Június 26.

János napja.

Bibliai név. A héber Johanan név Görög Johannessz változatából (ill. ennek a hasonló hangzású, latin Johannes formájából) származik. Jelentése „Jahve megkegyelmezett”

1987 – Kábítószer-ellenes világnap.
1824 – Megszületett Thomson Sir William; lord Kelvin, skót matematikus, fizikus, természettudós, az anyagi minőségtől független hőmérsékleti skála megalkotója.
1892 – Megszületett Pearl S. Buck amerikai írónő, aki a kínaiak életét bemutató regényeiről ismert, például a „The Good Earth”. 1938-ban irodalmi Nobel-díjat kapott.
1914 – Megszületett Babe Didrikson Zaharias amerikai sportolónő, golfjátékos. Az egyik legnagyobb kosárlabda- és golfjátékos volt. Az 1932-es Los Angeles-i olimpián 2 aranyérmet szerzett, az U.S. Openen háromszor nyert.
1941 – 1941-ben bombatámadás érte Kassát, Munkácsot és Rahót. Ezután Magyarország belépett a II. világháborúba a Tengely-hatalmak oldalán.
1949 – Budapesten megszületett Babos Gyula gitáros.
1954 – Megszületett Robert Davi amerikai színész. Ismertebb filmjei: Varázsló a szomszédom; Profiler – Pszichozsaru – sorozat; Drágán add a halálod; Showgirls; A Rózsaszín párduc fia; Kincsvadászok Amazóniában; James Bond – A magányos ügynök; Thelma Todd rejtélyes halála.
1960 – Bécsben 79 éves korában meghalt gróf Esterházy Móric, aki 1917-ben Magyarország miniszterelnöke volt.
1966 – A bázeli városi kantonban, Svájcban a nők is választójogot kaptak.
1970 – Megszületett Chris O’Donnell amerikai színész. Ismertebb filmjei: Jég és föld között; Batman és Robin; Siralomház; Mindörökké Batman; A három testőr; Egy asszony illata; Sült zöld paradicsom.

50 éve, 1963. június 26-án John F. Kennedy amerikai elnök Berlinbe látogatott.

Az amerikai elnök rövid, nyolcórás látogatása legendává vált. A városházánál százezres tömeg előtt beszélt, és az összesereglett hallgatóság anyanyelvén, németül mondta el a Berlini vagyok (Ich bin ein Berliner) mondatot. Kijelentésével azonosságot vállalt a város lakóival, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok nem hagyja magára a fallal körülvett, a nyugati értékek előretolt keleti bástyájának tartott Nyugat-Berlint.
John F. Kennedy a berlini fal megépítése után két évvel érkezett Berlinbe, abban a kritikus történelmi pillanatban, amikor a nyugat-berliniek egy esetleges keleti megszállási kísérlettől és a Nyugat általi magukra hagyottságuktól féltek. Az amerikai elnök Schöneberg kerület tanácsházának (Rathaus) erkélyéről mondta el beszédét, amelyben kiállt a demokrácia értékei mellett, és élesen bírálta a kommunista rendszert. A beszéd „Ich bin ein Berliner” mondata a hidegháború egyik legjellemzőbb és legtöbbet idézett mondatává vált. Érdekes momentum, hogy Kennedy csak a legutolsó pillanatban tette bele beszédébe a híres mondatot. Már a tanácsház lépcsőjén állt, amikor megkérdezte tolmácsát hogyan is mondják németül az I am a Berliner-t, aminek német fordítását egy kis cédulára írva tartotta a kezében.

Kennedy elnök a beszédet később megismételte a Freie Universitäten is, ahol azonban – tanácsadói véleményére hallgatva – már kevésbé élesen fogalmazott. A beszéd maga legalább annyira szólt a Szovjetuniónak, mint Nyugat-Berlin lakóinak, és az Egyesült Államok külpolitikai álláspontjának világos kinyilatkoztatása volt. A beszédet sokan kritizálták amiatt, hogy az elnök Berlin esetében elismerte a fennálló helyzetet, azaz a status quót.
Berlinben 2006-ban Kennedy-múzeumot hoztak létre.
Barack Obama amerikai elnök 2013. június 18-án államfőként először érkezett Berlinbe. Hivatalos vizitjének időpontja szinte egybeesik a Kennedy-beszéd elhangzásának 50. évfordulója alkalmából tartandó megemlékezéssel. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum