941. évi csaknem félmillió (473.241) magyarból, ami akkor a lakosság 28,5 százaléka volt, 2022-re a magyarok száma Vajdaságban 182.321-re csökkent, ami most már csak a lakosság 10,47 százaléka. A lakosság drámai, drasztikus fogyása is a nemzeti kisebbségi politizálás és érdekképviselet újragondolását teszi szükségessé;
– ezidáig elmaradt a néhai Pásztor István, a VMSZ volt elnöke (2007-2023) idején és a párt új vezetősége alatti közösség- és identitásromboló, megosztó, közéletmérgező és korrumpálódó politizálás mérlegét és megállapítani az ezzel járó politikai és egyéb felelősséget, stb.
Felelősséget érezve a közösség, önmagunk és gyermekeink jövője iránt, maradéktalanul támogatva a zárlatokat fenntartó egyetemi hallgatók és a tiltakozó/sztrájkoló néptömegek követeléseit – ugyanakkor visszatekintve és integrálva a vajdasági magyar pártok és civil szervezetek vezetőinek, valamint magánszemélyeknek az Újvidéken, 2012. szeptember 27-én megtartott értekezletén elfogadott, a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez Felhívásba foglaltakat[6] is –
k ö v e t e l j ü k
1. olyan demokratikus előfeltételek megteremtését az egész országban, amelyek parancsuralmi önkényrendszer és bűnözői társadalmi gépezetek helyett biztosítják a jogállamiságot, a jogrend működését;
2. az elmúlt időszakban elkövetett visszaélésekért felelősek bíróság elé állíttatását;
3. olyan vajdasági magyar politikai közéletre való esélyt, amely a hamisan csengő, demagóg „egység” szólama helyett biztosítja a kritikai önreflexiót, a sokszínűséget, a pluralizmust, ami egy közösség életképességének az előfeltétele (akárcsak a természetben a diverzitás);
4. a délvidéki magyarság teljes körű nemzeti autonómiájának, területi és személyi elvű autonómiájának biztosítását; a nemzeti tanácsokról szóló törvény mielőbbi módosítását, amely szavatolja a nemzeti kisebbségek tényleges politikai önkormányzatát; új, demokratikus nemzeti tanácsi választások megtartását az állam által elkészített és kezelt teljes választói névjegyzék alapján, olyan választási rendszer alkalmazásával, amely figyelembe venné a lakosság területi megoszlását is;
5. Szerbia valódi decentralizálását és EU-kompatibilis (nem statisztikai) régiókra való átszervezését; a régiók kialakításánál a gazdasági, földrajzi, etnikai és más elvek figyelembe vételét; a délvidéki magyarság tömbben élő részének egy közigazgatási egységben, régióban tartását; a közigazgatási reform részeként a szubszidiaritás elve alapján működő települési önkormányzatok létrehozását, ideértve a pénzügyi önállóságuk megteremtését is;
6. Vajdaság Autonóm Tartomány önkormányzatiságának teljes visszaállítását, beleértve a törvényhozási, végrehajtási és igazságügyi jogkört is;
7. a szerb alkotmány által a nemzeti kisebbségeknek szavatolt parlamenti helyek beépítését a választási törvénybe, az arányos részvételt a döntéshozatali intézményekben, a közigazgatási és igazságügyi szervekben, a közvállalatokban, valamint a belügyi szervekben – minden szinten; új törvény meghozatalát a népképviselők választásáról, amely lehetővé teszi a listákra és az egyénekre való szavazást is, minek alapján mindegyik jelölt, aki legalább 2000 szavazatot kap, rangsorolási eljárásba kerül;
8. Adának, Zentának és Magyarkanizsának az észak-bánáti körzethez való csatolásáról szóló, az asszimilációt ösztönző rendeletnek a megváltoztatását és a három községnek a természetes etnikai, gazdasági, valamint földrajzi környezetbe, az észak-bácskai körzetbe való visszatérését;
9. a községi bíróságok visszaállítását Adán, Csókán, Magyarkanizsán, Temerinben és Topolyán; a bíróságok és ügyészségek dolgozóinak, valamint a közjegyzők nemzeti összetételére vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát és arányos nemzetiségi foglalkoztatásának biztosítását, csakúgy, mint a tartományi és községi közigazgatási és igazságügyi szervekben, közvállalatokban és hivatalokban, valamint a magyar nyelv hivatalos használatának érvényesítését ezekben a szervekben, valamint egy új hivatalos nyelvhasználati törvény meghozatalát;
10. a magyar oktatási rendszer létrehozását az óvodától az egyetemig; a szerb mint nem anyanyelv oktatásának átszervezését, a tankönyvek korszerűsítését és a nemzeti közösségeket megbélyegző tartalmak törlését; a magyar felsőoktatási intézményesítés (Vajdasági Magyar/Multietnikus Egyetem és Magyar Kisebbségkutató Intézet létesítése) elmaradása okozta károk csökkentését; a vajdasági magyar közösség megmaradásához szükséges komplex felsőoktatási rendszer kiépítését (a vajdasági magyarság rendelkezik a legszegényesebb magyar felsőoktatási szakkínálattal a Kárpát-medencében);
11. a szerbiai és az anyaországi pályázati források pártpolitikától való felszabadítását;
12. a sajtó szabadságát és a pártoktól, valamint a Magyar Nemzeti Tanácstól való független és tárgyilagos tájékoztatás garantálását (a Magyar Szó, a Pannon RTV, a Hét Nap és a Vajdaság Ma felszabadítását);
13. a Magyar Nemzeti Tanács által alapított ill. kiemelt intézmények (iskolák, médiaházak, kiadóházak, művelődési központok stb.) autonómiájának sérthetetlenségét, pártideológiától való mentességét;
14. a magyar civil szervezetekben – az összeférhetetlenség miatt – a pártirányítás megszüntetését;
15. a szabadkai Népszínház építésének befejezését és a felelősség megállapítását, az építkezés elhúzódásának (17 év) okának kikutatását, ami a vajdasági magyar kultúra óriási károsodásához vezetett, valamint követeljük vizsgálat indítását annak megállapítására, hogy voltak-e pénzügyi visszaélések;
16. a második világháború áldozatainak szentelt emlékművek emelését minden településen, ahol tömegsír van, a még titkos dossziék és levéltárak megnyitását, kutatását, valamint a besúgók névsorához való hozzáférést, eljárás indítását az atrocitások életben lévő elkövetői ellen;
17. a Nyugat-Európából kitoloncoltaknak a nemzeti kisebbségek által lakott területekre költöztetésének megszüntetését, ezzel a lakosság etnikai arányainak megbontását és a közbiztonság kikezdését;
18. az etnikai alapú incidensek hatékony kivizsgálását és a vonatkozó jogszabályoknak az elkövetők elleni következetes alkalmazását;
19. az őshonos magyar nemzeti kisebbség kérdéseinek mint Szerbia uniós csatlakozása előfeltételeként való kezelését, megnyugtató rendezését; a szerb–magyar, illetve magyar–szerb kapcsolatokat terhelő kérdések tisztázását, valamint a Magyar-Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság működésének helyreállítását.
A fenti követelések megvalósításáért való határozott kiállást – minden szinten – figyelemmel kísérjük és számon kérjük a magyar képviselőktől.
Mgr. BOZÓKI Antal,
nyug. ügyvéd
__________
[1] Darko Kovačević: CEO EKSPOZE ĐURE MACUTA [Đuro Macut expozéjának teljes szövege]. https://www.alo.rs/vesti/politika/1049977/ceo-ekspoze-dure-macuta-program-na-34-strane/vest
2025. április 15. 12:53
[2] CEO EKSPOZE ĐURE MACUTA [Đuro Macut expozéjának teljes szövege].
https://www.novosti.rs/vesti/politika/1481407/ceo-ekspoze-djure-macuta-procitajte-izlaganje-kandidata-predsednika-vlade?fbclid=IwY2xjawJsW7ZleHRuA2FlbQIxMQABHtb6gfXGpYpmUWYPNnAEzGAT8ECIKvLmKmjofhqv_Hs-lpel1UYOyOHvg9Fu_aem_Ik0KAmEaclnD-FS-8gGgZQ, 2025. április 15. 13:24
[3] Dr. Pásztor Bálint: A VMSZ támogatja Đuro Macut kormányát. https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.326251/Dr-Pasztor-Balint-A-VMSZ-tamogatja-Duro-Macut-kormanyat, 2025. április 15. 15:30
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG AZONOSSÁGA MEGŐRZÉSÉNEK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK ALAPKÖVETELMÉNYEI. Felhívás a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez. https://www.peticiok.com/peticio_a_vajdasagi_magyar_kozosseg_azonossaganak_megrzeseert
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)