2021. január 20., szerda

Fideszes/véemeszes vezetőkből nem lesz hiány…

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (231.)

 
Január 11-20.
Fideszes/véemeszes vezetőkből nem lesz hiány…
Szerbia EU-s csatlakozása magyar prioritás! címmel Ternovácz István, a Magyar Nemzeti tanács Végrehajt Bizottságának tájékoztatással megbízott tagja, az Újvidéki Rádió szerkesztője, stb. (nem először) interjút készített Deli Andorral, a Fidesz-KDNP/Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) európai parlamenti képviselőjével a Vajdaság Ma „internetes újságnak”.[1]
Az írást a ma napig senki nem kommentálta. Ez is a fokmérője lehet annak, hogy hányan olvasták, illetve milyen érdeklődést váltott ki.

Deli Andor (Fotó: Facebook )

Az Európai Parlamentben, „magyar és szerb kettős állampolgárként” második ötéves mandátumát töltő, Délvidékről/Vajdaságból elszármazott, Brüsszelben Szerbiát fényező képviselő válaszolt a kisebbségi jogok érvényesülésére vonatkozó két kérdésre is:   

– Néha azt hallom itt, Vajdaságban, hogy túllő a célon a magyar kormány és a Fidesz-KDNP képviselői csoportja, amikor teljes vállszélességgel támogatja Szerbia EU-s felzárkózását, úgy, hogy közben kevés szó esik a kisebbségi jogok szerbiai megvalósulásáról. Mondják ezt önnek is?

Ez már a választási kampányban is felmerült. Erre egyszerű a válasz: a két dolog nem jár külön. Szerbia EU-s integrációja és a kisebbségi jogok megvalósulása kéz a kézben halad előre. A bővítés és a kisebbségi jogok megvalósulása nem képzelhető el egymástól távol. Ezért azt gondolom, hogy a bővítésért való kiállás, az egyik fő érdeke a mi magyar közösségünknek. A bővítés viszont velejárója a kisebbségi jogok megvalósulásának. Ha ezt a két dolgot szétválasztanánk, az nem hiszem, hogy eredményre vezetne.

– No de tudjuk, hogy Románia úgy csatlakozott az EU-hoz, hogy a kisebbségi jogok megvalósulása bőven hagyott maga után kívánni valót. Mi a garancia arra, hogy ez Szerbia esetében nem fog megismétlődni?

Ezért fontos a bővítés nagyon szoros nyomon követése, ugyanis az EU-ban van egy fajta furcsa kettősség, hogy a kisebbségi témakör csak a csatlakozási időszakban téma és megfigyelt terület, ugyanakkor a csatlakozást követően ez már tagállami belügynek számít. Ebből kifolyólag nagyon fontos, hogy ebben a bővítési stádiumban odafigyeljünk erre a témakörre. Azt látjuk, hogy a szerb kormány, vélhetően a két ország közti jó együttműködésnek köszönhetően is, tartja a vállalásait és ígéreteit – válaszolta Deli.

 

Deli semmi újat nem mondott, csak megerősítette, hogy az Európai Parlamentben (EP) hű pártkatonaként képviseli a Fidesz és a VMSZ politikáját, miszerint Szerbia uniós csatlakozásáért való kiállás „az egyik fő érdeke a mi magyar közösségünknek”. Arról azonban már egy árva szót nem mondott, hogy Szerbiának teljesíteni kell a csatlakozási (ún. koppenhágai) kritériumokat, amelyekhez tartozik, egyebek mellett, „a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme” is.[2]

Érthetetlen, hogy a magyar külpolitika és a Fideszes EP képviselők (ideértve Delit is) – abból kiindulva, hogy Magyarország kormánya „kiemelt külpolitikai céljának tekinti Szerbia uniós csatlakozásának támogatását”[3] – erőltetik Szerbia mielőbbi uniós csatlakozását, anélkül, hogy az ország eleget tenne a tagfelvételi követelményeknek!  Még Kovács Elvira, a szerb parlament integrációs bizottságának az elnöke, a VMSZ egyik alelnöke, stb. is úgy értékeli,  a csatlakozási folyamatban „Szerbia nem ért el felmutatható előrehaladást”![4]

Deli azt mondja, hogy „ebben a bővítési stádiumban odafigyeljünk (sic!!) erre a (kisebbségi – B. A.) témakörre”, nem pedig azt, hogy Szerbiának teljesíteni kell a nemzeti kisebbségi közösségek  jogait! Az „odafigyelés” ugyanis nem mást jelent mint a Fideszes magyar EP képviselők teljes lemondását az itteni magyar közösség helyzete rendezésének utolsó alkalmáról is! 


Deli Andor asszisztensei között[5] néhány ismerős név is van: Abel PASZTOR[6] (Pásztor István fia?), Fanni TERNOVACZ[7] (az interjút készítő leánya?), Petra PASZTOR-PAULIK[8] (Pásztor István menye?). Van-e ennek valami köze az interjúhoz és annak hangvételéhez? Nincs itt valami érdekütközés Ternovácz MNT-beli tisztsége és a hivatásos újságírói munkakör között? Nem a politikai és az újságírói hivatás összefonódása ez? Mennyire van ez összhangban az újságírói kodexel?
Delinél volt gyakornok, egyébként, Máriás Endre, aki most már a Vajdasági Magyar Újságíró Egyesület (VMÚE) elnöke[9] és a Magyar Szó véemeszes lap főszerkesztő helyettese, Erdődi Edvina, akit a Magyar Nemzeti Tanács alelnöki tisztségébe helyeztek és az említett lapot kiadó kft. igazgatóhelyettesévé léptették elő,[10] de Bunford Albert[11] is, akinek a neve Bunford Tivadar, Szabadka város képviselő-testülete előző véemeszes elnökére asszociál, stb.
A délvidéki/vajdasági magyar közösségnek nem kell, tehát, aggódnia, Fideszes/véemeszes vezetőkből nem lesz hiány…

Január 13.
„Az emberi jogok nem érdeklik a szerb hatalmat”
Szerbia az emberi jogok védelme terén 2020-ban korlátozott haladást ért el – értékelte a New Yok-i székhelyű Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet a legújabb, 2020. évi jelentésében.[12] Azzal a megjegyzéssel, hogy az újságírók fenyegetésekkel, erőszakkal és megfélemlítéssel találták magukat szemben, az elkövetőket pedig csak ritka esetben vonták felelősségre.
Szerbiában a háborús bűnösök üldözése továbbra is alacsonyan rangsorolt elkövetőkre irányul, a fogyatékossággal élő személyeket most is intézményekben helyezik el, amelyben hosszú ideig maradnak, és folytatódtak a LGBT személyek elleni támadások és fenyegetések is – áll a HRW alapvető értékelésében.[13]

 

A HRW jele

 

Az újságírók elleni támadások továbbra is aggodalomra adnak okot, a szerb hatalom megfelelő reagálása nélkül.
A Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) január és augusztus vége között 28 testi épség elleni támadást és 33 fenyegetési és megfélemlítési esetet jegyzett az újságírók ellen.[14]
Ugyanebben az időszakban a háborús bűnök ügyében eljáró ügyészség két új vizsgálatot indított és két vádiratot terjesztett be összesen négy személy ellen. A belgrádi fellebbviteli bíróság egy alacsony rangú hivatalos személyt ítélt el a háborús bűnök elkövetése miatt, miközben – augusztussal bezárólag – 38 esetben 188 személy ellen folyt vizsgálat, a bíróságok előtt pedig 14 ügyben 36 vádlott ellen az eljárás.
A Srebrenicában elkövetett háborús bűnök ügyében tartott első ítélkezést akadályozta a tárgyalások folyamatos halasztása, mert a vizsgálati fogságban lévő vádlottak nem jelentek meg a bíróság előtt (sic!!).
A jelentés kitér arra is, hogy a boszniai szerb rendőrség Szerbiában tartózkodó nyolc egykori tagja elleni, 2016-ban kezdődött tárgyalást, akiket több mint 1 300 boszniai polgár 1995. évi meggyilkolásával vádolnak, 18 alkalommal halasztották el a vádlottak egészségi állapota miatt.[15] 
A szervezet jelentése szerint, Szerbiában tavaly január és augusztus között 2 084 menedékjogot kérőt regisztráltak, ami jelentősen kevesebb a 2019. évi 6 156-hoz képest.
A UNHCR becslése szerint a menekült-státust kérők és a migránsok száma is kevesebb – augusztusban 4 050 volt, az előző évi 5 420-hoz viszonyítva.
A HRW értékelése alapján a menedékjogrendszer továbbra is hiányos, a kérelmezőknek nehézségeik vannak az eljárásokhoz való hozzáférésnél, kis százalékban ismerik ismerik el nekik a menedékjogot, az EU átlagához viszonyítva, valamint hosszadalmas az erről szóló határozathozatali eljárás. 2020 október közepén, a 16 menekültközpont közül, hat helyen a létszám meghaladta a befogadóképességet.
Tavaly január és augusztus között Szerbiában 56 menedékjogi kérelmet vettek nyilvántartásba – menekült-státust kilenc, másodlagos védelmet pedig hét esetben hagytak jóvá.[16]

– Szerbiában huzamosabb ideje jelen van a büntethetetlenség és a felelőtlenség légköre, ez mellett Aleksandar Vučić rezsimje semmi áron nem fog lemondani a média ellenőrzéséről – nyilatkozta Nedim Sejdinović, a Vajdasági Független Újságírók Egyesületéből (NDNV) és Goran Miletić, a  Civil Rights Defenders (Polgári Jogvédő Szervezet) európai igazgatója  a Danas c. belgrádi napilapnak, a HRW legújabb jelentése kapcsán.

Nedim Sejdinović véleménye szerint jó, hogy a nemzetközi szervezetek mind negatívabb, illetve reálisabb értékeléseket adnak a szerbiai katasztrofális médiahelyzetről.

– Kulcskérdés azonban, hogy ez valójában mit jelent és milyen következményei lesznek, tekintettel arra, hogy a hatalom ezekre a jelentésekre nem figyel oda. Félő, hogy már abban a fázisban vagyunk, amikor a Nyugat nyomásai nem lesznek elég hatékonyak. Vučić hatalma semmilyen áron nem fog lemondani a média ellenőrzéséről, mert a médiával való visszaélésre épül. A sajtószabadság a legnagyobb veszély erre a hatalomra és ez miatt nem fogja engedélyezni – hangoztatta Sejdinović.[17]

Goran Miletić úgy véli, hogy a hatalom képviselőit nem érdekli a múlttal való szembenézés, különösen „az a része, amelyben szembe kell néznünk a bűncselekményekkel, amelyeket a különböző szerb erők követtek el”.[18] 

– A haladás az emberi jogok területén lehetséges és nem igaz, hogy mindenért a mentalitás, vagy a mércék ismeretének hiánya hibáztatható, hanem sok minden továbbra is a politikai akarattól függ – szögezte le Miletić.[19]


BOZÓKI Antal

Újvidék, 2021. január 20.



[1] https://www.vajma.info/cikk/valasz/120/Deli-Andor-Szerbia-EU-s-csatlakozasa-magyar-prioritas.html, 2020. január 11. 16:38
[2] CSATLAKOZÁSI KRITÉRIUMOK (KOPPENHÁGAI KRITÉRIUMOK) https://eur-lex.europa.eu/summary/glossary/accession_criteria_copenhague.html?locale=hu
[3] Orbán: Szerbia nem a Balkánhoz, hanem Közép-Európához tartozik
https://www.vmsz.org.rs/hirek/sajtofigyelo/orban-szerbia-nem-balkanhoz-hanem-kozep-europahoz-tartozik, 2018. július 29. 09:09
[4] mh: Nehézségek az integráció útján. Magyar Szó, 2021. január 14. 4.
[5] Asszisztensek https://www.europarl.europa.eu/meps/hu/124714/ANDOR_DELI/assistants#detailedcardmep
[6] Pásztor István https://www.facebook.com/pasztorvmsz/posts/173121294279150, 2020. augusztus 2.
[7] Ternovácz Fanni gyakornoki beszámolója https://deli.fidesz-eu.hu/hu/ternovacz-fanni-gyakornoki-beszamoloja/, 2018. február 15.
[8] Lásd a 6-os alatt.
[9] Máriás Ebdre gyakornoki beszámolója.
https://deli.fidesz-eu.hu/hu/marias-endre-gyakornoki-beszamoloja/, 2019. február 4., és Negyedik elnökség http://www.vmue.org.rs/elnokseg/
[10] A magyar Nemzeti tanács 17. elektronikus ülésének anyaga. A magyar Szó Lapkiadó Kft. 2021. évre vonatkozó munka- és pénzügyi terve, 3.
[11] Bunford Albert gyakornoki beszámolója https://deli.fidesz-eu.hu/hu/bunford-albert-gyakornoki-beszamoloja/, 2018. november 19.
[12] World Report 21 https://www.hrw.org/sites/default/files/media_2021/01/2021_hrw_world_report.pdf, 585-588, és (FoNet) HRW: Ograničen napredak Srbije na polju zaštite ljudskih prava u 2020. [Korlátozott haladás Szerbiában az emberi jogok terén] https://rs.n1info.com/vesti/hrw-ogranicen-napredak-srbije-na-polju-zastite-ljudskih-prava-u-2020/, 2021. január 13. 13:30; J. Diković: Ljudska prava ne zanimaju srpsku vlast [Az emberi jogok nem érdeklik a szerb hatalmat]https://www.danas.rs/drustvo/vlast-ne-zanimaju-ljudska-prava-nece-se-odreci-kontrole-medija/, januara 2021. január 15. 13:54 és 13:55, vagy Danas, 2021. január 14. 6. és  (FoNet) HRW: Slab napredak ljudskih prava u Srbiji [Gyengén fejlődnek az emberi jogok Szerbiában]. Danas, 2021. január 14. 5.
[13] World Report 21 585.
[14] Uo. 585.
[15] Uo. 585-586.
[16] Uo. 586-587.
[17] J. Diković, a 12-es jegyzetben.
[18] Uo. 
[19] Uo. 

2021. január 19., kedd

A VMSZ teljes mértékben ellenőrzése alatt tartja az MNT által alapított sajtót

 

 „A cenzúra nem létezik, mert az öncenzúra tökéletesen működik” – Pásztor Bálint: Nem válaszolok a kérdésekre


Azok a magyar nyelvű tájékoztatási eszközök, amelyeknek az alapítója a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség tagjainak a teljes ellenőrzése alatt van. Ezeknek a médiumoknak az egyes szerveiben nem ritka eset, hogy a párttagok foglalnak helyet: a Magyar Szó, a Hét Nap és a Szabadkai Magyar Rádió igazgatói, illetve fő- és felelős szerkesztője egyidejűleg a párt magas rangú funkcionáriusai is. Ez a helyzet szembe megy az újságírói etikai szabályokkal, és veszélyezteti a sajtó szabadságát.

Azok az újságírók, akik korábban dolgoztak a Magyar Szóban, valamint a médiaelemző is egyetértenek abban, hogy az említett tájékoztatási eszközök a Vajdasági Magyar Szövetség lapja lett. A VOICE által megszólaltatott újságírók szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az igazgatók és a főszerkesztők nem látják, hogy megszegik az etikai előírásokat, és azt gondolják, senki nem tehet ellenük semmit, mert a párt megvédi őket a támadásoktól. A VOICE alanyai elmondták, hogy az említett tájékoztatási eszközök esetében a főszerkesztő csak a rá kirótt feladat végrehajtója, és cenzúra nem létezik, mivel nincs is rá szükség, ugyanis az öncenzúra tökéletesen működik.

Ökrész: Majd az illetékesek eldöntik, fennáll-e az érdekellentét

A Magyar Szó napilap igazgatója, Ökrész Rozália, aki nemrég a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselője lett, elmondta, hogy a megadott határidőn belül az illetékesekhez fordult, s azoktól vár választ arra, hogy fennáll-e az érdekellentét az ő esetében, aki egyszerre tölti be az igazgatói posztot, valamint a VMSZ köztársasági képviselői csoportjának is tagja.

A lap alapszabályát augusztus közepén módosították, s többek között az is belekerült, hogy „a Magyar Szó igazgatói posztjára nem lehet olyan személyt választani, aki ugyanakkor magas vezetői posztot tölt be valamilyen politikai pártban”.

Ökrész Rozália úgy gondolja, hogy itt olyan személyről van szó, aki egy párton belül tölt be magas pozíciót, rá viszont ez nem igaz.

„Nem szerepelek a párt szervezeteiben, de nem szeretném ezt most értelmezni. Mindenképp az illetékesekhez fordulok majd, hogy ezt értelmezzék” – nyilatkozta Ökrész, aki úgy látja, hogy a szerkesztéspolitika és a program megvalósítása a főszerkesztő jogköre, nem pedig az igazgatóé. A VOICE-nak a kérdésre, amely úgy hangzott, hogy az ő megítélése szerint a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség milyen szinten szól bele a Magyar Szó szerkesztéspolitikájába, az igazgató nem válaszolt.

Hasonló a helyzet a Hét Nap élén is: László Edit, a hetilap igazgatója egyszerre tölti be az igazgatói posztot is, valamint a VMSZ színeiben tagja a szabadkai városi képviselő-testületnek. A VOICE őt is megkereste, hogy kommentálja az előállt helyzetet, s hogy arról is nyilatkozzon, milyen mértékben szól bele a VMSZ és az MNT a Hét Nap szerkesztéspolitikájába, de az igazgató nem válaszolt a kérdésekre.

Pressburger: A Magyar Szó főszerkesztője a pártfeladatok végrehajtója

Pressburger Csaba, a Magyar Szó 2011-ben leváltott főszerkesztője úgy látja, hogy a Magyar Nemzeti Tanács gyakorlatilag saját maga szerkeszti a propaganda kiadványait, meghatározza a témákat és az interjúalanyokat, és megszabja, melyik témákkal milyen módon kell foglalkoznia az általa alapított sajtóterméknek, s a főszerkesztő ilyen formában csak egy végrehajtó.

„A VMSZ és az MNT ugyanaz, a VMSZ-nek fölénye van a tanácsban. A VMSZ és az MNT egymás szinonímái. Az MNT-ről beszélek, de a VMSZ-re gondolok” – mondta Pressburger, aki jelenleg az Autonómia portál főszerkesztője.

Zakinszky Toma Viktória médiaelemző szerint a politikusok különféle módokat találnak ki, hogyan befolyásolják a szerkesztéspolitikát, s ez alól a kisebbségi sajtó sem kivétel.

„Az elmúlt néhány évtizedben a magyar nyelvű tájékoztatási eszközök anyagilag mindig függtek az aktuális hatalomtól. A VMSZ-nek ebben a helyzetben nem is kell módszereket keresnie arra, hogy befolyásolja a szerkesztéspolitikát, hiszen a szerkesztők és az újságírók úgy gondolják, a lap vagy a rádió fennmaradása a párttól függ. Éppen ezért, ők maguk már olyan szerkesztéspolitikát alakítanak ki, amelyik összhangban van a magyar kisebbséggel, ez pedig megfelel a legnagyobb kisebbségi párt érdekeinek, mivel az évtizedes újságírói reflexek arra engednek következtetni, hogy a politikai támogatásra igencsak szükség van” – mondta Toma.

Tőke János szerint az újságírók úgy gondolják, ne szólj szám, nem fáj fejem, ugyanis, ha így tesznek, akkor nem lesz semmi baj (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)

Tőke János, a Családi Kör független hetilap főszerkesztője, és a Szabad Magyar Szó szerkesztője tizennégy éven át dolgozott a Magyar Szó spotrovatán: a lapnál 2017 szeptemberében mondott fel, mivel korábban több kollégája is hasonlóan cselekedett, másokat pedig elbocsájtottak. Tőke szerint a Magyar Szó a VMSZ pártújságja lett, és hozzátette, hogy abban a környezetben nagyon nehéz volt dolgozni.

„A problémák akkor kezdődnek, amikor a VMSZ-ből vagy az MNT-ből megüzenik, hogy mi nem jelenhet meg, vagy akkor, amikor közlik, mit hogyan kell tálalni, és meghatározzák a megszólalókat is” – mondta Tőke.

Pressburger Csaba szerint az újságíró, aki elsősorban politikai témákkal foglalkozik, vagy vezető szerepet tölt be az adott tájékoztatási eszköznél, nem engedheti meg magának, hogy egy politikai párt aktivistája legyen, és semmiképpen sem lehetne a párt tisztségviselője.

„Ez nem jogi kérdés, hanem etikai. Sajnos, a Szerbiai Újságíró Kódex, az érdekellentétet akadályozó törvény, valamint a tájékoztatási törvény nincs teljes mértékben összehangolva. Így jogilag megtörténhet az, hogy a Magyar Szó igazgatója egyidőben a párt köztársasági képviselője is, mivel a képviselőkre külön szabályok vonatkoznak az érdekellentétet akadályozó törvény szerint” – nyilatkozta Pressburger.

Mint ismeretes, a Szabadkai Magyar Rádió fő- és felelős szerkesztője, Agárdi Gábor a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a szabadkai városi-képviselő testületben. Agárdi korábban azt nyilatkozta, egyik intézmény sem értesítette arról, hogy érdekellentét állhat fenn az általa betöltött két funkció miatt, s a Vajdasági Rádió és Televízió programtanácsának is tagja.

Tőke János szerint ezek az esetek jelentik a legnagyobb problémát, mivel az emberek nem látják, hogyan veszik semmibe az etikai normákat, „és úgy gondolják, senki nem bír ellenük semmit se tenni, mert a párt majd megvédi őket a támadásoktól”.

Pressburger Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemrég elfogadott médiastratégia előírja, hogy fel kell állítani azokat a mechanizmusokat, amelyek alapján a nemzeti tanács tagjai nem lehetnek az igazgatói bizottság tagjai annál a tájékoztatási eszköznél, amelynek a nemzeti tanács az alapítója.

„Ahhoz, hogy ez megtörténjen, mindenekelőtt meg kell változtatni a tájékoztatásról szóló törvényt, amely jelenleg nem tiltja a nemzeti tanácsnak, hogy a tagjai közül jelöljön ki valakit a médium igazgató bizottságába” – mondta Pressburger.

A Vajdasági Magyar Szövetség jó ideje a legmagasabb tisztviselőit delegálja a napilap igazgató bizottságába, a Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületbe, ahol évek óta megtalálható Fremond Árpád, a párt alelnöke és Juhász Attila államtitkár, valamint a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, Erdődi Edvina is. A Hét Nap igazgató bizottságában kapott helyet Kovács Elvira, a VMSZ alelnöke. Az erről szóló dokumentum a Magyar Nemzeti Tanács honlapján is megtalálható.

– Tudni kell, hogy szerbiai szinten elkészült a tájékoztatási stratégia, most fogadták el az akciótervet is, tehát van mihez viszonyítanunk, van mivel vitatkoznunk, főleg a tájékoztatás területén. Úgy gondoljuk, egy olyan stratégia született Szerbiában, tiltakozásunk ellenére, amely éppen a nemzeti tanácsoknak a tájékoztatásra vonatkozó hatáskörét próbálja megkérdőjelezni. Olyan alkotmányos jogokat próbál elvenni, amelyek nemcsak a tájékoztatást érintik, hanem csökkentik a nemzeti tanácsok hatásköreit is. Ezt nem engedhetjük meg! Mindezzel az úgynevezett szabad sajtó, a független média emberei próbálják sarokba kényszeríteni nemcsak a nemzeti tanácsokat, hanem magát a szerb kormányt is. Az európai uniós feltételeknek szeretne a kormány eleget tenni, de félő, hogy ezáltal a nemzeti tanácsok olyan helyzetbe kerülnek, amely már komoly veszéllyel jár – mondta Hajnal Jenő, az MNT elnöke a Vajdaság Mának.

„A cenzúra nem létezik az említett lapoknál, mivel nincs rá szükség, ugyanis az öncenzúra tökéletesen működik” – mondta Toma Viktória, aki szerint ahhoz, hogy cenzúráról lehessen beszélni, előbb olyan újságírókra van szükség, akik szívügyüknek tekintik a szólásszabadságot és be szeretnének számolni az érzékeny témákról.

„Az újságírók féltik az egzisztenciájukat és a társadalmi helyzetüket, és úgy gondolom, a magasrangú politikusok tisztában vannak ezzel. Nem a politikai pártok azok, amelyek a legjelentősebben befolyásolják a szerkesztéspolitikát, hanem az újságírók és a szerkesztők gondolják úgy, hogy nincs joguk a döntésre” – nyilatkozta Toma, aki hozzátette, elengedhetetlen dolgozni a közgondolkodás megváltoztatásán, valamint a fiatal újságírók oktatása is kiemelt szerepet kell, hogy kapjon, mivel a politikai befolyásolás ily módon megszűnhet.

Pásztor Bálint: Nem válaszolok a kérdésekre

Tőke János szerint az öncenzúra jelen van azoknál az újságíróknál, akik a Magyar Nemzeti Tanács által alapított tájékoztatási eszközökben dolgoznak, és amelyek a tartománytól és a magyar kormánytól is kapnak támogatást.

„Az újságírók többsége úgy gondolkozik, hogy ne szólj szám, nem fáj fejem, vagyis, ha egy kényes témáról nem ír semmit, akkor abból biztosan nem lesz baj”.

Pásztor Bálint sajtótájékoztatót tart, mögötte László Edit, a Hét Nap igazgatója, aki 
a VMSZ szabadkai városi képviselő-testületének is a tagja (Fotó: Magločistač)

A VOICE kérdéseket fogalmazott meg Pásztor Bálintnak, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnökének, amelyekben többek között arra kérte, hogy kommentálja a párt kádermegoldásait, és hogy ítélje meg, szerinte a VMSZ milyen mértékben szól bele a Magyar Nemzeti Tanács által alapított tájékoztatási eszközök szerkesztéspolitikájába. Pásztor annyit írt a megkeresésre, hogy nem fog válaszolni a kérdésekre.

https://szabadmagyarszo.com/2021/01/18/a-vmsz-teljes-mertekben-ellenorzese-alatt-tartja-az-mnt-altal-alapitott-tajekoztatasi-eszkozoket/


Kapcsolódó írás:
Ökrész: Majd az illetékesek eldöntik, fennáll-e az érdekellentét
https://szabadmagyarszo.com/2020/12/10/okresz-majd-az-illetekesek-eldontik-fennall-e-az-osszeferhetetlenseg/