A magyar köztársasági elnök Belgrádban tárgyalt a szerb vezetőkkel
Áder János szerint az Európai
Unióba törekvő Szerbia sok uniós tagországnak példát mutatott azzal, hogy
parlamentje a múlt pénteken nyilatkozatban ítélte el az 1944-45-ös vajdasági
vérengzéseket és a kollektív bűnösség szellemében hozott háborús határozatokat.
Áder János és Tomislav Nikolić a sajtótájákoztatón
A magyar köztársasági elnök Tomislav Nikolić szerb
államfővel kedden folytatott belgrádi megbeszélése után tartott
sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a nem EU-tagország Szerbia a szerdai csúrogi
megemlékezéssel is példát mutat sok uniós országnak.
Áder János és Tomislav Nikolić a II. világháborúban kivégzett magyar és szerb áldozatok vesztőhelyén rója le kegyeletét szerdán a vajdasági Csúrogon - erről még tavaly novemberben Budapesten állapodtak meg. A múlt pénteken a szerb parlament nyilatkozatban ítélte el az 1944-45-ös vajdasági vérengzéseket és a kollektív bűnösség szellemében hozott háborús határozatokat.
Áder János szerint a szerb parlament „nagyon fontos határozatot hozott”. Mint fogalmazott, megkönnyítette ezzel a szerdai megemlékezést. A magyar köztársasági elnök megköszönte szerb kollégája egyetértését, támogatását és kitartását, aminek köszönhetően szerdán meg tudják valósítani a közös novemberi elhatározásukat.
Tomislav Nikolić szerint a közös főhajtás az 1942-es vajdasági razziák és az 1945-ös megtorlások áldozatai előtt szimbolikus történelmi megbékélés lesz, amely nehéz fejezetet zár le Szerbia és Magyarország viszonyában. „A történelmet a történészekre hagyjuk, a jövőt pedig a két nép együttműködésére” – hangoztatta a szerb államfő.
A két köztársasági elnök megbeszélésein szó volt a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatairól, a regionális együttműködésről és az új határátkelők megnyitásáról, illetve a Belgrádban létesülő Magyar Kulturális Intézetről.
A megbeszélésen utáni sajtótájékoztatón nagy teret szenteltek annak, hogy Brüsszel június 28-án dönt arról, Szerbia mikor kezdheti meg az uniós csatlakozási tárgyalásokat. Nikolic fontosnak nevezte, hogy Magyarország támogatja Szerbiát az integráció folyamatában és a regionális együttműködés javításában.
Az MTI kérdésére válaszolva Tomislav Nikolić elismerte, hogy az integrációban Szerbia lassú volt, de – tette hozzá – „sehova sem siet”, és azt várja Brüsszeltől, hogy reális értékelést adjon arról, teljesítette-e az ország a feltételeket. Belgrád azonban az unió álláspontjától függetlenül folytatni fogja a reformfolyamatot - tette hozzá a szerb elnök.
Szerb újságírók kérdésére válaszolva Áder János közölte, hogy Magyarország eddig is feltétel nélkül támogatta Szerbia uniós csatlakozását, és Belgrád június 28-án is számíthat támogatására. Szerbia nagyon sokat tett az elmúlt hónapokban-esztendőkben azért, hogy a tárgyalások elkezdődhessenek – mondta Áder János, és megismételte, hogy Budapest mindenképpen pozitív, támogató döntésre számít június 28-án, és támogatást nyújt hozzá.
A szerb államfő elégedettségét fejezte ki azért, hogy Budapest megtette „az első lépéseket a magyarországi szerb iskolák zökkenőmentes működéséért”. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy az új magyarországi választási törvényben eszközölt változások semmiképpen se felelnek meg a magyarországi szerb kisebbségnek, mert a jogszabály alapján ez a közösség nem tud kellő befolyásolt gyakorolni a kisebbségeket érintő kulcsfontosságú döntések meghozatalára.
A szerbiai magyar kisebbségről szólva Nikolić leszögezte, hogy a kisebbségek kollektív jogai legitim alapot adnak az etnikai csoportoknak kultúrájuk és nyelvük ápolásához. A szerb alkotmány egy sor kollektív jogot biztosít a magyar kisebbségnek, és a magyar közösség tevékenyen részt vesz a döntéshozatalban minden vajdasági tartományi hatalmi szinten – mutatott rá a szerb államfő. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a tavalyi szerbiai választás után a vajdasági magyarok úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a szerb kormány munkájában, de – mutatott rá – „álláspontjuk hallható” a parlamentben.
