Semmissé is kell nyilvánítani a kollektív bűnösség szellemében született minden határozatot – Négy vajdasági magyar párt és 10 civil szervezet a ma benyújtott képviselőházi nyilatkozatról
A kulisszák mögött már jó ideje érlelődött a
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Szerb Haladó Párt (SNS)
kompromisszumaként frissen közzétett szövegváltozat, amely a bejelentés szerint
június 21-én javaslatként a szerb parlament napirendjére kerül „a vajdasági
magyar polgári lakosság ellen 1944–45-ben elkövetett aktusok elítéléséről szóló
képviselőházi nyilatkozat” formájában. A hír mégis meglepetést okozott, mivel a
VMSZ ismét egyoldalúan, a többi magyar párt, a magyar civil szervezetek, a
társadalmi nyilvánosság, de legfőképpen az érintett polgárok véleményének
figyelembe vétele nélkül hozott döntést egy, az egész vajdasági magyar
közösségre nézve mind közjogilag, mind erkölcsileg fontos kérdésben.
Elfogadhatatlannak tartjuk, és mélységesen elítéljük, hogy a VMSZ egyoldalúan
értelmezte parlamenti jelenlétét, és kisajátította magának a vajdasági magyarok
érdekképviseletét egy olyan ügyben, amely mindenképpen társadalmi közvitát
érdemelt volna. A titkolózás és a sietség a pártpresztízs érdekeit szolgálja,
de nem viszi közelebb a megoldáshoz a rehabilitáció ügyét.
Meggyőződésünk szerint nem elég, ha a szerb
képviselőház csupán
„a legerélyesebben elítéli a vajdasági magyar
polgári lakosság ellen 1944–45-ben elkövetett azon aktusokat, amelyekkel
meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól
vagy más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztott”.
Álláspontunk szerint a szerbiai parlamentnek olyan nyilatkozatot kellene elfogadnia, amely nemcsak elítéli az 1944/45-ös délvidéki, a magyarokat érintő tömeges vérengzéseket, de kinyilvánítja a bocsánatkérést, szavatolja az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogát, lehetővé teszi a második világháború áldozatainak emlékmű emelését minden helységben, ahol tömegsír van, vagy ahonnan tömegesen hurcoltak gyűjtőtáborba magyarokat, szavatolja a még titkos dossziék és levéltárak megnyitását, az említett események kutatásának segítését, valamint lehetővé teszi a hozzáférést a besúgók névsorához és eljárás indítását az atrocitások még életben lévő elkövetői ellen. Ugyanakkor a parlamentnek az elítélés alapvetően erkölcsi gesztusa mellett, amit helyeslünk, jogi értelemben is semmissé kellene nyilvánítania a Megszállók és Segítőik Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság 1945. január 22-ei és 1945. március 26-ai határozatát, amellyel Zsablya, Csúrog, illetve Mozsor lakosait nemzeti hovatartozásuk alapján nyilvánították háborús bűnösnek.
Álláspontunk szerint a szerbiai parlamentnek olyan nyilatkozatot kellene elfogadnia, amely nemcsak elítéli az 1944/45-ös délvidéki, a magyarokat érintő tömeges vérengzéseket, de kinyilvánítja a bocsánatkérést, szavatolja az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogát, lehetővé teszi a második világháború áldozatainak emlékmű emelését minden helységben, ahol tömegsír van, vagy ahonnan tömegesen hurcoltak gyűjtőtáborba magyarokat, szavatolja a még titkos dossziék és levéltárak megnyitását, az említett események kutatásának segítését, valamint lehetővé teszi a hozzáférést a besúgók névsorához és eljárás indítását az atrocitások még életben lévő elkövetői ellen. Ugyanakkor a parlamentnek az elítélés alapvetően erkölcsi gesztusa mellett, amit helyeslünk, jogi értelemben is semmissé kellene nyilvánítania a Megszállók és Segítőik Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság 1945. január 22-ei és 1945. március 26-ai határozatát, amellyel Zsablya, Csúrog, illetve Mozsor lakosait nemzeti hovatartozásuk alapján nyilvánították háborús bűnösnek.
Gyakorlati szempontból talán még ennél is
fontosabb és sürgetőbb: a parlamenti nyilatkozatnak tartalmaznia kell a
kollektív bűnösség elvének törlését a 2011. október 6-án elfogadott
vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényből. Éppen ezért a nyilván
megszavazásra kerülő parlamenti deklarációnak csak akkor lehetne kézzelfogható,
gyakorlati eredménye, ha a Szerb Köztársaság Képviselőháza kötelezettséget
vállalna, hogy a parlamenti deklaráció elfogadását követő fél éven belül
elhárít minden akadályt az ártatlan áldozatok rehabilitálásának, valamint
hozzátartozóik és leszármazottaik kárpótlásának az útjából.
Enélkül a jelenlegi politikai, jogi és erkölcsi
kétarcúság és a vajdasági magyarok jogfosztottsága a szép szavak, a felemelő
retorika és a látványos összeborulások ellenére továbbra is fennmarad.
Követeljük, hogy a VMSZ képviselői ne engedjék
szőnyeg alá söpörni a fenti elveket, és képviseljék azokat a szerb
parlamentben!
Újvidék, 2013. június 20.
Aláírók
Politikai pártok:
Vajdasági Magyar Demokrata Párt – Csorba Béla
Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége – Csonka
Áron
Magyar Polgári Szövetség – Rácz Szabó László
Magyar Remény Mozgalom – László Bálint
Civil szervezetek, egyesületek:
Árgus Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil
Egyesület, Újvidék – mgr. Bozóki Antal elnök
Historiae Óbecsei Hagyományőrző és Történeti
Társulat – Tari István elnök
Nagy Sándor Műemlékvédő és Hagyományápoló
Egyesület, Újvidék – Papp Ferenc elnök
Nagyapáti Kukac Péter Hagyományőrző és
Néprajzkutató Társulat, Topolya – Kovács László elnök
TAKT, Temerin – Ádám István elnök
Újvidéki Diáksegélyező Egyesület – Matuska Márton
elnök
Újvidéki Magyar Olvasókör – Matuska Mária elnök
Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, Újvidék –
Nagy Margit elnök
Vox Humana Emberbaráti Szolgálat, Topolya – Sípos
Piroska elnök
Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45
Alapítvány – Cseresnyés Magdolna a kuratórium elnöke
http://www.vajma.info/cikk/tukor/5638/Nem-eleg-elitelni.html
2013. június 21. [12:17]
2013. június 21. [12:16]
VMDK: A sürgősségi eljárással intézett magyar–szerb megbékélés elmeszesedéséről
A magyar–szerb megbékélés hosszú évtizedek óta
várat magára.
Nem véletlenül!
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, mely
a többpárti átalakulás kezdetén elsőként tette szóvá a 46 éven át hallgatásra
kényszerített és őshonos magyarság ellen elkövetett rettenetes bűnöket,
tisztában van, mindig is tisztában volt azzal, hogy az 1944-ben előre
eltervelten megkezdett és a méltó büntetését máig elkerülő, sürgősségi
eljárással végrehajtott szabad rablás, etnikai tisztogatás és népirtás – immár
élő hagyományként! – folytatódni fog a kilencvenes évek balkáni háborúiban.
Mindaddig, amíg az előző és legújabb háborúk
bűnösei nem nyerik el méltó büntetésüket, amíg egy közösség nem veti ki magából
az emberiség elleni bűncselekmények elkövetőit – az erkölcsi züllésnek, az
elaljasodás folyamatának nem lehet vége.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége
üdvözli azokat a törekvéseket, melyek parlamenti nyilatkozatban szándékoznak
elítélni a kollektív bűnösséggel vádolt magyarság ellen elkövetett gaztetteket,
melyeket nem elég csak igazságtalanságnak nevezni, mint ahogyan az a „Kárpát-medencében
egyedülálló” parlamenti Nyilatkozat tervezetében áll.
Közösségünk, a délvidéki magyar közösség ellen a
második világháború végén népirtást és etnikai tisztogatást követtek el, ami,
tudtunkkal, kimeríti a háborús bűnök fogalmát!
Mindaddig, amíg a Szerb Köztársaság Képviselőháza
nem követi meg az itt élő őshonos és kollektív bűnösséggel vádolt, népirtással
sújtott magyar nemzetrészt, amíg őszinte megbánással nem kér bocsánatot az
összes áldozat hozzátartozóitól – a magyar–szerb történelmi megbékélés folyamata
sem kezdődhet el!
A még élő és a magyarság ellen háborús bűnöket
elkövetők bűntettei nem évülhetnek el, és nem maradhatnak büntetlenül! A
kirabolt és szülőföldjükről elűzött magyarok kárpótlása sem húzódhat tovább!
Mert jelenleg húzódik...
A Szerb Köztársaság Képviselőháza hibát követett
el 2011. szeptember 26-án, amikor olyan vagyon-visszaszármaztatási és
kárpótlási törvényt fogadott el, mely 2011. október 6-án hatályba lépve a
kollektív bűnösség elvét – igen szégyenletes módon! – ismét életre kelti. Ennek
a törvénynek a visszavonása, módosítása is, például, a megbékélési szándék
őszinteségét jelezné.
A Szerb Köztársaság Képviselőháza hibát követ el
ma is, 2013. június 21-én, amikor EU-s megfelelési kényszerének engedve,
Csurog, Mozsor és Zsablya háborús bűnökkel vádolt és elüldözött magyarságára
hivatkozva, gyorsított eljárású nyilatkozatban mutatná, „becsületes magyar”
képviselőházi üzleteléssel kiegészülve, szebbik arcát.
Kinek is? Nekünk?
Nyugodjunk meg: a világnak...
Halkan jegyezzük csak meg: kinek áll érdekében a
Szerb Képviselőház Nyilatkozata megindokolásának elhallgatása? A magyar
adófizetők által támogatott tömegtájékoztatás egy szót sem szól a megokolásról.
Hogy a megindoklás miért maradt le véletlenül az önmagát legnagyobbnak érző
magyar párt honlapjáról?
Miért is firtatnánk ezt a kérdést?
A helyes válasz megfejtői nem részesülnek
jutalomban.
A VMDK vezetői
http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/1962/VMDK-A-surgossegi-eljarassal-intezett-magyar8211szerb-megbekeles-elmeszesedeserol.html
Megbékélés
A magyar-szerb történelmi megbékélés kézzelfogható
eredményeként pénteken a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt
javaslataként a parlament napirendjére kerül a vajdasági magyar polgári lakosság
ellen 1944-45-ben elkövetett aktusok elítéléséről szóló képviselőházi
nyilatkozat. A vajdasági magyarság által évtizedek óta várt dokumentum lezárja
a szerb és a magyar nép közös történelme ezen tragikus fejezetét. A parlamenti
határozat elfogadása által közösségünkről végérvényesen lekerül a kollektív
bűnösség bélyege – áll Pásztor Bálintnak, a Vajdasági Magyar Szövetség
köztársasági frakcióvezetőjének közleményében.
A Szerb Köztársaság Alkotmányából kiindulva, amely szerint az emberi élet és méltóság mindenek felett álló,
Tudatában annak, hogy a második világháborút követően az állami szervek a kollektív felelősség elvén alapuló egyes döntéseikkel a Szerb Köztársaság bizonyos számú polgára ellen igazságtalanságot követtek el,
Tiszteletben tartva a Szerb Köztársaság polgárainak azon érdekét, hogy a második világháború és az azt követő időszak eseményeivel kapcsolatban kerüljön megállapításra a teljes történelmi és büntetőjogi igazság, hogy a bűntettek ne maradjanak büntetlenül, az igazságtalanságok soha ne ismétlődjenek meg, támogatva a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott, a második világháború és az azt követő időszak (1941-1948.) vajdasági polgári áldozatainak feltárását végző akadémiaközi bizottság munkáját és elismerve annak eredményeit, a szerb és a magyar nép közös történelme ezen tragikus fejezete lezárásának céljával,
Meggyőződve arról, hogy a tolerancia szellemének és egymás megbecsülésének erősítése a Szerb Köztársaság valamennyi polgárának érdeke, a Szerb Köztársaság Alkotmánya 99. szakasza (1) bekezdésének 7. pontja és a Képviselőházról szóló törvény (a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 9/10. szám) 8. szakaszának (1) bekezdése alapján a Szerb Köztársaság Képviselőháza a 2013. ____________ megtartott, 2013. évi ___________ ülésén elfogadta
A vajdasági magyar polgári lakosság ellen
1944-45-ben elkövetett aktusoknak a Szerb Köztársaság Képviselőháza által
történő elítéléséről szóló
NYILATKOZATÁT
A Szerb Köztársaság Képviselőháza a legerélyesebben
elítéli a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett azon
aktusokat, amelyekkel meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt
életüktől, szabadságuktól vagy más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés
nélkül megfosztottak.
A Szerb Köztársaság Képviselőháza a legerélyesebben elítéli a Megszállók és Segítőik Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság 1945. január 22-ei határozatát, amellyel a Zsablyai Járáshoz tartozó Csúrog Község lakosait nemzeti hovatartozásuk alapján nyilvánították háborús bűnösnek, továbbá az 1945. március 26-ai határozatát, amellyel a Titeli Járáshoz tartozó Mozsor lakosait nyilvánították nemzeti hovatartozásuk alapján háborús bűnösnek, nem megkérdőjelezve azon személyek egyénileg megállapított felelősségét, akiknek a bűnössége bizonyított.
A Szerb Köztársaság Képviselőháza a legerélyesebben elítéli az állami szervek azon aktusait is, amelyeket a Zablyai Község lakosaival szemben hoztak meg nemzeti hovatartozásuk alapján, a Csúrog Község lakosaira vonatkozó, 1945. január 22-ei határozat analógia útján történő alkalmazásával.
A Szerb Köztársaság Képviselőháza a legerélyesebben elítéli a Megszállók és Segítőik Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság 1945. január 22-ei határozatát, amellyel a Zsablyai Járáshoz tartozó Csúrog Község lakosait nemzeti hovatartozásuk alapján nyilvánították háborús bűnösnek, továbbá az 1945. március 26-ai határozatát, amellyel a Titeli Járáshoz tartozó Mozsor lakosait nyilvánították nemzeti hovatartozásuk alapján háborús bűnösnek, nem megkérdőjelezve azon személyek egyénileg megállapított felelősségét, akiknek a bűnössége bizonyított.
A Szerb Köztársaság Képviselőháza a legerélyesebben elítéli az állami szervek azon aktusait is, amelyeket a Zablyai Község lakosaival szemben hoztak meg nemzeti hovatartozásuk alapján, a Csúrog Község lakosaira vonatkozó, 1945. január 22-ei határozat analógia útján történő alkalmazásával.
A Szerb Köztársaság Képviselőháza meggyőződését
fejezi ki, hogy a kollektív felelősség alól való mentesítés, amellyel – az
egykori állami szervek döntései útján – egyes nemzeti közösségeket sújtottak a
második világháború után a Vajdaságban, a tolerancia szellemének és a nemzeti
közösségek, valamint a Szerb Köztársaság valamennyi polgára közötti megbecsülés
erősítésnek az érdekei szolgálja.
A Szerb Köztársaság Képviselőháza síkra száll az ártatlanul elítéltek és ártatlan áldozatok teljes körű rehabilitációjáért, nem megkérdőjelezve azon személyek egyénileg megállapított felelősségét, akiknek a bűnössége független bíróság előtt, törvényes eljárásban került vagy kerül bizonyításra.
A Szerb Köztársaság Képviselőháza kifejezi a Szerb Köztársaság készségét arra, hogy folytassa a demokrácia, valamint az emberi és kisebbségi jogok és polgári szabadságok fejlesztésének folyamatát, továbbá felszólít valamennyi állami szervet és polgárt, hogy teljes mértékben járuljanak hozzá a polgári egyenrangúságon, valamint az emberi és kisebbségi jogok és szabadságok maradéktalan tiszteletben tartásán alapuló közös élet feltételeink megteremtéséhez és erősítéséhez.
6. Jelen nyilatkozat a Szerb Köztársaság Hivatalos Közleményében kerül közzétételre.
A Szerb Köztársaság Képviselőháza síkra száll az ártatlanul elítéltek és ártatlan áldozatok teljes körű rehabilitációjáért, nem megkérdőjelezve azon személyek egyénileg megállapított felelősségét, akiknek a bűnössége független bíróság előtt, törvényes eljárásban került vagy kerül bizonyításra.
A Szerb Köztársaság Képviselőháza kifejezi a Szerb Köztársaság készségét arra, hogy folytassa a demokrácia, valamint az emberi és kisebbségi jogok és polgári szabadságok fejlesztésének folyamatát, továbbá felszólít valamennyi állami szervet és polgárt, hogy teljes mértékben járuljanak hozzá a polgári egyenrangúságon, valamint az emberi és kisebbségi jogok és szabadságok maradéktalan tiszteletben tartásán alapuló közös élet feltételeink megteremtéséhez és erősítéséhez.
6. Jelen nyilatkozat a Szerb Köztársaság Hivatalos Közleményében kerül közzétételre.
SZK szám
Belgrád, 2013. ___________________
http://pannonrtv.com/web/?p=67050, 2013. június 20.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése