Szerbiában erősödik a gyűlöletbeszéd

Szerbia még távol áll egy olyan társadalomtól, amely tiszteletben tartja a másságot, a különbözőséget – áll a Helsinki Emberi Jogi Bizottság emberi jogi jelentésében. A dokumentum szerint Szerbia politikai életét a populizmus, az Európa- és modernizmus ellenes hangulat jellemzi. Sonja Biserko, a bizottság szerbiai elnöke szerint Szerbiát zárt társadalom jellemzi, valamint a kilencvenes évek radikális nacionalizmusa mély nyomot hagytak a polgárok értékeiben, amelyeket csak nagyon lassan lehet megváltoztatni. A 63 oldalas jelentést összegezve Biserko elmondta, a dokumentum a szerb kormány munkáját is elemzi.

 – A Szerb Haladó Pártnak és az új szerb kormánynak nincsenek válaszaik az egyre égetőbb gazdasági és szociális problémákra. A korrupció ellenes harc kezdetét óriási köztámogatás övezte, ma azonban úgy tűnik, nincs meg az a politikai akart, vagy kedv, hogy olyan magasabb intézményekben is folytassák, mint például az ügyészség – jegyezte meg a bizottság elnöke.

Jelena Mirkov, az emberi jogi bizottság jogi tanácsadója szerint Szerbia emberi jogi helyzete a szerbiai intézmények, mindenekelőtt a bíróságok tükörképe. Hozzátette, hogy az igazságszolgáltatás akadozó reformja miatt megnőtt a korrupció szintje is. Szavai szerint gondot okoz az is, hogy a bíróságok csökkentésével az állam semmilyen megtakarítást sem tudott elkönyvelni, a korrupció ellenes tanács pedig fel sem tudta mérni, hogy a megreformált igazságügyi rendszernek pontosan mennyi a költsége. Az európai emberi jogi bíróság előtt 8600 szerbiai ügyirat áll, amely miatt Szerbia az Európa Tanács országainak tagjai között az ügyiratok számát tekintve 6. helyen áll.

Izabela Kisić, a bizottság végrehajtó elnöke kiemelte, hogy Szerbiában erősödik a gyűlöletbeszéd, az pedig szoros kapcsolatban áll a kisebbségek elleni incidensekkel. Szavai szerint egyes sajtóházak nyíltan támogatnak egyes jobboldali szervezeteket, amelyek ennek köszönhetően korlát nélkül terjeszthetik a gyűlöletbeszédet, az antiszemitizmust, eközben pedig botrányokat gerjesztenek. A sajtóval kapcsolatban még elmondta, hogy nem eléggé átlátható a média pénzelése, valamint 2011-ben számos sajtóháznak átláthatatlan volt a tulajdonosi rendszere.  (Tanjug)

Magyar Szó, 2013. július 9., 4. o
Sonja Biserko (Fotó: mc.rs)