A Tomislav Nikolićtyal folytatott megbeszélés után Áder János tárgyalt Ivica Dačić szerbiai miniszterelnökkel is. (MTI)
Áder János és Tomislav Nikolić a II. világháborúban kivégzett magyar és szerb áldozatok vesztőhelyén rója le kegyeletét szerdán a vajdasági Csúrogon - erről még tavaly novemberben Budapesten állapodtak meg. A múlt pénteken a szerb parlament nyilatkozatban ítélte el az 1944-45-ös vajdasági vérengzéseket és a kollektív bűnösség szellemében hozott háborús határozatokat.
Áder János szerint a szerb parlament „nagyon fontos határozatot hozott”. Mint fogalmazott, megkönnyítette ezzel a szerdai megemlékezést. A magyar köztársasági elnök megköszönte szerb kollégája egyetértését, támogatását és kitartását, aminek köszönhetően szerdán meg tudják valósítani a közös novemberi elhatározásukat.
Tomislav Nikolić szerint a közös főhajtás az 1942-es vajdasági razziák és az 1945-ös megtorlások áldozatai előtt szimbolikus történelmi megbékélés lesz, amely nehéz fejezetet zár le Szerbia és Magyarország viszonyában. „A történelmet a történészekre hagyjuk, a jövőt pedig a két nép együttműködésére” – hangoztatta a szerb államfő.
A két köztársasági elnök megbeszélésein szó volt a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatairól, a regionális együttműködésről és az új határátkelők megnyitásáról, illetve a Belgrádban létesülő Magyar Kulturális Intézetről.
A megbeszélésen utáni sajtótájékoztatón nagy teret szenteltek annak, hogy Brüsszel június 28-án dönt arról, Szerbia mikor kezdheti meg az uniós csatlakozási tárgyalásokat. Nikolic fontosnak nevezte, hogy Magyarország támogatja Szerbiát az integráció folyamatában és a regionális együttműködés javításában.
Az MTI kérdésére válaszolva Tomislav Nikolić elismerte, hogy az integrációban Szerbia lassú volt, de – tette hozzá – „sehova sem siet”, és azt várja Brüsszeltől, hogy reális értékelést adjon arról, teljesítette-e az ország a feltételeket. Belgrád azonban az unió álláspontjától függetlenül folytatni fogja a reformfolyamatot - tette hozzá a szerb elnök.
Szerb újságírók kérdésére válaszolva Áder János közölte, hogy Magyarország eddig is feltétel nélkül támogatta Szerbia uniós csatlakozását, és Belgrád június 28-án is számíthat támogatására. Szerbia nagyon sokat tett az elmúlt hónapokban-esztendőkben azért, hogy a tárgyalások elkezdődhessenek – mondta Áder János, és megismételte, hogy Budapest mindenképpen pozitív, támogató döntésre számít június 28-án, és támogatást nyújt hozzá.
A szerb államfő elégedettségét fejezte ki azért, hogy Budapest megtette „az első lépéseket a magyarországi szerb iskolák zökkenőmentes működéséért”. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy az új magyarországi választási törvényben eszközölt változások semmiképpen se felelnek meg a magyarországi szerb kisebbségnek, mert a jogszabály alapján ez a közösség nem tud kellő befolyásolt gyakorolni a kisebbségeket érintő kulcsfontosságú döntések meghozatalára.
A szerbiai magyar kisebbségről szólva Nikolić leszögezte, hogy a kisebbségek kollektív jogai legitim alapot adnak az etnikai csoportoknak kultúrájuk és nyelvük ápolásához. A szerb alkotmány egy sor kollektív jogot biztosít a magyar kisebbségnek, és a magyar közösség tevékenyen részt vesz a döntéshozatalban minden vajdasági tartományi hatalmi szinten – mutatott rá a szerb államfő. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a tavalyi szerbiai választás után a vajdasági magyarok úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a szerb kormány munkájában, de – mutatott rá – „álláspontjuk hallható” a parlamentben.
A Tomislav Nikolićtyal folytatott megbeszélés után Áder János tárgyalt Ivica Dačić szerbiai miniszterelnökkel is. (MTI)
http://www.vajma.info/cikk/szerbia/18790/Ader-Janos-a-szerb-parlament-nagyon-fontos-hatarozatot-hozott.html,
2013. június 25. [16:12]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése