Nem elég elítélni...

Semmissé is kell nyilvánítani a kollektív bűnösség szellemében született minden határozatot – Négy vajdasági magyar párt és 10 civil szervezet a ma benyújtott képviselőházi nyilatkozatról

A kulisszák mögött már jó ideje érlelődött a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Szerb Haladó Párt (SNS) kompromisszumaként frissen közzétett szövegváltozat, amely a bejelentés szerint június 21-én javaslatként a szerb parlament napirendjére kerül „a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944–45-ben elkövetett aktusok elítéléséről szóló képviselőházi nyilatkozat” formájában. A hír mégis meglepetést okozott, mivel a VMSZ ismét egyoldalúan, a többi magyar párt, a magyar civil szervezetek, a társadalmi nyilvánosság, de legfőképpen az érintett polgárok véleményének figyelembe vétele nélkül hozott döntést egy, az egész vajdasági magyar közösségre nézve mind közjogilag, mind erkölcsileg fontos kérdésben. Elfogadhatatlannak tartjuk, és mélységesen elítéljük, hogy a VMSZ egyoldalúan értelmezte parlamenti jelenlétét, és kisajátította magának a vajdasági magyarok érdekképviseletét egy olyan ügyben, amely mindenképpen társadalmi közvitát érdemelt volna. A titkolózás és a sietség a pártpresztízs érdekeit szolgálja, de nem viszi közelebb a megoldáshoz a rehabilitáció ügyét.

Meggyőződésünk szerint nem elég, ha a szerb képviselőház csupán

„a legerélyesebben elítéli a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944–45-ben elkövetett azon aktusokat, amelyekkel meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól vagy más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztott”.
Álláspontunk szerint a szerbiai parlamentnek olyan nyilatkozatot kellene elfogadnia, amely nemcsak elítéli az 1944/45-ös délvidéki, a magyarokat érintő tömeges vérengzéseket, de kinyilvánítja a bocsánatkérést, szavatolja az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogát, lehetővé teszi a második világháború áldozatainak emlékmű emelését minden helységben, ahol tömegsír van, vagy ahonnan tömegesen hurcoltak gyűjtőtáborba magyarokat, szavatolja a még titkos dossziék és levéltárak megnyitását, az említett események kutatásának segítését, valamint lehetővé teszi a hozzáférést a besúgók névsorához és eljárás indítását az atrocitások még életben lévő elkövetői ellen. Ugyanakkor a parlamentnek az elítélés alapvetően erkölcsi gesztusa mellett, amit helyeslünk, jogi értelemben is semmissé kellene nyilvánítania a Megszállók és Segítőik Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság 1945. január 22-ei és 1945. március 26-ai határozatát, amellyel Zsablya, Csúrog, illetve Mozsor lakosait nemzeti hovatartozásuk alapján nyilvánították háborús bűnösnek.

Gyakorlati szempontból talán még ennél is fontosabb és sürgetőbb: a parlamenti nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kollektív bűnösség elvének törlését a 2011. október 6-án elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényből. Éppen ezért a nyilván megszavazásra kerülő parlamenti deklarációnak csak akkor lehetne kézzelfogható, gyakorlati eredménye, ha a Szerb Köztársaság Képviselőháza kötelezettséget vállalna, hogy a parlamenti deklaráció elfogadását követő fél éven belül elhárít minden akadályt az ártatlan áldozatok rehabilitálásának, valamint hozzátartozóik és leszármazottaik kárpótlásának az útjából.

Enélkül a jelenlegi politikai, jogi és erkölcsi kétarcúság és a vajdasági magyarok jogfosztottsága a szép szavak, a felemelő retorika és a látványos összeborulások ellenére továbbra is fennmarad.

Követeljük, hogy a VMSZ képviselői ne engedjék szőnyeg alá söpörni a fenti elveket, és képviseljék azokat a szerb parlamentben!

Újvidék, 2013. június 20.

Aláírók

Politikai pártok:

Vajdasági Magyar Demokrata Párt – Csorba Béla

Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége – Csonka Áron

Magyar Polgári Szövetség – Rácz Szabó László

Magyar Remény Mozgalom – László Bálint

Civil szervezetek, egyesületek:

Árgus Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület, Újvidék – mgr. Bozóki Antal elnök

Historiae Óbecsei Hagyományőrző és Történeti Társulat – Tari István elnök

Nagy Sándor Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület, Újvidék – Papp Ferenc elnök

Nagyapáti Kukac Péter Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat, Topolya – Kovács László elnök

TAKT, Temerin – Ádám István elnök

Újvidéki Diáksegélyező Egyesület – Matuska Márton elnök

Újvidéki Magyar Olvasókör – Matuska Mária elnök

Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, Újvidék – Nagy Margit elnök

Vox Humana Emberbaráti Szolgálat, Topolya – Sípos Piroska elnök

Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány – Cseresnyés Magdolna a kuratórium elnöke

http://www.vajma.info/cikk/tukor/5638/Nem-eleg-elitelni.html

2013. június 21. [12:17]

2013. június 21. [12:16]

VMDK: A sürgősségi eljárással intézett magyar–szerb megbékélés elmeszesedéséről

A magyar–szerb megbékélés hosszú évtizedek óta várat magára.

Nem véletlenül!

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, mely a többpárti átalakulás kezdetén elsőként tette szóvá a 46 éven át hallgatásra kényszerített és őshonos magyarság ellen elkövetett rettenetes bűnöket, tisztában van, mindig is tisztában volt azzal, hogy az 1944-ben előre eltervelten megkezdett és a méltó büntetését máig elkerülő, sürgősségi eljárással végrehajtott szabad rablás, etnikai tisztogatás és népirtás – immár élő hagyományként! – folytatódni fog a kilencvenes évek balkáni háborúiban.

Mindaddig, amíg az előző és legújabb háborúk bűnösei nem nyerik el méltó büntetésüket, amíg egy közösség nem veti ki magából az emberiség elleni bűncselekmények elkövetőit – az erkölcsi züllésnek, az elaljasodás folyamatának nem lehet vége.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége üdvözli azokat a törekvéseket, melyek parlamenti nyilatkozatban szándékoznak elítélni a kollektív bűnösséggel vádolt magyarság ellen elkövetett gaztetteket, melyeket nem elég csak igazságtalanságnak nevezni, mint ahogyan az a „Kárpát-medencében egyedülálló” parlamenti Nyilatkozat tervezetében áll.

Közösségünk, a délvidéki magyar közösség ellen a második világháború végén népirtást és etnikai tisztogatást követtek el, ami, tudtunkkal, kimeríti a háborús bűnök fogalmát!

Mindaddig, amíg a Szerb Köztársaság Képviselőháza nem követi meg az itt élő őshonos és kollektív bűnösséggel vádolt, népirtással sújtott magyar nemzetrészt, amíg őszinte megbánással nem kér bocsánatot az összes áldozat hozzátartozóitól – a magyar–szerb történelmi megbékélés folyamata sem kezdődhet el!

A még élő és a magyarság ellen háborús bűnöket elkövetők bűntettei nem évülhetnek el, és nem maradhatnak büntetlenül! A kirabolt és szülőföldjükről elűzött magyarok kárpótlása sem húzódhat tovább! Mert jelenleg húzódik...

A Szerb Köztársaság Képviselőháza hibát követett el 2011. szeptember 26-án, amikor olyan vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt fogadott el, mely 2011. október 6-án hatályba lépve a kollektív bűnösség elvét – igen szégyenletes módon! – ismét életre kelti. Ennek a törvénynek a visszavonása, módosítása is, például, a megbékélési szándék őszinteségét jelezné.

A Szerb Köztársaság Képviselőháza hibát követ el ma is, 2013. június 21-én, amikor EU-s megfelelési kényszerének engedve, Csurog, Mozsor és Zsablya háborús bűnökkel vádolt és elüldözött magyarságára hivatkozva, gyorsított eljárású nyilatkozatban mutatná, „becsületes magyar” képviselőházi üzleteléssel kiegészülve, szebbik arcát.

Kinek is? Nekünk?

Nyugodjunk meg: a világnak...

Halkan jegyezzük csak meg: kinek áll érdekében a Szerb Képviselőház Nyilatkozata megindokolásának elhallgatása? A magyar adófizetők által támogatott tömegtájékoztatás egy szót sem szól a megokolásról. Hogy a megindoklás miért maradt le véletlenül az önmagát legnagyobbnak érző magyar párt honlapjáról?

Miért is firtatnánk ezt a kérdést?

A helyes válasz megfejtői nem részesülnek jutalomban.

A VMDK vezetői

http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/1962/VMDK-A-surgossegi-eljarassal-intezett-magyar8211szerb-megbekeles-elmeszesedeserol.html

Megbékélés

A magyar-szerb történelmi megbékélés kézzelfogható eredményeként pénteken a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt javaslataként a parlament napirendjére kerül a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett aktusok elítéléséről szóló képviselőházi nyilatkozat. A vajdasági magyarság által évtizedek óta várt dokumentum lezárja a szerb és a magyar nép közös történelme ezen tragikus fejezetét. A parlamenti határozat elfogadása által közösségünkről végérvényesen lekerül a kollektív bűnösség bélyege – áll Pásztor Bálintnak, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági frakcióvezetőjének közleményében.

A Szerb Köztársaság Alkotmányából kiindulva, amely szerint az emberi élet és méltóság mindenek felett álló,
Tudatában annak, hogy a második világháborút követően az állami szervek a kollektív felelősség elvén alapuló egyes döntéseikkel a Szerb Köztársaság bizonyos számú polgára ellen igazságtalanságot követtek el,
Tiszteletben tartva a Szerb Köztársaság polgárainak azon érdekét, hogy a második világháború és az azt követő időszak eseményeivel kapcsolatban kerüljön megállapításra a teljes történelmi és büntetőjogi igazság, hogy a bűntettek ne maradjanak büntetlenül, az igazságtalanságok soha ne ismétlődjenek meg, támogatva a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott, a második világháború és az azt követő időszak (1941-1948.) vajdasági polgári áldozatainak feltárását végző akadémiaközi bizottság munkáját és elismerve annak eredményeit, a szerb és a magyar nép közös történelme ezen tragikus fejezete lezárásának céljával,
Meggyőződve arról, hogy a tolerancia szellemének és egymás megbecsülésének erősítése a Szerb Köztársaság valamennyi polgárának érdeke, a Szerb Köztársaság Alkotmánya 99. szakasza (1) bekezdésének 7. pontja és a Képviselőházról szóló törvény (a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 9/10. szám) 8. szakaszának (1) bekezdése alapján a Szerb Köztársaság Képviselőháza a 2013. ____________ megtartott, 2013. évi ___________ ülésén elfogadta

A vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett aktusoknak a Szerb Köztársaság Képviselőháza által történő elítéléséről szóló

NYILATKOZATÁT

A Szerb Köztársaság Képviselőháza a legerélyesebben elítéli a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett azon aktusokat, amelyekkel meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól vagy más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztottak.
A Szerb Köztársaság Képviselőháza a legerélyesebben elítéli a Megszállók és Segítőik Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság 1945. január 22-ei határozatát, amellyel a Zsablyai Járáshoz tartozó Csúrog Község lakosait nemzeti hovatartozásuk alapján nyilvánították háborús bűnösnek, továbbá az 1945. március 26-ai határozatát, amellyel a Titeli Járáshoz tartozó Mozsor lakosait nyilvánították nemzeti hovatartozásuk alapján háborús bűnösnek, nem megkérdőjelezve azon személyek egyénileg megállapított felelősségét, akiknek a bűnössége bizonyított.
A Szerb Köztársaság Képviselőháza a legerélyesebben elítéli az állami szervek azon aktusait is, amelyeket a Zablyai Község lakosaival szemben hoztak meg nemzeti hovatartozásuk alapján, a Csúrog Község lakosaira vonatkozó, 1945. január 22-ei határozat analógia útján történő alkalmazásával.

A Szerb Köztársaság Képviselőháza meggyőződését fejezi ki, hogy a kollektív felelősség alól való mentesítés, amellyel – az egykori állami szervek döntései útján – egyes nemzeti közösségeket sújtottak a második világháború után a Vajdaságban, a tolerancia szellemének és a nemzeti közösségek, valamint a Szerb Köztársaság valamennyi polgára közötti megbecsülés erősítésnek az érdekei szolgálja.
A Szerb Köztársaság Képviselőháza síkra száll az ártatlanul elítéltek és ártatlan áldozatok teljes körű rehabilitációjáért, nem megkérdőjelezve azon személyek egyénileg megállapított felelősségét, akiknek a bűnössége független bíróság előtt, törvényes eljárásban került vagy kerül bizonyításra.
A Szerb Köztársaság Képviselőháza kifejezi a Szerb Köztársaság készségét arra, hogy folytassa a demokrácia, valamint az emberi és kisebbségi jogok és polgári szabadságok fejlesztésének folyamatát, továbbá felszólít valamennyi állami szervet és polgárt, hogy teljes mértékben járuljanak hozzá a polgári egyenrangúságon, valamint az emberi és kisebbségi jogok és szabadságok maradéktalan tiszteletben tartásán alapuló közös élet feltételeink megteremtéséhez és erősítéséhez.
6. Jelen nyilatkozat a Szerb Köztársaság Hivatalos Közleményében kerül közzétételre.

SZK szám

Belgrád, 2013. ___________________

http://pannonrtv.com/web/?p=67050, 2013. június 20.