2018. december 11., kedd

 
"Guzlicásunk" hősi eposzokat csinál kedves Ácójának "dicső" cselekedeteiről
 

Szégyenteljes interjú:

Pásztor szerint túl kell lépni Vučićék szendvicsein és rozsdás kanalain?


Azzal még nincs semmi baj, hogy a szerb médiumoknak adott minden újabb nyilatkozatával Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke politikailag-erkölcsileg egyre jobban elássa magát, viszont annál nagyobb probléma, hogy gyakran az egész délvidéki, sőt, olykor még az anyaországi magyarság nevében is beszél.

Amikor például azt mondja (mint azt legutóbb a belgrádi Politika napilapnak is kijelentette), hogy “Szerbia és Magyarország kapcsolata ennyire jó még soha nem volt”, Szerbián a Szerb Haladó Pártot és a VMSZ-t, Magyarországon pedig a Fidesz-t érti. Nem ártott volna ezt így pontosítani. Mert még valaki azt gondolhatja, ez egyúttal a nép véleménye is.
A szerencsétlen körülményeknek és az elferdült választási rendszernek köszönhetően a VMSZ az összes szavazópolgár voksainak mindössze 20 százaléka, a haladók és a Fidesz pedig 27-28 százaléka megszerzésével uralkodhat. Tehát: a délvidéki magyarok 80 százaléka, az anyaországi magyarok, valamint a szerbek több mint 70 százaléka nem biztos, hogy osztja Pásztor azon véleményét, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolata éppen annyira jó.
De meg ha tényleg úgy is lenne, ahogy azt Pásztor állítja,
vajon milyen haszna származik a délvidéki magyarságnak a “tökéletes” szerb-magyar, vagyis helyesebben: a szerb-magyar vezető struktúrák viszonyából?
Emelje fel a kezét az, aki a VMSZ-haladók-Fidesz “pokoli hármas” paktumának megkötése óta jobban él! Hány olyan délvidéki magyart ismernek, akinek valamelyik családtagja vagy közeli barátja nem költözött külföldre?
Már most borítékolható, hogy a következő népszámlálás kimutatja majd, Vučić rémuralma alatt (amely a VMSZ lelkes asszisztálásával működik) több délvidéki magyar vándorolt el a szülőföldjéről, mint a miloševići diktatúra idején.
A VMSZ és a Szerb Haladó Párt közötti viszonnyal kapcsolatban Pásztor beismerte, hogy “az nem tegnap kezdődött, tíz év építkezésének az eredményéről van szó”.
Nem feltétlenül biztos, hogy ennyire kellene dicsekedni a csetnikekkel való meghitt viszony évtizedes ápolásával.
“A szerbiai magyar közösséget elfogadták, tisztelik és most nem tapasztalhatók olyan kilengések, amelyek ezt a közösséget, mondjuk, húsz évvel ezelőtt olyannyira jellemezték”, véli Pásztor.
Eszerint a VMSZ elnöke nem nagyon mozdul ki az úgynevezett Magyar Házból. Máskülönben tudná, hogy a “kilengések” száma egyáltalán nem csökkent, csakhogy a hivatalos intézmények ezeket már nem regisztrálják.
Ahhoz az ún. Magyar Házat sem kell elhagyni, hogy még Pásztor számára is egyertélművé váljon, a Magyar Nemzeti Tanács hatáskörének megnyirbálásával az itteni magyarság kulturális autonómiája is megszűnt.
Pl. ma már alig akad olyan hivatal Délvidéken, ahol az alkalmazottak magyar nyelven is megszólalnak.   
Továbbá jogos kérdésnek tűnik:
vajon Pásztor szerint a Délvidék Magyarországtól való elszakítása évfordulójának szerb haladók általi fesztiválszerű megünneplése az itteni magyarság “elfogadását és megbecsülését” bizonyítja? 
“A közös múlt egyes fejezeteit lezártuk, mégpedig a legfájdalmasabb fejezeteket és jó, hogy az érdekek számos kérdésben azonosak, mert ez lehetőséget kínál a hosszú távú, kiegyensúlyozott kapcsolat kiépítésére”, mondta Pásztor mindannyiunk nevében.
Pedig nem mindannyian felejtettük el, hogy a VMSZ elnöke által “kedves Ácónak” szólított Vučić a háborús miloševići rezsim tájékoztatási minisztere, tehát propagandafőnöke volt. Annak a rezsimnek, amely a “Nagy-Szerbia” nevében délvidéki magyarokat is a balkáni frontokra hurcolt, ahol többen életüket vesztették vagy onnan súlyos sérülésekkel tértek haza. Mintegy ötvenezer fiatal nemzettársunk pedig a háborús katonai behívó elől menekülve elhagyta Délvideket.
Helyükre “kedves Ácóék” horvátországi és boszniai szerb menekülteket telepítettek a városainkba, falvainkba, amivel teljesen felborították Délvidék nemzetiségi összetételét. Magyarán: elszerbesítették Délvidéket.
Sokáig lehetne még sorolni a gazemberségeiket, amelyeken Pásztor szerint szimplán túl kell lépni és a jövő felé fordulni.
A VMSZ elnökének egyvalamiben mégis igaza van: “Szerbiának nincs egyetlen olyan szomszédja sem, amelyikkel annyira jó kapcsolata lenne, mint Magyarországgal és ez fordítva is igaz”.
Magyarországon kívül Szerbia (vagyis a Vučić-rezsim, amelynek a VMSZ is összetevő része) rendkívül elmérgesítette a viszonyt az összes többi környező országgal.
Ugyanakkor a szintén diktatúrává válló, velejéig korrupt, sokak szerint maffiás Orbán-rendszerrel a haladó-szocialista-VMSZ-es szerb hatalmi szövetség idillikus, harmonikus viszonyt folytat.
A délvidéki magyar átlagpolgároknak pedig továbbra is csak a végtelennek tűnő lidércnyomás jut…

Nemrég még Pásztorékkal készített “felnyaló” interjúkat, most pedig az MNT alelnöke lett

A Magyar Nemzeti Tanács második rendes ülésén hétfőn elsőként a tanács alelnökét választották. A tisztségre Hajnal Jenő elnök Erdődi Edvina újvidéki jogászt (Magyar Összefogás) jelölte, majd meg is szavazták.

Edvina alkalmasságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy még néhány hónappal ezelőtt a VMSZ elnökével készített interjút. A jogász diplomával rendelkező újdonsült MNT-alelnök tevékenysége nagy részét eddig is a VMSZ-es pártkötődés jellemezte, tehát Erdődi Edvina nem kevesebbet köszönhet a pártnak, mint felnőtt korában szinte minden asztalra tett kenyeret.   


Edvina neve megtalálható a VMSZ-es gyűlölet- és bosszúportál a joreggeltvajdasag.com impresszumában is. A politikai ellenfelek bemocskolása és Paskó atya internetről összelopott receptjei mellett a portálon megjelent Edvinának több alákérdezős interjúja is Pásztor szeniorral (ITT és ITT) és Pásztor juniorral is. De ha a többi interjúit is végigolvassuk, kiderül, hogy a tolla szinte csak akkor forog, ha az interjúalany tagja vagy erősen kötődik a VMSZ-hez.
Edvina a VMSZ-es  pártkönyvecskéjét 2011-ben szerezte, a diplomáját egy évvel később.     
De nem csak a VMSZ felé elkötelezett, hiszen az MNT mellett máshol is alelnöki szerepkört tölt be. A Vajdasági Magyar Ifjúsági Központnak (VMIK) is az alelnöke. Ez az a szervezet, amelyet a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány is finanszírozott. A VMIK elnöke egyébként Edvina párja, Kovács Birkás Zsolt, aki mellesleg a VMSZ-hez “semmiképpen sem köthető” Európa Kollégiumban dolgozik.


Edvina emellett “a VMSZ-hez szintén egyáltalán nem köthető és semmiképpen sem a VMSZ pártlapjaként működő”  Magyar Szó Lapkiadó Kft. munkatársa. 2016 óta pedig a Tartományi Választási Bizottság állandó tagja, ahová a VMSZ delegálta.
A frissen megválasztott MNT-alelnök ily módon mind Szabadka, mind Budapest, mind pedig Belgrád felé politikailag elkötelezett, lojális és fogott fiatal politikus.  
Az ilyen pályafutások miatt választotta oly sok fiatal a külföldre költözést, hiszen ami Edvinának belefért, az sok fiatalnak mézzel bekent béka formájában sem ment volna le a torkán.
De míg egyikükből a délvidéki közélet meghatározó eleme lett, addig azok a délvidéki magyar fiatalok kényszerültek elhagyni a szülőföldjüket, akiknek a gerince nem engedte az ilyen karrieralapú politikai mélyre hajlásokat.


Amíg a szerbiai magyar politikai közéletben olyan személyeket hoznak pozícióba, akiknek fogalmuk sincs a délvidéki realitásról, a párttagságon túlmutató piaci versenyről, a “preko veze” túloldalán található világról, addig nem várhatjuk el, hogy ők szorítsák vissza a délvidéki magyarság elfogyását. Hiszen ők a megteremtői annak a szorító légkörnek, amelyre oly sok fiatal a zsebében lapuló útlevéllel válaszolt.
ZSEBEK
Kép: Pannon RTV / Facebook 
http://delhir.info/2018/12/11/nemreg-meg-pasztorekkal-keszitett-felnyalo-interjukat-most-meg-az-mnt-alelnoke-lett/

Szabadítsa fel önmagától a pártot és a közösséget!


Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (150.)

November 21.
Szabadítsa fel önmagától a pártot és a közösséget!
A Magyar Mozgalom Elnöksége (MM) közleményben reagált[1] Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnökének november 20-i sajtótájékoztatóján elhangzottakra.[2]

– Jogos a kérdés, miért olyan nehéz beletörődni egy ilyen arányú győzelembe és elfogadni a tényt, hogy százból 84 választó a VMSZ által támogatott listára voksolt. A válasz pedig egyértelmű: ez így túl kevés. A bevetett pénzeszközök, megfélemlítés, médiatúlsúly ellenére a százból még mindig van 16 olyan vajdasági magyar szavazópolgár, aki nem fél Pásztor Istvántól és a körülötte felsorakoztatott végrehajtó emberektől. Legalább tizenhat százalék az, akiknek elegük van ebből a politizálásból, ami fenyegetődzésben, eltaposásban, ellehetetlenítésben, kirekesztésben és elüldözésben ölt testet. És attól fél Pásztor István – tegyük hozzá – jogosan, hogy még többen lesznek azok, akik nemet mondanak erre a viselkedésre. Mert lehet, hogy november 4-én a Magyar Összefogás besöpörte a szavazatok túlnyomó többségét, de a kommunikációban ledőlt egy fal. A hallgatás, a félelem,  és részben a közöny fala is. Egyre több vajdasági magyar ember egyenesedik fel és emeli fel a szavát, nem törődve egy önjelölt nemzetvezető habzó szájú dühöngésével. A tömegek egyelőre otthon maradtak – közöttük számtalan korábbi vmsz-es szavazó is. Ők legközelebb fogják szavazatukkal elmondani, hogy elegük van abból, ahogyan Pásztor István asszisztál ahhoz, hogy a vajdasági magyarság önmagát számolja fel – áll egyebek között a MM közleményében.

– A vajdasági magyarok pontosan látják: ma Szerbiában ugyanazok az erők uralkodnak, amelyek a kilencvenes években nyomort, háborút és szegénységet hoztak el, azzal a különbséggel, hogy akkor a VMSZ az ellenzéki oldalon állt, ma pedig Pásztor István a VMSZ örökségét megtagadva a Milošević-rezsim utódjaival kormányoz közösen, sőt asszisztál a magyarságnak a közéletből történő kiszorításához – olvasható a közlemény folytatásában.

Az MM közleménye végén kifejezi elvárását, hogy Pásztor István legkésőbb 2019 májusáig „felszabadítja önmagától a pártot és főleg a közösséget, de úgy, hogy már az utódkeresésben sem vesz részt. Ellenkező esetben a VMSZ következő elnöke olyan hátrányból fog indulni, amelyet soha nem tud majd leküzdeni.”

Az MM Pásztor Istvánhoz címzett november 14-ei levele azért nem került (a mai napig) nyilvánosságra, mert az „egy magánlevél volt, sehol sem jelent meg” – tudjuk meg a közleményből.
Egy politikai szervezet küldhet ugyan magánlevelet egy másik politikai szervezet vezetőjének, de az rontja/aláássa a hitelét. A politikát nyilvánosan kell folytatni! Különösen azért, mivel a két szervezet viszonya az egész közösséget érinti. Az MM-nek egyébként se nincsen miért Pásztor Istvánnal (magán)leveleznie, tekintettel a merőben eltérő, mondhatni össze nem egyeztethető/összeférhetetlen politikai nézetekre, amelyeket képviselnek. És természetesen, ha el szeretné oszlatni a Mozgalom iránti bizalmatlanságot/fenntartásokat.
Ennek a bizalmatlanságnak/fenntartásnak a gyökerei arra vezethetők vissza, hogy az MM-nél egyrészt „nem beszélhetünk megszilárdult vezetői profilokról”,[3] másrészt pedig, hogy „Korhecz Tamás, a MM egyik korábbi vezetője, egyik napról a másikra hagyta el a társait, és lett szerb alkotmánybíró a VMSZ segedelmével” (mások szerint „Pásztor István kilóra megvette”). A mostani „magánlevél” is arra utal, hogy a MM és VMSZ között továbbra is léteznek kapcsolatok, s ez megkérdőjelezi a Mozgalom őszinteségét és hitelességét. Annak ellenére, hogy a MM ellenzéki, VMSZ ellenes szervezetként jött létre, mutatkozott be, és mint ilyen kapott (és remélhet) támogatást.
Ami az MM „vezetői profiljait illeti”, a szervezet belügye, hogy milyen vezetőséget választ magának. A jelenlegi (hármas) „társelnökséget” viszont mielőbb ált kellene alakítani. Köztudott ugyanis, hogy a triumvirátus sohasem volt hatékony, semmi jót nem hozott, és hogy a vége mindig a széthúzás vagy az egyeduralom lett. Ennek megelőzésére, ideje lenne, hogy a Mozgalom – a 2015. augusztus 20-i megalakulása óta eltelt több mint három év után – letisztázza a politikai irányultságát és olyan vezetőt válasszon, aki a beígért változásokat meg is tudja valósítani.


November 21.
111 = 120
A bánáti (Torontál)tordáról csak kedvező híreket lehet olvasni egyetlen napilapunkban, a VMSZ/BMC befolyása alatt álló Magyar Szóban. Köszönve a K. I-nek, a lap nagybecskereki tudósítójának. És, természetesen, a falu helyi közösséget csaknem két évtizede (nyugdíjasként is) irányító Dobai Jánosnak, valamint Kovács Zsuzsannának, a helyi általános iskola tagozatvezetőjének, akik szinte minden, a faluval kapcsolatos írásban szerepelnek. 
Iskolanapot ünnepeltek az Ady Endre Általános Iskolában és felavatták az iskolaépület keretében működő óvodának a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében létrehozott új játszóterét.
– Örömmel számolhatok be arról, hogy még ebben az iskolaévben is két csoportot tudtunk nyitni. Még mindig megmaradt a gyerekek száma. Habár nem olyan tömegesek a csoportok, mert sajnos csökken a gyerekek száma, még mindig két csoporttal foglalkozunk. Örülök, hogy részt vehettem egy ilyen gyönyörű beruházásban, amit kaptunk. Ez a gyerekeknek jelent legtöbbet, de nekünk is – nyilatkozta Pálinkás Erzsébet óvónő.[4]
A tordai iskola 25 éve a Banatsko Karađorđevó-i Nikola Tesla Általános Iskola kihelyezett tagozataként működik. – Az idei iskolaévben 111 diákja van a tordai Ady Endre kihelyezett tagozatának. A tanítás magyar nyelven folyik, elsőtől nyolcadik osztályig. Ezenkívül elsőtől negyedik osztályig egy kombinált tagozatunk is van – mondta Kovács Zsuzsanna tagozatvezető.[5]
– Fontos számunkra az, hogy a gyerekek itt tudjanak tanulni, itt tudjanak óvodába járni, ne menjenek már el a szülőkkel kis korukban. Bizakodó vagyok. Jelenleg is mintegy 120 tanulója van az iskolának, mintegy húszan járnak az óvodai nevelésre. Ezt azt jelenti, hogy a faluban van még gyerek. Van miért és mire is építkezni – hallottuk Dobai Jánostól, Torda helyi közösségének véemeszes elnökétől[6] (a párt elnökségének tagjától).[7]

A két vezető nyilatkozatából kiviláglik, hogy az iskola a mai napig nem önálló, vagyis hét év alatt sem szerzett érvényt a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) határozatának az iskola önállósulására[8] (pedig a tagozatvezető az MNT tagja volt a legutóbbi választásokig).  A második információ, hogy „csökken a gyerekek száma”, a harmadik pedig, hogy ebben – az eddig magyar faluban – már az „elsőtől negyedik osztályig egy kombinált tagozat is van”, ami arra utal, hogy változik a lakosság nemzeti összetétele. A következő pedig, hogy a tagozatvezető 111 diákról beszélt, Dobai pedig felfelé kerekít, szerinte az iskolánakmintegy 120 tanulója van”. Hogyan lehetséges egy rövid újságcikkben ugyanarról a tényről két eltérő adatot közölni? Ennyire lezüllött volna az újságírás (is)?
A tordai riportokban, persze, a falu megmaradásának és lakóinak egzisztenciális problémáiról nem kapunk tájékoztatást. Az írás és a szereplők alapján ez nem is tűnik valószínűnek. Miért ne hazudjunk önmagunknak?


November 22.
Se nem magyar, se nem érdekvédelmi
– Előrehozott helyhatósági választásokat tartanak Kúlán december 16-án. A Vajdasági Magyar Szövetség úgy döntött, hogy a Szerb Haladó Párttal (SNS) koalícióban indul a megmérettetésen. Valka Károly, a VMSZ kúlai körzeti elnöke lapunknak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, a koalíciós lista az Aleksandar Vučić – Mert szeretjük Kúlát nevet viseli majd, s a párt elnöksége úgy vélte, képviselőik együttesen jobb eredményeket érnek el a választásokon, erősíteni tudják majd a választások utáni pozícióikat – közli a Magyar Szó.[9]
– Bízom benne, hogy sikeresek leszünk, s hogy a voksolás után is megfelelő képviselettel rendelkezik majd az itteni magyarság a képviselő-testületben. A kampányt nem az ígéretek halmozására alapozzuk. Én úgy gondolom, nem kell sok mindent ígérnünk, az is elég, ha felmutatjuk, hogyan teljesítettünk az elmúlt időszakban, s meggyőzzük a polgárokat, hogy továbbra is ilyen munkát akarunk folytatni – nyilatkozta Valka.[10]

 A DélHír portál illusztrációja

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) nem „első alkalommal” indul koalícióban a helyhatósági választásokon, mint ahogy az idézett írásban olvasható.
A július 15-ei szenttamási községi választásokon a párt községi szervezete a SNS-vel közös jelöltlistával indult, amelyen két magyar is szerepelt.[11] A VMSZ/BMC egyébként is a minden szinten hatalmi koalícióban van a SNS-vel, aminek az eredménye az lett, ami van.
Pásztor István a VMSZ/BMC elnöke (és fia Bálint) november 30-án részt vett a párt belgrádi szervezete megalakulásának hetedik évfordulója alkalmából rendezet díszülésen. A szervezet „üléseinek túlnyomó hányadát szerb nyelven tartják meg” – mondta az ülésen a párt elnöke.[12]
A VMSZ/BMC, amióta Pásztor István az elnöke, pontosabban amióta szövetségre lépett a Szerb Haladó Párttal, se nem magyar, se nem érdekvédelmi szervezet.
A kúlai magyaroknak – ha még maradtak – most bojkottálni kellene a vasárnapi választásokat.
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. december 11.


[1] Pásztor István szabadítsa fel a közösséget önmagától. A Magyar Mozgalom Elnökségének reagálása a VMSZ elnökének sajtótájékoztatójára. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/pasztor-istvan-szabaditsa-fel-a-kozosseget-onmagatol, 2018. november 21.

[2] Lásd a „Példa értékű kisebbségi jogrendszer” c. írásomban (Ki emészt fel a tűzcsóva?). https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11459, december 9.  
[3] Vataščin Péter: Van-e még esély a valódi vajdasági magyar politikai pluralizmusra? https://szabadmagyarszo.com/2018/12/03/a-felemas-magyar-mozgalom/,
2018. december 3. 16:03

[4] K.I.: Van mire építkezni. Magyar Szó, 20185. november 22. 5, vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3841/vajdasag/193355/Van-mire-%C3%A9p%C3%ADtkezni.htm, 2018. november 21., 22:16

[5] Uo.

[6] Uo.

[7] Vajdasági Magyar Szövetség. Elnökség. http://www.vmsz.org.rs/rolunk/elnokseg

[8] 16/2011 számú MNT határozat- A BANATSKO KARAĐORĐEVO-I NIKOLA TESLA ÁLTALÁNOS ISKOLA TORDAI KIHELYEZETT RÉSZLEGÉNEK ÖNÁLLÓSULÁSÁRA TETT JAVASLATÁRÓL SZÓLÓ HATÁROZAT. http://archiv.mnt.org.rs/389-16-2011-szamu-MNT-hatarozat-A-BANATSKO-KARADjORDjEVO-I-NIKOLA-TESLA-ALTALANOS-ISKOLA-TORDAI-KIHELYEZETT-RESZLEGENEK-ONALLoSULASARA-TETT-JAVASLATARoL-SZoLo-HATAROZATA


[9] v-ár: „Koalícióban erősebbek vagyunk”: Magyar Szó, 2018. novemver 22. 4., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3841/kozelet_politika/193353/%E2%80%9EKoal%C3%ADci%C3%B3ban-er%C5%91sebbek-vagyunk%E2%80%9D.htm, 2018. november 21., 21:03 >> 2018. november 21., 21:47

[10] Uo.

[11] Szenttamás: Közös listát indít a VMSZ és a Szerb Haladó Párt. https://szabadmagyarszo.com/2018/07/06/szenttamas-helyi-kozossegi-valasztasok/, 2018. július 6. [9:45] és P.L.: A haladók győztek Szenttamáson. https://www.magyarszo.rs/hu/3732/vajdasag/186515/A-halad%C3%B3k-gy%C5%91ztek-Szenttam%C3%A1son.htm, 2018. július 17.  [17:32]


[12] dió: Növekedés és erősödés. Magyar Szó, 2018. december 3. 4., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3851/kozelet_politika/193903/N%C3%B6veked%C3%A9s-%C3%A9s-er%C5%91s%C3%B6d%C3%A9s.htm, 2018. december 3., 08:31 >> 2018. december 3., 20:36